Szabad Föld, 1953. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-04 / 1. szám
Termelőszövetkezeteink használják fel a helyi kisvizeket öntözésre Az aszály elleni küzdelem egyik legfontosabb és legkézenfekvőbb módja: a helyi vizek és a kisvizek kihasználása úgyszólván minden termelőszövetkezetnek rendelkezésére áll. Ezt bizonyítják azok az adatok is, amelyek szerint a Dunántúlon, Felső-Magyarországon s az ország egyéb területein mintegy 165 ezer hold takarmány- és kapásnövény, 75 ezer hold rét és legelő és 10 ezer hold konyhakert öntözhető kisebb folyók, pataikok, tavak és egyéb helyi vizek felhasználásával. Az öntözés megvalósításához legtöbb helyen csak ■tíiftókait” kell elhelyezni a patakok vizének kivételéhez és máris öntözhetővé válik jelentős földterület. Nyúli József, a győri kultúrmérnöki hivatal vezetője szerint Győr-Sopron megyében a Lajta márialigeti malmának duzzasztója körül minden különösebb befektetés nélkül 500 kataszteri hold földet öntözhetne a hegyeshalmi Táncsics termelőszövetkezet. A Kis-Rába mentén Nick község határából 600 kataszteri holdat tehetne öntözni ugyancsak egész csekély befektetéssel. A Répce árapasztó berendezésétől északra, Miklós-major környékén és Beled község határában 700 kataszteri hold föld öntözésére van lehetőség. Ha kiszámítjuk, mit mulasztott a hegyeshalmi Táncsics tsz azzal, hogy már az elmúlt esztendőben nem használta ki az 500 hold öntözési lehtőségét, kiderül, hogy egy év alatt legalább félmillió forintot dobott ki az ablakon! Akapuvári Vörös Csillag termelőszövetkezet — melynek ugyancsak nagy öntözési lehetőségei vannak — saját építésű öntözőberendezésével húsz kataszteri hold konyhakertet öntözött. A húszholdas konyhakert 91 ezer fej salátát, 148 mázsa karfiolt, 96 mázsa kelkáposztát, 108 mázsa sárgarépát, 50 mázsa petrezselymet, 257 mázsa téli káposztát, 39 mázsa kararábét, 86 mázsa uborkát, 97 mázsa, zöldpaprikát, 89 mázsa paradicsomot, 260 mázsa sütőtököt és 3 mázsa petrezselyemmagot adott. Ez a hatalmas termésmennyiség mintegy 13 vagon zöldséget jelent, amelyért a termelőszövetkezet csaknem negyedmillió forintot kapott. Itt az ideje, hogy termelőszövetkezeteink hozzákezdjenek a helyi vizek és kisvizek teljes kihasználásához! Első teendő: keressük meg a megyei tanács mezőgazdasági osztályát s kérjük, hogy a kisvizek és helyi vizek hasznosítására alakult komplexbrigád szálljon ki a helyszínre, mérje fel, mekkora terület öntözésére van lehetőség. Utána a legrövidebb időn belül készítse el az öntözőberendezés tervrajzát. Ezt a munkát termelőszövetkezeteinknek teljesen -*• *---- -ZmiVel a meszvei tanácsok öntözésügyi Az öntözőberendezés létesítéséhez is minden segítséget megkapnak termelőszövetkezeteink. A víztárolók és egyéb műtárgyak építéséhez anyagot és pénzügyi segítséget ad a földművelésügyi kormány. Ezen felül a helyi vizek és kisvizek után nem kell vízdíjat fizetni! Vízdíj csak ott fizetendő, ahol az állam vízkiemelő berendezések, vízvezető főcsatornák közvetítésével juttatja a vizet atermelőszövetkezeteknek. Ne idegenkedjenek termelőszövetkezeteink a kapásnövények, lucernások, rétek, legelők öntözésétől sem! Az öntözött rétek terméshozama, kétszerese az öntözetlen rétek hozamának. Ez annyit jelent, hogy növekvő állatállományunk számára viszonylag kis befektetéssel megkétszerezhetjük szénatermelésünket. Még nagyobb az eredmény, ha lódiherét termesztünk öntözött területen. A lódihere egy tenyészidő alatt ötször, hatszor kaszálható. Terméshozama pedig 80—90 mázsa szárított hereszéna. Tehát háromszor annyi, mintha régi módon, öntözés nélkül termesztünk lucernát! Vagyis: háromszorosára növelhetjük állatállományunkat! Ne hanyagoljuk el a legelők öntözését sem. Erre a legtöbb helyen akkor is megtalálják termelőszövetkezeteink és községi tanácsaink a lehetőséget, ha a közelben nincs se tó, se patak. A legelők öntözésének legegyszerűbb módja, ha a felgyülemlett téli csapadékot a szántóföldekről és egyéb területekről a legelő egy-egy szakaszára eresztjük rá. A szakaszokat elárasztás előtt sárcoló ekével vagy kézzel készített gáttal körülkerítjük. Mikor a magasabb helyen fekvő szakasz már elegendő nedvességet szívott magába, a felesleges vízmennyiséget a következő szakaszra engedjük rá. Az öntözőberendezések megépítése a legjobb befektetés, amely a szárazság elleni küzdelemben, a terméshozamok fokozatos növelésében már az első évben biztos eredményt hoz! A konyhakertészethez szükséges öntözőberendezések költsége már az első évben háromszorosan-négyszeresen megtérül, ha a régi öntözési mód helyett a szovjet rendszerű áztató, barázdás öntözésre rendezkedünk be. Barázdás öntözéssel lényegesen kevesebb vízmennyiségre van szükség. Így az öntözött parcellának nem az egész felületét kell vízzel elárasztani, hanem a barázdákból szivárog a víz a növényiek gyökereihez. _ Termelőszövetkezeteink és tanácsaink fogadják meg Rákosi elvtárs bölcs tanácsát, alegrövidebb időn belül kezdjenek hozzá a helyi vizek és kisvizek kihasználásához, amely termelőszövetkezeteink s dolgozó népünk további boldogulását segíti elő! „Az idei aszály újra előtérbe állította az öntözés kérdését. Bár jelenleg már hatszor akkora területet öntözünk, mint a Horthy-időkben, e téren még mindig a kezdet kezdetén vagyunk, mert hiszen öntözött területünk az aszályos részeknek csak két százalékát teszi ki. Jövő esztendőben az öntözött területeket 56 százalékkal akarjuk növelni. Mindjárt hozzáteszem: idei vizsgálataink eredményei azt mutatják, hogy helyi eszközök és lehetőségek kihasználásával, minden különösebb anyagi befektetés nélkül egynegyed millió holdat lehetne öntözés alá vonni. Termelőszövetkezeteink és tanácsaink fordítsanak ezekre a helyi öntözési lehetőségekre nagyobb gondot” — mondotta népünk szeretett vezére, Rákosi elvtárs az országgyűlésen elhangzott beszámolójában. Te.iTrao.djenry táperejénw. . v*matos pótlását nemcsak t cc,. agy.. zással, hanem különféle műtrágyák adagolásával is segítjük. A műtrágyafélék közül nálunk a legelterjedtebbek közé tartozik a szuperfoszfát, amelyet termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok eddig főként mint gyári készítményt használtak. A szuperfoszffátról az élenjáró szovjet mezőgazdasági tudomány kiderítette, hogy sokkal nagyobb a hatékonyságai, ha nem finom por alakijában, hanem szemcsézve alkalmazzák. Érmek magyarázata az, hogy a szemcse a földben nem oszlik el, így a műtrágya táplálóanyaga hosszabb ideig oldható állapotban marad. A szemcséket a növény gyökérzete körülhálózza, s az oldhatóan maradó táplálékot felveszi. A tavaszi vetések alá már most készítsük el a szemcsézett trágyát. Ehhez nem kell különös berendezés, csupán egy dróthálóból készül feltámasztható rostalap, egy tengelyen forgatható hordó és közönséges szuperfoszfát, amelyet érett istállótrágyával, baromfi, vagy juhtrágyával, esetleg köles golyvával keverünk. Gyakorlatban legjobban bevált a 30 százalékos szuperfoszfátot és 70 százalék szervesanyagot tartalmazó szemcséstrágya. A szemcséstrágya készítésének menete: először egy centi nyílású rostán átszitáljuk a szervestrágyát. Ami a rostán előszörnem megy át, azt szétmorzsoljuk és újra átrostáljuk. Fontos, hogy az átrostált anyag száraz legyen, mert a nedves trágya a rosta lyukait eltörni. A rostált trágyát három ujjnyi vastagon szétterítjük, s rászitáljuk a poralakú szuperfoszfátot. Majd az egészet gereblyével alaposan összekeverjük. Keverés közben az anyagot vízzel, vagy trágyalével addig öntözzük, míg a massza kezünkben összenyomva gombóccá összeáll, s a nedvesség rajta előszivárog, de cseppek nem képződnek. A massza elkészítése után a tengelyen forgatható fabordót negyedrészéig megtöltjük a keverékkel, s azt percenkint 40—60 fordulattal, forgatjuk. Ha a nedvességtartalmat, eltaláltuk, a hordóban 10 perces forgatás után kialakulnak a 2—4 milliméter átmérőjű szemcsék, amelyek legalkalmasabbak a trágyázáshoz. A kész szemcsét hűvös időben, szabad ég alatt ujjnyi vastagon kiterítjük, gereblyével keverjük. Ha kiszáradt, 5 milliméteres szitán áteresztjük. A szemcséstrágya készítésének ugyanez a módja akkor is, ha szervestrágya helyett kötespolyvát alkalmazunk. A szemcsék nagyságát lehetőleg úgy alakítsuk ki, hogy azok a vetőmag méreteihez alkalmazkodjanak. Tehát árpa alá 4, kukorica alá 6, aprómagvak alá pedig 2 milliméter átmérőjű szemcséket készítsünk! A szemcséstrágya termésfokozó hatása háromszorta rogyóbb a szuperfoszfáténál. Még nagyobb a szemcséstrágya hatása, ha cukorrépa, vagy egyéb szélessortávolságú növény alá adagoljuk. Termelőszövetkezetünk, állami gazdaságaink és az egyénileg gazdálkodó parasztok ne késlekedjenek, használják fel a téli időt s kezdjenek hozzá a szemcséstrágya készítéséhez, amellyel jelentős mennyiségű műtrágyát takarítanak meg és ugyanakkor terméshozamukat is jelentősen fokozzák! tágya házi előállítása A házilag előállított szemcséstrágya termésfokozó hatása háromszorosa a szuperfoszfáténak 2 Szabad Föld HIRDESSÜNK A SZABAD FÖLDBEN MUNKÁSOKAT KERESNEK SZTÁLINVÁROSBA Keresünk ipari csővezetékek építéséhez segédmunkásokat. Napi háromszori főétkezést 6 40 forintért, lakást ingyen biztosítunk. Leutazási költséget megtérítjük. Jelentkezni lehet: Sztálinvárosi Cső- és Erőműszerelési Vállalatnál, Budapest. VI. ker., Bajcsy-Zsilinszky út 33, vagy Sztálinváros. Kokila út, Martiniroda. LŐRINCI ÁLLAMI GAZDASÁGBA felveszünk állattenyésztési dolgozókat, kocsisokat, traktorosokat, rakodómunkásokat stb. Jelentkezni lehet szabályos munkakönyvvel a lőrinci állami gazdaságban, Heves megyében. GYERMEKFELÜGYELŐNŐNEK felveszünk gyermekszerető fiatal lányokat. Részletes önéletrajzot kérünk. Fővárosi II. sz. Átmeneti Otthon, VIII ker , Kerepesi út 33 BAROMFITENYÉSZTŐNEK állami gazdaságba, vagy III. típusú tszcs-be feleségem ajánlkozik. Bármilyen baromfikeltetőgéphez ért, én magam kovácsnak elmennék. Értesítést címemre kérek: Bodó Gyula Paks, öreghegy u. 5. sz. MEZŐGAZDASÁGI GÉPEIKET és egyéb felszereléseiket most javíttassák meg az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, dolgozó parasztok. A kisipari szövetkezetekben idejében és szakszerűen elkészítik. SZABAD PIAC ELADÁSRA AJÁNLUNK elfekvő készletekből állami vállalatok és gazdasági kisipar és földművesszövetkezetek részére (új és használt): 50 ezer pár gumiféltalpat 10 ezer ecsetet nagy mennyiségben asztalosipari kellékeket, szegecseket, ásókat vasvillákat, ekéket, tűzcsapszekrényt, gumios hengereket és csöveket, kerékpársárhányót, bőröndcsattokat, csiszoló- és dörzs papírokat, bútorrugót, csempéket fürdőkádakat politúrokat, lámpabelet, pamutcérnát válltömőt stb., stb. Elfekvő készletekér ♦ékesítőle (helyi ipari minisztérium ért. szerve a budapesti MÉH V kötelékében). Telefon: 126— 238, 311—150. JELENTSÉK BE ÉRTÉKESÍTÉS VÉGETT a vállalatok és szövetkezetek elfekvő fin kurrens készleteiket. Felvásárolja: Elfekvő Készletek Értékesítője helyi Értékesítője helyiIpari minisztérium ért. szervei a pesti PlÉH V. kötelékében, Sallai Imre u. 11. Telefon: 126— 238, 311—bO. NYÚLTENYÉSZTŐK ! FIGYELEM! A Prémesállattenyésztő Vállalat élőt nyúlregyűjtést tart. A belga óriás kivételével minden két kilón felüli nyulat élősúlyban kilónként 10 forintos áron, ugyanazt szerződésre 12 forintos áron átvesz. A belga óriás ára 1 kilónként 8 forint, szerződésre 10 forint. Ajánlja fel eladó nyulait! Szállításáról a vállalat gondoskodik. Nagyobb tételt a helyszínen készpénzfizetés ellenében vesz át. kisebb tétel értékét 48 órán belül kiegyenlíti a P**émesállattenyésztő Vállalat, Budapest, V., Sütő u. 1. Vessünk az enyhe téli napokon! teljesítsük a tervet! Az ország több állami gazdasága, termelőszövetkezete és számos egyénileg dolgozó paraszt elmaradt az őszi vetéssel, részben azért, mert akadályozta őket a kedvezőtlen őszi időjárás. Valóban sok csapadék hullott és korán beköszöntött a fagy, de ez egy percig sem jelentheti azt, hogy most már ne törekedjünk az őszi vetési terv százszázalékos teljesítésére! Eddigi tapasztalataink azt igazolják, hogy ha az időjárás megengedi, még januárban is lehet kalászosokat verni, amelyből közepes termést várhatunk. Most aránylag enyhe az időjárás, alkalmas a téli vetésre. Állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink s az egyénileg dolgozó parasztok ne tétovázzanak tehát, hanem tegyék mielőbb a földbe a magot. Helyi tanácsaink hassanak oda, hogy a vetéstervet teljesítsék. A tulaj fagya nem vastag, a föld beveszi az ekét. Szántsunk sekélyen és a felfordított porhanyós talajba vessük el a magot. Vetés előtt fogasoljunk, vetés után pedig magtakaróval simítsuk el a földet. A kedvezőtlen csírázási viszonyok következtében a gyengébb csíraképességű magvak nem kelnek ki és ezért ilyenkor tíz-tizenöt százalékkal több vetőmagot vessünk. A vetéstervek teljesítése egyéni és országos érdek. Használjuk ki tehát az enyhe télnapokat, vessük el a vetőmagot, teljesítsük maradéktalanul az őszi vetésterveket! A napraforgóhamu kiváló hatása a nem ivartalanított hízókra A novocserkasszki állami egészségügyi intézet kóréttani tanszékének munkatársai a .. ’T’- szovhoz (Rosztov kerület) domival együtt olyan módszert kttek ki a hizlalásban lévő tartásának megakadályoz nem okoz súlyvesztésé' 'r nem igényel sebész, beavatkozást../ • / n arra a következtére: a közönséges, ■ jól e, 'rgóhamu megfelel, e ’ezt, ha jól tápláljuk a:’ -ri’a tokai a amu e’őseg, f is: jobban hármányt. Hoc nu erjünk, .« napraférós csépié, után ke, ele • ázott kori a A napra! 15 méter hosszú és a 70 méter mély gödörhelyen, ahol a közelben nincs talajvíz és esős időben nem önti el víz a gödröt. Ügyeljünk arra, hogy az égés ne történjék nyílt lánggal. Égés idején a napraforgószárat és hűlés közben a hamut ne kevergessük, mert ez rontja a minőséget. A hamut a gödörben ne locsoljuk, mert a víz feloldja az igen fontos sokat. Égetés után a hamut védjük meg az esőtől és miután kihűlt száraz, hűvös helyiségbe szállítjuk s ott zsákokban, dézsákban, vagy fapadlón tároljuk. A fól elfeszített hamu sötét,kék színű év futrinkákhoz hasonló csomókban áll. A napraforgóhamu adagolására nagy gondot kell fordítanunk. A 4—5 hónapos, hizlalásra beállított sertéseknek héthónapos korukig napi 60 gramm hamut adunk. Ezután a hizlalás végéig 75 grammig növeljük a napi normát. Ha valamelyik állatnál az ivarozás jelei mutatkoznak, az egy csoportban levő sertések napi hamuadagját azonnal emeljük 100—120 grammra. Amikor az ivarzás jelei megszűntek, visszatérhetünk a régi adaghoz. A hamut etetésnél a következőképpen használjuk. Két kiló hamuhoz 50 liter forró vizet adunk és 5—6 órán át állni hagyjuk. Közben többször megkeverjük. Az így nyert lúgos oldatot, a fel nem oldott sókkal együtt az eleséghez öntjük és azzal jól elkeverve adjuk az állatoknak. A lúgos oldat adagolásánál természetesen figyelembe vesszük a napi fint 120 grammos adagot. A lúgoldat forozza az anyagcserét, a sók gyorsit s a tápanyagok felszivódását 4 oílditonnábn' $ ugyanakkor megakadályozzák **J .varrást. Az ily módon készlet takarmányt az allatok szívesen fogyás.,J.L. ......... takarmányt kapnak, nem eszik le többet a meszet, az agyagot a falról s nem túrják a földet. Ilyen takarmányozási és tartási viszonyok között a nem ivartalanított sertések súlyban is jobban gyarapodnak, több zsírt szolgáltatnak, mint az ivartalanított állatok, amelyek nem kapnak napraforgóhamut. Az ivartalanított sertések egy kilónyi súlygyarapodására 6,12 takarmányegység szükséges. Azoknál a nem ivartalanított sertéseknél pedig, amelyeknek napraforgóba® ut . adunk egy .kilómit -ait/gyarapodáshoz csupán 5.8. takarmány,egységre van szükség. Előnyös tehát, ha az ivarzás megakadályozása és a fokozott zsírképződés céljából napraforgóhamut keverünk a hízok takarmányadagjaiba! 4500 literes fejési átlagot akarok elérni Tavaly februárban kerültem Hortobágyra, a konyói állami gazdaságba fejőgulyásnak. A tehénállomány bizony eléggé elhanyagolt állapotban volt. Kicsit elszomorodtam, amikor láttam, hogy a gondozásomra bízott tehenek fejési átlaga 5 liter. De azért nem riadtam vissza. Mindjárt bevezettem az egyedi abrakolást, a pontos időben történő etetést-itatást, s a fejés előtti és utáni 1—2 perces tőgymaszszázst. Mindezeket percnyi pontossággal végeztem minden nap. Ugyancsak a múlt év nyarán, amikor a szovjet küldöttség nálunk járt és ellátogatott Hortobágyra is, beszéltek a napi háromszori fejésről. Akkor határoztam el, hogy én is bevezetem a teheneimnél, így is tettem. A fejés előtt minden alkalommal lemostam a tőgyet 40—50 fokos melegvízben, hogy a tehén könnyebben leadja a tejet és alaposan kijöjjön a tejzsír is a lőgymirigyekből. Mindezek az új módszerek azt eredményezték, hogy 1951 végére az átlagos tejtermelés tehenenként 3.375 literre emelkedett. A következő év elején, 1952-ben elhatároztam, hogy még nagyobb tejtermelést érek el. Nem a földesúrnak dolgozom már, hanem a hazámnak és dolgozó társaimnak juttatok több tejet, — gondoltam. Sokat olvastam az újságban, hogy fejőgulyástársaim hogy teljesítik tervüket, sőt túlteljesítik sokan. Elhatároztam, hogy a tervemet én is túlteljesítem, bár elég rossz, takarmányszegény esztendő volt az idei. A harmadik negyedévi értékelésnél már 130 százalékra álltam tervem teljesítésével s ezért akkor megkaptam a Hortobágyi tröszt vándorzászlaját és 200 forint pénzjutalmat. Tervem túlteljesítéséért kormányzatunk november 6-án a Magyar Munkaérdemrend bronzfokozatával tüntetett ki. A jövőben még nagyobb odaadással dolgozom, és fejlesztem szaktudásomat, hogy még jobban hasznára lehessek hazámnak, még több tejet, tejterméket adhassak dolgozó társaimnak. Minden erőmmel hozzájárulok, hogy még ebben az évben meghaladja teheneink tejtermelése a minisztertanács által előírt 4500 litert. Guba János, munkaérdemrendes fejőgulyás, Kónya: állami gazdaság, Hortobágy (Folytatás az 1. oldalról.) — Amikor Nagy kulák azzal „vádolt”, hogy kommunista vagyok, akkor még nem voltam az. Sztálinváros formált belőlem kommunistát. Itt találkoztam a párttal, amely megfogta kezemet és nevel, öntudatot ad. Augusztus eleje óta tagjelölt vagyok... — mondja Magony bácsi és elnéz messzire az ablakon keresztül, szemével megsimogatja az épülő laboratórium falait. * Sztálnvárosban, a Sztálin Vasműnél így alakulnak, így formálódnak újfajta emberekké a dolgozók. József Attila írta örökszép versében a munkásokról: Nem isten, nem is az ész, hanem a szén, vas, és olaj, a való anyag teremtett minket... Ez legelsősorban áll Sztálinvárosra. Ezeket az embereket is, akik nemrég lépték túl falujuk határát, hogy felcseréljék a kaszát a kalapáccsal, az ekeszarvát a gép kormányával, a „való anyag” formálja, neveli a munka mindennapi hőseivé! S ezeknek az embereknek a kezében zászló a világ első békeharcosának, a lánglelkű Sztálin elvtársinak, neve, amely lelkesíti őket, hogy sikert sikerre halmozva építsék hazánkat a vas, az acél országává! M. L.