Szabad Föld, 1954. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-03 / 1. szám

BOLDOG ÚJESZTENDÓT! Az 1953-as eaztendőt már csak órák­ban számolhatjuk, hamarosan a naptár utolsó lapja is múltat mutat már «-* újesztendőre virradunk. Hasonlókép­pen a karácsonyelőtti napokhoz, most is ünnepi hangulat tölti el az embere­ket, ezemyiféle öröm pirosítja az arco­kat, fényesíti a szemeket, a szeretet megannyi megnyilvánulásával találko­zunk a családi otthon melegében, a munkahelyen. S közelednek a forró pillanatok, amikor ki-ki a legkedve­sebbje egészségére emeli poharát, és elhangzik a szívbőlfakadó jókívánság: boldog újesztendőt! Régen, a „hárommillió fcoldiis" or- *7.igában is kívántak egymásnak bol­dog új évet az emberek, de a<z csak nem akart elkövetkezni ... Merőben más ma a világ — más az újesztendő- várás ünnepi hangadata is. Mennyivel tisztábban cseng felszabadult népünk ajkán a régi jókívánság: boldog új­esztendőt! Megszépült, gazdagodott és megújhodott a tartalma, jelentése: bol­dog új esztendőt a szocializmust építő magyar népnek! Boldog újesztendőt az ország és a hatalom birtokosának, a hős munkásosztálynak, a derék dolgo­zó parasztságnak, értelmiségnek! Szilveszter éjszakáján csillagokig szálljon a dal, sziporkázzék a jókedv, lobogjon szívünkben az életöröm! A magyar nép boldog újesztendőjének programmja és legfényesebb bizonyí­téka itt van előttünk: pár nappal ez­előtt újságjaink milliós jéidátiyszám- ban vi lék szerte az ország minden faluiába, a tanyavilág legtávolabbi pontjaira is pártunknak és kormá­nyunknak a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló hatalmas horderejű • határozatát. Nemcsak parasztságunk, nemcsak a mezőgazdasági dolgozók — egész népünk rendkívül érdeklődéssel, lelkesedéssel tanulmányozza és üdvöz­li a határozatot, amely kiemelkedő eseménye népi demokráciánk egész fejlődésének. Nehéz, sőt iebete'len feladat volna néhány kurta sorban méltóképpen fog­lalkozni a határozat jelentőségével. Magában az a tény, hogy a mezőgazda­ság fejlesztését szolgáló nagyarányú munkaterv az elkövetkező három év­ben mintegy 12—13 milliárd forintot irányoz elő a mezőgazdasági termelés fejlesztésére — olyan jelentős, hogy ez már magában is utal a programul nagyszerűségére, pompás távlataira. Főképpen, ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt három évben összesen S milliárd forintot ruháztunk be a (né­pgazdaságba. Persze, az ellenségnek a vj mi l'árd is „kevés”. Az imperia­listák zsoldjában hazudo/ó rádiók és újságok i« azt kürtőnk, hogy kévés a 12 milliárd. Gonosz ármánykodással elködösnik az összeg valódi nagysá­gát. Viszont minden józanul gondol­kodó parasztméer, aki figyelmesen át­tanulmányozza a határozatot, kellő­képpen tudja értékelni a 12 milliárdos összeget. Három év alatt Is «zer új traktort kap a mezőgazdaság. Műtrágyagyár­tásunk olyan ütembeV fejlődik, hogy 1956-ban 600 ezer tcim műtrágya jut földjeinknek, vagyis há^mszor any- nyi, mint a most lezárult >sztendőben. Öntözött területeink nagyság.. a kővet­kező három év alatt 160.000 k*. hold­dal cme'keiik. (Húsz évvel ezeloV kb. 15.000 kát. holdat öntöztek Magy^. országon...) Mindezek csak kiragadott szártok — de mögöttük látnunk keli és látjuk is a magvar föld felvirágzásának cso- dáiato-, programmját, a ha írozat cél­kitűzésen a mezőgazdasági leemelés­nek náluKk eddig soha nem látott fel­üdülését. a város és falu bőséges élelmiszerei látását, eddigi eredmé­nyeink legfőbb alapjának, a munkások és do’gozó parasztok szövetségének őbi megszilárdítását — a bőség, a jóle! haza}*.; Erről van szó. Vaunak azonban b»<yületes, jóhisze­mű parasztemberek is, akiv a határo­zat megjelenése után kicsit csóválták a fejüket: „igen. szép dolog ez, aho­gyan ki van nyomtatva, bárcsak min­den pontja megvalósulna... dehát. ki tudja, hogyan lesz az ...” — mondják az ilyen tamáskodó emberek. Amikor a becsületes kételkedőknek felelünk, e'őször is szögezzük le, hogy a ha ározatnak minden egyes pontja reális, vagyis megvalósítható. A meg­valósíthatóságot mindenekelőtt az bi­zonyítja. hogy gazdasági jellegű ha­tározat még soha nem készült annyi körültekintéssel, megfontolással, o yan széleskörű kollektív munkával, mint ez. Legkiválóbb tudósaink, Kossu h-díjas akadémikusaink, gyakorlati és elmé­leti szakembereink, élenjáró dolgozó parasztok, gépáüomási és állami gaz­dasági dolgozók vettek részt a határo­zat megszerkesztésében. És. azt is el­mondhatjuk, eddig még egyetlen me­zőgazdasági határozat se támaszkodot: ilyen nagy mértékben a dolgozó parasz­tok évtizedes tapasztalataira, a gya­korlati munkában jól bevált módsze­rekre, mint a mezőgazdaság fejleszté­sének új programmja. Ezt is minden parasztember azonnal észreveheti, mi­hely! áttanulmányozza a határozatot. Ami a kérdés mási' részét illeti: az igazság bizony az, hogy a határozat még öt év múlva is csak határozat maradna, ha csak gyönyörködnénk benne s a kisujjunkat se mozdítanánk megvalósítása érdekében. Komoly munka vár dolgozó népünkre, rám. rád s mindenkire. Ez a határozat nem­csak a parasztság ügye. hanem min­denkié. az egész országé. Ha tsz-tag vagy, a szövetkezetben — ha egyé­nileg gazdálkodsz, földeden és házad áján — ha tamtó vagy, az iskolában — ha kutató vagy *\ laboratóriumban, fogj hozzá azonnal, minden halogatás nélkül a rádjutó fe adatok megoldásá­hoz. Mindenki a maga területén, tes- testől-le késtől, az iigy nagyszerűsé­gébe vetett hitte! álljon sorompóba. Tart József kiiencholdas ópályi dol­gozó paraszl a határozat elolvasása után azonnal tervezett: homokos föld­je terméshozamát javítandó, ezután minden évben egy kát. ho dón termel keserű csillagfiirtöt. 1200 ölet zöld­trágyázáshoz használ, 400 ölet mag­nak hagy... A nyírmadai Dózsa tsz- ber> elhatároz lak, ahol lehet, máris hozzáfognak a gazdálkodás fellendíté­séhez: a már meglévő 350 köbméteres ti óhoz további 300 köbmétert készíte­nek. Pártunk és kormányunk minden el­képzelhető Segítséget megad a hatá­rozat jó végrehajtásához. Elég meg­említeni, hogy 1954 első felében 3000 mezőgazdasági szakember megy fát a közvetlen terme'ési munkába. Jelen­tősen mejavítják a mezőgazdasági felvilágosító és tudományos munkát. Lapunkra, a Szabad Földre is nagy és megtisztelő feladatok várnak. Pár­tunk és kormányunk határozata hang súlyozza; „A dolgozó parasztság kö­rében népszerű Szabad FökP nyújt­son még több szakmai segítséget a mezőgazdasági termelés fejlesztésé­hez". Ezeket a szavakat szerkesztősé­günk megszívleli, minden erőnket lat- bavetjük, hogy ezt a feladatot, ame. 'yet pártunk és kormányunk közvetle nii! számunkra jelölt meg, maradékta­lanul végrehajtsuk — mi mindenek- előtl ezzel segítjük elő a határozat megvalósítását. A tizedik évfolyamába lépő Szabad föld annál több és jobb eredménnyel tVtheti be hivatását, ha minél több doijozó paraszt olvassa. Ezért fontos, bogy Vtröl-bétre több dolgozó parasz- család \rtozzon a Szabad Föld előli »etőinek Njtaimas családjába. Most. az ijesztendő alkalmából me- teg szeretettel köszöntjük hűséges ol­vasó in.aí, akik fo$szű evek óta min­den héten oiyan szeepte te! várják kedves lapjukat, a Szabad Földet; mint amilyen szeretettel mi írjuk. Hőségü­ket mi is hűséggel és — Ígérjük — az eddiginél is szebb, jobb. érdekesebb, tartalmasabb újsággal viszonozzuk. Ezt a célunkat szolga'ja méfynyomá sós képes mellékletünk is, ame'y má­Xépünk alkotó erejével, pártunk vezetésével előre a mezőgazdasági programúi gvőzei inéért! Hvffvdtis András rlríárs brsardr « Kásjutni i • eavtósvfj ütésen Tisztelt Központi Vezetőség! A Központi Vezetőség október 31 -1 ülésének határozata leszögezte,_ hogy Magyarországon a szocializmus to­vábbi építésének kulcskérdése és egész fejlődésünk döntő láncszeme a mező- gazdasági termelés fejlesztése Ezen fonta- megállapítás alapján dolgozta ki a Politikai Bizottság a mezőgazda­ság fejlesztésének programmját, ame­lyet ma, mini határozati javaslatot, a Központi Vezetőség elé terjeszt­A mezőgazdaság általános fejleszté­sére irányuló nagv célkitűzéseket — amelyeke! e tervezet tartalmaz — csak akkor lehet végrehajtani. ha egész pártunk és egész népünk meg­érti. hogv o mezőgazdasági termelés kérdésének í elvetése egyenesen követ­kezik népi demokráciánk egész eddigi gazdasági és politikai fejlődéséből. E terv végrehajtása, ezért nem is szűkén vett parasztkérdés — mint ahogyan sokat) még ma-is gondolják — hanem egész népünk ügye. A mezőgazdasági termelés gyors fejlesztését nagyon mélyreható gazdasági okok teszik szükségessé. Népgazdaságunkban jelenleg nagy aránytalanság van az ipar és a me­zőgazdaság között, ami az iparban is és a mezőgazdaságban is komoly za­varokat okóz; közismert, hogv az ipari termelés a felszabadulás előttihez ké­pest több mint háromszorosára nőtt, ugyanakkor a mezőgazdasági terme­lés egyhelyben topog. 9 Elsősorban ez az aránytalanság okozta azt, hogy a mezőgazdasági ter­melés nem tudta megfelelően kieiégí­-i a l.e! ■ » v -- -kb-p mu­tatkozó szükségeiéit, amelyek az utóbbi évek folyamán gyorsan nőttek, mert sokszázezerrel emelkedett a bér­ből és fizetésből élők száma és mert városban és falun egyaránt nőtt a dolgozók jogos igénye, több és jobb élelmiszer iránt. A Központi Vezetőség júniusi hatá­rozata és a kormányprogramm — amely új szakaszt nyitott népi demo­kráciánk történetében — gazdaságpo­litikánk alapvető feladataként a dol­gozók. elsősorban az ipari munkások, életkörülményeinek állandó javítását jelölte meg. Az e célkitűzés elérése érdekében eddig végrehajtott intézke­dések osztatlan örömét okoztak a dol­gozók minden rétegében, de még csak kezdeti lépésnek tekinthetők. Áhhoz, hogy tovább tudjunk menni, min­denekelőtt meg kell leremten: az é’e-t­I színvonal emelésének anyagi felléte- ; leit. elsősorban a mezőgazdasági ter­melés fejlesztése útján, és biztosítani kell a lakosság bőséges ellátását ke­nyérrel, hússal, zsírral, tejjel, gyü­mölccsel és borral, valamint más élel­miszerrel, továbbá nagyobb mennyi­ségű nyersanyagot kell biztosítani könnyű- és élelmiszeriparunk száméi­ra is-, hogy a lakosságot jobban el tudjuk látni olyan fontos közszükség­leti cikkekkel, mint a cukor, a textil­áru, a cipő stb. A mezőgazdaságnak az ipari ter­meléssé; szemben való elmaradottsá­gának felszámolása azonban nemcsak gazdasági okokból, ha­nem a munkás-paraszt szövetség megerősítése szempontjából is szükséges. A mezőgazdasági termelés elhanya­golása fiyénpítette a párt befolyását a dolgozó parasztság között. A nehéz­ségeket csak fokozta áz, hogy a vá­rosi lakosság ellátásának biztosítása érdekében a a elmúlt években a mező­gazdasági termelés fejlesztésének se­gítése. a dolgozó parasztok érdekelt­ségének növelése helyett a begyűjtés mennyiségét emeltük, amely mögött nem állt a termelés megfelelő növe­kedése. Ez odavezetett, hogv — fel­használva az iparban kínálkozó mun­kaalkalmat — nemcsak a nagygazdák, hanem a dolgozó parasztok közül is sok tízezer ajánlotta fel földjét és ment el dolgozni a városba, ami a tartaléktőidéi? ugrásszerű megnöveke­dését eredményezte. A mezőgazdasági terme:és fejleszté­sét).*;; nsplvw./lre tűzé-se •' az « se­gítség. amelyet az ’iparj munkásság, fej lett szocialista iparunk ad a falu­nak. kedvezően fogja éreztetni hatá­sát. mert megteremti a lakosság élet- körülményei állandó javításának leg­fontosabb előfeltételét, az élelmiszerek bőségét: ugyanakkor a mezőgazdasági termelés felemelése, a virágzó mező- gazdaság, egyben jómódú megelégc-. dett dolgozó parasztságot is jelent. Mindez megerősíti a munkásosztály és a dolgozó parasztság elszakíthatat­lan szövetségét, népi demokráciánk alapját. Ezek azok a gazdasági és politikai okok, amelyek miatt egész népi demo­kráciánk továbbfejlődésének alapvető kérdésévé vált ai mezőgazdasági ter­melés növelése. Félreértések elkerülé­se vége:; azt is meg kell mondani, hogy a mezőgazdasági termelés fej­lesztése és további segítése, az ipaf és a mezőgazdaság,közöttj rendkívüli aránytalanság felszámolása után is, a, szocializmus építésének fontos ré-» szét fogja képezni: továbbra is pár-i tünk politikájának előterében , fog á>!!-» ni. annak alapiát fogja képezni, mert ez az egyetlen járható útja annak, hozv megvalósítsuk gazdaságpoliti­kánk alapvető célkitűzését, a dolgozók életszínvonalának állandó emelését. E kérdés napirendre tűzése tehát megfe­lel egész népünk, munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk és értelmisé­günk érdekének, ezért túlzás nélkül mondhatjuk. hogv országos ügy ez, amelynek megoldására mozgósítani kel! pártunk minden erejét, egész dol­goz,; népünket, s népgazdaságunk minden erőforrását. A mezőgazdáság:' termelés általá­nos fellendítésében támaszkodnunk kell országunk vezetőerejére: ipari munkásságunkra és fejlett szocialista nagyiparunkra. Az ipari munkásság és a fejlett szocialista nagyipar nélkül a mezőgazdasági termelés fejlesztésé­ben olyan célkitűzéseket megvalósíta­ni, mint amilyent a Központi Vezető­ség elé terjesztett tervezet tartalmaz,, elképzelhetetlen ipari munkásaink, fejlett szocialista nagyiparunk segít­ségével a mezőgazdaságot gyorsan el tudjuk iátnf gépekkel, a termelés fejlesztéséhez szükséges különféle ipari termékekkel, és emellett ipari mun­kásaink néikülözhetetien segítséget tudnak aflni a mezőgazdaságnak * fejlett technika alkalmazásában is. A mezőgazdasági termelés fekeme- ti-éhen nagy sertiy-iéoet k-1' hogy xxt\on Crtetmiségünk- a mezőgazdasági szakembere!?, mérnökök, tanárok és tanítók szaktudása, tapasztalata is fel­tétlenül szükséges ahhoz, hogy a föld­művelés kultúrálfsága rövid idő alatt nagy léptekkel haladjon előre. A párt­szervezeteknek úgy keli dolgozniok.. hogv régi értelmiségünk zöme a fia­talokkal vállvetve, ezen ügy nagy jelentőségét felismerve, lelkesedéssel és odaadással munkálkodjék * e terv maradéktalan végrehajtása érdekében. A mezőgazdasági termelés általá­nos fellendítésében, a földművelés és állattenyésztés kultúrájának emelésé­ben bátran támaszkodhatunk egész dol­gozó parasztságunkra, annak szorgal­mára és szakértelmére, népi demokrá­ciánk, pártunk és kormányunk iránti hűségére, hazafias érzésére. I. Mi jellemzi jelenleg mezőgazdasági termelésünket ? Dolgozó parasztságunk a felszabadu­lás min nagv erőfeszítéssel és hősies munkával gyorsan helyrehozta e hábo­rú okozta karcokat. Termésátlagaink és állatállományunk nemcsak elérték, ha­nem egyik-másik teriile'en meg is ha­ladlak a felszabadulás előttit. Sok új módszer honosodott meg; a felszabadu­lás előttihez képest többszörösére nőtt a tarlóhántáe. az őszi' mélyszántás.' Az elmúlt években elterjedt a siiózas. 'új kuitúrák honosodtak meg (pJ. a rizsi, s az öntözött terület sokszorosára nö­vekedett. Mindez mutatja, hogy a dol­gozó parasztok és termelőszövetkezeti tagok nagv érdeklődéssel fogadják mindazt az úiát. amelynek alkalmazá­sával emelni lehet a termésátlagokat, az áüat;envész.;és hozamait és növelni lehet a földművelés kulturáltságát. A mezőgazdasági terme'és egves te­rületein megmutatkozó fejlődés ellené­re is a termésátlagok és az állatte­nyésztés hozamai — különösen a szük­ségletek növekedéséhez képest — nem emelkednek kiéi égi tőén elsősorban azért, mer; a mezőgazdasági termelés alapvető kérdéséinél? • megoldásában csal? kevéssel jutottunk előre. Minde­nekelőtt kevés gondot fordítottunk « talaj termékenységének fokozására. Az elmúlt években a tagosítások miatt és a termelőszövetkezetek túlzott ütemű fejlesztése következtében, a falun ter­melési bizonytalansúg lépett fel, amely odavezetett, hogy sok dolgozó paraszt nemcsak földiéit nem javította, hanem még a szükséges trágyázást sem vé­gezte el. Az alapvető agrotechnikai munkálatokban is — bár a felszabadu­lás e.őtí, helyzethez képest előrehalad­tunk — nagy még a késedelem. Ez vonatkozik nemcsak a tarlóhántásra és az őszi mélyszántásra, hanem a vetés­re, a növényépo!ási és betakarítási munkákra is. Nem sikerült megterem­teni az ál! a'.tenyésztés hozama állan­dó növekedésének legfontosabb előfel­tételét. a szilárd takarmánya!apót, §őV szálastakarmánvatnl? vetésterülete csők-, kent. A kukorica vetésterülete nőtt ugyan, de termésátlaga nem múlja lé­iül lényegesen a felszabadulás előttit, rétijeink es legelőink pedig topábbra is rendkívül elhanyagoltak. Mindezek miatt meg kell állapíta­nunk, hogy mezőgazdasági termelé­sünk. beleértve a növénytermelést és az állattenyésztést is. alacsony szín­vonalon áll, és jelenlegi helyzetiben nem képes megfelelően kielégíteni né­pünk egyre növekvő szükségleteit A mezőgazdasági termelés elmara­dottságának egyik legfőbb oka, hogy 2 mezőgazdaság szocialista átszervezé­sére irányuló politikában, különösen a középparaszt-kérdésben, hibákat követ­tünk el. Elhanyagoltuk az egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztok támogatását, akiknek kezében van jelenleg is a szántóterület több mint 60 százaléka. Ahe!vető hogy növeltük volna az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal a termelési kapcsolatokat, leszűkítettük azokat. A gépállomásokon egészen ez év júniusáig o.lvan bérrendszer volt érvényben, amelyik szmt-e lehetetlenné tette, hogy a gépállomások egyénileg gazdálkodóknak dolgozzanak. 1952-' ben a gépállomások mindössze 47.000 normáiholdnak megfelelő, a kedvezőbb feltételek mellett ez év őszén már 300 ezer nortnálbolnak megfelelő talajmnn* kát végezték ,az egyénileg gazdálko­dóknak. Ez', azonban a szükséghez ké­pest még mindig nagyon kevés. Műtrá­gyát az egyénileg gazdálkodók csak a (Folytatás a 2. oldalon.) tói kezdve minden héíen gazdagítja » Szabad Földet. Köszöntjük a falusi népnevelőiket, akit, nyolc és félév óta lúiséges, lelkes terjesztői a Szabad Főidnek. Népneve­lő munkájuk során most már nemcsak hasznos cikkeket olvashatnak fe! —- sztbbnéil-szeWb kéjfeket i; mutathatnak a dolgozó paraszt csal a dóknak. Köszöntjük a pártsajtó valamennyi lelkes terjesztője közül kiemelkedő fa­lusi és tanyai postásokat, aki)? ugyan csak évek óta, fáradságot nem ismer­ve, buzgó szorgalommal apostolkodnak a Szabad Föld olvasótáborának növe­lése érdekében. Köszönjük áldozatos munkájukat s kívánjuk, minél több si­kert érjenek el a most induló Szati Föld előfizctésgyüjtö országos I , senyben! Köszörűjük lapunk valamennyi oi sója', minden barátját, kicsiket és nőiteket egyaránt — s mindent minden magva" dolgozónak bold< esztendőt kívánunk! 53430 - ^ ' Ingyenes meíléklefOnk: Szabad Föld képes rasSmep flflHHM AB AD fÖLD 1 ÉVFOLVAM, I. SZÁM. ÁH.* III ll.lt i ' ’ 1 ' '•1 AR

Next

/
Thumbnails
Contents