Szabad Föld, 1956. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-01 / 1. szám

A MAGYAR DOLGOZO PARASZTSÁG H ETILAPJA XII. ÉVFOLYAM, 1. SZÄM. ARA 60 FILLER 1956. JANUÁR 1. wr •• •• UJ ESZTENDŐ KÜSZÖBÉN IRTA: MATOLCSI JÁNOS FÖLDMÜVELÉSÜQYI MINISZTER Az 1955-ös esztendő végéhez ér­kezve, eszembe jut a földművelő em­bernek az a szokása, hogy naple­mentkor végig tekint földjén, és ta­pasztalt gazda szemével mérlegeli napi munkája eredményét. Az év utolsó naplón az egész ország dol­gozó népe visszatekint, hogy a jó gazda gondosságával, felelősségérze­tével felmérje az elmúlt esztendőben elért sikereket, fogyatékosságokat, s erőt, tanulságot merítsen az új évben ránk váró, még nagyobb feladatok el­végzéséhez. A városok és a falvak dolgozói egy­aránt a szorgalmasan végzett munka jó érzésével zárják az évet, s kölcsö­nösen örülnek egymás sikereinek, a közös erőfeszítések eredményeinek. Amikor pedig a munkások és a dol­gozó parasztok boldog új-évet kíván­nak egymásnak, e megszokottnak látszó üdvözlésben kifejeződik a még szorosabb együttműködésre, a harcos összefogás erősítésére való törekvé­sük is. A munkások és dolgozó parasztok szoros szövetsége népi demokratikus rendünk alapja, s pártunk e szövet­ség erejére támaszkodva tudta elhá­rítani hazánk szocialista építésének útjából a jobboldali elhajlás okozta akadályokat és meghátrálásra kény­szeríteni ellenségeinket. Ennek kö­vetkeztében 1955-ben újra egészsé­gesen folytatódott hazánk szocialista építése. Az előző évi visszaesés után nőtt a nemzeti jövedelem, erőteljes fejlődésnek indult szocialista iparunk, és falun csaknem 80 000 dolgozó pa­raszt csatlakozott önként, sajáit meg­győződése alapján a termelőszövetke­zeti tagok lelkes táborához. A mezőgazdaság dolgozói odaadó munkával 1955-ben sikeresen meg­valósították a kenyérgabona és a főbb kapásnövények termésének nö­velésére vonatkozó terveket, sőt egy sor területen túlteljesítették. Na­gyobb a szarvasmarha és a sertés- állomány is. Ezáltal a mezőgazdaság összhozama az előirányzottnál na-.1 gyobb mértékben növekedett, ami elősegíti dolgozó népünk jövő évi jobb ellátását. Az eredményekért köszönet és el­ismerés illeti munkásosztályunkat, azokat a traktorosokat és agronómu- sokat, akik több géppel, műtrágyá­val, építőanyaggal, szakmai útmu­tatással- segítették a mezőgazdasági tervek túlteljesítését. Köszönet és el­ismerés illeti továbbá mindazokat a termelőszövetkezeti tagokat, az egyé­nileg gazdálkodó parasztokat, akik szorgalommal küzdöttek a növény- termelési és állattenyésztési hoza­mok növeléséért, beadási kötelezett­ségüket teljesítve, „tiszta lappal“ in­dulnak az új esztendőbe. Elbizakodottságra, megnyugvásra ennek ellenére semmi okunk nincs. Nem hallgathatjuk el, hogy a gép­állomások és termelőszövetkezetek nem teljesítették mélyszántási, trá- gyázási és silózár' tervüset, az egyé­nileg dolgozó pa. sztok kö/ül sokan nem tettek elege őszi ken'érgabona vetési kötelezettségüknek ps többen elmaradtak beadásuk tej-sité.sével. Ezeket a mulasztásokat :S ezután kell pótolnunk. Az új esztendő küszöb. sck_ em­berben felmerül a kérdésjybit várha tunk a jövő évtől? RégG a dolgozó ember, a földbirtokosok ' apitalisták Magyarországán félve e ^iolt a hol­napra a nincstelenek sző elenül rét tegtek a fenyegető munl nél tüliseg tői, tömegnyomortól népességek tői, a kis- és középpara.:°k pedig gazdaságuk dobraveréséte Népi de­mokráciánk 10 éve alatt t a * yz. gyökeresen megváltozott, az elnyo­mott és kizsákmányolt dgo'í nép az ország gazdájává vált í mint sa­ját sorsának öntudatos idézője, bi­zalommal néz a jövőbe og(,v ez a bizakodás, mert szocializmust épít? hazánkban nem fenyeget gazdaság^ válság, népköztársaságu;- főbb törvényévé vált , a dolgoz, emberről való gondoskodás és a zovjetuniö példáját követve tervszrű állami gazdálkodással töretlenü haladunk kitűzött célunk felé: a szocializmus­hoz. A falu dolgozó népe munkájában napról-napra tapasztalhatja népi de­mokratikus államunk gondoskodását, A termelőszövetkezeteket— hogy csak egykét példát említsek — az állami gépállomások 12 000 traktorral és más korszerű gépek ezreivel segítik s kö­zös gazdaságuk fejlesztésére 1956-ban 21 százalékkal több beruházást. 50 százalékkal több közép- és rövidleiá- ratú hitelt irányoz elő a népgazda­sági terv. Népi demokratikus államunk nagy súlyt helyez a mezőgazdaság többsé­gét kitevő dolgozó paraszti magán- gazdaságok termelésének fejlesztésére is. Ezt mutatja, hogy többek között gépállomásaink az elmúlt évben kö­zel egymillió normálholdnyi talaj­munkát végeztek az egyénileg gazdál­kodó parasztoknak, továbbá az in­gyenes állatorvosi szolgálat 75 millió forint támogatást jelentett, s 800 000 mázsa minőségi vetőmagot kaptak, a törzskönyvezett állatok után álla­munk takarmányt s adókedvezményt ad részükre is. Az új esztendő jelentőségét növeli, hogy 1956. január 1-én megkezdjük második ötéves tervünk megvalósítá­sát, amely egész népgazdaságunk, el­sősorban is az ipar és a mezőgazda­ság továbbfejlesztését, a ma még megoldásra váró ügyek jelentékeny részének folyamatos rendezését irá­nyozza elő. Ennek megvalósítása te­rén első lépés az 1956. évi tervek tel­jesítése. A mezőgazdaságban ez azt jelenti, hogy az idei, viszonylag jó terméshez képest, a növénytermelés és állattenyésztés hozamát további három százalékkal kell emelni, a ter­melési költségek jelentős csökkenté­se mellett. Ezzel párhuzamosan a Központi Vezetőség 1955 júniusi ha­tározatában kitűzött kettős feladatnak megfelelően a meggyőzés eszközével elő kell segítenünk a termelőszövet­kezeti mozgalom kiszélesítését, hogy a második ötéves terv végére a me­zőgazdaságban is túlsúlyban legyen a szocialista szektor. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságunk körében a közös szövet­kezeti gazdálkodás ma már nem isme­retlen, a szövetkezés gondolata állan­dóan érlelődik s a termelőszövetke­zetek napról napra új tagokkal gya­rapodnak. Mind többen látják, hogy a közös gazdálkodásban a nagy gé­pek, a tudomány alkalmazásával, könnyebb munka mellett nagyobb eredményeket, nagyobb jövedelmet lehet elérni, a mindennapi gond ke­vesebb. A belépés elhatározása azon­ban még sem könnyű, sokan nehezén tudnak választani, a nehézségekkel járó, de mégis megszokott és az ál­taluk még nem próbált új gazdálko­dási forma között. A szövetkezeti gazdaságok vitatha­tatlan fölényét azonban kézzel fog­ható tények bizonyítják. A termelő- szövetkezetek 1955-ben búzából hol­danként 160 kg-mal, rozsból 170 kg- mal, kukoricából 120 kg-mal termel­tek többet, mint az egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztok. Közös tehén- állományuk 22 százalékkal lett na­gyobb és az egy tehénre eső tej hozam egy év alatt 210 literrel nőtt. Nem nehéz elképzelni mennyivel nagyobb lett volna dolgozó parasztságunk, népgazdaságunk jílveüehne, ha min­den hold földön legalább annyit ter­meltek volna, mint a termelőszövet­kezetek. A termelőszövetkezeti mozgalom további fejlesztésének legfőbb felté­tele a meglevő termelőszövetkezetek példamutató gazdálkodása, különö­sen az új termelőszövetkezetek mi­előbbi megerősítése. A szövetkezeti demokrácia következetes érvényesí­tése pedig a legjobb cáfolat az ellen­ségnek minden olyan hazug híreszte­lésére, hogy „a szövetkezetben pa­rancsolgatnak, nem a magam gaz­dája vagyok“. A szövetkezett tagok az ezer hol­dak, a milliós vagyon gazdái és az ebből fakadó felelősségérzetet, lelke­sedést fejezi ki Zelenyánszki And- rásné, a békéscsabai Május 1 Ter­melőszövetkezet tagja a Szabad Föld­höz írt levelében: „Örömmel írom, hogy megtörtént a zárszámadási köz­gyűlés. A hozzászólások, a javasla­tok mind arról szóltak, hogy mikép­pen dolgozzunk jövőre, hogy még na­gyobb jövedelembe? jussunk. Amikor az elnök elvtárs a beszámolót tar­totta, minden tagunk arcáról le lehe­tett olvasni az örömet. Az egy mun­kaegységre jutó részesedés értéke nálunk 46,50 forint idén. Mi hárman összesen 811 munkaegységet teljesí­tettünk. Ezenkívül kaptam búzából 4 mázsa prémiumot, cukorrépa-terme­lési prémiumból 1840 forintot. Bele­értve háztáji gazdaságunk jövedel­mét is — 63 344 forintot kerestünk egy év alatt. Ilyen szép jövedelmet akár hogyan dolgoztunk volna, más­hol nem tudtunk volna elérni soha” — fejezi be levelét Zelenyánszkiné. Azt ajánljuk, hogy a még kételkedő egyénileg gazdálkodó dolgozó parasz­tok vegyenek részt, a termelőszövet­kezetek hívják meg őket ezekre a lel­kes közgyűlésekre, s győződjenek meg a termelőszövetkezeti tagok megváltozott, új életéről. Ismerjék meg, hogyan gondoskodnak az öre­gekről, betegekről, lássák a dolgozó parasztasszonyok, hogy az anyákról falun soha olyan gondoskodás még nem volt, mint ami az alapszabály előírása és az állami anyasági se­gély, családi pótlék bevezetése követ­keztében a termelőszövetkezetekben megvalósult. Nem kétséges, ha egyé­nileg gazdálkodó parasztságunk meg­ismeri a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit, előbb-utóbb önként, saját elhatározásából erre az útra tér. Megvannak-e a lehetőségek az t- tünk álló termelési feladatok teljesí­téséhez? Erre egyértelműen igennel válaszolhatunk. Milyen új gépeket kap mezőgazdaságunk 1956-ban? Államunk évről évre egyre többet tesz a mezőgazdaság gépesítése érde­kében. Bizonyítja ezt az az 1200 kom­bájn és a sok fürge traktor s egyéb gépek, amelyek az idén is nagyban megkönnyítették parasztságunk munkáját. A következő esztendőben a gépek újabb sorozatát állítja álla­munk a falu. a mezőgazdaság szol­gálatába. A budapesti Vörös Csillag Trak­torgyár az idén is sok G 35-ös és egyéb traktort adott a mezőgazda­ságnak. Jövőre újabbakkal szaporo­dik a számuk, köztük olyanokkal is. mint a GL—35-ös féllánctalpas trak­tor. amelyet homokos és erősen kötött talajon is kitűnően lehet használni. Eddig külföldről hoztuk be az úgy­nevezett mindenes-traktorokat; 1956- ban megkezdik az első magyar min­denes-traktor, az M—25-ös gyártá­sát. Nagyszerűen dolgozik majd a ne­héz, kötött talajokon is a DT—413-as lánctalpas traktor. amelyet jövőre már nagyobb számban bocsát a Vö­rös Csillag Traktorgyár a mezőgazda­ság rendelkezésére. Ugyancsak 1956-ban lát hozzá ipa- rank az altalaj-lazító traktoreke (TEA 430-as) kisebb mennyiségben való elkészítéséhez. Ennek az új eké­nek az az előnye, hogy a normál-eke á’tal körülbelül 25 centiméteres mélységben felszántott talajt további 10—15 centi mélyen fellazítja, ,s ez­zel megakadályozza a mélyen gyöke­rező szántóföld) növények, a külön­böző répaféleségek evökérrészének e szétágazását. Az öntözéses gazdálkodásnál so­kat segít majd a CE ideiglenes csatornakészí tő-eke. Kis sorozatgyártását szintén a kö­vetkező évben kezdi meg iparunk. Ennek segítségével egy munkanap alatt négy-öt kilométer hosszúságú ideiglenes öntözőcsatornát lehet ás­ni. A gyümölcsösökben fogják alkal­mazni a jövőre már nagy sorozatban gyártott oldalazó tárcsát is. amellyel a mélyen lehajló lombok alá is be lehet nyúlni és ott is elvégezhetik a szükséges talajművelést. A hegyvi­déki szőlőművelés korszerű gépe lesz a csörlőskapa. A sorok egyik végén csörlőt állítanak fel és ez drótkötélen húzza végig a munkagépet a sorok közt. A csörlőskapával naponta szőlő­fedésnél, nyitásnál, kapálásnál 1—1,5 kát. holdon végzik el a szükséges munkát. Új vetőgépet is kap 1956-ban a me­zőgazdaság. A sűrű sorú vetőgép (UTV—48-as) egyenletes vetésével minden mag részére biztosítani lehet a szükséges tápterületet. Bizonyára jelentős termés többletet is eredmé­nyez majd. Ezzel a géppel a kisebb és a nagyobb magvakat is egyenlete­sen lehet elvetni. Sok nehéz munká­tól menti meg az embert a BÜ—2. kétsoros, szovjet típusú burgonyaül­tetőgép. A 70 centiméter sortávolságra állítható ültetőgép naponta 5—6 hold burgonyát vet el. Gyártásá­hoz a jövő évben kezd hozzá ipa­runk. A szakemberek tovább tökéletesí­tették a kombájnt, hogy ezzel is fo­kozottabb segítséget nyújtsanak 1956- ban a betakarítás gépesítéséhez, úgy­nevezett talaj kopírozó szerkezettel átják el jövőre a gabonakombájno­kat. E szerkezet segítségéve] a kom­bájn vágószerkezete alkalmazkodni tud a talajfelszín egyenetlenségeihez is. a vágószerkezet önműködő ma- ga-ságszabálvozóiával még kifogás- talanabbá válik a gabonakombájn munkája Nagyteljesítményű gabona­tisztítógép lesz a motoros gabona­rosta, amelyet különösen a kombájn­szérűkön használhatnak fel. Jövőre kezdik meg az 1,8 méteres vágószé­lességű, 50 lóerős lánctalpas traktor­ral vontatott silókombájn sorozat- gyártását is. Ezt a gépet a kukorica­szár, szálastakarmány és a silókuko­rica betakarítására használják. A gép nemcsak levágja és szecskázza a szárat, hanem egyidőben pótkocsiba is gyűjti. Naponta mintegy 8—10 holdról tudja a kukoricaszárat leta­karítani. Segítségével naponként kö­rülbelül 800 métermázsa szecskázott zöldtakarmánv készíthető. Olyan fűkaszálógépet is kap majd a jövő esztendőben mező- gazdaságunk, amellyel 2,1 méte­res szélességű rendet lehet vág­ni és 13—15 holdról kaszálja le a termést. Petrencéző gyűjtőkocsi, burgonya- szedőgép és sok más egyéb fontos gép is készül 1956-ban a mezőgazda­ság számára. Biztosan szép sikere lesz azoknak a permetező, porozógépeknek, ame­lyek egyenletesen, ködszerűen per­meteznek. s a régi rendszerű gépek­nél jóval kevesebb permetlevet —■ a 600—1000 liter helyett 200—300 litert — fogyasztanak. A gép porozására szántóföldön és gyümölcsösben egy­aránt alkalmazható. Az új gépet egyébként permetezésre és porozásra is lehet használni — egyidőben. Ezt is nagy sorozatban gyártja majd ipa­runk. A szakszerű állattenyésztés fontos gépe lesz a répamosógép. Az óránkénti teljesítőképessége 30 má­zsa. Ezek és még sok más régi és új gép — párosulva gépállomásaink, ál­lami gazdaságaink és termelőszövet­kezeteink javuló munkájával — nagy léptekkel viszik előre 1956-ban mező­gazdaságunk fejlődését, a nagyüzemi gazdálkodás kialakulását. J. L. A mezőgazdaság fejlesztése szocia­lista iparosítás politikájának vitele mellett továbbra is pártunk és kor­mányunk figyelmének központjában áll, s ezért 1956-ban államunk 2,2 milliárd forintot fordít mezőgazdasági beruházásokra. Ennek folytán az új esztendőben újabb 3759 traktort és sokezer más korszerű mezőgazda- sági gépet kap a mezőgazdaság, köz­tük kombájnokat, kukorica négyzet- bevető-gépeket, silókombájnokat, burgonyaültető- és szedő-gépeket, stb. A mezőgazdaságban jövőre 380 000 tonna műtrágyát fogunk felhasználni s a termelőszövetkeze­tekben a holdankénti felhasználás 25 kg-al növekszik. Ez is bizonyítja; szocialista iparunk legfőbb biztosíté­ka annak, hogy többet teremjen a magyar föld, hogy növekedjék né­pünk jóléte. A jövő évi tervek sikeres teljesíté­se azonban megköveteli, hogy már most hozzáfogjunk a tavaszi mun­kák előkészítéséhez. Nagy gondot kell fordítani a téli hónapokban a traktorok és más gépek időben való kijavítására, a tavaszi vetéshez szük­séges Vetőmagvak biztosítására, tisz­títására, legelők ápolására, a tehe­nek téli takarmányozására, hogy nőjön a tejhozam. Különösen gondos munkát igényel népünk jövő évi kenyerének bizto­sítása érdekében az őszi vetések megfelelő tavaszi ápolása, szükség­szerinti fogasolása, hengerezése és a gyenge minőségű, vagy rosszul átte­lelt vetések nitrogén műtrágyával való fejtrágyázása. Már most gon­dolni kell kapásnövényeink, elsősor­ban a kukorica és cukorrépa termés­átlagainak növelésére, ezért — ha az idő megengedi — a téli hónapokban is pótolni kell a? elmaradt szántási és trágyázási feladatokat, mert ma­gas termést csak abban az esetben tudunk biztosítani, ha kapásnövé­nyeinket ősszel mélyszántott és le­hetőleg trágyázott talajba vetjük. A tavaszi mezőgazdasági munkák jobb előkészítését lehetővé teszi, hogy ál­lami gazdaságaink, gépállomásaink, termelőszövetkezeteink vezetése erő­södött azáltal, hogy pártunk 1200 ta­pasztalt, vezetésben jártas kommu­nistát falura küldött. A tavaszi mun­kák szervezését azonban a pártszer­vezetek irányítása mellett a taná­csok, termelési bizottságok, legelte­tési bizottságok is tekintsék elsőren­dű feladatuknak. A mezőgazdaság fellendítése, a tu­domány vívmányainak alkalmazása a mezőgazdaság valamennyi dolgozójá­tól nagyobb hozzáértést igényel. A dolgozó parasztok, termelőszövetkeze, ti tagok működését, szaktudásuk nö­velését ezüstkalászos tanfolyamok, termelőszövetkezeti vezetőképző tan­folyamok, traktorista és kombájnista tanfolyamok és másfélék segítik elő; Ezek a tanfolyamok akkor érik el céljukat, ha a részvevőknek lehető­séget nyújtanak olyan, fejlett terme­lési módszerek megismertetésére, amelyek alkalmazásával Kaszapovics András 'holdanként 58 mázsás kuko­ricatermést, Tóth László traktorista 1100 normál hold teljesítményt, Csá- nyi Mihály fejő tehenenként 5376 li­teres tejtermelést ért el. Akkor érik el céljukat ezek a tanfolyamok, ha segítséget adnak a fiatal termelőszö­vetkezeteknek a közös gazdaság megalapozásához, ha elősegítik a széleskörű szocialista munkaverseny kibontakozását s a többtermelést. Nem kétséges, hogy az 1956. évi célkitűzéseket pártunk vezetésével, munkásosztályunk támogatásával a termelőszövetkezeti tagok és egyéni­leg gazdálkodó dolgozó parasztsá­gunk szorgalmas munkájával sikere­sen megvalósítjuk. Most, amikor az új esztendőbe lépünk, abban a re­ményben kívánok a mezőgazdaság dolgozóinak boldog új évet, hogy az 1956-os év hazánk szocialista építésé­nek sikerekben gazdag, boldog éve lesz. amelyért teljes szíwel-lélekkel dolgozni valamennyi hazáját, dolgozó népét szerető embernek becsületbeli kötelessége. Mellékletünk: „A Szabad Föld képes vasárnapja"

Next

/
Thumbnails
Contents