Szabad Föld, 1956. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-01 / 1. szám
Új tagok a El T&-ben Mint legutóbbi számunkban közöltük, az ENSZ 16 újabb országot vett fel tagjai sorába. Az új tagok között van Magyarország is. Felső képünk az új tagállamok képviselőinek egyik csoportjáról készült az ENSZ palotájának folyosóján. A képen láthatjuk Kurt Waldheim Ausztria, Albamo Nogueira Portugália, José S. de Erice és José M. de Areliza Spanyolország, Szarka Károly Magyarország, Alberico Casardi Olaszország, Andrew Cordiar és John Conway Írország, Gunewardene Ceylon, Nong Kimny Kambodzsa és Josef Dolezal Románia képviselőit. Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkárának (középen) társaságában. Második képünkön Szarka Károly, ENSZ-küldöttségünk vezetője és Nagy János, a küldöttség tagja látható az ülésteremben. A VEZETŐSÉGVÁLASZTÁS HÍREI A mátészalkai járás pártszervezeteiben kibővített pártvezetőségi ülések előzték meg a párttaggyűléseket. Részt vettek ezeken a fontos üléseken a pártcsoportvezetők és a kiváló párttag népnevelők is. A pártszervezetek vezetői ezekkel az elvtársakkal közösen beszélték meg a pártvezetőségek újraválasztásának politikai és szervezeti előkészítését. ★ A tiszatelki Alkotmány Termelőszövetkezet kommunistái helyesen láttak hozzá a vezetőség újjáválasztásának előkészítéséhez. A párttagok közül többen elmondották, hogy a múltban nem nézték meg elég alaposan, kik kerüljenek a pártszervezkezet élére. Ez aztán a pártszervezet munkájára rá is nyomta a bélyegét. A pártszervezet tagjai most olyan elvtársakat választanak a vezetőségbe, akik példamutatásukkal a termelőszövetkezet pártonkívüli tagjait is buzdítani tudják a gazdaság előtt álló feladatok gyors és jó elvégzésére. ■k A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a pártcsoportok értekezleten vitatják meg a tsz politikai és gazdasági helyzetét. Bírálatot mondanak a vezetőség és egymás munkájáról, de az eredményekről sem feledkeznek meg. Ebben a fontos munkában a párttagok kikérik a pártonkívüliek véleményét Befejeződött a falura induló pártmunkások harmadik tanfolyama Barátságos ünnepség színhelye volt pénteken este a Néphadsereg Központi Tisztiházának díszterme. Itt fejeződött be a falusi munkára induló pártmunkások harmadik tanfolyama. Az ünnepélyen megjelent Egri Gyula, az MDP Központi Vezetőségének titkára, Matolcsi János földművelésügyi miniszter, Pogácsás György, az állami gazdaságok minisztere, továbbá Lőrincz József, az MDP Központ mezőgazdasági osztályának vezetője. Az ünnepséget Matolcsi János elvtárs, földművelésügyi miniszter nyitotta meg és utána Egri Gyula elvtárs, a Központi Vezetőség titkára mondott beszédet. Többek között a következőket mondta: „Az elvtársaktól a párt elsősorban azt várja, hogy tudásukat felhasználva, állhatatosan dolgozzanak a munkás-paraszt szövetség erősítéséért, harcoljanak azért, hogy ez a szövetség még erősebb, elszakíthatatlanabb legyen, segítsenek megismertetni dolgozó parasztságunkkal pártunk politikáját, azt, hogy a párt miként akarja felemelni a dolgozó parasztságot a falu szocialista átalakítása útján.“ Beszéde befejező részében Egri elvtárs azt kérte a tanfolyam hallgatóitól, hogy szüntelenül gyarapítsák eddigi ismereteiket, s munkájuk során kérjék és vegyék igénybe a helyi pártszervek segítségét, fogadják el és valósítsák meg tanácsaikat. Vidli János elvtárs, a tanfolyam hallgatói nevében ígéretet tett, hogy új munkahelyükön is becsülettel, párttaghoz méltóan akarnak helytállni. Az ünnepség második részében a rádió ajándékműsorát hallgatták meg a részvevők. Az ünnepély közös vacsorával ért véget. Csaknem 60 millió forintot sorsolnak ki az év utolsó Békekölcsön-húzásán A Harmadik Békekölsin ötödik sorsolását december 30-án tartják meg Székesfehérvárott a Városi Színházban. A húzás egy napig tart. Összesen 181 ezer 850 kötvényt sorsolnak ki. 59 millió 613 ezer 400 forint értékű nyereménnyé és törlesztéssel. Ezen a sorsoláson a 100 ezer forintos főnyereményen- -kívül harmincnégy darab 50 ezer forintos, hatvannyolc darab 25 p?- '■intos, százhetven darab 10 ezer forintos, és összesen 783 nagy nyereményt talál gazszáz 1000 forintos, huszonötezerötszáz darab it 153 ezer 200 forintos nyereményt is kihúznak, kilósán ötödik sorsolása után már 2 milliárd 100 is.ik a kölcsönjegyzőknek visszafizetett összeg, ötszáztíz 5 ezer fo dara. Ezenkívül nyol 500 forintos és több A Harmadik Kék millió forint fölé . zös erővel A november 15-i résen a községi tanács mi '■ iskolaköteles gyermekek hogy adanak segítséget a t. bekerítéséhez. Sok szülő érv' ,rreszt munkákban: Vi Kenesei Antal, Kovács Lászo kilométerről hordták a karcsot, a betonoszlopok leállításénál -pedig Boda Ferenc, Téglás János és mások szedkeztek. De kivették részüket a munkából a nagyobb diákok és Huszár István, valamint Feith János nevelők is. Mire a téli szünidő elmúlik, s újra megkezdődik a tanítás, a gyerekeket szépen bekerített iskola várja. Vigh István tanácstag, Ráckeve A baltonszabadi kommunisták szívükön viselik az egész község fejődésének ügyét Nagy dolgok történnek mostanában Balatonszabadiban. Alig két hónap elteltével immár a második termelőszövetkezet alakult meg a községben. Sokan szakítottak a parcellás gazdálkodási móddal és fölcserélték azt a nagyobb jövedelmet nyújtó szövetkezeti gazdálkodással. Többi között olyanok is, mint a 12 holdas Meixner Mihály bácsi, aztán Póka Gyula, Blázsi Gyula, Vincze Imre és lehetne még sorolni a példásan gazdálkodó, tehetős középparasztok neveit. Bármi más történt volna is Balatonszabadiban, talán semmi nem mutatná jobban a helybeli pártszervezet áldozatos munkáját. Úgy is mondhatnánk, hogy a helybeli kommunisták erőpróbája volt ez: Bogárdi Ernőé, Vörös Ferencé, Veszprémi Kálmáné meg a többieké. Ők azok mindenek előtt, akik okos, felvilágosító szóval nap mint nap elbeszélgettek a gazdákkal, türelemmel és odaadással magyarázták a párt igazát, politikáját. Nem hirtelen munka eredménye volt, hogy a szövetkezetek megalakultak, hanem hosszú, szívós munka eredménye. Úgy dolgoztak, ahogyan csak azok az emberek tudnak dolgozni, akik előtt az út világos, akik tudják, minek, hová megy a vége. Mindenért felelősnek érzik magukat És Balatonszabadiban ilyenek a kommunisták. Szerény munkásai a pártnak, okosszavú hirdetői a párt politikájának, példásak a magánéletükben és tiszta lelkiismeretűek a végzett munkájukban. S rendíthetetlen harcosok is. Nem túlozunk tehát, ha azt mondjuk, hogy mindenért, ami a községben történik, felelősnek érzik magukat — a legapróbbnak tűnő dolgoktól a legnagyobbakig. Ha végignézi valaki a pártvezetőség negyedévi munkatervét, ott nyomban megláthatja, mi mindenre kiterjed egy községi pártszervezet, a község kommunistáinak figyelme. Kezdve attól, hogy a mezőgazdasági munkákban ne legyen elmaradás, aztán folytatva azzal, hogy az állattenyésztés a községben egyre korszerűbben, fejlettebb módon történjék. Csak egyetlen példát a sok közül. A nyári gyakori esőzések Balatonszabadiban is nagyon kitolták mind a kapások érésének idejét, mind pedig az őszi munkák megkezdését. A pártszervezet összehívta a község legjobb gazdáit, a mezőgazdasági állandó bizottság tagjait, a termelési bizottságot. Az eredmény nem lett kicsiny. Idejében földbe került a mag, már rég zöldül a határ, a jövő évben nem lesz terméskiesés. De nem kisebb annak a jelentősége sem, hogy a pártszervezet idejében felfigyel arra: a községben nagyon elterjed az a nézet, hogy nem érdemes felnevelni a borjúkat, nagyobb a jövedelme annak a gazdának, aki nem nevel borjút, inkább eladja és a tejet a piacon értékesíti. Meggyőzéssel és erélyes kézzel... — Nagyon nehéz volt ennek a nézetnek az elterjedését megakadályozni — mondja Bogárdi elvtárs, a párttitkár. — De sikerült. Eljárogattunk a házakhoz, elbeszélgettünk a gazdákkal és megkérdeztük: miből lesz akkor egy-két esztendő múlva tehén, tönkremegy a község szép állatállománya, ha így gondolkoznak a gazdák? És a dolgozó parasztok megértették az okos szót. Példás a helybeli kommunistáknak, a pártszervezetnek az a közbelépése is, amellyel elejét vette a dolgozó parasztok oktalan zaklatásának. Előfordult nem egy esetben, hogy a beadási kötelezettségüket mindig becsülettel teljesítő gazdákat jogtalanul zaklatta a volt begyűjtési megbízott, Jónás József. A pártszervezet ide-’vizsgáta Jósis József ügyét, s megállapították, hogy ez az iszákos, erkölcstelen magánéletű ember nem való begyűjtési megbízottnak. A pártszervezet javaslatára azonnali hatállyal, fegyelmi úton elbocsátották Jónást állásából. Hogy erre mennyire szükség volt, mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy azóta Balatonszabadi a beadás tekintetében a járás 19 községe közül, ahol mindig a tizenkilencedik helyen állt, most a harmadik helyre küzdötte föl magát. De lehetne még a sort folytatni, hiszen sok minden előadja magát egy község életében, s a napok tele vannak megoldásra váró feladatokkal. — Ahol a község boldogulása, a jobbmódú élet megteremtése a célja a pártszervezetnek, ott a kommunisták mindig találnak munkát — így mondja Bogárdi elvtárs. — Mi pedig ezt akarjuk, s ez nem kis munkával jár. A pártszervezet segítsége nem maradt el A községi DISZ-szervezet például már hosszú idő óta nem tudott megfelelő szervezeti életet élni, mert nem volt neki helyisége, pedig sok fiatal van a faluban. — Itt van ez az épület, de a földművesszövetkezet nem akarja ide adni. A párt segítségére lenne szükségünk — ment el Bogárdi elvtárshoz Mátyás Mária, a DISZ-titkár. A pártszervezet segítsége nem maradt el. Azóta már van rendes helye a fiataloknak, ahol esténként összejönnek szórakozni, beszélgetni, tanulni. És ilyenkor sincsenek magukra hagyva, a pártvezetőség egyegy tagja elmegy a fiatalok közé, meghallgatja kívánságukat, aztán segít nekik. ... És most, ezekben a napokban a helyi pártszervezet nagy napra készül. Januárban tartják meg az új vezetőségválasztást, amely nagy dolog egy községi pártszervezet életében, s odaadó munkát kíván az előkészítése. — A pártonkívüliek is erősen rajtunk tartják most a szemüket — mondja Veszprémi elvtárs, a vezetőség tagja. — Azok is tudni akarják, kik lesznek a pártban érdemesek arra, hogy a regkezdett munkát folytassák, s ne hagyják ellanyhulni az életet. És ugyanolyan odaadással dolgozzanak a párt politikájáért, mint a mostani vezetőség. Bizony, nem kis dolog ez. A balatonszabadi kommunistáknak jól kell választaniok, mert olyan emberek kellenek a párt élére, akik — csakúgy, mint a mostaniak — az egész község fejlődését, boldogulását a szívükön viselik. Túri József Sikerekben gazdag esztendőre tekinthetnek vissza a bőnyrétalapi Május 1 Tsz tagjai Egy esztendővel ezelőtt még közepesnek említették a megyei tanácsnál is, a járási tanácsnál is a bőnyrétalapi Május 1 Termelőszövetkezetet, most viszont a Győr megyei tanács vándorzászlajának birtokosa és megkapta a vándorzászlóval együtt járó 5 ezer forint pénzjutalmat is. Sikerekben gazdag esztendőre tel táblázat a burgonyánál nem mutat emelkedést, sőt csökkent a terméseredmény. Ennek oka azonban nem a rossz munka, hanem az, hogy a termelőszövetkezetnek sok gyenge minőségű földje van és a burgonya az idén ilyen gyenge minőségű talajba került. A búzánál és az őszi árpánál jelentős az emelkedés az egyéni gazdák terméséhez hasonlítva is. A községi átlagtermés az idén búzából 11,50 mázsa, őszi árpából pedig 12,50 mázsa volt. A terméseredmények növekedésével együtt nőtt a munkaegységekre jutó jövedelem is. Ez a termelőszövetkezet eredményes gazdálkodásának másik fontos mutatója. Az egy munkaegységre eső jövedelemrészesedés, szintén csak a főbb terményeket említve, az alábbiak szerint alakult: 1954-ben 1955-ben búza 3,45 kg 570 kg rozs 0,60 „ 1,20 „ kukorica 0,90 ,f 1,02 burgonya 1,00 2,00 „ széna 2,00 1,00 Amint látjuk a szénarészesedés nem mutató emelkedést, sőt fele annyi jutott munkaegységenként, mint tavaly. De ez nem hanyatlást jelent, hanem fejlődést. A növekvő állatállomány számára egyre több takarmány szükséges, de az így feletetett takarmány bőven visszatérül a pénzjövedelem emelkedésében: 1954-ben 15,90 forint készpénz jutott munkaegységenként, 1955-ben pedig 20,95 forint. Mindent pénzre átszámítva 1954-ben egy munkaegység értéke 43,60 forint volt, 1955-ben pedig 58,80 forint. A munkaegységekre jutó részesedés persze növekedhet úgy is, hogy a szövetkezet elhanyagolja az állam iránti kötelezettségek teljesítését, vagy nem növeli a közös vagyont, hasznos beruházások helyett igyekszik minél többet osztani, vagyis Mint látjuk, 1954-ben a növénytermelésből származó bevétel volt a nagyobb, az 1955. évi zárszámadásban viszont már az állattenyésztésből származó bevétel emelkedett magasabbra. És ez a helyes. Az 1955. évben 113 hízott sertésért 162 ezer forintot kaptak, ezenkívül több tinót hizlaltak, több tejet értékesítettek. A sertésállományt jelentősen megnövelték: az 1954. évi 138 helyett most 280 darab sertésük van Ez alapot ad a bevétel további fokozására. A szarvasmarhatenyésztés fejlesztésével gyengébben állanak, sőt azt is mondhatjuk, hogylemaradtak. Mindössze kettővel növekedett az állomány egy év alatt. Az 1955. évi zárszámadási közgyűlésen ezt alaposan megvitatták és elhatározták, hogy a jövő évben a jelenlegi 20 fejőstehén helyett ötvenet állítanak be. Ez lesz a másik nagy bevételi forrás. — Ha a teheneket szaporítjuk — szólalt fel annak idején a közgyűlésen Markó István — több takarmányt is kell termelnünk. Igazat adtak Markó Istvánnak és el is határozták, hogy a meglévő 83 hold Dillaneo-takarmányt termő területüket 150 holdra növelik. Ezzel megvetik a tehenészet további fejlődésének is az alapját. Az említett példák mutatják, hogy kinthetnek vissza ennek a termelőszövetkezetnek a tagjai és vezetői, összehasonlítva az egy esztendővel ezelőtti adataikat a mostaniakkal, csaknem mindegyik szám nagy fejlődést mutat. Nézzük először a terméseredményeket. A jó gazdálkodásnak ez az egyik mutatója. A főbb növények terméseredményeiből egy párat megemlítünk: mint mondani szokták, megeszik a jövőjüket. De Lampert Mihály, a termelőszövetkezet elnöke megnyugtat bennünket, hogy erről szó sincs. Nemcsak a jövedelem, hanem a közös vagyon is növekedett, az állam iránti kötelezettségeket is folyamatosan rendezik. — A szövetkezeti vagyon értéke — mondja Lampert elvtárs — az 1954. évi zárszámadáskor 1 millió 176 ezer forint volt, most pedig 1 millió 424 ezer forint. A növekedés tehát egy év alatt 248 ezer forint. — A munkaegységek értéke — folytatja az elnök — most azért lett nagyobb, mert javítottunk a gazdálkodásunkon. A tavalyi zárszámadási közgyűlésen Lengyel Boldizsár, Barabás István, Gyüre Dániel és még többen javasolták, hogy csökkenteni kell a kiosztásra kerülő takarmányt. Helyette — mint mondották — tartson a szövetkezet minél több állatot, hizlaljon minél több sertést, állítson be minél több fejőstehenet. A közgyűlés helyeselte ezt a javaslatot és így is határoztunk. A határozatot a szövetkezet tagjai és vezetői komolyan vették, s annak megfelelően igyekeztek áttérni az egyoldalú gazdálkodásról a belterjesebb, hasznothajtóbb gazdálkodásra. Ennek fejlődését mutatja a bevételek alakulása is: fokozatosan javul a Május 1 Termelőszövetkezet gazdálkodása és ezzel párhuzamosan növekszik a tagok száma is: 1954 végén 47 tagja volt a szövetkezetnek, most pedig 121 a tagok száma. Vagyis egy év alatt csaknem megháromszorozódott a taglétszám. Ez nemcsak a jó gazdálkodásnak tudható be, hanem annak is, hogy széles körben ismertetik eddig elért eredményeiket és a jövőre szóló terveket. Különösen kitűnnek ebben a szövetkezet DISZ- szervezetének tagjai. Ezek a fiatalok, ha bált, színielőadást, sportversenyt, vagy más szórakoztató műsort rendeznek, mindig meghívják az egyéni gazdák fiait és lányait is. Nemrég a szövetkezet futballcsapatában ott játszott Bedők Ferenc, Fajkusz István és Drobina Antal is. Igen jól érezték magukat a szövetkezeti fiatalok közt és nyomban elhatározták, hogy belépnek a szövetkezetbe. A fiaikat hamarosan követték a szülők is. Dióhéjban ez a kőnyrétalapi Május 1 Termelőszövetkezet egy esztendős fejlődésének története. A szövetkezet tagjai és vezetői megérdemelten nyerték el a kitüntetést, a megyei tanács vándorzászlaját. Lelkesítse ezeket arra, hogy az új esztendőben még nagyobb sikereket érjenek el Teszkó Sándor növénytermelésből állattenyésztésből 1954. 144 144 évi bevétel 600 forint 200 1955. évi bevétel 243 000 forint 294 000 1954-ben kát. holdanként 1955-ben kát. holdanként búza 9,60 mázsa 13,40 mázsa rozs 8,70 „ 10,00 „ őszi árpa 10,00 „ 13,80 „ kukorica 14,50 „ (májusi morzsolt) 15,80 „ burgonya 150,00 .. 100,00 ..