Szabad Föld, 1956. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-01 / 1. szám

Új tagok a El T&-ben Mint legutóbbi számunkban kö­zöltük, az ENSZ 16 újabb országot vett fel tagjai sorába. Az új tagok között van Magyarország is. Felső képünk az új tagállamok képvise­lőinek egyik csoportjáról készült az ENSZ palotájának folyosóján. A képen láthatjuk Kurt Waldheim Ausztria, Albamo Nogueira Portu­gália, José S. de Erice és José M. de Areliza Spanyolország, Szarka Károly Magyarország, Alberico Ca­­sardi Olaszország, Andrew Cordiar és John Conway Írország, Gune­­wardene Ceylon, Nong Kimny Kam­bodzsa és Josef Dolezal Románia képviselőit. Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkárának (középen) tár­saságában. Második képünkön Szarka Károly, ENSZ-küldöttsé­­günk vezetője és Nagy János, a kül­döttség tagja látható az ülésterem­ben. A VEZETŐSÉGVÁLASZTÁS HÍREI A mátészalkai járás pártszerveze­teiben kibővített pártvezetőségi ülé­sek előzték meg a párttaggyűlése­ket. Részt vettek ezeken a fontos üléseken a pártcsoportvezetők és a kiváló párttag népnevelők is. A pártszervezetek vezetői ezekkel az elvtársakkal közösen beszélték meg a pá­rtvezetőségek újraválasztásának politikai és szervezeti előkészítését. ★ A tiszatelki Alkotmány Termelő­­szövetkezet kommunistái helyesen láttak hozzá a vezetőség újjáválasz­­tásának előkészítéséhez. A párttagok közül többen elmondották, hogy a múltban nem nézték meg elég ala­posan, kik kerüljenek a pártszervez­kezet élére. Ez aztán a pártszervezet munkájára rá is nyomta a bélyegét. A pártszervezet tagjai most olyan elvtársakat választanak a vezetőség­be, akik példamutatásukkal a ter­melőszövetkezet pártonkívüli tagjait is buzdítani tudják a gazdaság előtt álló feladatok gyors és jó elvégzésé­re. ■k A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a pártcso­portok értekezleten vitatják meg a tsz politikai és gazdasági helyzetét. Bírálatot mondanak a­ vezetőség és egymás munk­ájáról, de az eredmé­nyekről sem feledkeznek meg. Ebben a fontos munkában a párttagok ki­kérik a pártonkívüliek véleményét Befejeződött a falura induló pártmunkások harmadik tanfolyama Barátságos ünnepség színhelye volt pénteken este a Néphadsereg Köz­ponti Tisztiházának díszterme. Itt fejeződött be a falusi munkára in­duló pártmunkások harmadik tanfo­lyama. Az ünnepélyen megjelent Egri Gyula, az MDP Központi Veze­tőségének titkára, Matolcsi János földművelésügyi miniszter, Pogácsás György, az állami gazdaságok mi­nisztere, továbbá Lőrincz József, az MDP Központ mezőgazdasági osztá­lyának vezetője. Az ünnepséget Matolcsi János elv­társ, földművelésügyi miniszter nyi­totta meg és utána Egri Gyula elv­társ, a Központi Vezetőség titkára mondott beszédet. Többek között a következőket mondta: „Az elvtársaktól a párt elsősorban azt várja, hogy tudásukat felhasznál­va, állhatatosan dolgozzanak a mun­kás-paraszt szövetség erősítéséért, harcoljanak azért, hogy ez a szövet­ség még erősebb, elszakíthatatlanabb legyen, segítsenek megismertetni dolgozó parasztságunkkal pártunk politikáját, azt, hogy a párt miként akarja felemelni a dolgozó paraszt­ságot a falu szocialista átalakítása útján.“ Beszéde befejező részében Egri elvtárs azt kérte a tanfolyam hallgatóitól, hogy szüntelenül gyara­pítsák eddigi ismereteiket, s munká­juk során kérjék és vegyék igénybe a helyi pártszervek segítségét, fo­gadják el és valósítsák meg taná­csaikat. Vidli János elvtárs, a tanfolyam hallgatói nevében ígéretet tett, hogy új munkahelyükön is becsülettel, párttaghoz méltóan akarnak helyt­állni. Az ünnepség második részében a rádió ajándékműsorát hallgatták meg a részvevők. Az ünnepély kö­zös vacsorával ért véget. Csaknem 60 millió forintot sorsolnak ki az év utolsó Békekölcsön-húzásán A Harmadik Békeköls­in ötödik sorsolását december 30-án tartják meg Székesfehérvárott a Városi Színházban. A húzás egy napig tart. Összesen 181 ezer 850 kötvényt sorsolnak ki. 59 millió 613 ezer 400 fo­rint értékű nyereménnyé és törlesztéssel. Ezen a sorsoláson a 100 ezer forintos főnyereményen- -kívül harmincnégy darab 50 ezer forintos, hat­vannyolc darab 25 p?- '■intos, százhetven darab 10 ezer forintos, és összesen 783 nagy nyeremény­t talál gaz­száz 1000 forintos, huszonötezerötszáz darab it 153 ezer 200 forintos nyereményt is kihúznak, kilósán ötödik sorsolása után már 2 milliárd 100 is.­ik a kölcsönjegyzőknek visszafizetett összeg, ötszáztíz 5 ezer fo dara. Ezenkívül nyol 500 forintos és több A Harmadik Kék millió forint fölé . zös erővel A november 15-i résen a községi tanács mi '■ iskola­köteles gyermekek hogy ad­anak segítséget a t. bekerít­é­séhez. Sok szülő é­rv' ,r­­reszt­­ munkákban: Vi Kenes­­ei Antal, Kovács Lászo­­ kilomé­­terről hordták a karcsot, a beton­­oszlopok leállításén­ál -pedig Boda Fe­renc, Téglás János és mások sze­d­keztek. De kivették részüket a mun­kából a nagyobb diákok és Huszár István, valamint Feith János neve­lők is. Mire a téli szünidő elmúlik, s újra megkezdődik a tanítás, a gye­rekeket szépen bekerített iskola várja. Vigh István tanácstag, Ráckeve A baltonszabadi kommunisták szívükön viselik az egész község fejődésének ügyét Nagy dolgok történnek mostaná­ban Balatonszabadiban. Alig két hónap elteltével immár a második termelőszövetkezet alakult meg a községben. Sokan szakítottak a parcellás gazdálkodási móddal és fölcserélték azt a nagyobb jövedel­met nyújtó szövetkezeti gazdálkodás­sal. Többi között olyanok is, mint a 12 holdas Meixner Mihály bácsi, aztán Póka Gyula, Blázsi Gyula, Vincze Imre és lehetne még sorol­ni a példásan gazdálkodó, tehetős középparasztok neveit. Bármi más történt volna is Bala­tonszabadiban, talán semmi nem mutatná jobban a helybeli párt­­szervezet áldozatos munkáját. Úgy is mondhatnánk, hogy a helybeli kommunisták erőpróbája volt ez: Bogárdi Ernőé, Vörös Ferencé, Veszprémi Kálmáné meg a töb­bieké. Ők azok mindenek előtt, akik okos, felvilágosító szóval nap mint nap elbeszélgettek a gazdákkal, türelemmel és odaadással magya­rázták a párt igazát, politikáját. Nem hirtelen munka eredménye volt, hogy a szövetkezetek meg­alakultak, hanem hosszú, szívós m­unka eredménye. Úgy dolgoztak, ahogyan csak azok az emberek tud­nak dolgozni, akik előtt az út vilá­gos, akik tudják, minek, hová megy a vége. Mindenért felelősnek érzik magukat És Balatonszabadiban ilyenek a kommunisták. Szerény munkásai a pártnak, okosszavú hirdetői a párt politikájának, példásak a magánéletükben és tiszta lelkiisme­­retűek a végzett munkájukban. S rendíthetetlen harcosok is. Nem túlozunk tehát, ha azt mondjuk, hogy mindenért, ami a községben történik, felelősnek érzik magukat — a legapróbbnak tűnő dolgoktól a legnagyobbakig. Ha végignézi valaki a pártvezető­ség negyedévi munkatervét, ott nyomban megláthatja, mi mindenre kiterjed egy községi pártszervezet, a község kommunistáinak figyelme. Kezdve attól, hogy a mezőgazdasági munkákban ne legyen elmaradás, aztán folytatva azzal, hogy az állattenyésztés a községben egyre korszerűbben, fejlettebb módon tör­ténjék. Csak egyetlen példát a sok közül. A nyári gyakori esőzések Balaton­szabadiban is nagyon kitolták mind a kapások érésének idejét, mind pedig az őszi munkák megkezdé­sét. A pártszervezet összehívta a község legjobb gazdáit, a mező­­gazdasági állandó bizottság tagjait, a termelési bizottságot. Az ered­mény nem lett kicsiny. Idejében földbe került a mag, már rég zöld­ül a határ, a jövő évben nem lesz ter­méskiesés. De nem kisebb annak a jelentő­sége sem, hogy a pártszervezet ide­jében felfigyel arra: a községben nagyon elterjed az a nézet, hogy nem érdemes felnevelni a borjúkat, nagyobb a jövedelme annak a gazdának, aki nem nevel borjút, inkább eladja és a tejet a piacon értékesíti. Meggyőzéssel és erélyes kézzel... — Nagyon nehéz volt ennek a nézetnek az elterjedését megakadá­lyozni — mondja Bogárdi elvtárs, a párttitkár. — De sikerült. Eljárogat­­tunk a házakhoz, elbeszélgettünk a gazdákkal és megkérdeztük: miből lesz akkor egy-két esztendő múlva tehén, tönkremegy a község szép állatállománya, ha így gondolkoznak a gazdák? És a dolgozó parasztok meg­értették az okos szót. Példás a helybeli kommunisták­nak, a pártszervezetnek az a köz­belépése is, amellyel elejét vette a dolgozó parasztok oktalan zaklatá­sának. Előfordult nem egy esetben, hogy a­­ beadási kötelezettségüket mindig becsülettel teljesítő gazdá­kat jogtalanul zaklatta a volt be­gyűjtési megbízott, Jónás József. A pártszervezet ide-’vizsgáta Jósi­­s József ügyét, s megállapították, hogy ez az iszákos, erkölcstelen magán­életű ember nem való begyűjtési megbízottnak. A pártszervezet ja­vaslatára azonnali hatállyal, fegyel­mi úton elbocsátották Jónást állásá­ból. Hogy erre mennyire szükség volt, mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy azóta Balatonszabadi a beadás tekintetében a járás 19 köz­sége közül, ahol mindig a tizenkilen­cedik helyen állt, most a harmadik helyre küzdötte föl magát. De lehetne még a sort folytatni, hiszen sok minden előadja magát egy község életében, s a napok tele vannak megoldásra váró feladatok­kal. — Ahol a község boldogulása, a jobbmódú élet megteremtése a célja a pártszervezetnek, ott a kommu­nisták mindig találnak munkát — így mondja Bogárdi elvtárs. — Mi pedig ezt akarjuk, s ez nem kis munkával jár. A pártszervezet segítsége nem maradt el A községi DISZ-szervezet például már hosszú idő óta nem tudott meg­felelő szervezeti életet élni, mert nem volt neki helyisége, pedig sok fiatal van a faluban. — Itt van ez az épület, de a földművesszövetkezet nem akarja ide adni. A párt segítségére lenne szükségünk — ment el Bogárdi elv­társhoz Mátyás Mária, a DISZ-tit­­kár. A pártszervezet segítsége nem maradt el. Azóta már van rendes helye a fiataloknak, ahol esténként összejönnek szórakozni, beszélgetni, tanulni. És ilyenkor sincsenek ma­gukra hagyva, a pártvezetőség egy­­egy tagja elmegy a fiatalok közé, meghallgatja kívánságukat, aztán segít nekik. ... És most, ezekben a napokban a helyi pártszervezet nagy napra készül. Januárban tartják meg az új vezetőségválasztást, amely nagy dolog egy községi pártszervezet éle­tében, s odaadó munkát kíván az előkészítése. — A pártonkívüliek is erősen raj­tunk tartják most a szemüket — mondja Veszprémi elvtárs, a vezető­ség tagja. — Azok is tudni akarják, kik lesznek a pártban érdemesek arra, hogy a r­egkezdett munkát folytassák, s ne hagyják ellanyhulni az életet. És ugyanolyan odaadással dolgozzanak a párt politikájáért, mint a mostani vezetőség. Bizony, nem kis dolog ez. A bala­tonszabadi kommunistáknak jól kell választaniok, mert olyan emberek kellenek a párt élére, akik — csak­úgy, mint a mostaniak — az egész község fejlődését, boldogulását a szívükön viselik. Túri József Sikerekben gazdag esztendőre tekinthetnek vissza a bőnyrétalapi Május 1 Tsz tagjai Egy esztendővel ezelőtt még kö­zepesnek említették a megyei ta­nácsnál is, a járási tanácsnál is a bőnyrétalapi Május 1 Termelőszö­vetkezetet, most viszont a Győr me­gyei tanács vándorzászlajának bir­tokosa és megkapta a vándorzászló­val együtt járó 5 ezer forint pénz­jutalmat is. Sikerekben gazdag esztendőre te­l táblázat a burgonyánál nem mutat emelkedést, sőt csökkent a terméseredmény. Ennek oka azon­ban nem a rossz munka, hanem az, hogy a termelőszövetkezetnek sok gyenge minőségű földje van és a burgonya az idén ilyen gyenge mi­nőségű talajba került. A búzánál és az őszi árpánál jelentős az emelke­dés az egyéni gazdák terméséhez hasonlítva is. A községi átlagtermés az idén búzából 11,50 mázsa, őszi árpából pedig 12,50 mázsa volt. A terméseredmények növekedésé­vel együtt nőtt a munkaegységekre jutó jövedelem is. Ez a termelőszö­vetkezet eredményes gazdálkodásá­nak másik fontos mutatója. Az egy munkaegységre eső jövedelemrésze­sedés, szintén csak a főbb terménye­ket említve, az alábbiak szerint ala­kult: 1954-ben 1955-ben búza 3,45 kg 5­70 kg rozs 0,60 „ 1,20 „ kukorica 0,90 ,f 1,02 burgonya 1,00 2,00 „ széna 2,00 1,00 Amint látjuk a szénarészesedés nem mutat­ó emelkedést, sőt fele annyi jutott munkaegységenként, mint tavaly. De ez nem hanyatlást jelent, hanem fejlődést. A növekvő állatállomány számára egyre több takarmány szükséges, de az így fel­etetett takarmány bőven visszatérül a pénzjövedelem emelkedésében: 1954-ben 15,90 forint készpénz jutott munkaegységenként, 1955-ben pedig 20,95 forint. Mindent pénzre átszá­mítva 1954-ben egy munkaegység értéke 43,60 forint volt, 1955-ben pedig 58,80 forint. A munkaegységekre jutó részese­dés persze növekedhet úgy is, hogy a szövetkezet elhanyagolja az állam iránti kötelezettségek teljesítését, vagy nem növeli a közös vagyont, hasznos beruházások helyett igyek­szik min­él többet osztani, vagyis Mint látjuk, 1954-ben a növény­­termelésből származó bevétel volt a nagyobb, az 1955. évi zárszámadás­ban viszont már az állattenyésztés­ből származó bevétel emelkedett magasabbra. És ez a helyes. Az 1955. évben 113 hízott sertésért 162 ezer forintot kaptak, ezenkívül több tinót hizlaltak, több tejet értéke­sí­­tettek. A sertésállományt jelentősen megnövelték: az 1954. évi 138 he­lyett most 280 darab sertésük van Ez alapot ad a bevétel további fo­kozására. A szarvasmarhatenyésztés fejlesz­tésével gyengébben állanak, sőt azt is mondhatjuk, hogy­­lemaradtak. Mindössze kettővel növekedett az állomány egy év alatt. Az 1955. évi zárszámadási közgyűlésen ezt ala­posan megvitatták és elhatározták, hogy a jövő évben a jelenlegi 20 fe­jőstehén helyett ötvenet állítanak be. Ez lesz a másik nagy bevételi forrás. — Ha a teheneket szaporítjuk — szólalt fel annak idején a közgyű­lésen Markó István — több takar­mányt is kell termelnünk. Igazat adtak Markó Istvánnak és el is határozták, hogy a meglévő 83 hold Dillaneo­-takarmányt termő te­rületüket 150 holdra növelik. Ezzel megvetik a tehenészet további fejlő­désének is az alapját. Az említett példák mutatják, hogy kinthetnek vissza ennek a termelő­­szövetkezetnek a tagjai és vezetői, összehasonlítva az egy esztendővel ezelőtti adataikat a mostaniakkal, csaknem mindegyik szám nagy fej­lődést mutat. Nézzük először a ter­méseredményeket. A jó gazdálko­dásnak ez az egyik mutatója. A főbb növények terméseredményeiből egy párat megemlítünk: mint mondani szokták, megeszik a jövőjüket. De Lampert Mihály, a termelőszövetkezet elnöke megnyug­tat bennünket, hogy erről szó sincs. Nemcsak a jövedelem, hanem a kö­zös vagyon is növekedett, az állam iránti kötelezettségeket is folyama­tosan rendezik. — A szövetkezeti vagyon értéke — mondja Lampert elvtárs — az 1954. évi zárszámadáskor 1 millió 176 ezer forint volt, most pedig 1 millió 424 ezer forint. A növekedés tehát egy év alatt 248 ezer forint. — A munkaegységek értéke — folytatja az elnök — most azért lett nagyobb, mert javítottunk a gazdálkodásunkon. A tavalyi zár­számadási közgyűlésen Lengyel Bol­dizsár, Barabás István, Gyüre Dá­niel és még többen javasolták, hogy csökkenteni kell a kiosztásra kerülő takarmányt. Helyette — mint mon­dották — tartson a szövetkezet mi­nél több állatot, hizlaljon minél több sertést, állítson be minél több fejőstehenet. A közgyűlés helyeselte ezt a javaslatot és így is határoz­tunk. A határozatot a szövetkezet tagjai és vezetői komolyan vették, s annak megfelelően igyekeztek áttérni az egyoldalú gazdálkodásról a belterje­­sebb, hasznothajtóbb gazdálkodásra. Ennek fejlődését mutatja a bevéte­lek alakulása is: fokozatosan javul a Május 1 Ter­melőszövetkezet gazdálkodása és ezzel párhuzamosan növekszik a ta­gok száma is: 1954 végén 47 tagja volt a szövetkezetnek, most pedig 121 a tagok száma. Vagyis egy év alatt csaknem megháromszorozódott a taglétszám. Ez nemcsak a jó gaz­dálkodásnak tudható be, hanem an­nak is, hogy széles körben ismerte­tik eddig elért eredményeiket és a jövőre szóló terveket. Különösen kitűnnek ebben a szövetkezet DISZ- szervezetének tagjai. Ezek a fiatalok, ha bált, színi­előadást, sportversenyt, vagy más szórakoztató műsort rendeznek, min­dig meghívják az egyéni gazdák fiait és lányait is. Nemrég a szövet­kezet futballcsapatában ott játszott Bedők Ferenc, Fajkusz István és Drobina Antal is. Igen jól érezték magukat a szövetkezeti fiatalok közt és nyomban elhatározták, hogy be­lépnek a szövetkezetbe. A fiaikat hamarosan követték a szülők is. Dióhéjban ez a kőnyrétalapi Má­jus 1 Termelőszövetkezet egy esz­tendős fejlődésének története. A szövetkezet tagjai és vezetői meg­érdemelten nyerték el a kitüntetést, a megyei tanács vándorzászlaját. Lelkesítse ez­eket arra, hogy az új esztendőben még nagyobb sikereket érjenek el Teszkó Sándor növénytermelésből állattenyésztésből 1954. 144 144 évi bevétel 600 forint 200 1955. évi bevétel 243 000 forint 294 000 1954-ben kát. holdanként 1955-ben kát. holdanként búza 9,60 mázsa 13,40 mázsa rozs 8,70 „ 10,00 „ őszi árpa 10,00 „ 13,80 „ kukorica 14,50 „ (májusi morzsolt) 15,80 „ burgonya 150,00 .. 100,00 ..

Next