Szabad Föld, 1956. július-december (12. évfolyam, 27-48. szám)

1956-07-01 / 27. szám

A kenyérgabona állami szabadfelvásárlási ára az idén is annyi lesz, mint tavaly A Minisztertanács június 19-én a begyűjtési miniszter előterjesztése alapján megtárgyalta a növénytermelési és terményértékesítési szerződések rendszerét. Megállapította, hogy az utóbbi két évben kialakult szerződéses termelési rendszer megnövelte a dolgozó parasztság termelési kedvét. Ezért kisebb módosításokkal — amelyek egyes növényféleségeknél tovább növe­lik a dolgozó parasztság érdekeltségét — 1956—1957-re is változatlanul jó­váhagyta azt. A Minisztertanács foglalkozott a kenyérgabona értékesítési szerződés útján történő felvásárlásával is. Ügy döntött, hogy a kenyérgabona állami szabadfelvásárlási ára az idén is azonos lesz az elmúlt évivel. Az értékesítési szerződések kötését már a cséplés előtt megkezdik és a cséplés előtt leszerződött kenyérgabonára előleget fizetnek. Nagy küzdelem Győr megyében a kolorédóbogár ellen Ne a naptárt nézzük, hanem az érést meg az időjárást! Hazánk éghajlati adottságai következtében általában június végén érik meg vágásra a gabona, főleg az árpa és a rozs, de helyenként a búza is. Ezért szokták Pé­ter Pál napját megjelölni az aratás kezdő napjának. Teljesen helytelenül jár el azonban az a gazda, aki ilyenkor a gabonatáblák és az időjárás helyett a naptárt nézi. Nem lehet naptári napot megszabni az aratás megkezdésének időpontjául. A búzát nem Péter Pálkor, vagy mondjuk július 1—10 határidő között kell aratni, hanem akkor vágható, ha viaszérésben van, vagyis a szemek már kemények, de körömmel könnyen átvághatok, viaszszerűek, még feszesen a pelyvalevelek között ülnek. A szár sárgásszínű, fényes, szalmajellegű, de hajlékony és szívós, a levelek sárgák és törékenyek, elhaltak. Ez az állapot bekövetkezhet a megadött határidő előtt, vagy után is, amikor hely­telen lenne a naptári napokhoz megszabott időpontot betartani. Az őszi árpánál és rozsnál már más állapot szabja meg a kezdést. Ezeket akkor vághatjuk, ha a szem el­érte végleges állagát és színét, körömmel már nem vágható át, a pelyvák között lazán ülnek, a szár pedig teljesen száraz és a levelek is leszáradtak. Az aratást * termés minőségének rovására nem lehet siettetni, — de késlekedni sem. A túlkörai aratás rontja a minő­séget, az elkésett betakarítás pedig nagy veszteséget okoz. h nÖVBliy ér ősi állapota mellett az időjárás is fontos tényezője az aratás sikerének. Legkedvezőbb az egyen­letes, száraz, szélcsendes, meleg idő. Aratás idején le­hullott eső nemcsak a munka végzését akadályozza, hanem ha viaszéréskor megózik a kalász és utána erős napsütés jön. akkor az ismételt nedvesedés és gyors kiszáradás folytán a pelyvalevelek könnyen le­hullanak. Ilyenkor nincs ami a szemet fogja és ja szemperPés megindul. Allé, túl érett gabonában az erős szél is pergésveszteséget idéz elő. A legkisebb vesztesé­get a dőlt gabonában okoz az eső és a szél. Mivel a dőlt gabona később érik be, a munkateljesítmény is kisebb, ezért a dőlt táblarészeket utoljára arassuk. A nagyob területű búza aratásét már viaszérés elején kezdjük meg, nehogy a tábla végét túlérésbe kelljen aratni. Ha mégis erre kerülne sor. feltétlenül használjuk ki a hajnali, és esti harmatos órákat, ami­kor a gabona vonódott. és túlérés esetén is kisebb a szórás. Kötél készítésénél tartsuk szem előtt, hogy a déli órákban nemcsak nehezebb elkészíteni, hanem a száraz kalászok még kedvező érési állapotban is csavaráskor letörnek, a szemek kihullnak. Melegnek ígérkező nap esetén már hajnalban készítsünk annyi kötelet, hogy a déli. délutáni kötözéshez elég legyen. A gépi aratásnál viszont káros az erős harmat, mert a gép ponyváját, kötöző zsinegét benedvesítve üzem­zavarokat okoz. Kombájnaratásra pedig az a kedvező, ha a levegő és a gabona is minél szárazabb. Ezért kombájnnal éjszaka csak olyankor üzemeltessünk, amikor a harmat nem akadályozza a jó munkát. Mivel M időjárás ennyire beleszól az aratásba, ezért a kedvező időket úgy hasznosítsuk, hogy egy perc se vesszen kárba. Kézzel és aratógéppel való aratás esetén a kévé­ket még aznap keresztbe kell rakni. Aratógéphez hat főből álló munkacsapatot osszunk be a kévék össze­hordásához és keresztbe rakásához. Ha esőre áll az idő, egy percig sem szabad az összerakást halasztani. Ha a kombájn zsákolással dolgozik, a zsákok folyama­tos e'szállításáról gondoskodni kell. Hosszabb ideig, de főleg éjszakára ne hagyjuk zsákban a gabonát. Gyomnövényrészektől, harmattól a szemek nedvesség- tartalma megnő és hosszadalmasabb lesz a szárítás. A learatott gabonának szüksége van 6—8 napig keresztben érni. Ezért a hordás elsietése csak a minő­ség rovására mehet. A gondosan összerakott keresztek még zápor esetén sem áznak be. Ezért n:ncS értelme annak sem, hogy a gyors betakarítás címén esőben hordjunk. Amikor azonban a hordást megkezdjük, az legyen folyamatos. Aszt.agoláskor legyen kéznél pony­va, hogy váratlan zápor ne tegye tönkre addigi mun­kánkat. Leghelyesebb a munkaerőt és az asztagot úgy méretezni, hogy estére befejezett asztag legyen. Ha ez nem sikerül, akkor éjszakára ideiglenesen tetejezzük be. vagy takarjuk le ponyvával. A tarlóhántás a leggyorsabb munkát kívánja, de az összegereblyézetlen tarlót letárcsázni, vagy leszántani a legnagyobb pazarlás és vétek. A tarlóhántás gyors elvégzésének lehetősége tehát már az aratással párhu­zamosan folyó gereblyézés jó megszervezésén múlik. A gabonatáblák állapota és az időjárás legyen be­takarításkor a legfőbb irányítónk, szervezőnk. E két tényező olyan parancsszó minden gardának és agro- nómusnak, melyet késedelem nélkül f gyelembe kell venni. Sz. ti. HOGY AM SEGÍT IZ ARATÓ EMAK: 1. A SZÖVOSZ, 2. A Tűzrendészed Parancsnokság, 3. Az Egészségügyi Minisztérium, 4. A MEDOSZ Igen nagy munka előtt áll dolgozó parasztságunk. Az ország jövő esz­tendei kenyerének learatása és el- cséplése — mindannyiunk közös ügye. Ennek a nagv munkának si­kere nemcsak attól függ. hogyan ké­szültek fel az aratók, hanem attól is, milyen támogatást kapnak központi Agonács Gábor, a SZÖVOSZ fő­osztályvezetője : F ü 1 dm ű vess z.ö ve t ke ze t e i n k ország­szerte felkészültek az aratás és csép­lés időszakában várható'forgalomra. Különösen sok mezőgazdasági kisgép, különféle szeráru került a falusi bol­tokba. Hogy az egyre növekvő for­galmat le tudjuk bonyolítani, a fo­gyatkozó árukészletet nyomban pó­toljuk. Csak egyetlen példát hadd említsek a sok közül: Hajdú megyé­ben például több mint 20 ezer kézi- kasza és hozzávaló felszerelés áll tar­talékban az eladott áruk pótlására. Megtettük a szükséges intézkedő­Micsikó Rudolf, az Országos Tűz­rendészen Parancsnokság vezetője: A mezőgazdasági tűzvédelmet és a megelőző védekezési intézkedése­ket faluhelyen elsősorban a már ko­rábban megszervezett önkéntes tűz­oltó testületek és tűzvédelmi bizott­ságok látják el. Ez azonban csak szer­vezési kérdés. A tűzeseteket meg­előző feladatokat mindenekelőtt ma­gának a lakosságnak kell eLlátnia. A rendelkezésünkre álló statisztikai adatokból kitűnik, hogy a nyári tűz­esetek nagvobbik százaléka gondat­lanságból származott. De igen nagy a száma a gyerekek által okozott tűzeseteknek is. Az elmúlt eszten­dőben például a 2298 tűzesetből több mint ezret a gyúitóval játszadozó gyermekek okoztak. Sok esetben Dr. Solt Oszkár, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezető he­lyettese: Külön utasítást adtunk ki, mely szabályozza a megyei egészségügyi osztályok munkáját a nvári idény­ben. A Körzeti orvosoknak minde­nütt figyelemmel kell kísérniök az állandó és idénymunkások megfelelő elhelyezését. Különös gondot kell for- dítaniok az ivóvízellátás megszerve­zésére. A kutakat, miután vízmintát vettek, feltűnő helyen meg kell je­lölni. hogv vizük iható-e. vagv sem. Ahol nincs iható vizű kút. ott megfe­lelően biztosítani kell a jó ivóvíz­szerveinktől. Olvasóink tájékoztatása érdekében megkérdeztük a SZÖ­VOSZ. a MEDOSZ-t. a Belügymi­nisztérium Országos Tűzrendészeti Parancsnokságát, és az Egészségügyi Minisztériumot, hogy az idén milyen intézkedéseket tettek az aratás ide­jére. Az alábbiakban közöljük a nyi­latkozatokat: seket az élelmiszerszükséglet fede­zésére is. Egyebek között több mint 100 vagon aratási szalonna és füstölt­áru jut a lakossághoz a nagy nyári munkák idején. Hűsítőitalokból — különféle szörpökből, sörből, Diana sós borszeszből — ugyancsak megfe­lelő mennyiség áll a fogyasztók ren­delkezésére. Földművesszövetkezeti boltjaink a nagv munkák ideién megkezdik a mozgóárusítást. Hajdú­ban 25. Bácsban 88. a Borsod megyei edelényi járásban 20 mozgóboltot lé­tesítettek. Az ilyen mozgóboltok szer­vezése más megyékben is folyamat­ban van. maga a gyermek is a tűz áldozata lett. A felvilágosító munkán túl egyéb intézkedéseket is foganatosítottunk a nyári tüzek csökkentése, megakadá­lyozása érdekében. Ilyen volt töb­bek között a Földművelésügyi Mi­nisztériummal karöltve kidolgozott intézkedésünk. A traktorokat megfe­lelő szikrafogóval kell ellátnia vala­mennyi gépállomásnak. Ezenkívül megtiltottuk az aratás és cséplés ide­jére az olyan üzemanyag használa­tát. amely a nagyobb szennyeződés következtében hamarább okozhat tü­zet . . . Ilyen intézkedés volt továbbá a Közlekedés és Postaügyi Miniszté­riummal kidolgozott rendelet is, amely szerint a mozdonyokon, a nyílt pálván nem szabad elvégezni a salakozást. ellátást, tiszta és egészséges lajtok- ban történő szállítással. Egészségügyi szerveink gondos­kodnak a munkásszállások tisztán­tartásának ellenőrzéséről. Lehetőség szerint biztosítani kívánják a folyó­vizes mosakodási lehetőségeket. A cséplőgépeknél, ha a közelben nincs természetes víz. zuhanyozási lehető­séget kell biztosítani. Továbbá felül­vizsgálják a nvári idénymunkások élelmezését. Megvizsgálják, hogy közegészségügyi szempontoknak meg­felelően készíti'k-e el az ételt. A betegségek terjedésének meg­akadályozása érdekében az üzemi konyhák konvhaszemélyzetét és a vízihordókat szűrővizsgálat alá vetik. Igv megakadályozzuk azt. hogy be­teg dolgozók kerüljenek a konyhák­ba. Az idénymunkák megkezdése előtt az egészségügyi dolgozók felülvizs­gálják az elsősegélynyújtó felszerelé­seket. pótolják a hiányokat és gon­doskodnak arról, hogy minden bri­gádnál legyen gyorskötöző felszere­lés. Az elsősegélynyújtási tanfolya­mot végzett dolgozókat úgy osztják be munkába, hogv minden munka­helyre jusson belőlük egy-egy. A körzeti orvosok rendelési idejét is módosítják az idénymunkák ideje alatt, hogy így a dolgozók, ha keze­lésre van szükségük, munkaidő ki­esés nélkül kezelésihez jussanak. A helyi viszonyoknak megfelelően az aratás és cséplés idejére megváltoz­tatták a gyógyszertárak nyitvatartási ideiét is. Munkaruha, védőberendezések Barta Elek, a MEDOSZ Munkavé­delmi és Munkásellátási Osztályának vezetője: Még májusban felkészítettük a MEDOSZ megyei bizottságok munka- védelmi felügyelőit az aratási és cséplési munkákra. Figyelmünk e téren főleg aratógépek, cséplőgépek, kombájnok és erőgépek védőberende­zésének felülvizsgálatára terjedt ki. Továbbá szerveztünk különböző — balesetelhárítási, étkeztetés, szállás, ivóvíz, munka- és védőruhahasznála­ti és üzemegészségügyi stb. — okta­tásokat. Nagy figyelmet szenteltünk a gé­pek kellő felkészítésének. Résztvet- tünk például a nyári munkák alkal­mával üzemeltető gépek gépszemlé­ién. Ha nem találtunk megfelelő vé­dőberendezést a gépeken, mint pél­dául Szabolcs megyében, a Csahold Gépállomáson, nem vettük át. Ezen a nyáron először félnapos bal­esetelhárítási oktatásban részesítet­tük a gépi aratásban és cséplésben részvevő dolgozókat. Gyakorlatban mutattuk meg egyes /gépek baleseti veszélyforrásait és az azok elleni vé­dekezés módját. Az FM gépesítési igazgatóságával karöltve például fe­lülvizsgáltuk és elkészítettük az ara- tógépeken a kardáncsukló védőbur­kolatát. amely igen sok esetben oko­zott azelőtt kárt az ember testi ép­ségében. Fokozott figyelmet szentelünk és állandóan ellenőrizzük azt, hogy mind a gépkezelők, mind a kévevágók, mind pedig az etetők az idénymunkák ideiére megkapják a szükséges, és a törvény által is elő­írt munkaruhát. Továbbá azt is szi­gorúan ellenőrizzük, hogy a cséplő­gépeknél teljes egészében fe'sze relt elsősegélynyújtó láda legyen. Cseng a telefon a Győr megyei Nö­vényvédő Állomáson. A drót másik végén a péri Micsurin Tsz elnöke beszél: „Halló, halló. Negyvenholdas burgonyatáblánkat ellepte a kolorádó- bogár. Sürgősen segítséget 'kérünk“, Edenhofher Tibor főagronómus feljegyzi a périek kérelmét, azután intézkedik, hogy a Micsurin Tsz-hez legközelebb dolgozó növényvédő bri. gád mielőbb menjen ki segíteni. — Győr megye 177 községéből már egy sincs, ahol ne találtak volna burgonybogarat — világosít fel ben­nünket Szentgyörgyi László központi agronómus a fertőzés méreteiről, s nyomban hozzáteszi, hogy a nyugati határon fekvő községekben a leg­nagyobb a veszély. Erre példa az is, hogy Fertődön az iskolásgyerekek mintegy 90 ezer kolorádóbogarat szedtek össze és semmisítettek meg. Hogyan tudnak ez ellen a nagy­arányú burgonyabogár-invázió ellen védekezni? — Az eddigi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a burgonyának ezt a ve­szedelmes kártevőjét ha nem is tud­juk teljesen kiirtani, de a kártételt jól meg tudjuk akadályozni — mond­ja a főagronómus. — Persze, a mi ál­lomásunk gépállománya kevésnek bi­zonyult ehhez a nagy munkához. Ép­pen ezért a Földművelésügyi Minisz­térium rendelkezése alapján azokból a megyékből, ahol kisebb a rovar­kártétel veszélye —. Győr megyébe érkezett több mint 30 motoros per­metezőgép és így 51 nagy géppel már könnyebben halad a munka. De nö­vényvédő brigádjainknak még most is hétköznap-vasárnap, látástól vakulá. A szarvasmarhatenyésztés gyors fej­lesztését kormányzatunk új, széleskörű intézkedésekkel segíti elő. Eqyik ilyen leqújabb intézkedés a szarvasmarhate­nyésztésben dolqoqzó tsz-taqok java­dalmazási rendszerének megjavítása is. A termelőszövetkezetekben a szarvas­marhatenyésztésben dolgozó tagok ed­dig munkájuk értékéhez viszonyítva ke­vesebb munkaegységet kaptak és rosz- szabb munkafeltételek között dolgoztak, mint a más üzemáqakban dolgozók. Az állandó lekötöttséggel, a hajnaltól késő estig tartó elfoqlaltsáqqal nem volt arányban az 1952. évi munkaegység­könyv szerint teljesíthető évi munkaegy­ségek száma. E körülmények miatt ép­pen a szarvasmarhatenyésztéshez jól értő. s az állatqondozátsban jártas tagok kerestek más, hálásabb munkabeosz­tást. A szarvaamarhatenyésztésben ilyen körülmények között sok esetben a nehe­zebb munkát nem bíró, munkaképtelen tagok töltötték be az állatgondozó sze­repét. Főképpen ez a magyarázata sok termelőszzövetkezetünk elhanyagolt szarvasmarha állományának. A tenyésztői munka színvonalának qyors megjavítása érdekében a Földmű­velésügyi Minisztérium olyan javadal­mazási rendszert dolqozott ki a szarvas­marhatenyésztésben dolqozók részére, amely mintegy 25 százalékkal emeli a szarvasmarhatenyésztés egyes munkái ban megszerezhető munkaegységek szá­mát. Ezen túl az elért eredményekhez igazodó, s az eddigieknél szélesebb körre kiterjedő több eredményességi- munkaeqyséqgel fokozza a szarvasmar­hatenyésztők közvetlen anyagi érdekelt­ségét. így növekedik a fogamzás, elles, választás, súlygyarapodás, tejhozam emelése után jóváírt eredményesséqi. munkaegységek száma. A Földművelésügyi Minisztérium a szarvasmarhatenyésztők új Javadalma­zási rendszerét — mint az 1952. évi sig van munkájuk. Ezek a brigádolt június 20-ig 7448 kataszteri hold bur­gonyát permeteztek meg. Nem csupán a burgonyabogarak, haa nem a gyomok ellen is eredménye­sen folyik a küzdelem Győr megyé­ben. A növényvédő állomás gépei összesen 4954 hold gyomirtást vé­geztek és most egy újfajta gyomirtó- szerrel, a Nikrezil-lel folyik a lege­lők gyomtalanítása. Nyúl községben már tiszta a tehénlegelő. Nagybará­ton pedig most végzik a gyomtalaní. tást. A Nikrezil kíméli a pillangós­növényeket és a gyomokat biztosan irtja. Ezzel a szerrel holdanként mintegy 100 forintos költséggel írtja ki a gyomokat a legelőkről a növény­védő állomás. Az egyes községek egyéni gazdái­nak vegyszerekkel történő ellátása felöl érdeklődünk. A válasz meg­nyugtató. Győr megye minden köz­ségébe 5—6 mázsa 10 százalékos DDT-növényvédőszert, illetve Holló 10-et juttatott el a megyei növény­védő állomás. A védekezéshez ele­gendő mennyiségű háti porozó és permetezőgépeket is küldtek ki a fal­vakba. így nincs akadálya, hogy azo­kon a kis parcellákon, ahova a mo­toros növényvédőgépek nem juthat­nak el, a gazdák megfelelően véde­kezhessenek a kártevők ellen. A nö­vényvédő állomás a kolorádóbogár elleni védekezés munkáját teljesen díjmentesen végzi és az egyéni gazdák is ingyen kapják az irtáshoz szükséges vegyszereket és i porozó, illetve permetezőgépeket. munkaeqyséqkönyv kiegészítését — pót­füzet alakjában a megyei tanács mező- gazdasági igazgatóságain és a járási ta­nácsok mezőgazdasági osztályain át áp­rilisban bocsátotta a termelőszövetke­zetek rendelkezésére. Az eddiq szerzett tapasztalatok szerint ezek a pótfüzetek késedelmesen kerültek a tsz-ekbe és sóik termelőszövetkezet vezetősége nem tanulmányozta át, közgyűlésen nem tár­gyalta meg és nem tett intézkedést an­nak bevezetésére. Iqy a termelőszövet­kezetek eqy része máig sem él azzal a lehetőséggel, hoqy a szarvasmarha­tenyésztés színvonalát és jövedelmező­ségét az állatqondozok fokozott érde­keltté tételével is előmozdítsa. A munakeqység-pótfüzetben az eqy qondozóra bízható állatlétszámnak alsó és felső határát adták meg, amelyek kő. zött a termelőszövetkezetek maguk ál­lapíthatják meg a saját viszonyaiknak leqmegfelelőbb állatlétszámot. Az új munkaegység-pótfüzet ugyanígy szabja meg a jóváírható munkaegységek szá­mát is. Emellett számos, sokat vitatott gyakorlati kérdésben ad eligazítást: a tehenészetben az osztott és osztatlan munkakör esetén jóváírható munkaegy­ségekre tesz javaslatot, s a gondozók feladatkörét Is megjelöli.. A pótfüzet te­hát a Javadalmazás mellett e qyakorlati kérdésekben is segítséget nyújt a ter­melőszövetkezeteknek. hogy szarvas­marhatenyészetükben szakképzett, hoz. záértő és tevékeny tagok dolgozzanak. Érdeke tehát minden termelőszövet­kezet vezetőségének, hogy — ha eddig nem tette volna — haladéktalanul ve­gye elő, tanulmányozza át és tárgyalja meg á tsz tagságával a pótfüzetet és egyes tételeit a saját viszonyaikra al­kalmazva, mielőbb vezesse be az új munkaegységjóváírási rendszert. BANDI GYULA a Földművelésügyi Miniszter,tsz F5 osztályának előadója. Száz vagon aratási szalonnát és fiistölthúst kap a falu Szikrafogók a traktorokra, salakozási tilalom a mozdonyokon Megvizsgálják a kutakat, módosítják a körzeti orvosok rendelési idejét Jó termést igér az őszi árpánk A mi kis termelőszövetkezetünkben 396 holdon 28 tag dolgozik szor­galmasan. Tíz hold cukorrépánkat, négy hold takarmányrépánkat, tíz hold burgonyánkat, 68 hold kukoricánkat és tíz hold napraforgónkat másodszor, a két és fél hold mákot pedig már háromszor megkapáltuk. Harminckét holdas ősziárpánkat vegyszeres gyomirtással tisztítottuk meg, s jó termést ígér. Eredményeinket jórészt annak köszönhetjük. hogy ebben az évben már a családtagok is résztvesznek a közös munkában. Kvák Julianna, Pribék Erzsébet, Turcsányi Margit és még sokan mások látják, hogy így is megtalálják a számításukat, hiszen már előleget is osztottunk, minden munkaegységre három forintot. Kotroczó Istvánné. Hantos, Világospuszta. Szabadságharcos Tsz. A tsz-ek szarvasmarhateii) észtég ének fellendítéséért

Next

/
Thumbnails
Contents