Szabad Föld, 1956. július-december (12. évfolyam, 27-48. szám)

1956-07-01 / 27. szám

Ne a naptárt nézzük, hanem az érést meg az időjárást! Hazánk éghajlati adottságai következtében általában június végén érik meg vágásra a gabona, főleg az árpa és a rozs, de helyenként a búza is. Ezért szokták Péter Pál napját megjelölni az aratás kezdő napjának. Teljesen helytelenül jár el azonban az a gazda, aki ilyenkor a gabonatáblák és az időjárás helyett a naptárt nézi. Nem lehet naptári napot megszabni az aratás megkezdésének időpontjául. A búzát nem Péter Pálkor, vagy mondjuk július 1—10 határidő között kell aratni, hanem akkor vágható, ha viaszérésben van, vagyis a szemek már kemények, de körömmel könnyen átvághatók, viaszszerűek, még feszesen a pelyvalevelek között ülnek. A szár sárgás színű, fényes, szalmajellegű, de hajlékony és szívós, a levelek sárgák és törékenyek, elhaltak. Ez az állapot bekövetkezhet a megadott határidő előtt, vagy után is, amikor helytelen lenne a naptári napokhoz megszabott időpontot betartani. Az őszi árpánál és rozsnál már más állapot szabja meg a kezdést. Ezeket akkor vághatjuk, ha a szem elérte végleges állagát és színét, körömmel már nem vágható át, a pelyvák között lazán ülnek, a szár pedig teljesen száraz és a levelek is leszáradtak. Az aratást a termés minőségének rovására nem lehet siettetni, de késlekedni sem. A túl korai aratás rontja a minőséget, az elkésett betakarítás pedig nagy veszteséget okoz. A nöVélig ér ősi állapota mellett az időjárás is fontos tényezője az aratás sikerének. Legkedvezőbb az egyenletes, száraz, szélcsendes, meleg idő. Aratás idején lehullott eső nemcsak a munka végzését akadályozza, hanem ha viaszéréskor megázik a kalász és utána erős napsütés jön, akkor az ismételt nedvesedés és gyors kiszáradás folytán a pelyvalevelek könnyen lehullanak. Ilyenkor nincs ami a szemet fogja és jó szempergés megindul. Alló, túl érett gabonában az erős szél is pergésveszteséget idéz elő. A legkisebb veszteséget a dőlt gabonában okoz az eső és a szél. Mivel a dőlt gabona később érik be, a munkateljesítmény is kisebb, ezért a dőlt táblarészeket utoljára arassuk. A nagyob területű búza aratását már viaszérés elején kezdjük meg, nehogy a tábla végét túlélésbe kelljen aratni. Ha mégis erre kerülne sor, feltétlenül használjuk ki a hajnali, és esti harmatos órákat, amikor a gabona vonódott, és túlérés esetén is kisebb a szórás. Kötél készítésénél tartjuk szem előtt, hogy a déli órákban nemcsak nehezebb elkészíteni, hanem a száraz kalászok még kedvező érési állapotban is csavaráskor letörnek, a szemek kihullnak. Melegnek ígérkező nap esetén már hajnalban készítsünk annyi kötetet, hogy a déli, délutáni kötözéshez elég legyen. A gépi aratásnál viszont káros az erős harmat, mert a gép ponyváját, kötöző zsinegét benedvesítve üzemzavarokat okoz. Kombájnaratásra pedig az a kedvező, ha a levegő és a gabona is minél szárazabb. Ezért kombájnnal éjszaka csak olyankor üzemeltessünk, amikor a harmat nem akadályozza a jó munkát. Mivel a időjárás ennyire beleszól az aratásba, ezért a kedvező időket úgy hasznosítsuk, hogy egy perc se vesszen kárba. Kézzel és aratógéppel való aratás esetén a kévéket még aznap keresztbe kell rakni. Aratógéphez hat főből álló munkacsapatot osszunk be a kévék összehordásához és keresztbe rakásához. Ha esőre áll az idő, egy percig sem szabad az összerakást halasztani. Ha a kombájn zsákolással dolgozik, a zsákok folyamatos elszállításáról gondoskodni kell. Hosszabb ideig, de főleg éjszakára ne hagyjuk zsákban a gabonát. Gyomnövényrészektől, harmattól a szemek nedvességtartalma megnő és hosszadalmasabb lesz a szárítás. A learatott gabonának szüksége van 6—8 napig keresztben érni. Ezért a hordás elsietése csak a minőség rovására mehet. A gondosan összerakott keresztek még zápor esetén sem áznak be. Ezért nincs értelme annak sem, hogy a gyors betakarítás címén esőben hordjunk. Amikor azonban a hordást megkezdjük, az legyen folyamatos. Asztagoláskor legyen kéznél ponyva, hogy váratlan zápor ne tegye tönkre addigi munkánkat. Leghelyesebb a munkaerőt és az asztagot úgy méretezni, hogy estére befejezett asztag legyen. Ha ez nem sikerül, akkor éjszakára ideiglenesen tetejezzük be, vagy takarjuk le ponyvával. A tarlóhántás a leggyorsabb munkát kívánja, de az összegereblyézetlen tarlót letárcsázni, vagy leszántani a legnagyobb pazarlás és vétek. A tarlóhántás gyors elvégzésének lehetősége tehát már az aratással párhuzamosan folyó gereblyézés jó megszervezésén múlik. A gabonatáblák állapota és az időjárás legyen betakarításkor a legfőbb irányítónk, szervezőnk. E két tényező olyan parancsszó minden gazdának és agronómusnak, melyet késedelem nélkül fgyelembe kell venni. Sz. t. HOGY AM SEGÍT SZ ARATÓ ENNAK: 1. A SZÖVOSZ, 2. A Tűzrendészet Parancsnokság, 3. Az Egészségügyi Minisztérium, 4. A MEDOSZ Igen nagy munka előtt áll dolgozó parasztságunk. Az ország jövő esztendei kenyerének learatása és elcséplése — mindannyiunk közös ügye. Ennek a nagy munkának sikere nemcsak attól függ, hogyan készültek fel az aratók, hanem attól is, milyen támogatást kapnak központi Agonács Gábor, a SZÖVOSZ főosztályvezetője . Földművesszövetkezeteink országszerte felkészültek az aratás és cséplés időszakában várható forgalomra. Különösen sok mezőgazdasági kisgép, különféle szeráru került a falusi boltokba. Hogy az egyre növekvő forgalmat le tudjuk bonyolítani, a fogyatkozó árukészletet nyomban pótoljuk. Csak egyetlen példát hadd említsek a sok közül: Hajdú megyében például több mint 20 ezer kézikasza és hozzávaló felszerelés áll tartalékban az eladott áruk pótlására. Megtettük a szükséges intézkedő Micsikó Rudolf, az Országos Tűzrendészeti Parancsnokság vezetője. A mezőgazdasági tűzvédelmet és a megelőző védekezési intézkedéseket faluhelyen elsősorban a már korábban megszervezett önkéntes tűzoltó testületek és tűzvédelmi bizottságok látják el. Ez azonban csak szervezési kérdés. A tűzeseteket megelőző feladatokat mindenekelőtt magának a lakosságnak kell ellátnia. A rendelkezésünkre álló statisztikai adatokból kitűnik, hogy a nyári tűzesetek nagyobbik százaléka gondatlanságból származott. De igen nagy a száma a gyerekek által okozott tűzeseteknek is. Az elmúlt esztendőben például a 2298 tűzesetből több mint ezret a gyújtóval játszadozó gyermekek okoztak. Sok esetben szerveinktől. Olvasóink tájékoztatása érdekében megkérdeztük a SZÖVOSZ, a MEDOSZ-t, a Belügyminisztérium Országos Tűzrendészeti Parancsnokságát, és az Egészségügyi Minisztériumot, hogy az idén milyen intézkedéseket tettek az aratás idejére. Az alábbiakban közöljük a nyilatkozatokat: seket az élelmiszerszükséglet fedezésére is. Egyebek között több mint 100 vagon aratási szalonna és füstöltáru jut a lakossághoz a nagy nyári munkák idején. Hűsítőitalokból — különféle szörpökből, sörből, Diana sós borszeszből — ugyancsak megfelelő mennyiség áll a fogyasztók rendelkezésére. Földművesszövetkezeti boltjaink a nagy munkák idején megkezdik a mozgóárusítást. Hajdúban 25, Bácsban 88, a Borsod megyei edelényi járásban 20 mozgóboltot létesítettek. Az ilyen mozgóboltok szervezése más megyékben is folyamatban van, maga a gyermek is a tűz áldozata lett. A felvilágosító munkán túl egyéb intézkedéseket is foganatosítottunk a nyári tüzek csökkentése, megakadályozása érdekében. Ilyen volt többek között a Földművelésügyi Minisztériummal karöltve kidolgozott intézkedésünk. A traktorokat megfelelő szikrafogóval kell ellátnia valamennyi gépállomásnak. Ezenkívül megtiltottuk az aratás és cséplés idejére az olyan üzemanyag használatát, amely a nagyobb szennyeződés következtében hamarább okozhat tüzet . . . Ilyen intézkedés volt továbbá a Közlekedés és Postaügyi Minisztériummal kidolgozott rendelet is, amely szerint a mozdonyokon, a nyílt pályán nem szabad elvégezni a salakozást. Így megakadályozzuk azt, hogy beteg dolgozók kerüljenek a konyhákba. Az idénymunkák megkezdése előtt az egészségügyi dolgozók felülvizsgálják az elsősegélynyújtó felszereléseket, pótolják a hiányokat és gondoskodnak arról, hogy minden brigádnál legyen gyorskötöző felszerelés. Az elsősegélynyújtási tanfolyamot végzett dolgozókat úgy osztják be munkába, hogy minden munkahelyre jusson belőlük egy-egy. A körzeti orvosok rendelési idejét is módosítják az idénymunkák ideje alatt, hogy így a dolgozók, ha kezelésre van szükségük, munkaidő kiesés nélkül kezelésihez jussanak. A helyi viszonyoknak megfelelően az aratás és cséplés idejére megváltoztatták a gyógyszertárak nyitvatartási idejét is. Munkaruha, védőberendezések Barta Elek, a MEDOSZ Munkavédelmi és Munkásellátási Osztályának vezetője: Még májusban felkészítettük a MEDOSZ megyei bizottságok munkavédelmi felügyelőit az aratási és cséplési munkákra. Figyelmünk e téren főleg aratógépek, cséplőgépek, kombájnok és erőgépek védőberendezésének felülvizsgálatára terjedt ki. Továbbá szerveztünk különböző — balesetelhárítási, étkeztetés, szállás, ivóvíz, munka- és védőruhahasználati és üzemegészségügyi stb. — oktatásokat. Nagy figyelmet szenteltünk a gépek kellő felkészítésének. Részt vettünk például a nyári munkák alkalmával üzemeltető gépek gépszemléjén. Ha nem találtunk megfelelő védőberendezést a gépeken, mint például Szabolcs megyében, a Csahold Gépállomáson, nem vettük át. Ezen a nyáron először félnapos balesetelhárítási oktatásban részesítettük a gépi aratásban és cséplésben részvevő dolgozókat. Gyakorlatban mutattuk meg egyesgépek baleseti veszélyforrásait és az azok elleni védekezés módját. Az FM gépesítési igazgatóságával karöltve például felülvizsgáltuk és elkészítettük az aratógépeken a kardáncsukló védőburkolatát, amely igen sok esetben okozott azelőtt kárt az ember testi épségében. Fokozott figyelmet szentelünk és állandóan ellenőrizzük azt, hogy mind a gépkezelők, mind a kévevágók, mind pedig az etetők az idénymunkák idejére megkapják a szükséges, és a törvény által is előírt munkaruhát. Továbbá azt is szigorúan ellenőrizzük, hogy a cséplőgépeknél teljes egészében felszerelt elsősegélynyújtó láda legyen. Száz vagon aratási szalonnát és füstölthúst kap a falu Szikrafogók a traktorokra, salakozási tilalom a mozdonyokon Megvizsgálják a kutakat, módosítják a körzeti orvosok rendelési idejét Dr. Solt Oszkár, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezető helyettese: Külön utasítást adtunk ki, mely szabályozza a megyei egészségügyi osztályok munkáját a nyári idényben. A körzeti orvosoknak mindenütt figyelemmel kell kísérniök az állandó és idénymunkások megfelelő elhelyezését. Különös gondot kell fordítaniuk az ivóvízellátás megszervezésére. A kutakat, miután vízmintát vettek, feltűnő helyen meg kell jelölni, hogy vizük iható-e, vagy sem. Ahol nincs iható vizű kút, ott megfelelően biztosítani kell a jó ivóvízellátást, tiszta és egészséges sajtokban történő szállítással. Egészségügyi szerveink gondoskodnak a munkásszállások tisztántartásának ellenőrzéséről. Lehetőség szerint biztosítani kívánják a folyóvizes mosakodási lehetőségeket. A cséplőgépeknél, ha a közelben nincs természetes víz, zuhanyozási lehetőséget kell biztosítani. Továbbá felülvizsgálják a nyári idénymunkások élelmezését. Megvizsgálják, hogy közegészségügyi szempontoknak megfelelően készítik-e el az ételt. A betegségek terjedésének megakadályozása érdekében az üzemi konyhák konyhaszemélyzetét és a vízihordókat szűrővizsgálat alá vetik. A kenyérgabona állami szabadfelvásárlási ára az idén is annyi lesz, mint tavaly A Minisztertanács június 19-én a begyűjtési miniszter előterjesztése alapján megtárgyalta a növénytermelési és terményértékesítési szerződések rendszerét. Megállapította, hogy az utóbbi két évben kialakult szerződéses termelési rendszer megnövelte a dolgozó parasztság termelési kedvét. Ezért kisebb módosításokkal — amelyek egyes növényféleségeknél tovább növelik a dolgozó parasztság érdekeltségét — 1956—1957-re is változatlanul jóváhagyta azt. A Minisztertanács foglalkozott a kenyérgabona értékesítési szerződés útján történő felvásárlásával is. Úgy döntött, hogy a kenyérgabona állami szabadfelvásárlási ára az idén is azonos lesz az elmúlt évivel. Az értékesítési szerződések kötését már a cséplés előtt megkezdik és a cséplés előtt leszerződött kenyérgabonára előleget fizetnek. Nagy küzdelem Győr megyében a kolorádóbogár ellen Cseng a telefon a Győr megyei Növényvédő Állomáson. A drót másik végén a péri Micsurin Tsz elnöke beszél: „Halló, halló. Negyvenholdas burgonyatáblánkat ellepte a kolorádóbogár. Sürgősen segítségetkérünk“. Edenhofder Tibor főagronómus feljegyzi a périek kérelmét, azután intézkedik, hogy a Micsurin Tsz-hez legközelebb dolgozó növényvédő brigád mielőbb menjen ki segíteni. — Győr megye 177 községéből már egy sincs, ahol ne találtak volna burgonybogarat — világosít fel bennünket Szentgyörgyi László központi agronómus a fertőzés méreteiről, s nyomban hozzáteszi, hogy a nyugati határon fekvő községekben a legnagyobb a veszély. Erre példa az is, hogy Fertődön az iskolásgyerekek mintegy 90 ezer kolorádóbogarat szedtek össze és semmisítettek meg. Hogyan tudnak ez ellen a nagyarányú burgonyabogár-invázió ellen védekezni? — Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a burgonyának ezt a veszedelmes kártevőjét ha nem is tudjuk teljesen kiirtani, de a kártételt jól meg tudjuk akadályozni — mondja a főagronómus. — Persze, a mi állomásunk gépállománya kevésnek bizonyult ehhez a nagy munkához. Éppen ezért a Földművelésügyi Minisztérium rendelkezése alapján azokból a megyékből, ahol kisebb a rovarkártétel veszélyes, Győr megyébe érkezett több mint 30 motoros permetezőgép és így 51 nagy géppel már könnyebben halad a munka. De növényvédő brigádjainknak még most is hétköznap-vasárnap, látástól vakulásig van munkájuk. Ezek a brigádok június 20-ig 7448 kataszteri hold burgonyát permeteztek meg. Nem csupán a burgonyabogarak, haanem a gyomok ellen is eredményesen folyik a küzdelem Győr megyében. A növényvédő állomás gépei összesen 4954 hold gyomirtást végeztek és most egy újfajta gyomirtószerrel, a Nikrezillel folyik a legelők gyomtalanítása. Nyúl községben már tiszta a tehénlegelő, Nagybaráton pedig most végzik a gyomtalanítást. A Nikrezil kíméli a pillangósnövényeket és a gyomokat biztosan irtja. Ezzel a szerrel holdanként mintegy 100 forintos költséggel írtja ki a gyomokat a legelőkről a növényvédő állomás. Az egyes községek egyéni gazdáinak vegyszerekkel történő ellátása felől érdeklődünk. A válasz megnyugtató: Győr megye minden községébe 5—6 mázsa 10 százalékos DDT-növényvédőszert, illetve Holló 10-et juttatott el a megyei növényvédő állomás. A védekezéshez elegendő mennyiségű házi porozó és permetezőgépeket is küldtek ki a falvakba, így nincs akadálya, hogy azokon a kis parcellákon, ahova a motoros növényvédőgépek nem juthatnak el, a gazdák megfelelően védekezhessenek a kártevők ellen. A növényvédő állomás a kolorádóbogár elleni védekezés munkáját teljesen díjmentesen végzi és az egyéni gazdák is ingyen kapják az irtáshoz szükséges vegyszereket és iporozó, illetve permetezőgépeket. Jó termést ígér az őszi árpánk A mi kis termelőszövetkezetünkben 396 holdon 28 tag dolgozik szorgalmasan. Tíz hold cukorrépánkat, négy hold takarmányrépánkat, tíz hold burgonyánkat, 68 hold kukoricánkat és tíz hold napraforgónkat másodszor, a két és fél hold mákot pedig már háromszor megkapáltuk. Harminckét holdas ősziárpánkat vegyszeres gyomirtással tisztítottuk meg, s jó termést ígér. Eredményeinket jórészt annak köszönhetjük, hogy ebben az évben már a családtagok is részt vesznek a közös munkában. Kvári Julianna, Pribék Erzsébet, Turcsányi Margit és még sokan mások látják, hogy így is megtalálják a számításukat, hiszen már előleget is osztottunk, minden munkaegységre három forintot. Kotroczó Istvánné, Hantos, Világospuszta. Szabadságharcos Tsz. A tsz-ek szarvasmarhatenyésztésének fellendítéséért A szarvasmarhatenyésztés gyors fejlesztését kormányzatunk új, széleskörű intézkedésekkel segíti elő. Egyik ilyen legújabb intézkedés a szarvasmarhatenyésztésben dolgozó tsz-tagok javadalmazási rendszerének megjavítása is. A termelőszövetkezetekben a szarvasmarhatenyésztésben dolgozó tagok eddig munkájuk értékéhez viszonyítva kevesebb munkaegységet kaptak és roszszabb munkafeltételek között dolgoztak, mint a más üzemágakban dolgozók. Az állandó lekötöttséggel, a hajnaltól késő estig tartó elfoglaltsággal nem volt arányban az 1952. évi munkaegységkönyv szerint teljesíthető évi munkaegységek száma. E körülmények miatt éppen a szarvasmarhatenyésztéshez jól értő, s az állatgondozásban jártas tagok kerestek más, hálásabb munkabeosztást. A szarvasmarhatenyésztésben ilyen körülmények között sok esetben a nehezebb munkát nem bíró, munkaképtelen tagok töltötték be az állatgondozó szerepét. Főképpen ez a magyarázata sok termelőszövetkezetünk elhanyagolt szarvasmarha állományának. A tenyésztői munka színvonalának gyors megjavítása érdekében a Földművelésügyi Minisztérium olyan javadalmazási rendszert dolgozott ki a szarvasmarhatenyésztésben dolgozók részére, amely mintegy 25 százalékkal emeli a szarvasmarhatenyésztés egyes munkáiban megszerezhető munkaegységek számát. Ezen túl az elért eredményekhez igazodó, s az eddigieknél szélesebb körre kiterjedő több eredményességimunkaegységgel fokozza a szarvasmarhatenyésztők közvetlen anyagi érdekeltségét, így növekedik a fogamzás, elles, választás, súlygyarapodás, tejhozam emelése után jóváírt eredményességi munkaegységek száma. A Földművelésügyi Minisztérium a szarvasmarhatenyésztők új javadalmazási rendszerét — mint az 1952. évi munkaegységkönyv kiegészítését — pótfüzet alakjában a megyei tanács mezőgazdasági igazgatóságain és a járási tanácsok mezőgazdasági osztályain át áprilisban bocsátotta a termelőszövetkezetek rendelkezésére. Az eddig szerzett tapasztalatok szerint ezek a pótfüzetek késedelmesen kerültek a tsz-ekbe és soik termelőszövetkezet vezetősége nem tanulmányozta át, közgyűlésen nem tárgyalta meg és nem tett intézkedést annak bevezetésére. Így a termelőszövetkezetek egy része máig sem él azzal a lehetőséggel, hogy a szarvasmarhatenyésztés színvonalát és jövedelmezőségét az állatgondozók fokozott érdekeltté tételével is előmozdítsa. A munakegység-pótfüzetben az egy gondozóra bízható állatlétszámnak alsó és felső határát adták meg, amelyek között a termelőszövetkezetek maguk állapíthatják meg a saját viszonyaiknak legmegfelelőbb állatlétszámot. Az új munkaegység-pótfüzet ugyanígy szabja meg a jóváírható munkaegységek számát is. Emellett számos, sokat vitatott gyakorlati kérdésben ad eligazítást: a tehenészetben az osztott és osztatlan munkakör esetén jóváírható munkaegységekre tesz javaslatot, s a gondozók feladatkörét is megjelöli.. A pótfüzet tehát a javadalmazás mellett e gyakorlati kérdésekben is segítséget nyújt a termelőszövetkezeteknek, hogy szarvasmarhatenyészetükben szakképzett, hozzáértő és tevékeny tagok dolgozzanak. Érdeke tehát minden termelőszövetkezet vezetőségének, hogy — ha eddig nem tette volna — haladéktalanul vegye elő, tanulmányozza át és tárgyalja meg a tsz tagságával a pótfüzetet és egyes tételeit a saját viszonyaikra alkalmazva, mielőbb vezesse be az új munkaegységjóváírási rendszert. BANDI GYULA a Földművelésügyi Miniszter,tsz F5 osztályának előadója.