Szabad Föld, 1957. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-06 / 1. szám
Néhány szó a magyar szalámi világhírneve érdekében Az alábbi levelet a világhíres Pick szalámi magyar mestere küldte be. A benne foglalt értékes javaslatokat megszívlelés végett nyilvánosságra hozzuk. Aggodalmat váltott ki bennem még a Mezőgazdasági Kiállításon látott táblázat, amely izt hirdette, hogy sertésállomány 30 százaléka helyett 1960-ban már 50 százalék lesz is hússertés — természetesen a mangalica rovására. Miért akarjuk a nagyértékű mangalica sertést leépíteni? Keveselljük a szaporaságot és fiokalljuk a hizlalás hosszan tartó idejét? Ezt nem a nyugaati sertésfajokkal való nyak- anélküli keresztezéssel kell megváltoztatni. Akiknél igazuk van Két szovjet szakértő, B. Regykin és V. G. Kozlovszky tanulmányt írtak a Magyarországból a Szovjetunióba exportált mangalicákról és a következőket állapították meg: „Világos, hogy a magyar mangalicakicsi szaporasága hazájában azzal magyarázható, hogy a fajtánál nem végeznek kellő törzstenyésztő murikat. Az a tény, hogy a mangalica fajták közül egyesek 12—13 malacot adnak egy fialásra, azt bizonyítja, hogy adva van a lehetőség ezen fajta szapíróságának növelésére.” Ezt a tanácsot igazán megszívlelhetnénk. A másik kifogás a mangalica lassú fejlődése. Korai beállítással és gondos takarmányozással ez is meggyorsítható. Konkoly Thege kiváló szakember azt mondta: „A tisztavérű mangalica jobb takarmányozás Egy igen jelentős iparág, a szalámigyártás fejlődése is megkívánja a mangalica sertés tenyésztésének fenntartását. A mezőhegyesi ménesbirtokon régen évenként körülbelül hatezer mangalica hízott. Eleségük kizárólag kukorica és árpadara volt. De az ország legtöbb gazdasága is mangalicát hizlalt kizárólag szemestakarmánnyal. 190—220 kilogrammos sertések húsa oldalpáronként 70—80 kilogramm súlyban a szalámigyárakba kerültek. Ebből a húsból készült a világ legjobb, legízletesebb, legzamatosabb szalámija. Ennek minősége aratott dicsőséget nemcsak itthon, hanem Bécsben, Prágában, Münchenben, Párizsban, Londonban és Amerikában is. Ebből látható, hogy a kukorica és árpadarán hizlalt mangalica szolgáltatja a legkiválóbb sertéshúst, ami a szalámigyártásra kell, nem pedig a 120 kilogrammos hússertés húsa. A szalámi kiváló minőségét a mangalica sertés zsírral átszőtt húsának köszönheti, mert ez adja a szalámi ködmellett lépést tud tartani a Lincon keresztezéssel, sőt a hizlalás utolsó szakában el is hagyja.’ Az expressz-hízlalási módszerrel mangalicát abraketetéssel 12—13 hónap alatt 190—200 kilós súlyra hizlalhatunk. velt színét, szagát, zamatját, márványzatát, rugalmasságát, tartósságát és igen magas kalóriatartalmát. A magyar szalámi kitűnően megalapozott hírnevét veszélyeztetjük, ha hússertés húsát dolgozzuk fel erre a célra. Két javaslat Ezért 48 éves tapasztalatom alapján a következő javaslatot terjesztem elő. 1”. 1 Fokozzuk a magyar is mangalica sertés tenyésztését és hizlalását. Végezzenek törzstenyésztő munkát a szaporaság emelésére és alkalmazzuk a gyorshízlalást a beérés idejének lerövidítésére. I"«—I A mezőgazdaság any-L±J nyi vértiszta mangalica sertést bocsásson a szalámi ipar rendelkezésére, amennyi teljes szükségletét fedezi. Ezen sertéseket 50—55 kilogramm élősúlyon felül kizárólag szemestakarmánnyal kell hizlalni. Ha ilyen eleségen tartott mangalica húsát dolgozza fel a szalámi ipar, akkor megtartja világhírnevét. Pick Jenő Legkiválóbb a mangalica húsa Rovarral — a rovar ellen — Hasznos felfedezések a növényvédelem Az elmúlt nyáron egy német lap hírként adta tudtul: „Németországban a kolorádóbogarak lárváiban egy fűrészféleség tojásait találták meg.” Ennek a hírnek szerénység helyett hatalmas szenzációt kellett volna biztosítani, hisz a mezőgazdasági tudomány nagyszerű felfedezését adja tudtul „Gyógyító" betegségek A kártevők ellen saját ellenségük, vagy betegségük elterjesztésével való védekezés — az úgynevezett biológiai védekezés — nem régi tudományág, máris hatalmas eredményei vannak. Az 1920-as években katasztrófaszerűen elterjedt vértetűt a rovarellenségével, a vértetűfürkésszel sikerült 1926-ban majdnem teljesen visszaszorítani. A gabonamoly, az almamoly, a kukoricamoly és vetési bagolypillék elpusztítása céljából is alkalmaznak különböző rovarokat. Eperfáinkat pusztító pajzstetű elleni védekezés a selyemhernyók elpusztítását is jelentette mindaddig, míg apró darázsféleség, amely a pajzstetűt pusztítja, merg nem mentette selyemhernyótenyésztésünket. Újabban felfedezték, hogy még a növényekre káros gombáknak is vannak gombaellenfeleik. A szilva vörös foltosságát előidéző gombának a leveleken áttelelő alakját gyakran megtámadja egy élősködő gomba, amely nedves időjárás esetén a betegséget okozó gombát teljesen megsemmisíti anélkül, hogy ő ma a levélben kárt tenne. Egy angol mezőgazdasági kutató nemrég olyan molyirtószert állított elő, amelynek hatóanyaga a molyt pusztító vírus — egy baktériumnál is kisebb élőlény. Elháríthatjuk-e a koloradobogár-veszélyt? A biológiai védekezéssel nemcsak egyszerűbb és olcsóbb védekezési módszer vonult be a mezőgazdaságba, hanem mint az előbbi példák is mutatják, olyan esetben is eredményes, amikor az eddigi módszerek már hatástalannak bizonyultak. A kolorádóbogár vészes terjedése azt mutatja, hogy olyan eredményes védekezés, amely ezt a kártevőt kipusztítaná, vagy legalább terjedését megállítaná, eddig nincs. Ezért az a hír, hogy találtak már a kolorádóbogarakat pusztító rovar élősködőt, hatalmas távlatokkal biztat. A fürkészdarazsak — igen parányi, darázshoz hasonló rovarok — tojásaikat általában a mezőgazdaságra káros rovarok lárváiba, vagy hernyóiba rakják. A megtámadott lárva, il vikigét bő il letve hernyó elpusztul, mert a kikelő fürkész belőle táplálkozik. Minden fürkészféleség bizonyos rovarhoz alkalmazkodik és csak azt pusztítja. A kolorádóbogár lárváihoz a most felfedezett fürkészféleség keze alkalmazkodni. Kísérleti parcellákon mesterségesen tovább tenyésztve a burgonyabogár kártételt szemmel láthatóan lecsökkentette. Ha a fürkészek jobban rászoktathatók lesznek a kolorádóbogár hernyóira, remény lehet arra, hogy visszaszorítjuk ezt az Európa számára legveszedelmesebb kártevő rovart. (Szegő) Jó szolgálat a parasztságnak A paksi járás földművesszövetkezetei az október 23-át követő hetekben mintegy 4 vagon hízott sertést vásároltak és szállítottak Budapestre. Bár jelenleg nincs szükség arra, hogy sertést küldjenek a fővárosba a felvásárlást mégis folytatják. Hat községben: Németkéren, Dunaszentgyörgyön, Nagydorogon, Bölcskén, Dunaföldváron és Pakson létesítettek a helyi földművesszövetkezetek tartósító üzemet. A hat községben eddig mintegy öt vagon sertést dolgoztak fel kolbásznak, szaláminak, füstölt sonkának, szalonnának, császárhúsnak és ezen kívül nagymennyiségű zsírt is olvasztottak. Céljuk az, hogy biztosítsák a tavaszi és nyári hónapokra a járás lakosságánál ellátását és négy budapesti standjukra mindenkor küldhessenek fel elegendő árut. A mostani nehéz értékesítési körülmények között jó szolgálatot tesznek a parasztságnak a paksi járás földművesszövetkezetei. Példájukat máshol is követhetnék. AGRONÓMUSUNK javasaiba Tóth Éva Orosházáról a pajzstetű irtásáról kér szakvéleményt.Pajzstetvek ellen csak a téli nyugalmi időszakban védekezhetünk eredményesen. Minden olyan védekezőszer ugyanis, amely a pajzsok alatti tetveket megöli, tenyészidő alatt a fára is ártalmas. A téli védekezés a kéregkaparáson és fatisztogatáson kívül permetezésből áll. Permetezni téli higítású mészkénlével is lehet, legbiztosabb azonban a gyümölcsfa olajok alkalmazása. K a r boi neu mmal vagy gyümölcsfaolajjal a fa legfelső részén elkezdve lemosásszerűen permetezzünk. Ezt a munkát fagyos időben is végezhetjük.. Kajszit és őszibarackot azonban olajos anyaggal permetezni nem szabad és valamennyi fát is csak három évenként. A közbeneső években mészkénlevet kell használni. Kovács Tibor kamondi gazda arról panaszkodik, hogy sertései az alattuk levő nedves szalmát és téglát eszik. Sertései ásványi sók hiányát igyekszenek ilyen különleges módon pótolni. A sertés konyhasóigénye naponta körülbelül egy dekagramm, amit nyalósó alakjában vagy a takarmányba kevert lecsapott kávéskanálnyi sóval kell kielégíteni. Hizlaláskor, vagy téli takarmányozás esetén, mikor zöld takarmányhoz az állat már nem jut, minden kilogramm abrakhoz 1—2 deka takarmánymeszet is adagolni kell. Ezen kívül a trágyaevésnek vízhiány is lehet az oka. A sertésnek vízszükséglete hat-nyolcszor annyi, mint a megevett takarmány száraz anyaga. Biztosítsuk azt, hogy tetszés szerint fogyaszthasson nem túl hideg ivóvizet. Horváth Istvánné Verpelétről a fikusz téli kezelési módja iránt érdeklődik. A fikusz és általában a többi szobanövény számára is legmegfelelőbb a mérsékelten fűtött szoba, vagy olyan helyiség, ahol nincs nagy hőingadozás. A fikuszt a huzattól különösen óvjuk. Világos helyre állítsuk, mert kedveli a fényt. Sötétebb helyen is tartható, ha időnként erős fényre visszük. Télen csak mérsékelten öntözzük. Leveleit gyakran mossuk le langyos vízzel, ami nemcsak szép fényt ad neki, hanem a levéltetűt is távoltartja. Elsárgult lev távolítsuk el. Lehner János marcali lakos agyagos földjében levő dió-, alma- és körtefáit istállótrágyázni és műtrágyázni akarja. Ennek módját és a trágyaanyag mennyiségét kérdezi.A termőkort elért gyümölcsfa gyökérzete a talajt a lombozat alatt egészen behálózza. Ezért a gödörbe, vagy árokba adott trágyázás helyett előnyösebb a talajfelszín egész felületére elosztott trágyázás. Ezzel az egész gyökérzet alakulását is kedvezően befolyásoljuk, ami a száraz éghajlat alatt igen fontos. A trágyát legjobb évet,kint kis mennyiségben adni. Zárt gyümölcsösben a talaj egész felületén, egyedülálló fánál a korona kerületénél fél méterrel nagyobb sugarú körben 20—25 centiméter mélyen termősárként 200—250 kiló istállótrágyát, 2 kiló szuperfoszfátot és 4 kiló kónsót adjon. Kálisóra agyagtalajon is szükség van és főleg a körte kávecsesedésát akadályozza meg. Istállótrágyázás esetén nitrogén műtrágyára nincs szükség. Az istálló- és műtrágyát együtt lehet a földbe keverni. Király József Boldogkőváraljáról arról ír, hogy fából készült tyúkketrecében poloskát talált. Kérdezi, hogyan irthatja ki és bántja-e a poloska télen a baromfit? Nappal az ér repedéseiben tartózkodik a tyúkpoloska és csak éjszaka éhségcsillapítás céljából megy át a baromfira. Teljeskiirtása csak akkor lehetséges, ha az ól légmentesen elzárható. Légköbméterenként ,30 gramm kénvirágot égessen el és 48 óráig tegye ki az ól belsejét a kéngőz hatásának. Ezt az eljárást esetleg meg kell ismételni. Ha a poloskák nagyon elszaporodnak, az ól pedig rosszul záródó és kis értékű, csak elégetésével védekezhetünk. Hungária Matador porzás is alkalmas a poloska irtására, de ezzel véglegesen kiirtani nem lehet. A poloskák télen is nyugtalanítják a baromfit. A hideg csak élettevékenységüket csökkenti, de ki nem pusztítja, ezért most is irteni kell." Híres Á. Gergely Őrszentmiklósról sok-sok gazda érdekében azt kéri, hogy ismertessük a hernyóirtás téli munkálatait. Télen az alábbi gyümölcsfakártevők ellen kell védekezőeljárást alkalmazni: Pajzstetű ellen lemosásszerű gyümölcsfaolaj permetezést kell adni. Körtefánál ez egyúttal a körtelevélbolha áttelelő tojásait is gyéríti. Kajszi és őszibarackfát olaj helyett mészkénlével kell permetezni. Farágó pillék által súlyosan fertőzött fákat vagy ágakat ki kell vágni. Kisebb vágott részeket simára faragjuk ki és cementtel tömjük be. Szuvas fát se gyümölcsösben, se közelben levő utaik mentén ne tűrjünk meg. A darázsfészkeket most pusztítsuk el. A csupasz fákon jól láthatók a sárgafarú pille nagy hernyófészkei és a galagonyapille kis hernyófészkei. Ezeket hernyózó ollóval vágjuk le és égessük el. A fák törzsén taplóra emlékeztető sárgás-barna tojáscsomók a gyapjas pille tojásai. Kaparjuk le és égessük el, helyét pedig petróleummal kenjük be. Vékonyabb ágakon és veszszőkön található a gyűrűspille tojásaiból álló szürke gyűrű. Ezeket a farészeket gyűjtsük össze és égessük el. A téli araszolok ellen szeptember végén felrakott hernyóenyves övékét most a fatisztogatással egyidejűleg szedjük le és helyét 5 százalékos gyümölcsfaolajba mártott kefével súroljuk le. TÉLI CSODÁK — Mit csináljak? Olyan gyorsan befagyott a Balaton, hogy ennek a hableánynak már nem volt ideje hazamenni .. Hóember: Mit csodálkozik?! Már nagyon fáztam egy helyben állni! (Kis rajzai.) Sok traktor eltűnt Borsod megye gépállomásai most készítik el az évvégi leltárt. Több helyről, mint például Szerencsről olyan jelentés jött a megyei mezőgazdasági igazgatóságra, hogy három darab Sz. 80-as traktor eltűnt. A többi gépállomásról is tűntek el vagyontárgyak.