Szabad Föld, 1957. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-06 / 1. szám

Néhány szó a magyar szalámi világhírneve érdekében Az alábbi levelet a világ­híres Pick szalámi magyar mestere küldte be. A benne foglalt értékes javaslatokat megszívlelés végett nyilvá­nosságra hozzuk. Aggodalmat váltott ki ben­n­em még a Mezőgazdasági Ki­állításon látott táblázat, amely i­zt hirdette, hogy sertésállo­mány 30 százaléka helyett 1960-ban már 50 százalék lesz is hússertés — természetesen a mangalica rovására. Miért akarjuk a nagyértékű mangalica sertést leépíteni? Kevesellj­ük a szaporaságot és fiokalljuk a hizlalás hosszan tartó idejét? Ezt nem a nyu­­­gaati sertésfajokkal való nyak-­­ anélküli keresztezéssel kell megváltoztatni. Akiknél­ igazuk van Két szovjet szakértő, B. Regykin és V. G. Kozlovszky tanulmányt írtak­­ a Magyar­­országból a Szovjetunióba ex­portált mangalicákról és a kö­vetkezőket állapították meg: „Világos, hogy a magyar man­galica­­kicsi szaporasága hazá­jában azzal magyarázható, hogy a fajtánál nem végeznek kellő törzstenyésztő murikat. Az a tény, hogy a mangalica faj­ták közül egyesek 12—13 ma­lacot adnak egy fialásra, azt bizonyítja, hogy adva van a lehetőség ezen fajta szap­írósá­gának növelésére.” Ezt a taná­csot igazán megszívlelhetnénk. A másik kifogás a mangali­ca lassú fejlődése. Korai beál­lítással és gondos takarmányo­zással ez is meggyorsítható. Konkoly Thege kiváló szakem­ber azt mondta: „A tisztavérű mangalica jobb takarmányozás Egy igen jelentős iparág, a szalámigyártás fejlődése is megkívánja a mangalica sertés tenyésztésének fenntartását. A mezőhegyesi ménesbirto­kon régen évenként körülbelül hatezer mangalica hízott. Ele­­ségük kizárólag kukorica és árpadara volt. De az ország legtöbb gazdasága is mangali­cát hizlalt kizárólag szemes­­takarmánnyal. 190—220 kilo­grammos sertések húsa oldal­páronként 70—80 kilogramm súlyban a szalámigyárakba ke­rültek. Ebből a húsból készült a világ legjobb, legízletesebb, legzamatosabb szalámija. En­nek minősége aratott dicsősé­get nemcsak itthon, hanem Bécsben, Prágában, München­ben, Párizsban, Londonban és Amerikában is. Ebből látható, hogy a kuko­rica és árpadarán hizlalt man­galica szolgáltatja a legkivá­lóbb sertéshúst, ami a szalá­migyártásra kell, nem pedig a 120 kilogrammos hússertés hú­­sa. A szalámi kiváló minősé­gét a mangalica sertés zsírral átszőtt húsának köszönheti,­­ mert ez adja a szalámi köd­mellett lépést tud tartani a­­ Lincon keresztezéssel, sőt a hizlalás utolsó szakában el is­­ hagyja.’­ Az expressz-hízlalási módszerrel mangalicát abrak­etetéssel 12—13 hónap alatt 190—200 kilós súlyra hizlal­hatunk. velt színét, szagát, zamatját, márványzatát, rugalmasságát, tartósságát és igen magas ka­lóriatartalmát. A magyar sza­lámi kitűnően megalapozott hírnevét veszélyeztetjük, ha hússertés húsát dolgozzuk fel erre a célra. Két javaslat Ezért 48 éves tapasztalatom alapján a következő javaslatot terjesztem elő. 1”. 1 Fokozzuk a magyar i­s mangalica sertés te­nyésztését és hizlalását. Vé­gezzenek törzstenyésztő mun­kát a szaporaság emelésére és alkalmazzuk a gyorshízlalást a beérés idejének lerövidítésé­re. I"«—I A mezőgazdaság any-L±J nyi vértiszta mangali­ca sertést bocsásson a szalámi ipar rendelkezésére, amennyi teljes szükségletét fedezi. Ezen sertéseket 50—55 kilogramm élősúlyon felül kizárólag sze­mestakarmánnyal kell hizlalni. Ha ilyen eleségen tartott mangalica húsát dolgozza fel a szalámi ipar, akkor megtart­ja világhírnevét. Pick Jenő Legkiválóbb a mangalica húsa Rovarral — a rovar ellen — Hasznos felfedezések a növényvédelem­­ Az elmúlt nyáron egy né­met lap hírként adta tudtul: „Németországban a kolorádó­­bogarak lárváiban egy fűrész­­féleség tojásait találták meg.” Ennek a hírnek szerénység­ he­lyett hatalmas szenzációt kel­lett volna biztosítani, hisz a mezőgazdasági tudomány nagy­szerű felfedezését adja tudtul „Gyógyító" betegségek A kártevők ellen saját ellen­ségük, vagy betegségük elter­jesztésével való védekezés — az úgynevezett biológiai véde­kezés — nem régi tudomány­ág, máris hatalmas eredményei vannak. Az 1920-as években ka­­tasztrófaszerűen elterjedt vér­­tetűt a rovarellenségével, a vértetűfürkésszel sikerült 1926-ban majdnem teljesen visszaszorítani. A gabonamoly, az almamoly, a kukoricamoly és vetési bagolypillék elpusztí­tása céljából is alkalmaznak különböző rovarokat. Eperfáin­kat pusztító pajzstetű elleni védekezés a selyemhernyók el­pusztítását is jelentette mind­addig, míg apró darázsfé­leség, amely a pajzstetűt pusztítja, merg nem mentette selyemher­nyótenyésztésünket. Újabban felfedezték, hogy még a növényekre káros gom­báknak is vannak gombaellen­feleik. A szilva vörös foltossá­gát előidéző gombának a leve­leken áttelelő alakját gyak­ran megtámadja egy élősködő gomba, amely nedves időjárás esetén a betegséget okozó gom­bát teljesen megsemmisíti anélkül, hogy ő m­­a a levél­ben kárt tenne. Egy angol me­zőgazdasági kutató nemrég olyan molyirtószert állított elő, amelynek hatóanyaga a molyt pusztító vírus — egy bakté­riumnál is kisebb élőlény. Elháríthatjuk-e a koloradobogár-veszélyt? A biológiai védekezéssel nemcsak egyszerűbb és olcsóbb védekezési módszer vonult be a mezőgazdaságba, hanem mint az előbbi példák is mutatják, olyan esetben is eredményes, amikor az eddigi módszerek már hatástalannak bizonyul­tak. A kolorádóbogár vészes ter­jedése azt mutatja, hogy olyan eredményes védekezés, amely ezt a kártevőt kipusztítaná, vagy legalább terjedését meg­állítaná, eddig nincs. Ezért az a hír, hogy találtak már a ko­­lorádóbogarakat pusztító rovar élősködőt, hatalmas távlatok­kal biztat. A fürkészdarazsak — igen parányi, darázshoz hasonló ro­varok — tojásaikat általában a mezőgazdaságra káros rovarok lárváiba, vagy hernyóiba rak­ják. A megtámadott lárva, il­ vikigét bő i­l­ letve hernyó elpusztul, mert a kikelő fürkész belőle táplál­kozik. Minden fürkészféleség bizonyos rovarhoz alkalmazko­dik és csak azt pusztítja. A ko­lorádóbogár lárváihoz a most felfedezett fürkészféleség keze alkalmazkodni. Kísérleti par­cellákon mesterségesen tovább tenyésztve a burgonyabogár kártételt szemmel láthatóan lecsökkentette. Ha a fürkészek jobban rászoktathatók lesznek a kolorádóbogár hernyóira, re­mény lehet arra, hogy vissza­szorítjuk ezt az Európa szá­mára legveszedelmesebb kár­tevő rovart. (Szegő) Jó szolgálat a parasztságnak A paksi járás földművesszö­vetkezetei az október 23-át kö­vető hetekben mintegy 4 vagon hízott sertést vásároltak és szál­lítottak Budapestre. Bár jelen­leg nincs szükség arra, hogy sertést küldjenek a fővárosba a felvásárlást mégis folytatják. Hat községben: Németkéren, Dunaszentgyörgyön, Nagydoro­­gon, Bölcskén, Dunaföldváron és Pakson létesítettek a helyi földművesszövetkezetek tartó­sító üzemet. A hat községben eddig mintegy öt vagon sertést dolgoztak fel kolbásznak, sza­láminak, füstölt sonkának, sza­lonnának, császárhúsnak és ezen kívül nagymennyiségű zsírt is olvasztottak. Céljuk az, hogy biztosítsák a tavaszi és nyári hónapokra a járás lakosságánál­ ellátását és négy budapesti standjukra mindenkor küldhessenek fel elegendő árut. A mostani ne­héz értékesítési körülmények között jó szolgálatot tesznek a parasztságnak a paksi járás földművesszövetkezetei. Példá­jukat máshol is követhetnék. AGRONÓMUSUNK javasaiba Tóth Éva Orosházáról a pajzstetű irtásáról kér szakvéleményt.P­ajzstetvek ellen csa­k a téli nyugalmi időszakban vé­dekezhetünk eredményesen. Minden olyan védekezőszer ugyanis, amely a pajzsok alatti tetveket megöli, tenyész­­idő alatt a fára is ártalmas. A téli védekezés a kéregkapará­­son és fatisztogatáson kívül permetezésből áll. Permetezni téli higítású mészkénlével is lehet, legbiztosabb azonban a gyümölcsfa olajok alkalmazá­sa. K a r bo­­i ne­u mm­a­l vagy gyümölcsfaolajjal a fa legfel­ső részén elkezdve lemosás­­szerűen permetezzünk. Ezt a munkát fagyos időben is vé­gezhetjük.. Kajszit és ősziba­rackot azonban olajos anyag­gal permetezni nem szabad és valamennyi fát is csak három évenként. A közbeneső évek­ben mészkénlevet kell hasz­nálni. Kovács Tibor kamon­­di gazda arról panaszko­dik, hogy sertései az alattuk levő nedves szalmát és téglát eszik. Sertései ásványi sók hiá­nyát igyekszenek ilyen különleges módon pótolni. A sertés konyhasóigénye naponta körülbelül egy dekagramm, amit nyalósó alakjában vagy a takarmányba kevert lecsa­pott kávéskanálnyi sóval kell kielégíteni. Hizlaláskor, vagy téli takarmányozás esetén, mikor zöld takarmányhoz az állat már nem jut, minden ki­logramm abrakhoz 1—2 deka takarmánymeszet is adagolni kell. Ezen kívül a trágyaevés­nek vízhiány is lehet az oka. A sertésnek vízszükséglete hat-nyolcszor annyi, mint a megevett takarmány száraz anyaga. Biztosítsuk azt, hogy tetszés szerint fogyaszthasson nem túl hideg ivóvizet. Horváth Istvánné Ver­­pelétről a fikusz téli ke­zelési módja iránt ér­deklődik. A fikusz és általában a töb­bi szobanövény számára is legmegfelelőbb a mérsékel­ten fűtött szoba, vagy olyan helyiség, ahol nincs nagy hő­ingadozás. A fikuszt a huzat­tól különösen óvjuk. Világos helyre állítsuk, mert kedveli a fényt. Sötétebb helyen is tartható, ha időnként erős fényre visszük. Télen csak mérsékelten öntözzük. Leve­leit gyakran mossuk le lan­gyos vízzel, ami nemcsak szép fényt ad neki, hanem a levél­­tetűt is távoltartja. Elsárgult lev távolítsuk el. Lehner János marcali lakos agyagos földjében levő dió-, alma- és kör­tefáit istállótrágyázni és műtrágyázni akarja. En­nek módját és a trágya­anyag mennyiségét kér­dezi.A termőkort elért gyümölcs­fa gyökérzete a talajt a lombozat alatt egészen behá­lózza. Ezért a gödörbe, vagy árokba adott trágyázás helyett előnyösebb a talajfelszín egész felületére elosztott trágyázás. Ezzel az egész gyökérzet ala­kulását is kedvezően befolyá­soljuk, ami a száraz éghajlat alatt igen fontos. A trágyát legjobb évet,kint kis mennyi­ségben adni. Zárt gyümölcsös­ben a talaj egész felületén, egyedülálló fánál a korona ke­rületénél fél méterrel nagyobb sugarú körben 20—25 centi­méter mélyen termősár­ként 200—250 kiló istállótrágyát, 2 kiló szuperfoszfátot és 4 kiló kón­sót adjon. Kálisóra agyag­­talajon is szükség van és főleg a körte kávecsesedésát akadá­lyozza meg. Istállótrágyázás esetén nitrogén műtrágyára nincs szükség. Az istálló- és műtrágyát együtt lehet a föld­be keverni. Király József Boldog­kőváraljáról arról ír, hogy fából készült tyúk­ketrecében poloskát ta­lált. Kérdezi, hogyan irthatja ki és bántja-e a poloska télen a barom­fit? Nappal az ér repedéseiben tartózkodik a tyúkpoloska és csak éjszaka éhségcsillapítás céljából megy át a baromfira. Teljes­­kiirtása csak akkor­ le­hetséges, ha az ól légmentesen elzárható. Légköbméterenként ,30 gramm kénvirágot égessen el és 48 óráig tegye ki az ól belsejét a kéngőz hatásának. Ezt az eljárást esetleg meg kell ismételni. Ha a poloskák nagyon elszaporodnak, az ól pedig rosszul záródó és kis ér­tékű, csak elégetésével véde­kezhetünk. Hungária Matador po­rzás is alkalmas a poloska irtására, de ezzel véglegesen kiirtani nem lehet. A polos­kák télen is nyugtalanítják a baromfit. A hideg csak élette­vékenységüket csökkenti, de ki nem pusztítja, ezért most is irteni kell." Híres Á. Gergely Őr­­szentmiklósról sok-sok gazda érdekében azt ké­ri, hogy ismertessük a hernyóirtás téli munká­latait. T­élen az alábbi gyümölcsfa­kártevők ellen kell véde­kezőeljárást alkalmazni: Pajzstetű ellen lemosássze­rű gy­ümölcsfaolaj permetezést kell adni. Körtefánál ez egy­úttal a körtelevélbolha áttele­­lő tojásait is gyéríti. Kajszi és őszibarackfát olaj helyett mészkénlével kell permetezni. Farágó pillék által súlyosan fertőzött fákat vagy ágakat ki kell vágni. Kisebb vágott ré­szeket simára faragjuk ki és cementtel tömjük be. Szuvas fát se gyümölcsös­­be­n, se közelben levő utaik mentén ne tűrjünk meg. A darázsfészkeket most pusztít­suk el. A csupasz fákon jól láthatók a sárgafarú pille nagy hernyó­fészkei és a galagonyapille kis hernyófészkei. Ezeket hernyózó ollóval vágjuk le és égessük el. A fák törzsén taplóra emlé­keztető sárgás-barna tojás­csomók a gyapjas pille tojásai. Kaparjuk le és égessük el, he­lyét pedig petróleummal ken­jük be. Vékonyabb ágakon és vesz­­szőkön található a gyűrűspille tojásaiból álló szürke gyűrű. Ezeket a farészeket gyűjtsük össze és égessük el. A téli araszolok ellen szep­tember végén felrakott her­nyóenyves övékét most a fa­tisztogatással egyidejűleg szed­jük le és helyét 5 százalékos gyümölcsfaolajba mártott ke­fével súroljuk le. TÉLI CSODÁK — Mit csináljak? Olyan gyorsan befagyott a Balaton, hogy ennek a hableánynak már nem volt ideje hazamenni ..­­ Hóember: Mit csodálkozik?! Már nagyon fáztam egy helyben állni! (Kis rajzai.) Sok traktor­­ eltűnt Borsod megye gépállomásai most készítik el az évvégi lel­tárt. Több helyről, mint pél­dául Szerencsről olyan jelen­tés jött a megyei mezőgazda­­sági igazgatóságra, hogy há­rom darab Sz. 80-as traktor eltűnt. A többi gépállomásról is tűntek el vagyontárgyak.

Next