Szabad Föld, 1957. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1957-07-07 / 27. szám

KTTyfllrifTI ^Ar^VAP^^Q^PARASZn^i^uÁ^^I A szövetkezők ünnepén írta: láflási László, a SZÖVOSZ feliigyelőbiiottságának elnöke \ nemzetközi szövetkezeti na- pót a világ minden részén a flépek közötti békés együttműkö- dés jegyében ünnepük meg a ha­ladó szövetkezeti mozgalmak tag­jai és dolgozói. A népek közötti békés együttműködés jegyében ünnepelnek a magyar szövetkezők is. A haladó szövetkezeti eszme a felszabadulás óta eltelt évek alatt nemcsak gyökeret vert hazánk­ban. hanem fája egyre terebélye­sebbé és egyre gyümölcsözőbbé növekedett. Az elmúlt esztendő­ben lezajlott viharok a magyar szövetkezeti mozgalom fáját is megrázták, de annak gyökerei sokkal mélyebben és erősebben behatoltak már annál, hogy abban komolyabb károkat tudott volna okozni az ellenforradalmi kísérlet. A haladó, az igazi szövetkezeti gondolatot, alig több mint egy év­tized alatt hazánkban százezrek tették magukévá, dolgoztak, fára­doztak annak felvirágoztatásáért s védték azt minden ellenséges próbálkozással szemben. A föld­művesszövetkezetek. a kisipari szövetkezetek aránylag csekély károkkal vészelték át az ellenfor­radalom napjait. M ezőgazdasági termelőszövetke­zeteink többségükben szintén híven . kitartottak .'.a szövetkezeti gondolat mellett és megvédtek közös gazdaságukat, szövetkeze­tük vagyonát. Jogosan gondolnak a nemzetközi szövetkezeti nap ünnepén mindezekre a magyar saövetkezők. Jogosan örülnek a saját munkájuk, küzdelmük árán elért szép eredményeiknek, sike­reiknek. A saját erejükből elért sikerek feletti öröm azonban nem feled­teti el a magyar szövetkezőkkel azt a támogatást, amelyet a bará­ti országok — elsősorban a Szov­jetunió szövetkezeti mozgalmai nyújtottak, hogy ezzel is segítsék kiheverni az ellenforradalom okozta megrázkódtatást. Segítő készségük nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyar szövetke­zők ismét lelkes munkával fára­dozzanak újabb sikerek, eredmé­nyek eléréséért. A haladó szövet­kezeti mozgalom által nyújtott baráti támogatás igen szép pél­dája a szövetkezeti mozgalmak egymást segítő készségének, a né­pek közötti békés együttműködés­nek. A nemzetközi szövetkezeti nap ünnepén az elért sikerek, ered­mények számbavétele mellett nem szabad elfeledkezni a magyar szö­vetkezők százezreinek a jövő fel­adatairól. a rájuk váró munkák­ról sem, A mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek további erősítése, fejlesztése, a közös, nagyüzemi gazdálkodás termelésének állan­dó növelése, a termelőszövetkezeti parasztok jólétének emelése olyan feladatok, amelyeket el lehet és el is kell érni. de megvalósításuk állandó szorgalmas munkát kíván mindenkitől, aki őszinte híve a szövetkezeti gondolatnak. Földművesszövetkezeteink to­vábbi fejlődése is komoly munkát követel meg a mozgalom vezetői­től, tagjaitól és dolgozódtól egy­aránt. Az utóbbi években elért igen jelentős eredmények mellett azokról a hibákról sem szabad a földművesszövetkezeti mozgalom­ban elfeledkezni, amelyekkel Ká­dár János elvtárs. a Miniszterta­nács elnöke országgyűlési beszé­dében is foglalkozott. A kisipari termelőszövetkeze­teknél is akad még javítani való. Akkor ünnepük meg a magyar szövetkezők leghasznosabban a nemzetközi szövetkezeti napot, ha nemcsak az eredmények szám­bavételét végzik el. hanem felké- aziiliiek a jövő feladataira is. A nemzetközi szövetkezeti nap ünnepén a magyar szövetkezők százezrei tanúbizonyságot tesznek a népek baráti együttműködése, a haladó eszméik és a béke ügye mellett. A magyar szövetkezők együtt kívánnak dolgozni mind­azokkal. akik a népek barátságát, békéjét szolgálják. A magyar szö­vetkezők munkájukkal — mint eddig is — segíteni kívánják ha­zánkban a szocializmus építését. S zövetkezeti mozgalmunk fáját megrázta ugyan az ellenfor­radalom vihara, de csak apró galy- lyaket, leveleket tudott róla letép­ni. Az erős. kitéphctetlen., gyöke­rek szilárdan tartották és tartják a szövetkezeti mozgalom törzsét. A nemzetközi szövetkezeti napon azzal a szilárd meggyőződéssel ünnepelnek a magyar szövetke­zők, hogy a szövetkezeti mozga­lom fája tovább terebélyesedik hazánkban is és a szövetkezők munkája eredményesen járul hoz­zá a szocialista országépítéshez és a népek közötti békés együttmű­ködéshez egyaránt. Csak engedéllyel lehet szarvasmarhát levágni A szarvasmarha tenyésztés fejlesztése érdekében a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa rendeletet adott ki, mely szerint szarvasmar­hát és borjút magánfogyasztásra csak engedély alapján szabad le­vágni. Az engedélyért vágási illetéket kell fizetni. Állami gazdaságok időszaki dolgozóinak ellátása céljából, a jóvá­hagyott üzemtervben engedélyezett és saját állatállományukból szár­mazó 6elejt marhát és selejt borjút 1— az egészségügyi szabályok megtartásával — vágási engedély nélkül vághatnak le. A levágott állatok bőrét az Illetékes állami vállalatnak —* hatóságilag megállapított áron — át kell adni. Állami gazdaságok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek, egyéni gazdák és más magánszemélyek a vágási engedély alapján levágott szarvasmarha és borjú húsát csak az engedélyben, illetőleg az élel­mezésügyi miniszter által kibocsátott rendeletben meghatározott Célra használhatják fel. Az ilyen húst sem más célra felhasználni, sem értékesíteni nem szabad. A rendelet végül büntető rendelkezéseket tartalmaz azokra az esetekre, ha <valaki szarvasmarhát engedély nélkül vág vagy vágat, továbbá, ha a levágott állat húsát a meghatározott céltól eltérően használja fel, vagy a levágott állat bőrét az illetékes állami vállalat­nak nem adja át. Befejeste munkájút az országos pártértekezlet Az elmúlt hét csütörtökén be­népesültek az Országház folyosói. Három napon at itt, a parlament épületében üléseztek az országos pártkonferencia küldöttei, csepeli és nógrádi munkások, viharsarki parasztok, művészek, értelmisé­giek és a magyar munkásmozga­lom ősz veteránjai. „Erősítsük pártánk egységét, a munkáshatalom, szocialista építő- munkánk alapját." E/ az ' egyet­len jelmondat díszítőié az elnök­ség emelvényét, másutt semmj felirat, vagy dekoráció. Pontban kilenc órakor a Kö/Jionti Intéző Bizottság tagjai léptei: az emel­vényre, majd az elnökség tagjai foglalták el helyüket. Ezután Münnich Ferenc elvtfrs. az Intéző Bizottság nevében megnyitotta az országos pártkonferenciát. Meg­nyitó beszéde után Münnich elv- társ javaslatot tett á mandátum­vizsgáló bizottság és a szerkesztő bizottság létrehozására. Münnich elvtárs ezután előter­jesztette a pártkonferencia napi­rendjét és utána Kádár János elvtáis megtartotta a Központi Bizottság három és félórás beszá­molóját. jelentését a pártértekezlet egy­hangúlag elfogadta. Szünet után a vitában felszólalt Bakó Kálmán, a kisújszállási ter­melőszövetkezet titkára, Aczél György, a művelődésügyi minisz­ter első helyettese, a Központi Bizottság tagja és Biszku Béla elvtárs, belügyminiszter, a Köz- I ponti Intéző Bizottság tagja. A szombat délelőtti ülésen Hor­váth András elvtárs, a Pest me­gyei intéző bizottság elnöke, Gás­pár Sándor, a Szaktanács főtitká­ra, Putnoki László, a Heves me­gyei intéző bizottság elnöke, Amb­rus Jenő, a pécsi városi intéző bi­zottság elnöke, Cseterki Lajos, a Fejér megyei intéző bizottság el­nöke, Tolnai Gábor egyetemi ta­nár, Bakos István, a Veszprém megyei intéző bizottság elnöke, Fehér Lajos, a Központi Bizott­ság tagja, Varga Gyula, a Zala megyei intéző bizottság elnöke, Kerekes Imre alezredes, a nép­hadsereg párt-intéző bizottságá­nak elnöke, Molnár Ferenc, a Komárom megyei intéző bizottság Készletek a elnöke és Lombos Ferenc, a Győr megyei intéző bizottság elnöke beszélt. A Központi Bizottság beszámo­lója és a szervezeti szabályzat ja­vaslati vitájához még igen sokan jelentkeztek hozzászólásra. Az idő előrehaladottsága miatt azonban a pártértekezlet úgy döntött, hogy a vitát lezárja. Ezután Kádár Já­nos elvtárs válaszolt a felszólalá­sokra. Kádár elvtárs válaszbeszé­de után a pártértekezlet egyhangúlag jóváhagyta a Központi Bizott­ság beszámolóját és Kádár elvtársnak a felszólalásokra adott válaszát, valamint ugyancsak egyhangúan elfo­gadta a vita alapján módo­sított határozati javaslatot és a Szervezeti Szabályzatot. Végül a Magyar Szocialista Munkáspárt országos konferenciá­ját Kállai Gyula elvtárs, a Köz­ponti Intéző Bizottság tagja zárta be és az országos pártértekezlet az Internacionálé eléneklésével ért véget. felszólalásokból A délutáni ülésen Marosán György elvtárs üinprtette az MSZMP Szervezeti Szabályzatára vonatkozó javaslatot, majd az el­nök megnyitotta a vitát az első és a második napirendi pont fölött. A vitában felszólalt Németh Ká­roly elvtárs, a Csongrád megyei intéző bizottság elnöke. Komócsin Zoltán elvtárs, a KISZ vezetője, Klaukó Mátyás elvtárs. a Békés megyei intéző bizottság elnöke, Kreszán Lajos elvrárs, a Ganz- vagongyári intéző bizottság elnö­ke, Mesterházi Lajos elvtárs író, Fock Jenő elvtárs, a Közpoati Bi­zottság titkára és Ambrus István elvtárs a Hajdú Bihar megyei in­téző bizottság elnöke. A péntek délelőtti ülésen fel­szólalt Kiss Dezső, a csepeli MSZMP intéző bizottságának el­nöke, Sarok Antal, a dunavecsei járási intéző bizottság elnöke, Lo- sonczi Pál, a bárcsi Vörös Csillag Tsz elnöke, Kukucslui János, a Borsod megyei intéző bizottság titkára. Kiss Károly, a Központi Intéző Bizottság tagja, Bakó Ág­nes, a VIII. kerületi intéző bi­zottság elnöke és Révai József, az Elnöki Tanács tagja. A délutáni ülésen Révész Géza, honvédelmi miniszter, a Központi Bizottság tagja, Jakab Sándor, a Nógrád. megyei intéző bizottság elnöke, j Major Tamás, a Nemzeti Színház! igazgatója, a Központi Bizottság j tagja, Rapai Gyula, a Tolna me-j gyei intéző bizottság elnöke be- j szélt. Ezután Nyers Rezső elvtárs, aj mandátumvizsgáló bizottság elnö- j ke beterjesztette a bizottság je- j lentését. A jelentés szerint a pártér­tekezleten 348 küldött és 211 meghívott vett részt. Az országos pirtértekezleten Kádár János elvtárs három és fél« órás beszámolóján kívül számos fontos beszéd, illetve hozzászólót elhangzott. Ezek legnagyobb részét a Népszabadság, a rádió és a megyei lapok már ismertették. Mivel a Szabad Föld a pártértelcez* let után majdnem egy héttel később jelenik meg, úgy gondoltukt hogy csak azőkat a felszólalásokat ismertetjük, amelyek közvetlenül a mezőgazdaság problémáihoz kapcsolódnak. Sarok Antal elvtárs Bács me­gyei küldött felszólalásában azt fejtegette, hogyan igyekezett ár­tani a revizionizmus a termelő­szövetkezeti mozgalomnak. A re­vizionisták — mondotta — azt ál­lították, hogy az államnak nem szabad hitelt adni a szövetkezetek számára, hanem amennyiben nem bírja, majd feloszlik, ha pedig bírja, akkor a saját erejéből mu­tassa meg, hogy mit tud. A revi­zionisták továbbá azt állították, hogy az állam túlságosan „beavat­kozik" a termelőszövetkezetek belügyeibe, s kötelezően előír mindent. Kétségtelen, hogy ezen a téren voltak hibák. De több ter­melőszövetkezetünkkel való tár­gyalás és a tények azt igazolják, hogy ezt a hibát túlságosan felna­gyították. E nézetek oda vezettek, hogy le­apasztották a mezőgazdaság irá­nyító apparátusát. Megyénkben mintegy 67 százalékkal, a termelő- szövetkezetekkel foglalkozó rész­legnél pedig 70 százalékkal keve­sebben dolgoznak az irányító ap­parátusban; mint régebben. Ea oda vezetett, hogy a termelőszö­vetkezetek magukra lettek hagyaU va és így valamennyi járási érte­kezleten, megyei értekezleten, ter­melőszövetkezeti vezetőink azt mondják, hogy az efféle „önálló­ságból" őnekik nem kell, az efféle önállóság nem használ a termelő- szövetkezeteknek. Az a vélemé­nyünk, hogy a gazdasági felügye­lők elsősorban a termelőszövetke- ze'ekkel foglalkozzanak, azokat segítsék. — Szólni kell még — folytatta Sarok elvtárs — a termelőszövet­kezetek és a gépállomások viszo­nyáról is. A revizionizmus tagadta a gépállomások szerepét a mező­(Folytatása a 2. oldalon.) Ilma A küldöttek több mint 93 száza- == léka férfi, csaknem 7 százaléka g nő. Foglalkozásuk szerint a kül-g döttek csaknem háromnegyed ré- g sze eredetileg munkás. 31,5 száza- sj lék már 1945 előtt, további 31 szá-g zalék pedig 1945 óta tagja a párt- = nak. A küldöttek 6.3 százaléka \ már 1919 előtt, 28 százaléka I 1940 előtt, 55 százaléka pe- | dig már 1944 előtt részt vett [ a munkásmozgalomban. A mandátumvizsgáló bizottság i Csermák István traktoros és T. Nagy István aratógépkezelő őszi árpát arat a Kisfái Tangazdaság egyik tábláján. Itt az aratógépet nem követi az eke, vagy a tárcsa, nem végeznek tarlóhántást, mert az őszi árpát felülvetctték somkóróval. Az árpa lekerülése után a pillangós virágú somkóró rohamos fejlődésnek indul, s mint zöldtrágya nagymértékben javítja a talajt, de alkalmas siló takarmánynak is,

Next

/
Thumbnails
Contents