Szabad Föld, 1958. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-05 / 1. szám

Életbe lépett a munkában megöregedett tsz-tagok intézményes nyugellátása Az elmúlt héten a Népköztársaság Elnöki Taná­csa a parasztság szempontjából nézve igen fontos törvényerejű rendeletet adott ki. A rendelet alap­ján életbe lépett a munkából kiöregedett termelő­szövetkezeti tagok intézményes nyugellátása. A jó pár éve vitatott kérdés tehát megoldódott. A nehéz, fáradságos munkában töltött évtizedeik után nyugodt, derűs öregkor következik, amikor a termelőszövetkezet tagjainak nem kell retteg­­niök a szegényháztól, a kegyelemikenyértől, ha­nem megszerzett jog alapján kapják megérdemelt öregkori javadalmazásukat. Kezdetben a nyugdíj összege természetesen nem lehet valami sok, de — mint azt Kádár elvtárs barcsi beszédében mondotta — az elv a fontos, amely csak a szocializmusban válhat valóra. Újabb mérföldkő ez a szocializmus építésének útján és elősegítője a mezőgazdaság szocialista átszerve­zésének. Azok a parasztemberek, akik eddig azért idegenkedtek a termelőszövetkezettől, mert nem látták biztosítottnak öregkorukat, most félretette­­tik aggodalmaikat, és nyugodtan léphetnek a szö­vetkezeti gazdálkodás útjára. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek tagjainak kötelező, kölcsönös nyugdíjbiztosítására vonatkozó törvényerejű rendelet­ről illetékes helyen az alábbi fel­világosítást adták: A törvényerejű rendelet alap­ján a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek tagjai öregségi, il­letőleg rokkantsági nyugdíjra, hátramaradott hozzátartozóik özvegyi nyugdíjra, haláleseti segélyre, árvaellátásra, illető­leg szülői nyugdíjra jogosul­tak. öregségi nyugdíjra az a mező­­gazdasági termelőszövetkezeti tag jogosult, aki az öregségi korha­tárt — férfiaknál a betöltött 65, nőknél a betöltött 60. életévet — elérte, legalább 20 nyugdíjévvel rendelkezik és az ennek megfele­lő járulékot befizette. Nyugdíj­évnek számít minden olyan nap­tári év, amelyben a mezőgazda­­sági szövetkezeti tag a Miniszter­­tanács által meghatározott számú munkaegységet teljesítette. A törvényerejű rendelet a 20 éves feltételtől két eltérést enge­délyez. Lehetőséget ad rá, hogy 10 nyugdíjév alapján is kapjon valaki öregségi nyugdíjat, ha a törvényerejű rendelet ha­tálybalépésének időpontjában va­lamelyik mezőgazdasági termelő­­szövetkezet tagja, vagy 1960. de­cember 31-ig valamelyik termelő­­szövetkezetbe tagként belép. A Minisztertanács által előírt felté­telek fennállása esetén öregségi nyugdíjat lehet megállapítani an­nak, aki 1953. év január hó 1. napja előtt lépett be a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetbe és 1957. december 31. napjáig leg­alább 5 éven át mezőgazdasági termelőszövetkezetti tag — a moz­galom úttörője — volt. Mindkét eltérő esetben az alapfeltétel, hogy a­­korhatárt a kérelmező el­érje. Az öregségi nyugdíjjal egy idő­ben intézkedik a törvényerejű rendelet a rokkantsági nyugdí­jakra vonatkozóan is. Ha 65., illetve 60. életévét be nem töltött mezőgazdasági termelőszövetke­zeti tag megrokkan és a törvény­­erejű rendeletben megkövetelt szükséges nyugdíjévekkel rendel­kezik, részére rokkantsági nyug­díjat kell megállapítani. A rokkantsági nyugdíj meg­állapításához szükséges nyug­díjévek a kérelmező életéved­től függnek. A kivételes öregségi nyugdíjak­hoz hasonlóan, a rokkantsági nyugdíjaknál is van lehetőség a kivételes rokkantsági nyugellá­tás megadására. Az öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjat élvező mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag elhalálo­zása esetén özvegyét és kiskorú árváit, valamint vele egy háztar­tásban élő és általa eltartott szü­lőit özvegyi nyugdíj, árvaellátás, illeve szülői nyugdíj illeti meg, ha az egyéb feltételeknek — szükséges életkor, munkaképte­lenség megfelelő százaléka, kis­korú gyermekek száma — meg­felelnek. A rendelet szerint a nyugellátás összegét a ter­melőszövetkezeti tagok orszá­gosan számított havi átlag­jövedelme alapján kell meg­állapítani Az öregségi és rokkantsági nyug­díj ezen átlagjövedelem 35 száza­léka, amelyhez minden nyugdíj év után a nyugdíj 1 százalékának megfelelő kiegészítés jár. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti tagok nyugdíját —­ amelyhez átmenetileg az állam is hozzájárul — a termelőszövet­kezetek tagjai által befizetett nyugdíj­járadékokból kell fedez­ni 40 forint jutott egy munkaegységre, mégis sok az új A magyarázat: jól megalapozott, szilárd a Szabadság Tsz Általában úgy tartják, hogy az olyan termelőszövetkezetbe lép­nek be új tagok, amelyben, magas a munkaegységrészesedés. A be­­lecskai Szabadság Termelőszövet­kezet példája viszont azt mutat­ja, hogy nemcsak egyedül a ma­gas munkaegységrészesedés lehet vonzó az egyénileg gazdálkodók előtt. — Mi csak 40 forintot osztot­tunk munkaegységenként — sze­rénykedik Pere Ferenc, az elnök — és ezt bizony keveselljük, mert vannak a környékünkön olyan termelőszövetkezetek, ahol 50—60 forintot osztottak. Zetor és gépesített kertészet Persze, ebben a termelőszövet­kezetben na­gy haladást jelent a 40 forintos részesedés is. Eddig ugyanis a legmagasabb, amit elér­tek, csak 23 forint volt. Ezt a nagy előrelépést tudatni akarták a köz­ség lakóival is, ezért jónéhány egyéni gazdát meghívtak a zár­­számadási közgyűlésükre. — Többet is oszthattunk volna — számolt be előttük az elnök — de nagy mértékben gyarapítot­tuk a közös vagyont. Zetort vá­sároltunk a hozzávaló felszerelé­sekkel, villanyerőre rendeztük be a kertészetünket... Részletesen felsorolta Pere elv­­társ a lezárt gazdasági év ered­ményeit. Megemlítette Csikós Mi­hály példáját is, aki annak elle­nére, hogy súlyos testi hibája van, olyan jól dolgozott, hogy 30 ezer forintot kapott, vagyis a havi jö­vedelme elérte a 2500 forintot, nem számítva a háztáji gazdaság jövedelmét. „Belépnék, ha befogadnátok" Zárszámadás után pár napig ér­lelődtek a fejekben a gondolatok, majd Gyenes Péter így szólította meg az elnököt: — Belépnék, ha befogadnátok, de lenne egy kívánságom is: sze­retnék a kertészetben dolgosad. — Semmi akadálya ennek — feleli az elnök. Gyenes Péter eddig is kertész­kedő ember volt, öt holdon gaz­dálkodott és nem ment neki rosz­­szul, de mégis érezte, hogy egy öt­holdas kisgazdaságnak milyen nagy megterhelés egy lovasfogat tartása, lovak nélkül viszont nem boldogult, mert nem lett volna mi­vel számtani a megtermelt kony­hakerti terményeket a környező piacokra. Meg aztán látta azt is, hogy az 5 kis kertészete gépi fel­szerelés dolgában nagyon is kezd elmaradni a termelőszövetkezet kertészetétől. Hamarosan jelentkezett egy másik belépő is. Szolga Mózes, aki szintén úgy gondolkodott, hogy négy holdjával egyéni gazdaként nem érdemes fáradoznia. Majd mások is jöttek. A zárszámadás óta eddig öten léptek be a Sza­badság Tsz-be. De úgy látszik, hogy ezzel még nem zárult le a sor. Hambalkó János alkudozik . Most Hambalkó János is vissza akar jönni hozzánk — új­ságolja Pere elvtárs — de vita van a visszavétele körül — Visszavesszük mi Hambalkó Jánost szívesen — mondják a ta­gok — de ne szabjon nekünk fel­tételeket. Ebben a tagságnak van igaza. Hambalkó János ugyanis kérte felvételét, de úgy, hogy 3 hold ve­tését külön, egyénileg arathassa le. Majd amikor látta, hogy a tag­ság nem járul hozzá ehhez a fel­tételhez, mérsékelte kívánságát. — Legalább másfél holdat vág­hassak le egyénileg — kérlelte az elnököt Talán túlságosan is kalmár szellemre vall Hambalkó János alkudozása. Ennek ellenére türe­lemmel kell viseltetn iránira. Nála és a hozzá hasonló parasztembe­reknél ez a múlt visszahúzó ereje. Okos érvekkel, meggyőző szavak­kal kell eltépni a múltba vissza­vezető szálakat. Előbb-utóbb meg­érti azt Hambalkó János, hogy a termelőszövetkezeten belül igaz­ságtalanság lenne az, ha háztáji terület gyanánt három holdat, vagy akár másfél holdat külön, egyénileg takarítana be. Fordult a kerék A belecskai Szabadság Terme­lőszövetkezet éveken át igen gyen­gén működött. A taglétszáma több mint 50 százalékkal csökkent. Most viszont ez a folyamat meg­fordult. Nincsenek ugyan még nagy eredményeik, de a szövet­kezeti gazdaság megszilárdulóban van és már ez is vonzó. A biztos jövőt ígérő, jól megalapozott, szi­lárd termelőszövetkezetbe szíve­sen lépnek be új tagok akkor is, ha jelenleg még szerényebb jöve­delemrészesedéssel kell beérniök. Bár a 40 forintos munkaegység, ha jól meggondoljuk, nem is olyan szerény! Teszkó Sándor Szalamandrát találtak Pécsett Dr. Gebhardt Antal, a pécsi természettudományi múzeum igazgatója a szalamandra (népi nevén: tarajos gőte) eddig isme­retlen fajtaváltozatára bukkant a Pécs környékén elterülő egyik mocsaras réten. A kis állat egé­szen más, mint a Kőszeg kör­ ► nyékén és egyebütt található fe- ► kete, vagy az Alföldön élő foltos ► szalamandra. A háta teljesen fe- ► kete, a hasa pedig foltos.­­ ­y Minden kedves Olvasónknak boldog új évet kíván a SZABAD FÖLD szerkesztősége és kiadóhivatala KI TERMELT TÖBBET: Madarász György vagy Sülé Sándor? M­adarász György, orosházi la­kos azzal a kéréssel fordult hozzánk, döntsük el, kinek van igaza. Már több éve termelési versenyben áll Sülé Sándor bácsi­val. Eddig is szép eredményeket értek el és az idén is jó a termés mindkettőjük földjén. Csak a ver­senyértékelésnél nem tudnak megegyezni. Süle bácsi kétsorosa­n vetette kukoricáját 40 centiméter távol­ságra és 50 mázsa termést takarí­tott be egy holdról. Madarász György egysorosan vetette kuko­ricáját 40 centi tőtávolságra és 160 centiméter sortávolságra, de minden sor közepére egy sor vö­röshagymát ültetett. Ő 30 mázsa kukoricát és 40 mázsa vöröshagy­­mát termelt egy holdon. Másik két hold kukoricaföldjén is hason­lóan gazdálkodott. Tavasszal úgy indultak, hogy forint értékben értékelik terme­lési eredményüket Sándor bácsi most arra hivatkozik, hogy Mada­rász György többet dolgozott a földjein. Ez valóban igaz, de az egy-egy hald föld termése forint értékben mégis csak jóval több, mint az övé. Úgy véljük nem nehéz eldönte­ni, hogy kinek van igaza. Ugya­nis egy mázsa csöves kukorica szabadpiaci ára most december­ben 140 forint körül van, egy mázsa vöröhagymát pedig 160 fo­rintért lehet eladni, így e számí­tás szerint Madarász Györgynek 10 450 forintot, Sülé Sándornak pedig 7000 forintot jövedelmezett egy hold föld. A vitát végképp eldönti az a tény, hogy ma már Sülé Sándor bácsi is azt tervezgeti, hogy jövőre milyen sorközi növényeket f­r­tessem. m­ ­ Mitykó bácsi századik karácsonya Mitykó András, Békéscsaba legöregebb lakója, most ünnepelte századik karácsonyát. András bácsinak 5 gyermeke, 9 unokája és IS dédunokája van. Békéscsabán egy házban lakik 70 éves leányával és 75 éves vejével. A képen dédunokáival, Aradszky Marikával és Évik­kével látható.

Next