Szabad Föld, 1959. január-június (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-04 / 1. szám

----- 2 Indítsunk versenyt a 30 mázsás csöveskukorica-és a 300 mázsás silókukorica-termésátlag eléréséért A múlt héten megtartott országos kukoricatermesztési tanácskozás részvevői felhívással fordultak az ország valamennyi kukoricatermesztőjéhez. A tanácskozás megállapította, hogy az állattenyésztés fejlesztése, a több tej, hús, vaj és egyéb élelmiszer előállításának alapvető feltétele a kukoricatermesztés gyors fejlesztése. A tanácskozás részvevői úgy határoztak, hogy a hároméves tervben a vágómarha-termelés 4,5 százalékos, a vágósertés-termelés 9—10 százalékos, a gyapjútermelés 19—20 százalékos növelését az 1950—1957-es évek átlagához mérten teljesítik, illetve túlteljesítik. E feladat megvalósításában alapvető a szemnek és a silónak termelt kukorica vetésterületének és termésátlagának gyors növelése. A kukorica-termésátlagok emelését szolgálja a holdankénti növényszám növelése. A tanácskozás javasolja a kukoricatermelőknek, hogy a talaj és az időjárási viszonyaiknak megfelelően a jelenlegi 9000—12 000-es növényszám helyett az alföldi vidékeken holdanként 14 000—18 000-es növényszámmal, a Dunántúlon pedig 16 000—20 000-es növényszámmal végezzék a kukoricavetést. A termelők fordítsanak jóval nagyobb gondot az istállótrágyázásra és a műtrágyázásra. A kukoricát ősszel mélyszántott és tavasszal gondosan előkészített talajba vessék, a kapálásánál meg kell szüntetni a terméseredményeket csökkentő mélykapálást. Ezért a kukorica 3—4 leveles koráig az első kapálást legfeljebb a vetés mélységéig, a további kapálásokat pedig sekélyen, legfeljebb hat centiméter mélyen kell illetve helyes végezni. Az állattenyésztés fejlesztése, az állati termékhozamok fokozása és a termelési költségek csökkentése érdekében a tanácskozás javasolja az ország valamennyi állami gazdaságának és termelőszövetkezetének, hogy már 1959-ben szarvasmarha számosállatonként legalább öt köbméter silónak megfelelő silókukoricát termeljenek. A tanácskozás helyesnek tartja, hogy már 1959- ben a szemnek termelt kukorica vetésterületi előirányzatát országosan 50 000—80 000 holddal túlteljesítsék, a silónak termelt kukorica vetésterületét pedig 100 000—120 000 holdra növeljék. A tanácskozás megállapította, hogy mind a szemnek, mind a silónak termelt kukorica-termésátlag növelésének nagy lehetőségei vannak országunkban. Ezért azt a célt tűzte ki, hogy a szemnek termelt kukorica termésátlaga 1959-ben 13,3 mázsára növekedjék holdanként, 1960-ra pedig országosan elérje a 15 mázsát. A silónak termelt kukorica átlaga 1960-ban országosan érje el a 250 mázsát. A termésátlagok növelésének módját a tanácskozás az alábbiakban jelöli meg: A legfontosabb feltétel a hibridkukorica-vetőmag használatának nagyarányú elterjesztése. Az állam 1958-ban épített hat korszerű hibridkukorica-vetőmagot előkészítő üzemmel már 1959. év tavaszára ellátja a kukoricatermelőket kiváló vetőmaggal, 1959 tavaszán legalább 750 000 holdon, 1960-ban 1 200 000 holdon és 1961-ben 1 800 000 holdon hibridkukorica-vetőmag kerüljön a földbe. A tanácskozás javasolja, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek már 1959 tavaszán összes kukorica-vetésterületükön hibridkukorica-vetőmagot vessenek, az egyéni termelők pedig minél nagyobb mértékben használják fel a hibridkukorica -vetőmagot. O A silókukorica-termésátlagok növelése érdekében az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek minél nagyobb területen vezessék be a hazai viszonyaink között jól bevált szovjet rendszerű négyzetes silókukorica-termesztést. Az országos kukoricatermesztési tanácskozás kéréssel fordul a gépipar vezetőihez, az ipari munkásokhoz, hogy 1959 őszén a teljes silavetésterület betakarítását gépesíthessék. Az országos kukoricatermesztési tanácskozás annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a korszerű termesztési módszerek alkalmazásával a kukoricatermésátlagokat rövid idő alatt 30—40 százalékkal lehet növelni. Javasolják az ország valamennyi kukoricatermelőjének, hogy 1959-ben indítsanak versenyt a holdanként 130 mázsás csöveskukorica és a 300 mázsás silókukorica-termésátlag elérése érdekében. A Földművelésügyi Minisztérium főállatorvosának nyilatkozata: Eredményes küzdelem folyik a szarvasmarha gümőkór ellen A földművelésügyi miniszter nemrég rendelettel szabályozta a szarvasmarha gümőkór elleni védekezést. Ezzel a rendelettel az egész ország területén az eddiginél szélesebb körű, szervezett védekezés indult meg a szarvasmarha gümőkór ellen. A már országos méretűvé vált akcióval kapcsolatban most kérdésekkel fordultunk Kardeván Lászlóhoz, a Földművelésügyi Minisztérium főállatorvosához. — Miért vált szükségessé a gümőkór elleni védekezést kötelező erejű rendelettel szabályozni? A gümőkór az embernek és háziállatainknak egyformán veszedelmes fertőző betegsége. A betegséget a gümőkórban szenvedő emberek vagy állatok egyaránt terjesztik a bennük elszaporodott és váladékaikkal, vagy ürülékeikkel a külvilágra kerülő gümő-, kér bacilusok útján. A gümőkóros ember tehát megfertőzheti embertársán kívül háziállataink közül a szarvasmarhát, a sertést, a kutyát és a macskát, sőt még a papagájt is és természetszerűleg ezek az állatok viszont fertőzhetik az embert és egymást is. Az ember egészségére ezek szerint nemcsak a gümőkórban beteg ember veszedelmes, hanem a beteg háziállat is. Különös jelentősége van ebből a szempontból a gümőkóros szarvasmarhának. A beteg tehén nemcsak a környezetében levő embereket és állatokat fertőzheti meg, hanem a gümő bacilusokat tartalmazó tejével megfertőzheti mindazokat az embereket, akik ilyen tejet isznak. Különösen gyermekeknél okoz gyakran igen súlyos gümőkórt a fertőzöttnyerstejnek a fogyasztása. — Hogyan kívánják megoldani a gümőkór elleni küzdelem óriási feladatát? A szarvasmarha gümőkór megszüntetésére irányuló hatalmas munka megszervezése és a feladatok végrehajtása a gyakorló állatorvosokra hárul. Az állatorvos otthonában keresi fel az állattartókat, megvizsgálja állatait gümőkór szempontjaiból, s a vizsgálat eredményéről, a további tennivalókról felvilágosítást ad. Az állatorvos a vizsgálat során a betegnek talált állatokat hatósági rendeletre haladéktalanul leöletteti, mert ezek az állatok veszélyesek környezetükre. Az állattartót azonban ilyen esetben sem éri kár, mert az állam a leölt beteg állatért teljes mértékben kártalanítja. Azokkal a gümőkórral fertőzött állatokkal szemben, amelyek egészségesnek látszanak ugyan, de a gümőkór felismerésére szolgáló oltásra bőrük megduzzadt, semmiféle korlátozó intézkedést nem szabad végrehajtani. Az ilyen állatokat az állatorvos gyakrabban vizsgálja meg, és ha a betegség súlyosbodása észlelhető, erről az állattartót azonnal figyelmeztetni kell. — Mi az állattartók kötelessége a gümőkór elleni küzdelemben? ! A szarvasmarhatartóknak meg kell tanulniuk mindazokat a fontosabb szabályokat, amelyek megtartásával szarvasmarha állományuk a gümőkóros fertőződéstől megvédhető és amelyekkel a fertőzött állatállományuk a gümőkórtól mentesíthető. A gazdák legfontosabb kötelessége a védekezés szempontjából az, hogy az állatállományban előállott változásokat — vásárlás, eladás, szaporulat — azonnal jelentse be az állatorvosnak és csak olyan szarvasmarhát vegyen meg, amely gümőkórtól mentes környezetből származik. Az utóbbi előírásit néhány hónap elteltével már könnyen betarthatja az állattartó, mert az állatorvosok az egész ország területén táblával fogják megjelölni mindazokat az udvarokat, amelyekben a szarvasmarhaállomány gümőkórtól mentes. Az eddig végzett munka azt igazolja, hogy az állattartó lakosság megérti célkitűzésünk fontosságát és állategészségügyi dolgozóinkat hathatósan támogatják munkájukban. Szabadföld 1959. JANUÁR 1. 3,2 időjárási JANUÁRBAN? Hazánkban rendszerint a január hónap hozza meg az igazi telet. A januári középhőmérséklet a sík vidékeken mínusz 1—mínusz 2, a hegyek között mínusz 3, mínusz 4 fok. Az 1780 óta vezetett meteorológiai feljegyzések szerint 1893- ban volt a leghidegebb január, mínusz 9—11 fokos középhőmérséklettel. Megközelítette ezt az 1942-es január is. A legenyhébb évkezdő hónapot az 1921-es évben jegyezték fel, amikor plusz 3, plusz 5 fok között volt a középhőmérséklet. Sokan emlékeznek még az 1948-as januári enyheségre, amikor az ország túlnyomó részén csak az első két-három napon volt télies időjárás. Januárban a legnagyobb meleget 17 fokot Sopronban 1948-ban és Kecskeméten 1921-ben mérték. Rekordhideget jegyeztek fel 1942. január 24-én Baján: mínusz 34 fokot. A sok évtizedes feljegyzések szerint ez volt hazánkban a leghidegebb nap. Január a csapadékban szegény hónapok közé tartozik, mégis két ízben a havi csapadék összeg Budapesten elérte a 116 mm-t (1856 és 1886-ban). A legkisebb havi összeg 4 mm volt 1882-ben. A havas januárok közül említésre méltó az 1917, 1929, 1942, 1945, 1954. Ezekben az években nem volt ritka a 40—50 centis hóréteg. Ha decemberben nincs is havazás a január eleje rendszerint meghozza a havat. Általában 20.-a körül köszönt be a tél legzordabb szakasza. Előrejelzés 1959 januárja. A hónap első tíz napja még enyhébb jellegű. Több ízben lesz eső, havas eső, végül havazás. A hóinap második tíz napjában előreláthatólag hideg idő köszönt be mínusz 10 fok alatti hajnali hőmérsékletekkel. A hónap végefelé fokozatos enyhülés, eleinte ködös, zuzmarás, később ónos eső, esős idő, hajnalban gyenge fagyokkal. ÚJ MEZŐGAZDASÁGI LEXIKON — 27 eset víntsaerttl A mezőgazdaság mai helyzetének felméréséhez, különösen pedig a holnapi feladatok meghatározásához a mezőgazdasági szakembereknek — de az egyszerű állami gazdasági, gépállomási és termelőszövetkezeti dolgozóknak, továbbá az egyéni termelőknek is nagy szükségük van olyan állandóan kéznél tartható útmutatóra, amely a mezőgazdaság minden területén használható. Ilyen korszerű útmutatót — azaz lexikont — viszont hasztalan kerestek a vevők a könyvesboltokban, de még az antikváriumokban is. A könyvpiacon ugyanis réges régen elfogytak a 31 évvel ezelőtt kiadott mezőgazdasági lexikon példányai, amelyek — mi tagadás — időközben korszerűtlenekké, használhatatlanokká is váltak. Éppen ezért üdvözöljük a Szabad Föld hasábjain is azt a néhány évvel ezelőtt elindult kezdeményezést, hogy a Mezőgazdasági Könyvkiadó új lexikont adjon ki, ezzel is segítse a mezőgazdasági szakembereket, gazdákat a korszerű agrotechnika alkalmazásában, az agrártudomány minden eddig elért eredményének megismerésében. • Az új lexikon szerkesztői, munkatársai nagy és nehéz feladatot vállaltak. Két kötetbe kellett összesűríteniük a mezőgazdaság ezer irányba szerteágazó tudományát, és pedig úgy, hogy azt a legegyszerűbb parasztember is megértse, és ugyanakkor az agrártudományokban jártas szakember is használni tudja. A mezőgazdasági lexikon két kötetébe a szerkesztők és a munkatársak 27 ezer címszót gyűjtöttek össze, s ezekhez a címszavakhoz mintegy kétezer szemléltető rajz és fénykép csatlakozik. A lexikon elkészítésében 500 tudós, illetve szakember vett részt. A szerkesztők gondosságát dicséri, hogy nemcsak a mezőgazdaságról, hanem a vele összefüggésben levő tudományok területéről is összegyűjtöttek minden szükséges adatot, és felvilágosítást. A szemléletében és tartalmában egyaránt sikerült munka nemcsak segédeszköz a mezőgazdasági szakemberek kezében, hanem útmutató is, mely a marxizmus—leninizmus elvi alapjaira támaszkodva válaszol a szakkérdésekre, s mutatja meg a szocialista mezőgazdaság és a korszerű gazdálkodás feladatait. Meggyőződésünk, hogy a mezőgazdasági lexikon nemcsak mezőgazdasági irodalmunkat gazdagítja, de eredményesen szolgálja a szocialista mezőgazdaság ügyét is. D. J. ----------------siRENDELETEK A tenyészbikák ára A földművelésügyi miniszter rendelete alapján a felvásárlásra kerülő törzskönyvezett tenyészbikák alapára darabonként 11300 forint abban az esetben, ha elérte a 84 külömi pontszámot, a 3500 kg anyai tejtermelést, valamint a 132 kg tejzsírtermelést. Az alapáron felül az eladót árkiegészítés illeti meg abban az esetben, ha az eladott tenyészbika külömi pontszáma meghaladja a 84-et, ha az anyai tejtermelés meghaladja a 3500 kilót, valamint a 100 literenként a 3,8 kg tejzsírt. A megállapított áron és árkiegészítésen felül a termelő minőségi felárat is kap az eladott tenyészbikáért a következő esetekben: ha az anya elit törzskönyvi osztályba van sorolva, ha utódellenőrzésbe vont és annak keretében „Javító hatásúnak minősített tenyészbika utódáról van szó, ha „Közepes javító hatásúnak minősített tenyészbika utóda, továbbá, ha a származást visszamenőleg igazolja a tenyésztő. A minőségi felár összege 500—3000 forint. A szerződés alapján felnevelt tenyészbikák után a fent említett árak és árkiegészítések tíz százalékát kitevő szerződéses felárat is kell fizetni. Szekér- és kordélyfuvarozási díjszabás A Magyar Közlöny december 23. számában megjelent a közlekedés- és postaügyi miniszter rendelete a szekérfuvarozási, valamint a kordélyfuvarozási díjszabásról. A rendelet szabályozza az időkérés és a teljesítménydíjas elszámolást, megállapítja a kilométerpénzt és egyéb netdíjakat, továbbá intézkedik a tüzelőanyagok fuvarozásáról és az erdőgazdasági fuvardíjakról. A kordélyfuvarozási díjszabásról szóló rendelet elsősorban meghatározza a kordélyfuvarozás fogalmát, majd tartalmazza a munkafeltételeket, a díjszabási módokat és a díjszabás mértékét.