Szabad Föld, 1960. július-december (16. évfolyam, 27-52. szám)

1960-07-02 / 27. szám

- 2 . Szabadföld Külön arassuk, csépeljük, gondosan kezeljük a vetőmagot A mezőgazdasági szakemberek egyöntetű véle­ménye szerint szántóföldjeinken legalább egy­millió méter mázsa gabonával teremhetne több, ha minden mezőgazdasági üzemben a jó gazda gondosságával termesztenék és kezelnék a vető­magot. Egymillió mázsa kenyérgabona pedig ugyancsak nagy tétel. Debrecen, Szeged, Szolnok, Győr és Kaposvár lakosságának egy évi kenyerét jelenti. Többek között az aratás is fontos tényezője annak, hogy jó vetőmagot biztosítsunk. Különö­sen így van ez azokban a gazdaságokban, ame­lyek vetőmagszaporítással foglalkoznak, de ez a helyzet fiatal­ termelőszövetkezeteink jelentős ré­szében, amelyek az elmúlt ősszel állami készlet­ből egységes és jó minőségű magot kaptak, s most annak terméséből kell vetőmagot fogniuk. Azok a gazdaságok, amelyek nem rendelkeznek külön vetőmagtermesztő parcellákkal, elsősorban a legjobb termést ígérő területeket válasszák ki vetőmagbiztosításra. A kiválasztásnál alaposan nézzünk körül. Fontos a kalászok fejlettsége és a szemek fajsúlya, teltsége és az egyenletes érési állapot, valamint a tisztaság is. Ha a kiszemelt táblán gyomos foltok, vagy rosszul fejlődött sá­vok vannak, azokat hagyjuk ki és arassuk külön. A vetőmag­parcellák aratásával nem szabad na­gyon­, sietni, mert ha viszezés kezdetén aratjuk, az a csírázási erély rovására megy. A vetőmag­parcella aratásához megfelelő a kévekötős arató­gép, vagy pedig a kézikasza. De nagyon jó mód­szer a kétszakaszos aratás is.­­ A behordásnál ugyancsak ügyelni kell, hogy a szérűn jól elkülönített asztagba kerüljön a vető­magnak szánt élet. Az asztagba ne kerüljenek ázott kévék, sem pedig csírázott, vagy csírá­zásnak induló kalászok. A cséplésnél még nagyobb, gondossággal jár­tunk el. A vetőmag minősége többek között at­tól is függ, hogy a magvakon cséplés közben nem keletkeznek-e sérüléstől származó, apró re­pedések. Ha a dobkosarat szorosra állítjuk, könnyen megeshet, hogy a különben jó minőségű vetőmag egy része megreped. Ezeket, a maghé­­m­jón keletkező apró sérüléseket szabad szemmel alig-alig lehet észrevenni, de a gyakorlati gazda már a dobkosár beállításakor látja, hogy rend­ben van-e minden. Az osztályozó henger különösen az idegen magvak és­­a törött szemek kiválasztásában ját­szik nagy szerepet. Az osztályozó henger beállí­tása és használata tehát fontos feladat. De az etetők gondos és lelkiismeretes munkája is nagy súllyal esik a latba. Inkább naponta 15—20 má­zsával legyen kisebb a gép teljesítménye, de a vetőmagból ne jusson a kazalba, golyvába, tövek­be még egy százaléknyi sem. Ez pedig főként az egyenletes etetésen, a kévék jó terítésén múlik. Az elcsépelt vetőmagot gondosan különítsük el az árugabonától, mert a keveredés sok ve­szélyt rejt magában. Az elkülönítésre legjobb módszer, ha a magtár külön helyiségében, éspedig a legszellősebb, legvilágosabb részben tároljuk a vetőmagot. A csépléssel még nincs befejezve a­­vetőmagkeze­lés. Cséplés után feltétlen mérjük le a fajsúlyt, végezzünk próbacsíráztatást, győződjünk meg a csíraerélyről, továbbá arról, hogy a szemek ép­sége nem szenvedett-e kárt a betakarítás során. Köztudomású, hogy a vetőmag élő anyag, amely lélegzik és a tárolás során nedvességet bocsát ki magából, vagy — ha nedves a raktározóhely — nyirkossá válik. A raktározás első szakaszá­ban, — tehát a cséplést követő hetekben — rendszeresen levegőztessük, lapátoljuk át a ve­tőmag-garmadákat, amelyeknek vastagsága nem lehet több 60—80 centiméternél. * A jó vetőmag nemcsak terméstöbbletet jelent, hanem egyben a megtermelt áru értékét is nö­veli. Hiszen az idegen magtól mentes, jó fajsúlyú gabonáért minden időben többet kapott és ma is többet kap a termelő, mintha gyengébb minő­ségű termést szállít a piacra. Jól bevált az osztott aratás az öcsödi Szabadság Termelőszövetkezetben — Akik nem szeretik a rendre­­rakó aratógépet, küldjék csak ide hozzánk — ezt mondja Major Frigyes, az öcsödi Szabadság Termelőszövetkezet elnökhelyet­tese, amikor szóba kerül, hogy akadnak olyan termelőszövetke­zeti tagok és vezetők, akik ide­genkednek a kétmenetes (osztott) aratástól. Itt persze már tapasztalatot szereztek az új módi betakarítás­ról. Tavaly 200 holdon próbálták ki. — Mi a véleményük erről a módszerről? Jobb a búza minősége — legfőbb előnye az, hogy ki­tűnő minőségű lesz a búza — mondja az elnökhelyettes. — Ta­valy nálunk a viaszérésben levá­gott búza a renden pár napi utóérést kapott, s mikor csépel­tük, örömmel nézegettük, milyen szép piros és acélos a mag. Hát még a fajsúlya... Volt olyan szállítmányunk, amelyik elérte a 84 kiló hektoliter súlyt, vagyis 6 kilóval lett nehezebb, mint a szokványminőség. Az elnökhelyettes szavaiból mindjárt kitűnik az osztott ara­tás egy másik előnye is. Ha viaszérésben vágható a búza, úgy ez 4—5 napi időnyerés. A leg­nagyobb mezőgazdasági munka, az aratás idején 4—5 napot nyer­ni, szinte főnyereménynek szá­mít. De hallgassuk meg, mit szól az osztott aratásról a termelő­szövetkezet mezőgazdasági szak­embere, Kolop Antal mezőgaz­dász. Kombájnnal is lehet csépelni . Miután a viaszérésben kezd­hetjük az aratást, a szemveszte­ség is kisebb. Az aratógép vitor­lája így nem veri ki a szemet a kalászból. A rendrerakott ga­bonát aztán a kombájn pár nap múlva igen könnyen tudja csé­pelni. Itt említhetjük meg, hogy a rendről a két tisztítóval ellátott kombájn is tud csépelni. A ga­bona tisztasága megfelel a keres­kedelmi minőségi követelmé­nyeknek, tehát nem kell külön tisztítást végezni. Erről az öcsö­di Szabadság Termelőszövetke­zetben tavaly nem tudtak ta­pasztalatot szerezni, mert egy­­tisztítómé­ves kombájnt használ­tak a cséplésre. — Nem mellékes körülmény az sem — folytatja a mezőgaz­dász —, hogy nemcsak a szem­termés éri el a megfelelő ki­száradást a renden, hanem a szalma is sokat szárad, jóval ki­sebb súlyú lesz, mint a frissen vágott és így azonnal és kisebb erővel lehúzható, nem kell várni hetekig a száradásra. A szalma tehát nem akadá­lyozza a tarlóhántást. Ez is lé­nyeges körülmény, hiszen a ta­karó nélkül maradt tarló a tűző napon a talajnedvességből óriási mennyiséget veszít el. Tarlóhán­tás nélkül a talaj szerkezete is nagyon megromlik. Ezért az ara­tást csak akkor tekinthetjük be­fejezettnek, ha a tarlóhántást is elvégezzük. ■Vannak ellenzői is az osztott aratásnak, mondván, hogy esős idő esetén sok kárt szenvedhet a rendre levágott gabona. Ho­gyan vélekedik erről Kolop An­tal ? Erről sem szereztünk tavaly tapasztalatot — feleli a fiatal szakember —, mert szerencsénk volt. Gabonánkat renden nem érte eső. Ettől eltekintve, az a véleményem, hogy még gyakori esőzések esetén sem következhet be sok kár, mert a 18—20 centi magas tarló nem engedi a ned­ves földhöz tapadni a gabonát. Bátran mondhatjuk, hogy a sok eső nyomán is a keresztbe ra­kott gabona sokkal hamarabb csírásodik, mint a renden levő, mert a vékony rétegben fekszik a tarlón és így átszivárog rajta a csapadék, s utána, ha egy kis napsütés, vagy szél éri, hamar szikkad. Még nagyobb területen kedvező vélemények ezek az osztott aratásról. A tavalyi jó tapasztalatok alapján az öcsödi Szabadság Termelőszövetkezet­ben az idén nagy területen osz­tottan aratnak Már megkezdték az aratást, működésben is van náluk egy négyméteres vágó­szélességű rendrerakó aratógép. Ebben a termelőszövetkezet­ben tehát egyáltalán nem ellen­zik az újat. Az egyéb aratási módszerek mellett a kétmenetű aratást is beiktatták, hogy minél jobban meggyorsíthassák és meg­­könnyíthessék az aratás nehéz munkáját. Teszkó Sándor A Délzalai Állami Erdőgazdaság erdejében Tóth István vadá­szati felügyelő felelős a vadállomány védelméért, szakszerű te­nyésztéséért. Ismeri az őzek, szarvasok és vaddisznók tartózko­dási helyét és rendszeresen ellenőrzi fejlődésüket. Minden reg­­gel ellenőrző körútra indul és vadászaival együtt vigyáz a nagy­vadakra. Tóth István Rácz Sándor vadásszal beszélget 1960. JÚLIUS 3. ZSM & OEbIfJUXrAIí*% Hírek Szolnok megyéből A karcagi termelőszövetkezetek idén 1100 hold „pihenő” rizsföl­dön termelnek napraforgót a zöldtrágyának.* A kisújszállási legelőket hígí­tott tárgyalével öntözik. Itt, s a megye sok községében, városában fektetéses trágyázással, gyomir­tással, öntözéssel javítják a lege­lőket. Ebben az évben 4000 hold legelőt öntöznek s eddig 7000 hol­dat trágyáztak meg. * A Szolnok megyei szövetkezeti városokban, községekben sok rizst termelnek. A rizsszalmából — amelynek zöme eddig veszen­dőbe ment — idén már trágyát készítenek műtrágya és trágyalé hozzáadásával.­ Éveken át nagy mennyiségű trágya, hulladék gyűlt össze a karcagi udvarokban, mert ez sen­kinek nem kellett. Tél óta a ter­melőszövetkezetek összeszedték ezeket s­­300 vagonnyi trágyát hordtak ki a városból a földekre. A város ilymódon tisztább, egész­ségesebb lett, a termelőszövetke­zetek pedig ingyen, vagy olcsó áron nagy mennyiségű trágyához jutottak. A szolnoki szemét — amely nyáridőben főként zöldséghulla­dékból áll — évek óta szemétgö­dörbe kerül. A népfront kezdemé­nyezésére már tárgyalnak a köz­­tisztasági hivatallal, hogy a váro­si szemétből komposztot készítse­nek.* A „Virágzó, tiszta szocialista község” mozgalomnak — amely Szolnok megyében igen népszerű —, egyik célkitűzése a talaj ter­melőerejének fokozása. Amikor a mozgalom eredményeit értékelik, figyelembe veszik, melyik város­ból, községből hordták ki a leg­több trágyát, hol készítették a leg­több komposztot. Rákóczifalváról 400, Kisújszállásról 676, Tiszaszöl­­lősről 300 vagon trágyát hordtak ki tavasszal a mozgalom kereté­ben. Az első helyen végző város 300, a három első község 150, 100, illetve 50 ezer forint jutalmat kap majd. Hajas—Rázsó: SZÁNTÓFÖLDI GÉPESÍTÉS A szántóföldi munkák gépesítő- kevésbé jártas olvasók is tájéko­­s, olyan nagyarányú fejlődésen tudást nyernek a modern mező­ment át, hogy azt követni még a gazdasági géptan alapfogalmairól gyakorlati szakembereknek is és a termelés gépesítési problé­­miak a szakirodalom ismeretével másról­ lehet. Ez azonban már olyan szer- Nem kifejezetten gépészeti, ha­­zeágazó és hatalmas anyag, hogy nem inkább gépesítési szakkönyv, áttekintésére és rendezésére kevés mely az ezzel kapcsolatos üzemi gyakorlati embernek van lehető- kérdéseket is tárgyalja. A könyv­­ségek­ben nagy szerepet kapott a rajzos Ezért jelent sok segítséget a szemléltetés, mely a működési elv nagyüzemekben" dolgozók részére ismertetésére alkalmasabb, mint Hajas—Rázsó: Szántóföldi gépesz- a fénykép. Ezzel a megoldással tés címmel most megjelent új jól sikerült a közérthetőséget bit­­könyve. Ez a mű összefoglalva tosítani, a nem szakképzett álva­­dolgozza fel azokat az alapelve­­sek számára is. A szépen kiállított két, amelyekből nemcsak a mű- könyv a Mezőgazdasági Kiadó jó­szaki képesítésű szakemberek, ha­ ízlését és ügyszeretetét bizonyít­­nem a nagyüzemi gazdaságban jó. (igy) VÉDJÜK ÁLLATAINKAT A NYAKI ÁRTALMAKTÓL A nyári nagy meleg fokozottabb állategészségügyi gondoskodást kí­ván meg az állattenyésztőktől. Az állat szervezetét számos olyan ká­ros behatás fenyegeti, amelynek nyo­mán csökkenhet a termelés, de a növendékek fejlődése is. Előrelátó, gondos munkával ezeket a károso­dásokat meg lehet előzni.­­ A nagy hőség idején a le­vegő hőmérséklete sokszor meghaladja az állat testhő­mérsékletét. A munka, a mozgás és az életfolyamatok követ­keztében termelt hőtől az állat sza­badulni szeretne, ezért izzad, liheg. Különösen veszedelmes az istállózott állatoknál a nagy meleg akkor, ha nem gondoskodunk szellőztetéséről. Sokkal egészségesebb ilyenkor a sza­bad levegőn az árnyas, fás kifutó, ahol a természetes légmozgás hoz­zásegíti az állatot a felesleges me­leg leadásához. Az istálló lehűtését úgy érhetjük el, ha ajtóit, ablakait nappal, amíg az állat nem tartóz­kodik bent, zárva tartjuk, éjszaka pedig, amint a levegő lehűl, minden ajtót és ablakot kinyitunk.­­ Izzadás: A nagy nyári mun­­jo­­­kaidőben, különösen a l­- 1^*1 vaknál okozhat károsodást a nagyfokú­­izzadás, ha az el­vesztett víz pótlásáról nem gondos­kodunk és az izzadt bőrfelületet na­ponta legalább egyszer meg nem tisztogatjuk szalmacsatákkal, kefé­vel. Erős napfénynél célszerű a lo­vak fejére árnyékot adó zöld gallyat erősíteni, hogy a fej legérzékenyebb részét, a tarkót ne érje állandóan a tűző nap. E ivóvíz. Nagy melegben az ál­lat rendkívül sok vizet ve­szít az izzadás­sal. Bár a vízszükséglet egy részét a zöldtakarmányok nagyobb nedves­ségtartalma pótolja. Mégis naponta minél többször itassunk. A nyári ivóvíz legyen hűs, hideg, legalább 12—14 fokos. A lovak szeretik a hi­degebb vizet, a szarvasmarhák in­kább a langyosabbat. A poshadt, meleg víz hasmenést okozhat, ami a termelés rovására megy. Különö­sen fontos a víz tisztasága, csíra­mentessége, amit az itatóedények, vályúk állandó tisztástartásával és a kutak rendbentartásával tudunk elérni. Az önitató csészéjét naponta tisztítsuk. A pocsolyák, vízállások vizétől óv­juk állatainkat, mert ezek a kü­lönböző állatbetegségek legveszedel­mesebb terjesztői.­­ Takarmányok. A nyáron az állatok általában frissen vá­gott, egészséges zöldtakar­mányt kapnak, s ezáltal ki­sebb a romlott takarmányok ártal­mának veszélye. A szarvasmarhák­nál azonban a befülledt, erjedésnek indult zöldtakarmányok könnyen okoznak emésztőszervi megbetegedé­seket, elsősorban istállózott állatok­nál. A felfúvódás és a hasmenés a két veszélyes következménye a na­pokkal előbb levágott, befülledt és erjedt takarmányoknak. I-------1 Állatszállítás. Óhatatlan, I 5. I hogy a nagy nyári meleg­­­mmmi­ben ne szállítsunk állatot kisebb-nagyobb távolságra. A sertéseknél nagyobb távolságra ke­rüljük a lábonhajtást, mert az ki­melegedést, kimerülést, az állatok megbetegedését okozhatja. A növen­dékmarhákat éjjel hajtsuk át egyik legelőről a másikra, vagy nagyobb távolságra. A tűző napsütésben sem­mi esetre sem mozgassuk a fejős­teheneket, mert napokra lecsökken a tejtermelés. A birkákat nagy tá­volságra is lábon hajthatjuk, de el­sősorban az esti és a hajnali órák­ban. E Gy Idegen állatok behozatala a gazdaságba. Termelőszövet­kezeteink ebben az időpont­ban igen sok sertést vásá­rolnak, de a háztáji gazdaságba is érkezik egy-egy anyakoca, vagy hiz­lalni való süldő. Az idegenből ho­zott sertéseket először okvetlenül kü­lönítsük, el a saját állománytól. Az elkülönítés 14—16 napig tartson.­­ Védekezés a legyek ellen. Az istállózott állatokat a nyári időszakban állandóan nyugtalanítják az elszaporo­dott legyek és más élősködők. Ezek irtásáról okvetlenül gondoskodni kell. Rendelkezésre állanak a különböző védekezőszerek, amilyen például a Gézáról. Ezzel fertőtlenítsük az is­tálló mennyezetét, falát és padlóza­tát, és akkor lényegesen csökken a legyek, élősködők okozta veszély. QD H. S.

Next