Szabad Föld, 1960. július-december (16. évfolyam, 27-52. szám)
1960-07-02 / 27. szám
- 2 . Szabadföld Külön arassuk, csépeljük, gondosan kezeljük a vetőmagot A mezőgazdasági szakemberek egyöntetű véleménye szerint szántóföldjeinken legalább egymillió méter mázsa gabonával teremhetne több, ha minden mezőgazdasági üzemben a jó gazda gondosságával termesztenék és kezelnék a vetőmagot. Egymillió mázsa kenyérgabona pedig ugyancsak nagy tétel. Debrecen, Szeged, Szolnok, Győr és Kaposvár lakosságának egy évi kenyerét jelenti. Többek között az aratás is fontos tényezője annak, hogy jó vetőmagot biztosítsunk. Különösen így van ez azokban a gazdaságokban, amelyek vetőmagszaporítással foglalkoznak, de ez a helyzet fiatal termelőszövetkezeteink jelentős részében, amelyek az elmúlt ősszel állami készletből egységes és jó minőségű magot kaptak, s most annak terméséből kell vetőmagot fogniuk. Azok a gazdaságok, amelyek nem rendelkeznek külön vetőmagtermesztő parcellákkal, elsősorban a legjobb termést ígérő területeket válasszák ki vetőmagbiztosításra. A kiválasztásnál alaposan nézzünk körül. Fontos a kalászok fejlettsége és a szemek fajsúlya, teltsége és az egyenletes érési állapot, valamint a tisztaság is. Ha a kiszemelt táblán gyomos foltok, vagy rosszul fejlődött sávok vannak, azokat hagyjuk ki és arassuk külön. A vetőmagparcellák aratásával nem szabad nagyon, sietni, mert ha viszezés kezdetén aratjuk, az a csírázási erély rovására megy. A vetőmagparcella aratásához megfelelő a kévekötős aratógép, vagy pedig a kézikasza. De nagyon jó módszer a kétszakaszos aratás is. A behordásnál ugyancsak ügyelni kell, hogy a szérűn jól elkülönített asztagba kerüljön a vetőmagnak szánt élet. Az asztagba ne kerüljenek ázott kévék, sem pedig csírázott, vagy csírázásnak induló kalászok. A cséplésnél még nagyobb, gondossággal jártunk el. A vetőmag minősége többek között attól is függ, hogy a magvakon cséplés közben nem keletkeznek-e sérüléstől származó, apró repedések. Ha a dobkosarat szorosra állítjuk, könnyen megeshet, hogy a különben jó minőségű vetőmag egy része megreped. Ezeket, a maghémjón keletkező apró sérüléseket szabad szemmel alig-alig lehet észrevenni, de a gyakorlati gazda már a dobkosár beállításakor látja, hogy rendben van-e minden. Az osztályozó henger különösen az idegen magvak ésa törött szemek kiválasztásában játszik nagy szerepet. Az osztályozó henger beállítása és használata tehát fontos feladat. De az etetők gondos és lelkiismeretes munkája is nagy súllyal esik a latba. Inkább naponta 15—20 mázsával legyen kisebb a gép teljesítménye, de a vetőmagból ne jusson a kazalba, golyvába, tövekbe még egy százaléknyi sem. Ez pedig főként az egyenletes etetésen, a kévék jó terítésén múlik. Az elcsépelt vetőmagot gondosan különítsük el az árugabonától, mert a keveredés sok veszélyt rejt magában. Az elkülönítésre legjobb módszer, ha a magtár külön helyiségében, éspedig a legszellősebb, legvilágosabb részben tároljuk a vetőmagot. A csépléssel még nincs befejezve avetőmagkezelés. Cséplés után feltétlen mérjük le a fajsúlyt, végezzünk próbacsíráztatást, győződjünk meg a csíraerélyről, továbbá arról, hogy a szemek épsége nem szenvedett-e kárt a betakarítás során. Köztudomású, hogy a vetőmag élő anyag, amely lélegzik és a tárolás során nedvességet bocsát ki magából, vagy — ha nedves a raktározóhely — nyirkossá válik. A raktározás első szakaszában, — tehát a cséplést követő hetekben — rendszeresen levegőztessük, lapátoljuk át a vetőmag-garmadákat, amelyeknek vastagsága nem lehet több 60—80 centiméternél. * A jó vetőmag nemcsak terméstöbbletet jelent, hanem egyben a megtermelt áru értékét is növeli. Hiszen az idegen magtól mentes, jó fajsúlyú gabonáért minden időben többet kapott és ma is többet kap a termelő, mintha gyengébb minőségű termést szállít a piacra. Jól bevált az osztott aratás az öcsödi Szabadság Termelőszövetkezetben — Akik nem szeretik a rendrerakó aratógépet, küldjék csak ide hozzánk — ezt mondja Major Frigyes, az öcsödi Szabadság Termelőszövetkezet elnökhelyettese, amikor szóba kerül, hogy akadnak olyan termelőszövetkezeti tagok és vezetők, akik idegenkednek a kétmenetes (osztott) aratástól. Itt persze már tapasztalatot szereztek az új módi betakarításról. Tavaly 200 holdon próbálták ki. — Mi a véleményük erről a módszerről? Jobb a búza minősége — legfőbb előnye az, hogy kitűnő minőségű lesz a búza — mondja az elnökhelyettes. — Tavaly nálunk a viaszérésben levágott búza a renden pár napi utóérést kapott, s mikor csépeltük, örömmel nézegettük, milyen szép piros és acélos a mag. Hát még a fajsúlya... Volt olyan szállítmányunk, amelyik elérte a 84 kiló hektoliter súlyt, vagyis 6 kilóval lett nehezebb, mint a szokványminőség. Az elnökhelyettes szavaiból mindjárt kitűnik az osztott aratás egy másik előnye is. Ha viaszérésben vágható a búza, úgy ez 4—5 napi időnyerés. A legnagyobb mezőgazdasági munka, az aratás idején 4—5 napot nyerni, szinte főnyereménynek számít. De hallgassuk meg, mit szól az osztott aratásról a termelőszövetkezet mezőgazdasági szakembere, Kolop Antal mezőgazdász. Kombájnnal is lehet csépelni . Miután a viaszérésben kezdhetjük az aratást, a szemveszteség is kisebb. Az aratógép vitorlája így nem veri ki a szemet a kalászból. A rendrerakott gabonát aztán a kombájn pár nap múlva igen könnyen tudja csépelni. Itt említhetjük meg, hogy a rendről a két tisztítóval ellátott kombájn is tud csépelni. A gabona tisztasága megfelel a kereskedelmi minőségi követelményeknek, tehát nem kell külön tisztítást végezni. Erről az öcsödi Szabadság Termelőszövetkezetben tavaly nem tudtak tapasztalatot szerezni, mert egytisztítóméves kombájnt használtak a cséplésre. — Nem mellékes körülmény az sem — folytatja a mezőgazdász —, hogy nemcsak a szemtermés éri el a megfelelő kiszáradást a renden, hanem a szalma is sokat szárad, jóval kisebb súlyú lesz, mint a frissen vágott és így azonnal és kisebb erővel lehúzható, nem kell várni hetekig a száradásra. A szalma tehát nem akadályozza a tarlóhántást. Ez is lényeges körülmény, hiszen a takaró nélkül maradt tarló a tűző napon a talajnedvességből óriási mennyiséget veszít el. Tarlóhántás nélkül a talaj szerkezete is nagyon megromlik. Ezért az aratást csak akkor tekinthetjük befejezettnek, ha a tarlóhántást is elvégezzük. ■Vannak ellenzői is az osztott aratásnak, mondván, hogy esős idő esetén sok kárt szenvedhet a rendre levágott gabona. Hogyan vélekedik erről Kolop Antal ? Erről sem szereztünk tavaly tapasztalatot — feleli a fiatal szakember —, mert szerencsénk volt. Gabonánkat renden nem érte eső. Ettől eltekintve, az a véleményem, hogy még gyakori esőzések esetén sem következhet be sok kár, mert a 18—20 centi magas tarló nem engedi a nedves földhöz tapadni a gabonát. Bátran mondhatjuk, hogy a sok eső nyomán is a keresztbe rakott gabona sokkal hamarabb csírásodik, mint a renden levő, mert a vékony rétegben fekszik a tarlón és így átszivárog rajta a csapadék, s utána, ha egy kis napsütés, vagy szél éri, hamar szikkad. Még nagyobb területen kedvező vélemények ezek az osztott aratásról. A tavalyi jó tapasztalatok alapján az öcsödi Szabadság Termelőszövetkezetben az idén nagy területen osztottan aratnak Már megkezdték az aratást, működésben is van náluk egy négyméteres vágószélességű rendrerakó aratógép. Ebben a termelőszövetkezetben tehát egyáltalán nem ellenzik az újat. Az egyéb aratási módszerek mellett a kétmenetű aratást is beiktatták, hogy minél jobban meggyorsíthassák és megkönnyíthessék az aratás nehéz munkáját. Teszkó Sándor A Délzalai Állami Erdőgazdaság erdejében Tóth István vadászati felügyelő felelős a vadállomány védelméért, szakszerű tenyésztéséért. Ismeri az őzek, szarvasok és vaddisznók tartózkodási helyét és rendszeresen ellenőrzi fejlődésüket. Minden reggel ellenőrző körútra indul és vadászaival együtt vigyáz a nagyvadakra. Tóth István Rácz Sándor vadásszal beszélget 1960. JÚLIUS 3. ZSM & OEbIfJUXrAIí*% Hírek Szolnok megyéből A karcagi termelőszövetkezetek idén 1100 hold „pihenő” rizsföldön termelnek napraforgót a zöldtrágyának.* A kisújszállási legelőket hígított tárgyalével öntözik. Itt, s a megye sok községében, városában fektetéses trágyázással, gyomirtással, öntözéssel javítják a legelőket. Ebben az évben 4000 hold legelőt öntöznek s eddig 7000 holdat trágyáztak meg. * A Szolnok megyei szövetkezeti városokban, községekben sok rizst termelnek. A rizsszalmából — amelynek zöme eddig veszendőbe ment — idén már trágyát készítenek műtrágya és trágyalé hozzáadásával. Éveken át nagy mennyiségű trágya, hulladék gyűlt össze a karcagi udvarokban, mert ez senkinek nem kellett. Tél óta a termelőszövetkezetek összeszedték ezeket s300 vagonnyi trágyát hordtak ki a városból a földekre. A város ilymódon tisztább, egészségesebb lett, a termelőszövetkezetek pedig ingyen, vagy olcsó áron nagy mennyiségű trágyához jutottak. A szolnoki szemét — amely nyáridőben főként zöldséghulladékból áll — évek óta szemétgödörbe kerül. A népfront kezdeményezésére már tárgyalnak a köztisztasági hivatallal, hogy a városi szemétből komposztot készítsenek.* A „Virágzó, tiszta szocialista község” mozgalomnak — amely Szolnok megyében igen népszerű —, egyik célkitűzése a talaj termelőerejének fokozása. Amikor a mozgalom eredményeit értékelik, figyelembe veszik, melyik városból, községből hordták ki a legtöbb trágyát, hol készítették a legtöbb komposztot. Rákóczifalváról 400, Kisújszállásról 676, Tiszaszöllősről 300 vagon trágyát hordtak ki tavasszal a mozgalom keretében. Az első helyen végző város 300, a három első község 150, 100, illetve 50 ezer forint jutalmat kap majd. Hajas—Rázsó: SZÁNTÓFÖLDI GÉPESÍTÉS A szántóföldi munkák gépesítő- kevésbé jártas olvasók is tájékos, olyan nagyarányú fejlődésen tudást nyernek a modern mezőment át, hogy azt követni még a gazdasági géptan alapfogalmairól gyakorlati szakembereknek is és a termelés gépesítési problémiak a szakirodalom ismeretével másról lehet. Ez azonban már olyan szer- Nem kifejezetten gépészeti, hazeágazó és hatalmas anyag, hogy nem inkább gépesítési szakkönyv, áttekintésére és rendezésére kevés mely az ezzel kapcsolatos üzemi gyakorlati embernek van lehető- kérdéseket is tárgyalja. A könyvségekben nagy szerepet kapott a rajzos Ezért jelent sok segítséget a szemléltetés, mely a működési elv nagyüzemekben" dolgozók részére ismertetésére alkalmasabb, mint Hajas—Rázsó: Szántóföldi gépesz- a fénykép. Ezzel a megoldással tés címmel most megjelent új jól sikerült a közérthetőséget bitkönyve. Ez a mű összefoglalva tosítani, a nem szakképzett álvadolgozza fel azokat az alapelvesek számára is. A szépen kiállított két, amelyekből nemcsak a mű- könyv a Mezőgazdasági Kiadó jószaki képesítésű szakemberek, ha ízlését és ügyszeretetét bizonyítnem a nagyüzemi gazdaságban jó. (igy) VÉDJÜK ÁLLATAINKAT A NYAKI ÁRTALMAKTÓL A nyári nagy meleg fokozottabb állategészségügyi gondoskodást kíván meg az állattenyésztőktől. Az állat szervezetét számos olyan káros behatás fenyegeti, amelynek nyomán csökkenhet a termelés, de a növendékek fejlődése is. Előrelátó, gondos munkával ezeket a károsodásokat meg lehet előzni. A nagy hőség idején a levegő hőmérséklete sokszor meghaladja az állat testhőmérsékletét. A munka, a mozgás és az életfolyamatok következtében termelt hőtől az állat szabadulni szeretne, ezért izzad, liheg. Különösen veszedelmes az istállózott állatoknál a nagy meleg akkor, ha nem gondoskodunk szellőztetéséről. Sokkal egészségesebb ilyenkor a szabad levegőn az árnyas, fás kifutó, ahol a természetes légmozgás hozzásegíti az állatot a felesleges meleg leadásához. Az istálló lehűtését úgy érhetjük el, ha ajtóit, ablakait nappal, amíg az állat nem tartózkodik bent, zárva tartjuk, éjszaka pedig, amint a levegő lehűl, minden ajtót és ablakot kinyitunk. Izzadás: A nagy nyári munjokaidőben, különösen a l- 1^*1 vaknál okozhat károsodást a nagyfokúizzadás, ha az elvesztett víz pótlásáról nem gondoskodunk és az izzadt bőrfelületet naponta legalább egyszer meg nem tisztogatjuk szalmacsatákkal, kefével. Erős napfénynél célszerű a lovak fejére árnyékot adó zöld gallyat erősíteni, hogy a fej legérzékenyebb részét, a tarkót ne érje állandóan a tűző nap. E ivóvíz. Nagy melegben az állat rendkívül sok vizet veszít az izzadással. Bár a vízszükséglet egy részét a zöldtakarmányok nagyobb nedvességtartalma pótolja. Mégis naponta minél többször itassunk. A nyári ivóvíz legyen hűs, hideg, legalább 12—14 fokos. A lovak szeretik a hidegebb vizet, a szarvasmarhák inkább a langyosabbat. A poshadt, meleg víz hasmenést okozhat, ami a termelés rovására megy. Különösen fontos a víz tisztasága, csíramentessége, amit az itatóedények, vályúk állandó tisztástartásával és a kutak rendbentartásával tudunk elérni. Az önitató csészéjét naponta tisztítsuk. A pocsolyák, vízállások vizétől óvjuk állatainkat, mert ezek a különböző állatbetegségek legveszedelmesebb terjesztői. Takarmányok. A nyáron az állatok általában frissen vágott, egészséges zöldtakarmányt kapnak, s ezáltal kisebb a romlott takarmányok ártalmának veszélye. A szarvasmarháknál azonban a befülledt, erjedésnek indult zöldtakarmányok könnyen okoznak emésztőszervi megbetegedéseket, elsősorban istállózott állatoknál. A felfúvódás és a hasmenés a két veszélyes következménye a napokkal előbb levágott, befülledt és erjedt takarmányoknak. I-------1 Állatszállítás. Óhatatlan, I 5. I hogy a nagy nyári melegmmmiben ne szállítsunk állatot kisebb-nagyobb távolságra. A sertéseknél nagyobb távolságra kerüljük a lábonhajtást, mert az kimelegedést, kimerülést, az állatok megbetegedését okozhatja. A növendékmarhákat éjjel hajtsuk át egyik legelőről a másikra, vagy nagyobb távolságra. A tűző napsütésben semmi esetre sem mozgassuk a fejősteheneket, mert napokra lecsökken a tejtermelés. A birkákat nagy távolságra is lábon hajthatjuk, de elsősorban az esti és a hajnali órákban. E Gy Idegen állatok behozatala a gazdaságba. Termelőszövetkezeteink ebben az időpontban igen sok sertést vásárolnak, de a háztáji gazdaságba is érkezik egy-egy anyakoca, vagy hizlalni való süldő. Az idegenből hozott sertéseket először okvetlenül különítsük, el a saját állománytól. Az elkülönítés 14—16 napig tartson. Védekezés a legyek ellen. Az istállózott állatokat a nyári időszakban állandóan nyugtalanítják az elszaporodott legyek és más élősködők. Ezek irtásáról okvetlenül gondoskodni kell. Rendelkezésre állanak a különböző védekezőszerek, amilyen például a Gézáról. Ezzel fertőtlenítsük az istálló mennyezetét, falát és padlózatát, és akkor lényegesen csökken a legyek, élősködők okozta veszély. QD H. S.