Szabad Föld, 1962. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-07 / 1. szám

„Sok sikert, boldogságot, békét kívánok a gyönyörű Magyarország Mihail Solohov üdvözlete Téli munka Vámoscsaládi „Dózsa" Üj esztendőre fordult a naptár, új gazdasági évet kezdenek a ter­melőszövetkezetek gazdái is. Mi­vel foglalatoskodnak ezekben a nyugalmasabb téli napokban? Hogyan készülődnek a nagy ta­vaszi munkák megindulására? Az új esztendő első munkanapjának délelőttjén erről érdeklődtünk te­lefonon két termelőszövetkezet vezetőitől. Tagságunk a december 28-án megtartott közgyűlésen egyönte­tű megelégedéssel és megnyug­vással nyugtázta az elmúlt esz­tendő eredményeit és készül a ja­nuár 19-i zárszámadásra — mon­dotta Horváth Kálmán, a vámos­családi Dózsa Tsz elnöke. — A munkaegységre eső jövedelemré­szesedés értéke ugyanis a mosto­ha időjárás ellenére is 40 forint körül lesz. Munka szempontjából egyéb­ként most eléggé nyugalmas idő­szakot élünk. A gépműhelyben azonban már teljes ütemben folyik a gépek javítása, van még néhány napra való favágásunk és mivel most bőven van munkaerő, az állattenyésztésben dolgozók létszámát tízzel megemeltük, hogy a jószágok gondozását, ta­karmányozását még gondosabban végezhessük. A trágyázást, őszi mélyszántást időben elvégeztük, de a fogataink hetenként kétszer viszik az összegyűlt istállótrágyát két tsz-ben a burgonyatáblák szélére, hogy a vetésnél majd kéznél legyen. Hol­nap hozzuk ki Szombathelyről az újonnan vásárolt Maulwurf trak­torunkat és burgonyafüllesztőn- ket. Jelenleg ugyan esik az eső, de amint az időjárás engedi, úgy tervezzük, hogy még ebben a hó­napban fejtrágyázzuk az őszi ve­téseinket. Tótkomlósi „Viharsarok" — Csak a segédüzemágak, a daráló, a gépműhely, a gépjavító és az állattenyésztés dolgozói foglalatoskodnak nap mint nap a mi termelőszövetkezetünkben is — válaszolja érdeklődésünkre Nagy Gábor, a tótkomlósi Vihar­sarok Termelőszövetkezet főag- ronómusa. — 200 hold kivételé­vel, mert kifagytak az ekék, az összes őszi mélyszántásunkat el­végeztük. . Ahogy azonban kien­ged a fagy, lehet, hogy holnap, holnapután, ezt is felszántják a traktorosaink. Készenlétben ál­lunk az őszi vetések fejtrágyázá­sára is, amelyek eddig semmi fagykárt nem szenvedtek. A hol- dankénti 100 kiló műtrágya felét még januárban, felét pedig feb­ruárban akarjuk kiszórni. — Tagságunk, miután jól szó­rakozott a termelőszövetkezet kultúrházban Szilveszterkor és erőt gyűjt a tavaszi munkákhoz, készül a januárvégi zárszámadás­ra. Kedves levél érkezett a mi­nap szerkesztőségünkbe. Mihail Solohov, a nagy szovjet író, a Csendes Don, az Emberi sors, az Üj barázdát szánt az eke és folytatása, a Feltört ugar szerzője üdvözölte benne azo­kat, akiknek már eddig is oly sok örömet szerzett műveivel. Itt közöljük Solohov eredeti levelének befejező sorait és a levél tartalmának magyar for­dítását: „Szívből üdvözlöm olvasói­mat, Magyarország dolgozóit és az új esztendőre munkájukhoz sok sikert, boldogságot, egész­séget kívánok. És ami a legfon­tosabb: a gyönyörű Magyaror­szágnak, nagyszerű fiainak és lányainak békét kívánok.” SOLOHOV Sz-100-asok a homokon Akadálytalanul tombol a jeges szél és homokfelhöt kavar itt az alföld futóhomokos vidékén, ahol évszázadok óta a homokkal és széllel vívja küzdelmét a messzi környék népe. Emberöltők mun­kájába és nyomorába került, míg kis parcellákat elhódíthattak a természettől és megvédhették a rabló széltől. De a nagy területek­kel, az összehordott dombokkal, a kivájt völgyekkel, a legvadabb futóhomokkal már nem bírtak. Királydinnye, iglice, boróka- és akáccserjés vette birtokába eze­ket az ezerholdakat, amelyeket sokan és sokáig mezőgazdaságilag nem hasznosítható területként könyveltek el. Tabdi határa is ilyen volt. Nemrég azonban motorzaj és lánctalpak csattogása verte fel a kis, alig ismert alföldi falu csend­jét. Sz—100-as traktorok és hat köbméteres szkréperek tucatjai indultak el, hogy az ember bol­dogulása számára elhódítsák az utolsó ,.szűzföldeket” a terméket­len homokbuckákat is. A Csengődi Állami Gazdaság hatalmas arányú szőlőtelepítésé­nek előkészületi munkái folynak. Most egy háromszáznegyven hol­das terület tereprendezésén dol­goznak. Százötven holdas szőlőis­kola létesül és nagyüzemi szőlőte­lepítés kezdődik ezen a területen a tavasszal. Csak ezen a részen 040 ezer köbméter földet kell megmozgatni és sokszor hat-hét- száz méterre szállítani, A szél év­százados romboló munkáját kell helyrehozni, hogy korszerű, nagy­üzemi, gépesíthető szőlőtelepítés induljon meg. És nincs itt sem megállás. Ja­nuártól Kaskantyú és Bocsa ter­méketlen pusztaságait hajtja ter­mőigába a gépek segítségével a szocialista összefogás következté­ben erőssé vált ember. Itt ezer­kétszáz holdon több mint másfél- millió köbméter föld megmozga­tása vár az SZ—100-asokra. Az ötéves terv végére az állami gazdaság által meghódított terü­leteken mintegy négyezer hold ú) szőlő díszük majd és ontja az al­föld aranyát. A száznegyvenhat­millió forintos állami beruházást a tervek szerint harmincöt év alatt közel egymilliárd forint tisz­ta haszonnal fizeti vissza a nép­gazdaságnak. Az itteni táj évszázados álma valósul meg az elkövetkező évek nagyszerű természetátalakító munkáiban, amelynek nyomán aranyat terem majd a sívó ho­mok Szegő Lajos IBerendi Ferenc felvétele) j ■ ; ' £ j) K 50b Mellékeljük az 1962. évi színes, képes falinaptárunkat JSPil Szabad Föld XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. ARA: t FORINT 1%2 januAr CxÓ fit 7 // o 1/c S'j'b&'ÍXXfe 7/^Ui 'To/rTa7eJc4?ű- <f JrtieVj/írfrtt) M íxJÍ ^ b, ?~főU;rU (Xff 7&r<”~-C C?*/,•/~4/ £x#rSf&~t/ ü o 4. /ZU — ^7

Next

/
Thumbnails
Contents