Szabad Föld, 1963. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1963-01-06 / 1. szám
| j FALUSI TÉL · Szekerek járnak az úton, Szekerek járnak az úton, * a szívem daltól árad, — bizony, hogy tél van újra, 4 és nekimennék az éjnek, és bizony, hogy már mögöttem 4 hóködmönös határnak maradt az évek útja. $4 s mint kölyökkoromban tettem, Ablakom fénylő tükrére 4 gallyat dobnék a tűzre, fehér ködök fonódnak, és nézném, hogy leng a és különös fanyar izét fényben érzem a tiszta bomatk,t az asszonyok, gyűszűje. _ , . ,T . Tasnádi Varga Éva l Idő pólyálja bánatomra A lélek láza elcsutul, Házunk előtt régen nem áll a szülőfalum életre kél a három szál karcsú fenyő , örökre változatlanul s fejük szelíd ingása még g álmomban s emlékemben is, megtölti békével szivemig A Nagyrét üres pusztaság, Szülőfalumban idegen , rég kivágták a hársakat, lettem, nem ismer sentolse, 4 árnyékuk mégis megüdít, ide pólyálja bánatom, g álmom ma is hársillatú, heged sebem s már nem sajog. L Míg élek, köröttem lebeg a táj s tündér gyerekkorom.— Ha ködbe bú a láthatár, magam megint odalopom. Hajnal Gábor ........................................................................ - 2 - Ibből a zárszámadás előtt az inárcsi Március 21. Tsz-ben (Folytatás az 1. oldalról) — Azt hiszem, ez tetszett meg a sári, az újlengyeli, a mánteleki parasztoknak, akik csatlakoztak hozzánk. A belterjes gazdálkodás, tehát a 400 hold öntözéses kertészet, a 160 hold közös szőlő és a 20 hold gyümölcsös tette híressé a szövetkezetünket... Sétálok a faluban. Jobbrabalra kapkodom a fejemet, mert holott, hol ott látok villaszerűen épített új házat. Csak úgy találomra beszélgetek az emberekkel. őket is faggatom a híresség okáról. Egyszeresak valakitől ezt hallom. — Szerencsések vagyunk, hogy a vezetőségünk mindig kitalál valamit, ami pénzt hoz a közös kasszába. Itt van most ez a savanyítóüzemünk is... Találékonysággal igaz. Hírről majdnem elfelejtkeztem. Ami paprikát, uborkát 1962-ben nem vett át a felvásárló (lehet vagy 24 vagonra való), azt a tsz a nemrég felállított segédüzeme besavanyítja. Újabban két géppel 100 ezer csomag savanyúpaprikát is gyártanak. A műanyag-tasakokba zárt savanyúság az idén 200 ezer forintot jövedelmez. Erre fel az idén új gépeiket szeretnének vásárolni, s az új évben már másfélmillió forintra akarják a savanyítóüzem bevételét növelni. Kissé mulatságos, hogy kokkurrálnak a konzervgyárakkal. Az viszont vitathatatlan tény, hogy ez a savanyítóüzem, mint már annyi más dolog is, a tsz-vezetőség leleményességét, talpraesettségét bizonyítja. (Ezt látva, parányi keserűséget érez az ember, hogy az Alföldön úton-útfélen találkozni lehet olyan szövetkezettel, amelyben évek hosszú során át soha semmit ki nem találnak, s ahol évszámra nem mozdult felfelé a munkaegység értéke.) Ezután már csak csupa ilyen általánosságokat tudok meg: a tsz gyors ütemben fejleszti a közös jószágállományt, az idén is jelentős építkezésekbe fognak... Ezeket már fel sem jegyzem. Arra azonban felfigyelek, hogy a szomszédos Sári község 4 és fél ezer holdas Fehérakác nevű termelőszövetkezeti csoportja nemrég választotta meg az inárcsi Március 21 Tsz elnökét, Perényi Istvánt elnöknek, Bobák Istvánt főkönyvelőnek. A sári Fehérakác gazdái egyelőre nem csatlakoztak Inárcshoz. De látva, hogy a volt sári Kossuth Tsz tagjai jól jártak az inárcsi beolvadással, ők is meghívták a járás e két legismertebb tsz-vezetőjét kormányosnak. Mindezek után arra gondolok: vajon a jövőben is megtartja-e a tsz a kemény munkával szerzett jó hírnevét? Az elnök, Perényi István bizakodó. Azt mondja, ezután a tagság még jobban fog dolgozni, tehát a jövedelemnek is emelkednie kell. Helik János párttitkár szerint az igen szorgalmas emberek mellett azért is van ok a bizakodásra, mert a tsz vezetői nem szédülnek meg a sikerektől. Üvegház, primőrök Ami pedig a jövőt illeti , nos a tsz-fejlesztési tervek lehetőséget teremtenek a jó hírnév megtartásához. Az elkövetkezendő évek alatt 200 holddal növelik a közös szőlő területét, 200 holdon almát szeretnének telepíteni, s a csatlakozott szomszéd községekben tovább növelik az öntözéses földterületeket. Kertészeti üvegházakat építenek, s az eddiginél összehasonlíthatatlanul több primőrárut szeretnének a fővárosba küldeni. Az inárcsi Március 21 Tsz egy fél járást, tanít kertészkedni, szántófölddel, állatállománnyal, gépekkel és segédüzemágakkal jól gazdálkodni. S e tsz-koloszszus előrehaladása a növekedés miatt nem lassul le. Sőt! A jó hírnév becsületes munkára, további sikerekre készteti nemcsak a tsz vezetőit, de egész Inárcs község szorgalmas népét. Griff Sándor Perzselőgépeket falura! Falun megkezdődött a disznóvágási idény. A disznótor manapság is ugyanolyan gonddal jár, akár csak tíz esztendővel ezelőtt. Akkor a töltelékhez szükséges fűszerfélékből, elsősorban a borsból, majoránnából volt hiány de nehézségek voltak a rizsvásárlás körül is. Mindezt már régen elfeledték az emberek, hiszen mostanában a földművesszövetkezeti boltokban bőven van a disznóvágáshoz fűszerféle és rizskása. Most viszont a perzseléssel vannak nehézségek. Egyszerűen azért, mert kevés szalma akadt a háztájiban. A közös készletből almozásra is vékonyan futja, perzselésre pedig alig-alig. Azt mondják erre a falusi ember ízlését nem ismerő tanácsadók, hogy perzselés helyett forrázza le a böllér a disznót Az tisztább és gyorsabb módszer a perzselésnél. Igen ám, de a falusi ember előtt nincs nagy becsülete a forrázott szalonnának, mindenki a perzselthez ragaszkodik. Ha nincs elég szalma, mit csináljanak falun? Perzselésre kitűnően bevált a kézi hajtású, ventillátoros perzselő, ami faszénnel, esetleg néhány kiló fával fűtve, ugyanolyan jól, vagy talán még jobban elvégzi ezt a munkát. Akik ismerik a fúvókás perzselőt, esküsznek rá, hogy olcsóbb, gyorsabb és tűzvédelmi szempontból biztonságosabb vele a perzselés, mint ha szalmát tüzelünk. Nincs nagy dologról szó, csupán arról, hogy minden földművesszövetkezetben szerezzenek be annyi perzselőgépet, amennyire a körzetükben levő lakóknak a disznóperzselés zavartalan lebonyolításához szükséges. A gépeket gyorsan bármelyik vasipari kisz is legyárthatná, a földművesszövetkezetek kölcsöndíj fejében adnák bérbe a perzselési gonddal küzdő családoknak, így a disznótorok fő időszakában — januárban és februárban — igen sok szalmát takaríthatnánk meg, és sok fölösleges bosszúságtól kímélhetnénk meg a disznótorra készülő falusi, tanyai családokat. D. J. Épül az ország legnagyobb palántanevelő telepe Kecskeméten, a Béke Termelőszövetkezetben épül az ország legnagyobb palántanevelő üzeme. A telepet közvetlenül a város mellett, 6 holdas területen alakították ki. 220 hollandi ágy már elkészült, a szaporítóházakat most építik a Budapesti Mélyépítő Vállalat dolgozói. A növények előneveléséhez távfűtéssel biztosítják a megfelelő hőmérsékletet. A városhatár zöldövezetét látják el a hatalmas telepről, ahol évente több mint 13 millió paradicsom-, paprika-, karalábé- és más zöldségpalántát állítanak elő. Szabad föLD A halgazdaságok ma már az ország minden részébe eljuttatják a folyamok és tavak haltermését. Az ország legkorszerűbb halszaküzletét a napokban nyitották meg Szekszárdon, ahol naponta 56—66 mázsa élő halat vásárolnak a szekszárdiak 1963. január 6. Rajtunk múlik! 1962 JANUÁR 1 és október 1 között — vagyis háromnegyed év alatt — a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és gépállomások 136 dolgozóját érte halálos üzemi baleset. Összesen 16 ezer 670 alkalommal fordult elő kisebb-nagyobb, de mindenképpen nyolc napon túl gyógyuló sérülés ebben az időszakban. 265 479 munkanap esett ki e balesetek következtében. Megrendítő adatok ezek. Hasonlóképpen elszomorító, hogy a termelőszövetkezetekben még növekedett is a szerencsétlenségek száma az előző évihez képest. 1961 első felében 4113 baleset történt, 1962 hasonló időszakában nemis SZEMLÉLETESEN kitűnik ebből, hogy milyen munkák végzéséhez szükséges a legnagyobb óvatosság, de nem mutatja meg a balesetek közvetlen okát. E tekintetben a gépállomások harminchét halálos balesete a leginkább tanulságos. Ittasság miatt 8, a közlekedési rendszabályok áthágása következtében 10, más természetű szabálytalanságból (feketefuvarból stb.) eredően 6, a pótkocsi túlterhelése miatt 1, a gép műszaki hiányossága következtében 1, és a gép üzem közben keletkezett hibája miatt ugyancsak 1 halálos szerencsétlenség történt. A 37 eset közül tehát 1 (az utolsó) keletkezett előre nem látható körülmény miatt, a többi mind emberi hibából adódott. Mindezen kívül gyakori ok a munkavédelmi oktatás hiánya. Szolnok megyében például — a népi ellenőrök tavalyi tapasztalata szerint — a termelőszövetkezetek tagságának alig 3 százaléka részesült ilyen oktatásban. Sok helyen pedig ismertetik ugyan a balesetvédelmi tudnivalóikat, de csak felületesen, lélektelenül. Valaki tessék-lássék felolvassa a szabályokat, ahelyett, hogy tüzetesen elmagyarázná és megvitatnák. Pedig minden vezető törvényben előírt kötelessége, hogy munkatársai kellőképpen ismerjék a tevékenységükkel kapcsolatos megelőző és óvó rendszabályokat. Hasonlóan kötelességük ez a dolgozóiknak is. 5689. A kiesett munkanapok mennyisége 1961 januártól júliusig 58 885 — tavaly pedig 87 254. A múlt évi harmadik négyért- * év semmivel sem biztatóbb: 40 halálos sérülés, 4907 baleset, 71 274 napi munkakiesés történt a három hónap alatt a termelőszövetkezetekben. Mennyi gyász, megrokkanás, testi, leüldés anyagi kár — pedig jóformán valakz mennyi elkerülhető lett volna! Vajon milyen munkák végzése közben leggyakoribbak a szerencsétlenségek? A termelőszövetkezetekben 1961-ben történt 179 halálos baleset megoszlása a követekező: 119 Vajon hány gazdaságban tartót,dták meg novemberben az — ugyancsak kötelező — havi biztonsági szemlét? Sok helyen elmulasztják és a balesetet véletlennek tulajdonítják. Így történt ez nemrég például a Győri Állami Gazdaságban: a sertésós menynyezetét meszelő munkásnak nem volt védőszemüvege, a lé a szemébe fröccsent — megvakult! ODAKINT a traktormunka, a szállítás körúli balesetek oka többnyire valamelyik dolgozó, az istállókban, műhelyekben, viszont inkább a hiányos berendezés, felszerelés. Gyakori, súlyos visszaélés az emberek életével, hogy a villanyvezeték biztosítékának betétjét „megpatkolják”, így, zavar esetén sem „vágja ki” ugyan az áram a biztosítékot, ugyanakkor azonban védelmet sem nyújt. A legutóbbi időkig ez volt a szokás például a kiskunfélegyházi Rákóczi, a tabdi Új Élet, az uszódi Dózsa Tsz istállóiban. Az utóbbi gazdaság gépszínének 220 voltos kapcsolója ráadásul a népi ellenőrök látogatásának idején ki volt szakítva a falból, és két szál vezetéken lógott. A szecsfcavágó-motor kapcsolódeszkáján csupaszon, szigetelés nélkül találtati a vezetéket, a motor egyik biztosítése háza letört, s ugyancsak két szál vezetéken csüngött. És így sorolhatnánk tovább az elővigyázatosság teljes hiányát bizonyító példákat. Sok helyütt arra sem ügyelnek, hogy a nedves falú munkahelyeken se kaphasson érintés által áramütést a dolgozó. Rosszaik a biztosítékok, szabad vezetékek húzódnak a falon. A nemtörődöm vezetők előszeretettel raktároznak mérgező anyagokat omladozó, alig zárható épületekben. Gyakori, hogy oxigénpalackokat és egyéb veszélyes eszközöket gondatlan módon tárolnak. Így történt ez például a kákai Kossuth, a szalkszentmártoni Békéért Tsz-ben. Sok helyütt hiányosak az — ugyancsak kötelező mentőláda — felszerelések, sőt az is előfordul, hogy teljesen hiányoznak. A bajok elkerülésének módja részletesen, pontosan megismerhető. Meg is található, tanulmányozható minden egyes mezőgazdasági üzemben. Kitűnő kis könyvecske tartalmazza a tudnivalókat, a címe:yzA mezőgazdaságra vonatkozó balesetelhárítási és egészségvédelmi óvórendszabályok." Szakmák, munkanemek szerint meglelhető benne szinte mindaz, amit a balesetvédelemről tudni kell. AZ ÁLLAM, erejéhez képest, mindent megtesz polgárai életének, testi épségének biztosítása érdekében —, de nem állhat külön-külön mindenkinek a háta mögé. Anyagi eszközökkel, felvilágosító szóval, kötelező rendeletekkel segítik az állam és a társadalom szervei a dolgozó embert a balesetek elkerülésében is —, de a vérükké kell váljon a mások és a magunk egészségének, biztonságának óvása. Soha nem szabad elfelejtenünk munka közben: nagyrészt mirajtunk, figyelmünkön, lelkiismeretünkön múlik, hogy a szomorú esetek túlnyomó része ne fordulhasson elő. O. Nagy László Gépek felborulása szántóföldön — — — — — — 20 Gépek felborulása szállítás alkalmával _ — — — — — 12 Személyek leesése szállítás közben gépjárműről — __ — — 16 Személyek leesése szállítás közben fogatról — — — — — 52 Fogatok felborulása szállítás köziben —* — — — — 7 Állattenyésztő munka közben történt baleset • — — — __ — 18 Kőzet, homok-, bányaomlás — __ — — — 6 Épület beomlása külső hatásra (főként szél hatására) — — — 5 Villámcsapás — — — — — — — —— — — — — — 15 Egyéb (áramütés, raktári munka, tárgyak esése stb.) _ — — 28