Szabad Föld, 1965. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-03 / 1. szám

I lvasgatjuk már az új nap­> i tárt. Forgatjuk a lap­jait és keressük, hogy |';y i milyen napra esnek az *’ ‘ ' új év ünnepei, névnap­jai. Közben az óév használt, ko­pott naptárát átadjuk a csen­des emlékezésnek. S amig az óév naptárlapjai peregnek előt­tünk, egy kis megilletődöttség vesz erőt rajtunk, hiszen idő­sebbek lettünk tizenkét hónap­pal és január elsejétől kezdve, egy éven át a 4-est 5-ösre ke­rekíthetjük az évszámsor vé­gén. í Néhány hétig persze még vi­gyázni kell a dátumíráskor az ötösre, de aztán ezt is megszok­ja kezünk. Egy ideig még ösz- szekeverjük az „idént” a „ta- ■t vallyal”. De sebaj! Az ember hamar bejáródik az új eszten­dőbe. S most, amikor kicsit ünne­pélyesen becsukjuk az öreg naptárt, ne váljunk meg tőle gyorsan és hűtlenül. Hiszen, amig az öreg naptár lapjait for­gattuk, kiderült, hogy az ! „ötöst” megérdemeltük az év végén. Népgazdaságunk, ezen ' belül az ipar és a mezőgazdaság jelesre vizsgázott az óévben. Iparunk 9 százalékkal termelt többet, mint a megelőző évben és mezőgazdaságunkban is sok minden történt az elmúlt tava­szon, a forró, esős nyárban és a még esősebb őszben. Ugyanis, amig a hónapok vál­togatták egymást, mezőgazdasá­gunkban „a tervezettet meg­haladó mértékben nőtt az állat- állomány, emelkedett az állati termékek termelése, az előző évnél körülbelül 5 százalékkal nagyobb a tej, 11 százalékkal a tojás, 3 százalékkal a vágóba­romfi, és mintegy 15 százalék­kal a bor termelése." „A több hetes országos esőzés hátráltat­ta az őszi betakarítást és szán­tás-vetést. Ennek ellenére a ter­vezett területen elvetették a ke­nyérgabonát. Lemaradás van még a mélyszántásban.” A többi között ezeket ol­vashattuk a kormány Tájékoztatási Hivata­lának karácsonykor megjelent — más fon­tos adatokat is tartalmazó — a mezőgazdaság eredményeiről is beszámoló tájékoztatójából. De hát a népgazdasági terveink teljesítésének ez még nem a teljes és minden részletre kité­rő óévi számadása, ez csupán előzetes beszámoló, amelyből egyebek között kiderül az is, hogy éves beruházási tervein­ket 10 százalékkal teljesítettük h túl, egy sor új üzemet indítot­tunk meg, a vártnak megfele­lően fejlesztettük kulturális in- i tézményeinket, és jelentősen nö­veltük bel- és külkereskedelmi t áruforgalmunkat. A második f ötéves terv utolsó esztendejébe L léptünk az új évvel, megvalósí­* tásra váró gazdasági terveink­kel kapcsolatban akad tehát feljegyezni való az új naptár­ba is. Erre hívja fel mindannyiunk figyelmét a népgazdasági terv- . teljesítésről szóló kormányköz­lemény, amely egyben az új év legfőbb tennivalóit is megjelöli. » A forradalmi munkás-paraszt' ^^^kormány 1965. évi tervjavaslata „Az összes tapaszta- ^igyelembe vételével 196.1- ^fmely a második ötéves esztendeje, azt kell Az új esztendő és a terv elérni, hogy az éves terv és jó megvalósítása a legkedvezőbb feltételeket teremtse meg a kö­vetkező ötéves tervhez. Evégből minden területen javítani kell a gazdálkodás hatékonyságát; javítani kell a népgazdaság kül­kereskedelmi összteljesítményét; az életszínvonal emelésében el­ért eredmények megszilárdításá­val meg kell teremteni a továb­bi előrehaladás feltételeit”. Terveink szerint 1965-ben sze­retnénk elérni a nemzeti jöve­delem 3 százalékos emelkedését. Célul tűztük ki, hogy az új év­ben iparunk termelését 4,5 szá­zalékkal növeljük, ezen belül a vegyipar termelése 9,3, a kohá­szaté 1,6, a gépiparé, 4, a köny- nyűiparé 3,4, az építőiparé és az élelmiszeriparé 5—5 száza­lékkal emelkedik majd. S reméljük, az „ötös” évben — már az 1965-ösben — jeles­re vizsgázik majd a falu is, hiszen a mezőgazdaságra is nagy feladatok várnak. A terv szerint a teljes termelési érté­ket 1,5—2 százalékkal szeret­nénk növelni, „ezen belül a növénytermesztés növekedése gyorsabb, mintegy 3—4 száza­lékos.” 0 állattenyésztésben a takarmány gazdaságo­sabb felhasználásá­val és a hozamok emel­kedésével számol a terv. „A kenyérgabona vetésterü­lete azonos a tavalyival. Az átlagtermések előirányzata fi­gyelembe veszi a több éves ta­pasztalatokat és a mezőgazda­ság anyagi-műszaki ellátásának lehetőségeit. Kedvező termés- eredmények eléréséhez időben és megfelelő minőségben el­végzett növényápolás és a ren­delkezésre álló anyagi eszközök koncentrált, az eddiginél haté­konyabb hasznosítása szüksé­ges. A terv szerint bővül a mezőgazdasági gépállomány, 48 000 katasztrális holddal nö­vekszik az öntözött terület, a gépalkatrészellátás mintegy 40 százalékkal javul. Továbbra is szükséges, hogy mindenütt kellő gondot fordít­sanak a háztáji gazdaságok ter­melési lehetőségeinek kihaszná­lására, termelésük jó feltételei­nek biztosítására. A mezőgazdasági termékek felvásárlását a terv 5—6 szá­zalékos növekedéssel irányozza elő. Nagyobb gondot kell for­dítani arra, hogy minden árut* amit a mezőgazdaság megter­mel, a felvásárló szervek eljut­tassanak a fogyasztókhoz. A mezőgazdaságban megtermelt áruk átvételénél, szállításánál jelentkező veszteségeket csök­kenteni kell.” Mindezek természetesen a mezőgazdaság legfontosabb ten­nivalói, s ezek .mellett a közle­mény meghatározza a közleke­dés, a beruházás, a bel- és kül­kereskedelmi tervfeladatait, va­lamint az életszínvonallal, a szociális és kulturális ellátás­sal kapcsolatos teendőinket. Csak néhány főbb célkitűzés­ről szóljunk még ezekkel kap­csolatban: Az új esztendőben 45 milliárd forintot ruházunk be népgazdaságunkba. A köz­lekedésben az áruszállítás 6, a személyszállítás 3 százalékos nö­velését tűztük magunk elé. Egy sor új ipari üzem építését is befejezzük, külkereskedelmünk forgalmát 7 százalékkal szeret­nénk növelni. A reáljövedel­mek elérik, kissé meg is ha­ladják a tavalyi színvonalat, a lakosság fogyasztási alapja 2— 2,5 százalékkal, a kiskereskede­lem áruforgalma 3—3,5 száza­lékkal nő majd. y*sCTqniiyit a számokról — I ÜB ennyit a tervekről. S I 'Sí most, miközben forgat- 3 juk az új naptárt, bizo­nyára megint rájövünk arra, hogy valami szenzációs újdonságot az új naptárban sem fedezünk fel. Jönnek majd az újabb 30—31 napos hónapok, s a Vízöntő havát pontos sor­rendben követik a többi hóna­pok. Rájövünk, hogy a telet megintcsak testvériesen megfe­lezi egymás között az óév és az új év, de a tavaszon, a nyáron és az őszön egyik év sem osz­tozik, Ami újat megírva sze­retnénk látni az új naptárban, az csupán az lehet, hogy 1965 ben is többre szeretnénk jutni, mint az óévben. Minden család készít valami­lyen tervet. Van, aki új házat akar építeni, mások ezt, vagy azt szeretnének vásárolni, ilyen vagy olyan álmot óhajtanak megvalósítva látni. A legkisebb család éppen úgy tervez, akár csak az egész ország. S e nagy család tervét az új népgazda sági tervfeladat határozza meg. Az új, a most következő új évben csak az lehet, hogy töb­bet akarunk elérni, mini amennyire szert tettünk az óév­ben. Többet elérni pedig csal; jobb, alaposabb, tervszerűbb munkával lehet, akár az ipar­ról, akár a mezőgazdaságról van szó. Reális célkitűzéseink meg valósítása érdekében még n; gyobb szükség van arra, hog mezőgazdaságunkban a szövet kezeti tagok, és vezetők össze fognak, szilárdabb munkafegye lemmel, tervszerűbb, előrelá­tóbb, körültekintőbb gazdálko­dással munkálkodjanak a me­zőgazdaságunk előtt álló terv feladatok megvalósításáért. m ndezt persze, senki sem jegyezte, senki sem írta be az új naptár­ba. Évkezdő napjain kon valamennyit ne­künk kell a naptárba képzelni hogy a most következő 365 na­pot jól fel tudjuk haszna’ m népünk, családunk és önma gunk hasznára, gazdagodásár boldogulására. Az épülő Tiszai Vegyikombinát (Berendi Ferenc felvételei) f Körültekintő előkészítés — jó zárszámadás (3. oldal) Mi tetszett legjobban Magyarországon? Budapesten élő külföldi tudósítók nyilatkozatai (5. oldal) Magyar városok. A Szabad Föld 25 ezer forintos nagy téli pályázata (8. oldal) A Lottó tárgynyeremény sorsolás gyorslistája (15. oldal) 1 ^^.______________ olvasóinknak! XXI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. ARA: 1 FORINT 1965. JANUÁR S.

Next

/
Thumbnails
Contents