Szabad Föld, 1967. július-december (23. évfolyam, 27-53. szám)

1967-07-02 / 27. szám

Beérett a gabona- országszerte aratnak Országszerte megkezdődött az ara­tás. Mindenütt kasza alá érett az őszi árpa, s a Duna-Tisza közén, a somogyi homokháton, de már Szabolcsban is arat­ják a rozsot és gyorsan beérik a búza'1 is. A gabonabetakarítás időszerű kérdé­seiről Mészáros István, a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium főosztály- vezetője tájékoztatta lapunkat: — A jövő héten az ország legészakibb vidékeinek kivételével mindenütt megin­dulnak a kombájnok, a rendre vágó ara­tógépek, de előkerültek a kézikaszák is. A rendkívüli hőség miatt még nagyobb körültekintésre, még gyorsabb munkára van szükség, hogy a termést veszteség nélkül betakaríthassuk. A viaszérésig le­hetőleg két menetben dolgozzanak az aratók, amikor pedig a gabona egyme- netes kombájnaratásra is beérik, a kom- bájnosok is induljanak meg és egy menet­ben arassanak, csépeljenekl — Nemcsak a szemre, a szalmára is vigyázzanak a betakarító brigádok. Több szalmabálázó géppel rendelkeznek az üzemek, de a lehúzásos módszert sem le­het mellőzni, hiszen, ahol a szalma huza­mosabb ideig a tarlón marad, ott a beta­karítás komplex-munkáját nem lehet biz­tosítani: késik a tarlóhántás, ami ugyan­csak nagy kárral jár. Az ország különböző részeiből érkezett jelentések arról számolnak be, hogy már a hűvösebb éghajlati vidékeken is, így Vas és Heves megyében is munkába áll­tak a gabonabetakarító gépek. Az őszi árpa —, de a tavaszi vetésű árpa is —, szinte szemlátomást érik: már nem lehet szétmorzsolni tenyérben a szemeket. Sza­bolcsban az alacsonyabb fekvésű, víz­járta területeken kézi kaszások vágják a rendet. A Duna-Tisza közén 110 kombájnnal és 300 rendrevágóval indult a munka, a tsz- gazdák mindenütt résen vannak, mert tud­ják, hogy a harminc fok fölötti hőségben gyorsan pereg a szem. A termelőszövetkezeti kongresszus határozata nyomán a szövetkezetek közül egyre többen élnek a vállalatszerű gazdálkodás lehetőségeivel: a jobb termelői munka mellett MAGUK ÉRTÉKESÍTIK TERMÉSÜKET Élnek azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az 1968-ban bevezetésre ke­rülő új gazdasági mechanizmus előkészítése máris biztosit számukra. A kezdemé­nyezők közül felkerestünk néhányat és a tapasztalatokról az alábbiakban számo­lunk be. Űj szervezeti forma van szü­letőben az országos hírű tisza- földvári Lenin Tsz-ben. A tsz vezetőségén belül létrehoznak egy kereskedelmi csoportot. A Terjedelmes tanulmány ké­szült ebben a majdnem 7 ezer holdas tsz-gazdaságban arról, hogyan változik meg majd a gazdálkodás rendje a jövőben. A tanulmányban a kereskedel­mi csoport munkájáról tizenhat tétel található. Egyik pontja így szól: „Szervezi és végzi az érté­kesítéssel kapcsolatos előkészítő munkákat, tárgyal a különböző vállalatokkal és szervekkel... előkészíti a szerződéseket, meg­állapodásokat.” Ebben az idézetben két új do­log fedezhető fel. Az egyik, hogy a tsz vezetői tárgyalhat­nak, megállapodhatnak a válla­latok megbízottaival, tehát a csoport tagjai: Papp Imre és Takács Józsefné üzemgazdász, a csoport harmadik tagja pedig egy kereskedelmi szakember lesz. J tsz most már nemcsak arra szo­rítkozhat, hogy a központilag elkészített szerződésnyomtat­ványt aláírja, vagy nem, hanem kikötéseket tehet a helyi sajá­tosságoknak megfelelően. — Ez azért a gyakorlatban nem megy ilyen simán — mond­ja Bódi Imre, a tsz elnöke. — A tsz és a vízgazdálkodási válla­lat között például hosszú huza­vona alakult ki és ebben a vi­tában bizony a tsz maradt alul. Nem tehettünk mást — folytat­ja az elnök —, minthogy végül is aláírtuk a szerződést, mert különben nem jutottunk volna öntözővízhez és ez még nagyobb veszteséget jelentett volna. mint a szerződés ránk nézve hátrányos pontjai. Most már azonban vannak olyan esetek is, amikor a Lenin Tsz kikötéseit a vállalat elfo­gadja. Erről Szabó Béla főme­zőgazdász a következő példákat említi: — Sikerült belevenni a szer­ződésbe, hogy borsótermésünk 24 órán belül zsizsiktelenítésre kerüljön. A kendertemésünkre vonatkozóan pedig kikötöttük, hogy azt a gyár folyamatosan vegye át, tehát ne álljon le az átvétellel szombat délben, ha­nem a pihenőnapokon is nyit­va legyen az átvevőhely. Tagadhatatlan, hogy a fenti két kikötés a tsz-nek bizonyos előnyöket biztosít, de az általá­nos termelési érdekeket is szol­gálja. Korábban néha egy hé­tig is elhúzódott a borsó zsi- zsiktelenítése, és emiatt a szál­lítás sem történhetett meg, márpedig mi nem köthetjük le hetekre a kombájnszérűnket, mert kell a hely az egyéb ter­mények számára — folytatja (Folytatása az S. oldalon.) Jól termelni, jól kereskedni! - ezt tartják a tiszaíüidváriak Sok sikert, KISZ fiatalok! (Herendi Ferenc felvétele.) Amikor az olvasók kézhez kapják a Szabad Föld e heti számát, Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Székházának dísz­termében megkezdi már tanács­kozását a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség VII. kong­resszusa. Belpolitikai életünk egyik legaktívabb, legmozgalmasabb esztendejét éljük — a számve­tések, az új feladatokra való megannyi más tenni-, és intéz­nivalónk közepette, a nagy nyá­ri munkák ellenére is bizonyos, hogy a KISZ kongresszusára megkülönböztetett módon oda­figyel az ország! Mert nem egyszerűen csak háromnegyed millió KISZ-tag ügyéről van szó, hanem egy ország ifjúságáról, és bennük — a jövőről! Az idősebb generációnak sem mindegy, hogy a sok fáradtság­gal, lemondással megszerzett je­lent milyenné formálják majd azok, akik ezekről a küzködé- sekről, a nagy áldozatvállalások idejéről már csak iskolai tan­könyvekből értesülnek, akik a világról, az erkölcsről, az em­berségről, a társadalmi rendről, a munkáról és az emberi vi­szonylatokról már kristályosán tiszta fogalmakat kapnak. És e fogalmak mellé kész lehetősé­geket. Csak élniük kell vele! Vajon tudnak-e? Hát ezért, emiatt a kérdés miatt figyel rájuk megkülön­böztetett módon a közvélemény és örömmel nyugtáz minden olyan eredményt — tettet és tervet —, amelyben e kérdés bíztató, megnyugtató válaszát sejti. Hosszú volna felsorolni — akár csak főbb tényeiben is — mind azt, amit joggal könyvel­het el munkája megérdemelt eredményének az ifjúsági szö­vetség. Üzemek, gyárak, felé­pült városok igazolják ma és majd az utókor előtt is, hogy van tetterő, alkotó- és cselekvő­készség, lelkesedés ebben a mai ifjúságban — csak alapozni kell rá! A Dunai Cementmű, Tisza- palkonya, a Hanság, e jelképes fogalommá nemesedett nagy akciók mellett akár csak egy- egy tanyaközpont rendbentartá- sa, fásítása, a szokványosnál, vagy kötelezőnél nagyobb gond­dal elvégzett gépkarbantartás, munkaverseny és brigádmozga­lom együtt adják a fenti kér­désre a biztató választ: lehet és érdemes az ifjúságban bízni! Tanácskoznak a fiatalok; vá­rosok és falvak, gyárak és ter­melőszövetkezetek küldöttei. Üjabb, minden eddiginél na­gyobb feladat áll előttük: gaz­daságirányításunk új rendszeré­hez felnőve, ahhoz gyorsan és rugalmasan igazodva meg kell találniuk azokat a szervezeti formákat, amelyek keretei kö­zött a legtöbbet tehetik majd önmaguk és a közösség javára. Tanácskoznak a fiatalok! A magunk, a KISZ-korosztályból már kinőttek nevében is sok sikert kívánunk nekik! & J. Szabad!! Fold IH

Next

/
Thumbnails
Contents