Szabad Föld, 1972. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1972-01-02 / 1. szám
6 SZABAD FÖLD Doktor úr! Megint hallok... A csinos, szőke, törékeny fiatalasszonyt, Borbás Ferencnét szomorú baj érte: teljesen elvesztette a hallását. A robajló, lármás Pest közepén szinte egyik napról a másikra a csend mélytengeri világába zuhant. Pár hónap múltán egy fővárosi klinikán hosszas vizsgálatok után műanyagból hallócsontot operáltak a bal fülének dobhártyája mögé. Drámai pillanatokat élt át a műtét után. Először zúgást, sivítást észlelt. Aztán tompán, fátyolosan megérkeztek az első emberi hangok. Felsikoltott: — Doktor úr! Megint hallok! Az orvos nevetett: — Gratulálok. — Jaj, tessék így hagyni. — Egyelőre nem bántjuk, kedves... A kedves rögtön a kötést tapogatta. Hihetetlen! Nem hallókészülék műveli a csodát? Végül el kellett hinni: a műanyag hallócsont közvetítette a hangokat. Véget ért a puha, vattázott csend. A boldogságtól rögtön sírni kezdett. Az élet — némafilm Az élet hónapok óta idegesítő némafilmként pergett előtte. Mozgás, hang nélkül. Munkahelyén a mozdulatokból következtetett mindenre. Ha otthon volt, a négyéves kislánya jelezte a lakászajokat, az ajtócsengetést, vagy telefoncsörgést. A tévéképernyőn csak tátogtak, hangtalanul nevettek, énekeltek a szereplők. Ha saját maga dudorászott, hamar abbahagyta. Az ájult csendből ellenőrizhetetlenül indultak el, szakadtak elő a dallamharagok. Az utcán? Nesztelen járművek közlekedtek. Fantomszerűen felbukkantak és eltűntek. A boltban? Úgy kellett vásárolni, hogy ne tűnjék fel a baja. A férje magas, vidám barátságos, , társaságkedvelő fiatalember. Az agrárkereskedelemben dolgozik. A társaságban hamar jól érzi magát. De, ha összejönnek, miről beszélnek? Min nevetnek? A pihésen szőke fiatalasszony gátlásos, visszahúzódó lett. A férje többször komolyan kérlelte: „Ne beszélj halkan, mert halkan válaszolnak. Még a szájmozgásról se tudod leolvasni, hogy miről van szó. Hangosan beszélj!” Halkan kérdezem: — Jól hall engem? Átszellemült mosoly. — Persze. A férjem is próbára tett, amikor hazajöttem a klinikáról. Felettünk az emeleten bútort toltak. Na, milyen hang ez? Erősen hallgatóztam. Valamit súrolnak a földön. Valamit visznek. Rettenetesen örültem, mert jól következtettem a zajra. Ellejtett emlék Nem értem, hogy ez miért próbatétel? Ijedt, magyarázó mozdulatokkal érkezik a válasz: — A hangokat el lehet felejteni. — Elfelejteni? — Igen. Erre a műtét után jöttem rá. Feküdtem az ágyamban és hallgatóztam. Dörrent valami. Felültem. Mi ez? Ajtócsapás. Leejtettek valamit. Csengő hang. Kanál csörrent. Gyakorolni kell a hallást. A tárgyak különböző zajt csapnak és idegesít, ha nem tudom, minek, mi a hangja. Ez fontos. Most már az ajtócsengőt és a telefoncsengőt is meg tudom egymástól különböztetni. A kislánya mellettünk játszik. Óvodás dalokat énekel. Anyukája Inti: — Most beszélgetünk. Ne legyél zajos. Tudom, hogy ennek ellenére a kis Anita hangját tartja a világ legszebb, legcsodálatosabb zajának. Legtöbbet amiatt szenvedett, hogy a beszélgetésük hónapokig egyoldalú volt. Mondott valamit a gyereknek és csak sejtette a választ. A szőke csöppség valamit megértett, vagy megérzett anyuka betegségéből. S ettől kezdve az anya és kislánya a világ legszomorúbb pantomim játékát játszotta. A gyerek arcjátékából, szájmozgásából következtetett mondanivalójára. Borbásnénak már kislány korában erősen megromlott a hallása. Akkoriban csak sajnálkoztak, nem lehet rajta segíteni. Járjon hallókészülékkel. Fel is csatolta, amikor férjhez ment. De milyen kínos az ilyesmi fiatal korban. A drót hivalkodóan, árulóan ott tekereg a szép, magas, szőke konty alatt. S mint kiderült, még ezt is vidáman el lehetett viselni. Mert a csend mindennél iszonyatosabb. Hétköznapi csoda A nyáron középfülgyulladása lett. — Ez volt a szerencsénk — áldja, most már érthető módon a balszerencséjét. — Elmentünk a klinikára. Nem is álmodtam, hogy segíteni tudnak rajtam. Én még szinte most sem hiszem el. Hát nem csoda ez? Csoda. Úgy is mondhatnám, hogy az orvostudomány mai, hétköznapi csodája. Sajnos, nem tudnak mindenkinek hallást operálni, hangot, zajt adományozni. Az ezer és egy dologtól függ, hogy a műanyag beépíthető-e az emberi testben, e 7esetben -a hal lósae ívbe. Borbásnét sikerült kiemelni a csend nyomasztó világából. Griff Sándor • ..... • . Kávé minden mennyiségben Az egyik „házi feladatom” az, hogy este lefekvés előtt betöltöm a kávéfőzőgépet. Ébredés után csak be kell kapcsolnom, és tíz perc múlva, már jön is a „reggeli szertartás”, cigaretta mellett egy jó erős dupla. Kétségtelen, hogy nem egészséges, de úgy gondolom, hogy nagyon sok család így kezdi a napját. A kávénak különben régi a története, őshazája Abesszínia és főleg az arabok útján terjedt el. A XVII. század elején a velenceiek hoztak nagyobb mennyiséget Európába. Hazánkban a török hódítás idején terjedt el. Manapság, amikor tizen kol hétféle pörkölt kávé közül válogathatunk, különösen ünnepek előtt negyed kiló, fél kiló számra vásároljál a háziasszonyok. Ha jön vendég, ha nem, kávénak kell otthon lenni. Nem beszélve az irodákról, munkahelyekről, ahol állandó a fogyasztás. Vállalatoknál jó kereseti lehetőség is a kávéfőzés. Van egy olyan ismerősöm, aki munkája mellett egész nap kávét főzött és majdnem annyit keresett vele, mint amennyi a fizetése volt. Nagy bánatára azonban a vállalat vett egy automatát. És végül, hogy hazánkban mennyire népszerű, tavaly egy kiló 67 deka jutott minden állampolgárra. Persze, az átlag szilveszterkor magasabb: az éjszakai mulatozók általában literszám v isszák a kávét. Pedig hiába. Alkoholmámor ellen a legrosszabb: a kávé. Gyümölcsfa-permetezés A fagymentes és szélcsendes napokat használjuk ki a gyümölcsfák permetezésére. Az ulmar és körtefákat az ágaikon maradt hernyófészkek és gyümölcsmúmiák eltávolítása után, 2 százalékos bordói lével, lemosásszerűen permetezzük meg. Ha a fák partaszerűtől is fertőzöttek — de a fertőzés enyhe —, téli hígítása mészkénjéves — ha viszont erős —, olajemulziós szerrel tanácsos permetezni. A két permetezést ne közvetlenül egymás után, hanem 3—4 nap időkülönbséggel végezzük el. A bimbókkasztó bogár ellen másfél százalékos sárgaméreggel hajtsuk végre a permetezést. Majd hó olvad A gyümölcsfák és bokrok rügyfakadását és virágzását jelentősen befolyásolja a hóolvadás, illetve a talaj koratavaszi felmelegedése. Köztudomású, hogy azokon az északi fekvésű domboldalakon, ahol később enged fel a föld fagya, késik a virágnyílás is. Ehhez hasonló késést okoz, ha a gyümölcslék alá méternyi vastagon kupacoljuk össze a havat, abban a reményben, hogy a téli csapadékból így többet őrizhetünk meg a nyári hónapokra. A hókupecolásnak ebből a módozatából több kár származik, mint amennyi a haszon. Különösen így van ez a júniusban élő gyümölcsökkel, amelyek a vegetáció első fázisában beállott késést már nem tudják behozni és adósak maradnak a primőráruval. Burgonya- és répaprizmák A burgonya mínusz hét fok alatti hidegben órák alatt megfagy és eleinte édessé, később poshadttá válik. A fagykárok elkerülése érdekében vastagítsuk meg a prizmákon a takarót: rakjunk rájuk kévébe kötött kukoricaszárat, vagy száraz szalmát. Itt különösen zordra fordul az idő, átmenetileg zárjuk le a prizmák lélegeztetésére szolgáló kürtőket. Előfordulhat, hogy valamilyen okból meg kell bontanunk a prizmát. A bontást mindig kis felületen és az uralkodó szél irányával ellentétes oldalon kezdjük. Ha végeztünk a munkával, a takarót késedelem nélkül rakjuk vissza. Legyünk résen és ne engedjük, hogy a hólé olvadásakor a prizmába, illetve az alá csoroghasson. A sertéshús tartósításának egyik, legrégibb módja a füstölés, amellyel a nyári hónapokra lehet biztosítani a sonka, kolbász és szalonna eltartását. Jó tudni, hogy a jól besózott és megfelelően előkészített húsféleségeket csak kátrányban szegény faféleségek füstjével szabad füstölni. A kolbászok és egyéb töltelékek füstölésére 3—4 napot, a vékony húsárukhoz 5—6 napot, a sonkához pedig 8—12 napot számoljunk. Az a helyes, ha a füstölő hőmérséklete az elhelyezett húsok magasságában 20—30 C fok között van. A meleg füst rontja a hús zamatát, olvasztja a zsírréteget. A hideg füst viszont nemcsak tartósít, hanem kellemes, kesernyés ízt is kölcsönöz a húsnak. A szántóföldi növénytermesztésben, a konyhakertészetben is fontos szerepe van a fajta helyes megválasztásának, továbbá az egészséges, idegen anyagoktól mentes vetőmagnak. Ne késlekedjünk a vetőmag beszerzésével és — akár vásárolt, vagy saját termésből származó magról van is szó —, ne mulasszuk el a csírázási próbát. •Számoljunk ki száz szem magot és azt vessük el kerti földdel töltött edénybe, vagy helyezzük állandóan nedvesen tartott itatóspapír közé. Ha a mag nedvességet és fényt kap, gyorsan ki kell csíráznia. Az mondható jó vetőmagnak, amelyik 95—98 százalékban erélyes csírát hajt Ha a csírázásennél gyengébb, több magot használjunk fel. Vetőmag Húsfüstölés f.'a'acoz 'v'ás A téli fiaztatás sikere érdekében ne sajnáljuk a költsést: szereljünk infralámpát az ólba' és elles idején ne hagyjuk magára az anyakocát. A legtöbb anyaállat ugyanis nem tud vigyázni és a már világra jött malacait könnyen agyonnyomja. Készítsünk a fialáshoz puha szénával bélelt, lyukacsos fedelű ládát és a malacokat átmenetileg szedjük fel az anyjuk alól, de az ellés befejezése után nyomban rakjuk is vissza. Ezt követően ügyeljünk, hogy valamennyi kismalacnak jusson csecsbimbó és valamennyien megtanuljanak szopni. Éltás után a magzatvíztől felázott almot távolítsuk el és a malacoknak kellemes szobahőmérsékletű, de huzattól mentes szállást biztosítsunk. Pincei teendők Jó bor, jó egészség! Persze nemcsak az ember, hanem a bor egészségére is vigyáznunk kell. Ennek egyik fontos feltétele, hogy huzamos ideig ne maradjon darabban se az ó, se az új borunk. Akármilyen kis műanynyiséget emelünk is ki a hordóból, a hiányt lehetőleg ugyanabból a minőségű borból nyomban pótoljuk. A levegő oxigénje ugyanis kellemetlen elváltozást — szaknyelven szólva darabízt, később pedig ecetesedést idéz elő. A feltölögetésre hagyott bort — ha már nincs tele a hordó —, kénlap elégetésével óvjuk az ecetesedéstől. A pince hőmérsékletének ingadozása is okozhat kellemetlenséget. Ezért ügyeljünk az ajtó és szellőzőnyílás zárására. Behavazottkaptárak A méhesben nem jelentenek, gondot a behavazott kaptárak, de ha olvadás van és ezt követően fagyok köszöntenek be, a jegesedés már veszélyt jelent. A kaptárakra fagyott jég ugyanis gátolja a családok levegőjének biztosítását. Előzzük meg ezt azzal, hogy már az olvadás kezdetén takarítsuk el a havat a kaptárakról. A takarítást csendben, a kaptárak mozgatása nélkül ,végezzük, nehogy a családok nyugalmát zavarjuk. A méhek — ha enyhe a január — esetleg már hozzákezdenek a hasításhoz. Ezt zúgással jelzik, ami arra figyelmeztet: legyen résen a méhész. D. J.