Szabad Föld, 1973. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-07 / 1. szám

2 SZABAD FÖLD 3/ecUs£4 ClAJQAO^k / Hosszú évek óta nem volt se okunk, se módunk, hogy lapunk jelentősebb tartalmi vagy terjedelmi változásairól ezeken a hasábokon szóljunk. A Szabad Föld több mint egy évtizede a legkisebb terjedel­mű, de igaz, a legolcsóbb (1,20 Ft) országos hetilap. A kevés hely miatt évekig nem tud­tunk megfelelően lépést tarta­ni az újságolvasás fejlődésé­vel és kielégíteni olvasóink sokféle kérését, igényét. Most végre elérkeztünk oda, hogy a nyomda- és a pa­pírhelyzet lehetővé teszi la­punk bővítését. Február 1-től a megszokott 16 oldal helyett 24 oldalon jelenik meg a Sza­bad Föld. Az ötven százalé­kos terjedelem növekedés már elég ahhoz, hogy idősebb és fiatalabb olvasóink kívánsá­gait jobban teljesítsük és la­punkban a falun élő, különbö­ző foglalkozású emberek meg­találják a maguk számára­ ér­­dekes és hasznos olvasnivalót. A bővített Szabad Föld to­vábbra is tartalmazza majd jelenlegi rovatait, természete­sen a szükséges kiegészítések­kel. Többet kívánunk foglal­kozni az emberek mindennapi problémáival, tágabb képet szeretnénk adni Olvasóinknak az ország fejlődéséről, a me­zőgazdaság, a termelőszövet­kezeti mozgalom helyeztéről, belső életéről, a megjelenő rendeletekről, az időszerű ese­ményekről, a belkereskedelem újdonságairól. Nagyobb térhez jutnak majd az orvosi és jogi taná­csok, a kertbarátoknak szóló tájékoztatók, a háztartási, ott­­hon­szépítési, gyermeknevelé­si kérdések és a fiatalok prob­lémái. Időnként egy-egy hasá­bot nyitunk a horgászoknak, vadászoknak, gyűjtőknek is. Igyekszünk gazdagítani az olvasnivalót. Állandósul a lapban a folytatásos regény, az emberi sorsokról szóló ri­­portázs, a társadalmi problé­mákat elemző publicisztika. A gyerekek pedig, megszokott rovatukon túl kis képregényt böngészhetnek hétről-hétre. Sok tervünk, elképzelésünk van a gazdagabb lehetőségek kihasználására. De várjuk kedves olvasóink további kí­vánságait és ötleteit is. Egy bizonyos: a 24 oldalon az Olvasó sokkal többet, hasz­nosabbat és érdekesebbet kap, mint korábban. Február 1-től tehát már nem a legkisebb terjedelmű országos hetilap lesz a Szabad Föld. De azért továbbra is a legolcsóbb marad: példányon­kénti ára 1,80 Ft., a havi elő­fizetési díj 7,20 Ft., a negyed­évi pedig 21,60 Ft. (Az új elő­fizetési díjakért januárban je­lentkezik a postáskézbesítő.) Köszönjük Olvasóinknak eddigi támogatását és remél­jük, hogy a bővített lap is el­nyeri majd tetszésüket. A SZERKESZTŐSÉG ÉS A KIADÓHIVATAL Újabb kedvezmény A pénzügyminiszter, valamint a mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter együttes rendele­tet adott ki a kedvezőtlen adott­ságú mezőgazdasági szövetkeze­tek és állami gazdaságok szarvasmarhatartását elősegítő fejlesztési támogatásról. A támogatást a gazdaságok visszafizetési kötelezettség nél­kül kapják. A beruházási hoz­zájárulás építési munkák és gé­pi berendezések ,vásárlása ese­tén hatvan százalékos. A támo­gatást március 31-ig kell kérni a megyei tanács szakigazgatási szervénél. A kérelmeket a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban bírálják el és a hozzájárulás folyósításáról határozatban intézkednek. A hozzájárulást csak az en­gedélyezésre vonatkozó határo­zatban megjelölt célra lehet fel­használni. SZÁLLÁST ADHATUNK „Bevesszük magunkat” a Ba­­konyba Ezek a kis Bakony-al­­jai falvak — egyik, mint a má­sik.­­templom és 60—60 porta. Szőlők, erdők. A táj fenséges. De mi egyéb vonhatná magára az ember figyelmét? Csicsón akad valami. Tetsze­tős, terméskövekből épült, a megszokottnál nagyobb, modern, betonúton körbe járható épület. Kétszintesnek látszik, de há­romszintes. És hogy igazán mi­lyen, azt az ajtón belül kerülve tudja meg az ember. Ha körül­néz benne, meg ha tájékozta­tást kap Scher Jánostól, a Pető­fit Tsz elnökétől. — Nemrég lett kész. Többmil­liós beruházás, saját erőből. Szentjakabfán is láthat ilyent, vagy Szentmártonfán is. A mienk a legfrissebb. Az alag­sorban korszerűen felszerelt pin­cészet, felette a téesz irodái, ta­nácsterem, kultúrterem és a tetőtérben tizennyolc szo­ba. De sokkal különb lé­tesítménnyel dicsekedhetnénk, ha előbb eszünkbe jut, hogy a három falu összefogásával egy közös épületet emeljünk. Hiszen előbb-utóbb a gazdálkodásban is összefogásra kényszerülünk. És ezek a falvak itt találhatók egy­más szomszédságában. Társadal­mi, kulturális életük is előbb­­utóbb összefonódik. Csak hát né­ha még a közeljövőt se látjuk, így gondolkoznak errefelé az emberek. Igazán szembeötlő a fejlődésük, de már tegnap ke­vésnek érzik azt, amit ma elér­nek. -Ha nem, megütötte a fülemet valami. Máshol is létesítenek a téeszek­­gazdasági és hivatali központot, pincészetet meg iro­dahelyiségeket, vagy a község igényeit­­is kielégítő, az egész falu használatár­a s zánt"­kultúr­­helyiségeket —, de tizennyolc lakószobát, szálláshelyet nem mindenütt. Ennyi szoba már egy szállodát, kitenne. Szálloda egy kis bakonyi faluban?. — Nem szállodát létesítettünk — mondja Leher János —, csak szálláshelyeket. Gondolja el: ki fordult meg azelőtt egy ilyen kis eldugott faluban? Ma viszont egyre több ember fordul meg nálunk. És a porták ma már elégtelennek bizonyulnak a ven­dégfogadásra. a­z időszakosan itt dolgozótt elszállásolására. Ami­,­kor ezt az épületet terveztük, felmerült a kérdés: mit kezd­jünk a padlástérrel? És akkor arra az elhatározásra jutottunk, hogy szép, kényelmes, modern szobákkal töltjük meg. Nevez­hetjük ezeket vendégszobáknak,­­munkásszállásnak, alkalmi foga­dónak, de szállodának semmi­képp. Az épület még el sem ké­szült egészen, már laktak né­melyik szobában. És most is megvan mindegyikre a tervünk. A példák jól szemléltetik a szo­bák rendeltetését. Nos, igen! A nyáron a kádá­rok itt helyben készítették a pincészetbe a hordókat. A fa­luban nem kaptak volna szál­lást, itt két lakószobát már ak­kor birtokba vehettek. A hordó­kat hitelesíteni kellett, ez a munka is több napig tartott, a hitelesítők is itt kaptak szállást. Az őszön egy németajkú népi csoport szerepelt a környéken, annak a tagjai szintén itt lak­tak, egyelőre a KISZ-szervezet bútorozta be az igénybevett szo­bákat. De a téesz berendezi va­lamennyit, mert néhány állan­dóbb lakóra is van kilátás. Egy ideig a gazdaság két gyakorno­ka itt jut, lakáshoz. Két szoba a környékre kerülő fiatal pedagó­gus-házaspárnak van fenntart­va. A környéken ma már vegy­szeres növényvédelmet folytat­nak helikopterrel. Tavasztól őszig bármelyik szobába beszál­lásolhatják a növényvédelem szakembereit. Aztán a szüret idején ide mindig szükségesek vendégmunkások, azoknak mun­kásszállás kell Kiküldetésbe mind többen járnak ide, nem járhatnak ki naponta valame­lyik közeli városim szállodájá­ból. — A termelés érdekében, a hivatalból, vagy társadalmi, kul­turális célból nálunk járók ér­dekében létesítettük a vendég­szobákat, hogy korszerűen tud­junk elszállásolni, vendégül lát­ni valakit, nem szállodát aka­runk nyitni. — És ha erre járnék, és né­hány napra itt szeretnék ma­radni, én megszállhatnék itt? — Egész szállodára való szo­bánk van, valóban. Ha nem munkaidőben jön, biztosan akad szabad szoba, s szállást adha­tunk. Szívesen látjuk — mond­ja Scher János. Egyszer talán még szaván fo­gom. Sz. L. Két apró történet FILMSZTÁR. Egy éve, hogy megismerkedtem vele. Az egyik kórház folyosóján találkoztunk, és mint annyinak, nekem is fel­tűnt­­az a fiatal, de nagyon kö­vér nő. — Tudod, semmi bajom sincs, de nagyon szeretek enni — pa­naszolta. — Így aztán hízom, hí­zom, s már 120 kiló vagyok. Most próbálnak lefogyasztani az orvosok. Miután hazaengedték, időn­ként telefonált. Egyik alkalom­mal elsírta magát: „Nem tehe­tek róla, de nem bírom tovább a koplalást.” Aztán többet nem jelentke­zett. Múltkoriban feltárcsáztam a­­számát. — Már nem itt dolgozik — mondta egy férfihang. — Elment? — csodálkoztam. — És hol van az új munkahe­lye? — A filmgyárban. — És mit csinál ott? — Filmsztár lett, kérem — válaszolta gúnyosan a hang, és letette a kagylót. PROTEKCIÓ. Szombat dél­után, zsúfolt húsbolt. A kiszol­gálópultnál egy legény ismerke­dik az épp sorra kerülő lánnyal. Hosszan ránéz, s aztán megkér­di : — Mi tetszik ? — Rántani való húst szeret­nék — mondja zavartan a kis hölgy. — Igenis. Kikloffoltam? — Hát, ha lenne olyan szíves. A srác nevet, s lassan veri a húst. Egyszer csak a sor végéről egy idősebb hölgy mérgesen előre­szól: — Jó, hogy mindjárt nem fő­zi meg annak a kis nőnek. Orbán Katalin Mi lesz Gellérnével? Hogyan kapcsolódik be újra a munkába egy gyermekes anya, aki igénybe vette a gyermek­gondozási, illetve gyermekneve­lési szabadságot? Visszaveszik, de felmondanak Gellér Miklósáé, a tápszent­­miklósi Rákóczi Tsz alkalma­zottja a kérdésre így felelt: — Hamarosan lejár a sza­badságom, ezért bementem az elnök elvtárshoz, és jeleztem, hogy újra munkába szeretnék állni. Az elnök nem valami ked­vesen fogadott. Kereken meg­mondta, hogy miután a törvény szerint vissza kell venni a gye­rekes anyát, visszavesz ugyan, de mihelyt lehet, felmond. “Én sírva jöttem ki a téesz kapu­ján. Nem valami biztató kilátás. A kétgyermekes fiatalasszony most mérlegeli a lehetőségeket. Vagy munkát keres a harminc kilométerre levő Győrben, és akkor belép az ingázók sorába. Szerencsés esetben hozzájut óvodai férőhelyekhez, és ez esetben hajnalonként két gye­rekkel indulhat Győrbe .. Van Gellémének más válasz­tása is: otthon marad. Szemé­lyi igazolványának foglalkozás­­rovatába beírják, hogy „háztar­tásbeli”, és éli anyáink, nagy­anyáink életét. Ettől viszont a fiatalasszony irtózik. Méltatlan­nak érzi, hogy amiatt, mert vál­lalkozott a jövő nemzedék ne­velésére, vissza kelljen lépnie oda, ahonnan elindult. Országgyűlés kontra országgyűlés Férje havonta kétezer forin­tot keres. Ha ezt elosztjuk négy­felé, egy személyre 500 forint jut. Nem sok. Igaz, a családi pótlék némileg emeli ezt a jö­vedelmet, mégis szükség lenne a családban a fiatalasszony ke­resetére. És helyben, nem Győr­ben. — A legnehezebb időkben helytálltam a téeszben — mond­ja. — Rengeteget túlóráztam, de nem pénzért ám, mert a téesz nem tudott fizetni. És most még csak azt sem akarják megen­gedni, hogy dolgozhassam to­vább. Gellér Miklósné nagyon fia­talon, tizenhét éves korában kezdte a munkát a téeszben. Eleinte adminisztrátor volt, közben szorgalmasan tanult, és később képesített könyvelő lett. Közel tíz évet dolgozott becsü­lettel a közös gazdaságban. Most mehet, ahová tud? — Sajnos — tárja szét a ke­zét Puskás Ferenc főkönyvelő —, a létszám betelt. Az a mun­kakör is be van töltve, amely­ben Gellérné dolgozott annak idején. Tessék, itt az újság, most olvasom belőle, hogy az ország­­gyűlésben is szóba került az al­kalmazotti létszám túlzott nö­vekedése. Nem létesíthetünk új alkalmazotti munkahelyet. Az országgyűlésben a nőkér- ■ dés is előtérbe került már jó­val korábban, sőt párt- és kor­mányhatározat is született a nők helyzetének könnyítése ér­dekében. A két kérdést nem le­het szembeállítani egymással. A maga helyén mindegyiket meg kell oldani. A hármas érdek Tagadhatatlan, hogy a téesz sincs könnyű helyzetben, ami­kor munkába kell állítania egy gyerekes anyát, aki visszatért gyermeknevel­ési szabadságáról, hiszen a munkát a szabadság ideje alatt is el kell végezni. Akit erre beállítanak és jól be­válik, később azt sem szívesen küldik el. Itt is összetalálkozik és ütközik a sokat emlegetett hármas érdek: az egyén, a vál­lalat és a társadalom érdeke. Nyilván senki sem vitatja, hogy a három érdek közül a sorrendi fontosságot tekintve első helyen áll a társadalom ér­deke. A Gellérnék és a többi asszony gyerekei teremtik meg húsz-harminc év múlva a mai javakorbeliek számára is az élethez szükséges anyagi java­kat. Jobban meg kellene tehát becsülni azt, aki vállalkozik a jövő nemzedék felnevelésére. Ezért javasoljuk a tápszent­­miklósi Rákóczi Tsz vezetőinek, keressenek és találjanak meg­oldást, hogy Gellérné régi mun­kahelyén, vagy ahhoz hasonló munkakörben újra dolgozhas­son, és ne fenyegesse a felmon­dás veszélye. T. S. SZABAD FÖLD A Hazafias Népfront falusi hetilapja A szerkesztő bizottság elnökei Szentkirályi János Főszerkesztő? Ecse Gyul? Szerkesztőség: Budapest Vili.. Somogyi Béla utca 6. Telefon : 1­42—220. 138—821 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Budapest vili. Blaha Lujza tér 3. Telefon: 143—100 142—220 Felelős kiadó: Cso Hány Ferenc Terjeszd a Magyar Posta Előfizer-betű minden postahivatalban, és a kézbesítőknél Előfizetési díj: 1 hónapra 5 forint negyedévre 15 forint Beküldött kéziratokat nem őrzü­nk meg és nem adunk vissza. Index: 25 T71. Szikra Lapnyomda A Szabad Föld levélcímet 1978, Budapest

Next