Szabad Föld, 1973. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1973-07-01 / 26. szám

2 SZABAD FÖLD Hol terem a tanácstitkár? Varga Anna Halásziból (Győr megye); Gergely Gáspár Gacsályból (Szabolcs-Szatmár megye); Szabó József Lovásziból (Zala megye); Nagy Jolán Végegyházáról (Békés megye); Deák Ferenc Fülöpszállásról (Bács-Kiskun megye)... Öt név — az ország négy sarkából és kellős közepéből — mintegy azt jelképezve: a Veszprémben működő Tanácsakadémia hallgatói az ország minden tájáról érkeztek, hogy ott elsajátítsák a korszerű államigazgatási munkához szükséges ismereteket. Fel lehetne tenni a kissé szónokias kérdést: hol születnek a községi tanácsok jövendő titkárai, titkárjelöltjei, felelős ügyintézői? Nos, itt Veszprémben, a kétéves Tanácsakadémián. Százhárom — érettségivel, az igazgatási munkában egy vagy több éves gyakorlattal rendelkező — hallgató tanul jelenleg itt. Néhány évvel ezelőtt a községi tanácsok — mintegy „tetszik-nem-tetszik” alapon — úgy küldték ide az embereket; egy-két éve már egyéni elhatározásból és meggondolásból jelentkeztek felvételre a hallgatók. Aki ismeri a korábbi „beiskolázások”-at, tudja, milyen előrelépést jelent a mai helyzet. Az 1972—73-as tanévre 147 jelentkező közül 110 került felvételre, csupán heten „morzsolódtak le” betegség, visszalépés vagy egyéb okok miatt. Akadémiai felvételt nyerni azonban nemcsak képesség és rátermettség,, hanem a javaslattevő felsőbb tanácsi szervek bizalmának kérdése is. Aki itt tanul, kapja otthoni teljes fizetését, amelyből — a tanulmányi előmeneteltől, szociális helyzetétől függően — havi ötszáz—száz forinttal kell hozzájárulni a tanítási költségekhez. Ezért teljes ellátást, korszerű tanulási lehetőséget — környezetet és eszközöket — kapnak, s nem kell mást tenniük, mint tanulni és tudni. Veszprémben négy tanszék működik — az intézet igazgatójával együtt — tíz oktatóval. Érdemes megismerkedni a tananyaggal, akárcsak címszavakban. Az igazgatási tanszéken államigazgatási, büntetőjogi és szabálysértési, polgári és családjogi ismereteket, az anyakönyvi igazgatást és gépírást tanulnak a hallgatók, kétévi hatszáznégy órában. A tanácsgazdasági tanszék a szövetkezeti és földjogot, mezőgazdasági szakigazgatási, statisztikai, adó- és illetékügyi, telepítésfejlesztési-ellátási ismereteket és költségvetési gazdálkodást tanít 462 órában. A szervezési tanszék anyagai: bevezetés az állam- és jogtudományokba; a tanácsok helye és szerepe az államigazgatási szervezetben; a községi tanácsi munka vezetése és szervezése; a vezetés munkajogi eszközei; retorika stb. Kétévi óraszám: 377. A marxizmus—leninizmus tanszék 410 órában oktatja a politikai gazdaságtant, a dialektikus és történelmi materializmust és a tudományos szocializmust. Ez eddig a képzés oktatási része. És a nevelői munka? Kétségtelen: ez a nehezebb. Általában is, de itt külön vonása ennek a munkának, hogy a „nevelendők” valamennyien felnőtt, több-kevesebb élettapasztalattal, munkagyakorlattal és beidegződésekkel rendelkező emberek. Az osztályfőnöki órák célja a sok vidékről összesereglett kollektíva őszinte közösségi szellemének megteremtése, majd továbbfejlesztése abban az irányban, hogy az egyén — egyéniségének sérelme nélkül — önmagában és döntéseiben is tudjon közösségi ember lenni. Ezen a szinten talán furcsának tűnhet, de az oktatói kar tagjai — nevelési feladataikhoz kapcsolódóan — olykor családlátogatásokra is mennek; tájékoztatják a szülőket, a küldő tanácsok vezetőit a hallgatók tanulásáról, előmeneteléről, fejlődéséről — vagy éppen lemaradásáról. A hallgatók nevelését és művelődését szolgálja az intézet háromezer kötetes szépirodalmi és ugyanekkora szakmai könyvtára is. Havonként kétszer mennek színházba, hangversenyre; az akadémiának nyolcvan színház-, illetve hangversenybérlete van. Vagyis: minden feltétel adott, hogy azok, akik innen, a veszprémi Tanácsakadémiáról visszakerülnek a közigazgatás különböző fórumaira , maximálisan megfeleljenek az egyre növekvő feladatoknak. Dér Ferenc TÖRVÉNYTÁR A pénzügyminiszter, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 7/1973 (PK. 11.) PM—MÉM számú együttes utasítása módosította a kedvezőtlen adottságú állami gazdaságok állami támogatásának feltételeit. Az új támogatási feltételek különbséget tesznek a támogatás mértékében aszerint, hogy a gazdaságoknak aranykorona kategóriákban kifejezve menynyire kedvezőtlen a természeti adottságuk, továbbá aszerint is, hogy sík területen vagy dontb- és hegyvidéken gazdálkodnak. A Tanácsok Közlönyének 24. számában közlemény jelent meg, amely a vásárlói tájékoztató füzetek kiadásáról szól. A füzetek tartalma a következő: tájékoztató az élelmiszerek, a háztartási vegyiáruk és kozmetikai készítményekkel kapcsolatos minőségi kifogások érvényesítéséről; tájékoztató az iparcikkekre vonatkozó minőségi kifogások érvényesítéséről; tájékoztató a jótállással vásárolt árukra vonatkozó minőségi kifogások érvényesítéséről. A füzeteket a boltokban úgy kell elhelyezni, hogy azok mind a vásárlók, mind a kereskedelmi dolgozók számára mindenkor hozzáférhetők legyenek. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1973. évi 13. számmal törvényerejű rendeletet adott ki a tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról. A rendelet előírja az állami tűzoltóság és az önkéntes tűzoltóság szervezeti követelményeit és feladatait. Ez utóbbi rész úgy szól, hogy az önkéntes tűzoltóság a községekben, a nagyközségekben és a városokban a tanács tűzvédelmi szerve. Az önkéntes tűzoltóság tagjait fokozott megbecsülésben kell részesíteni, azok egyenruha viselésére jogosultak és rendfokozattal rendelkeznek. E törvényerejű rendelettel egyidőben jelent meg a Minisztertanács 14/1973 (VI. 2.) számú végrehajtási rendelete, mely részleteiben is szabályozza a tűz elleni védekezés előírásait, valamint a tűzoltóság feladatait. Cserbenhagyott öregek Hazánkban ma már csaknem minden ötödik állampolgár hatvan éven felüli, azaz nyugdíjas korú. Közülük ugyancsak húsz százalékra tehető azoknak az idős embereknek a száma, akik teljesen magukra maradtak, akiknek sem háztartásuk, sem gyermekük, de még közeli hozzátartozójuk sincs. Nehéz sorsukat jól ismeri a társadalom — és a szociális otthonok kiterjedt hálózatán, a segélyezések meg a házi gondozás rendszerén keresztül támogatja is őket az állam. Így hát most nem is kimondottan róluk akarunk — két megdöbbentő levél kapcsán — beszélni, hanem a még náluk is sanyarúbb helyzetben lévőkről: a cserbenhagyott öregekről, akiknek van közeli hozzátartozójuk, gyermekük, legalábbis papíron. Íme az első levélből néhány sor, amelyet özvegy N. E.-né küldött szerkesztőségünkbe Mátészalkáról: „Négy esztendeje élek már elhagyottan, teljesen egyedül, azóta, amióta a szegény jó uram meghalt. Kisiparos volt, negyven éven át gürcölt, dolgozott a gyerekeiért. Amíg élt, nem is panaszkodhattunk: hat gyereket neveltünk fel, mindent rájuk áldozva, hogy semmiben se szenvedjenek hiányt. Mindegyiket leérettségiztettük, mindegyiknek kenyeret, megélhetést adtunk a kezébe. Mind szárnyra is kelt, egy sincs már velem: férjhez mentek, megnősültek, hála istennek gondtalanul élnek. Én, sajnos, már nem mondhatom el magamról ugyanezt. Felém sem néznek a gyermekeim, rám sem nyitnak, nem érdekli őket mi is van velem. Sajnos a férjem után, mert nem tudta megszerezni a nyugdíjjogosultsághoz szükséges időt, támogatást nem kapok.” Mi tagadás, nehéz indulatok nélkül végigolvasni ezeket a keserű sorokat: hát létezik ilyen eset, hát jó anyagi körülmények között élő ——z érettségizett, feltehetően értelmiségi munkakörben, netán vezetőbeosztásban dolgozó ember — elfelejtkeznék egyedül élő idős édesanyjáról? Sajnos létezik ilyen eset, és ami még szomorúbb, nem is példa nélkül való. Itt van mindjárt a másik levél. Dunántúlról küldte egy magát a nyilvánosság előtt megnevezni nem akaró (hogy a gyerekek ne szégyenkezzenek!) idős özvegy ember: „Nekem — írja — tíz éve halt meg a feleségem. Azóta egyre mostohább az életem. Két fiam van, mind a kettőt kitaníttattuk. El-képzelhetik, mennyi áldozatot hoztunk, hogy az orvosfiam a második világháború végére megszerezhesse a diplomát. A másik gyerek is fontos posztot tölt be a fogyasztási szövetkezetben. A házamat erre a gyerekre hagytam, neki meg a menyemnek kellene gondoskodni rólam. De minek is kerteljek, nem törődnek velem. Magamra vagyok hagyatva, heti két-háromszori ebéden kívül semmit sem kapok. Nem akarok családi békétlenséget, nem is szóltam, , nem panaszkodtam én még emiatt senkinek. Nagyon bánt, hogy vénségemre ide kellett jutnom. Ezért túrhattam a földet, gürcölhettem a megboldogult feleségemmel éjjel-nappal. Pedig mi aztán tényleg csak a gyekeinknek éltünk.” Könnyebb lenne a dolgunk, ha most azt mondhatnánk: — Ne búsuljon kedves néném vagy kedves bátyám, ha már a gyerekeik így megfeledkeztek magukról — és önmagukról —, majd az állam átvállalja a cserbenhagyók kötelezettségét. Ilyen ígérettel azonban nem állhatunk és nem is állnánk elő. Hiszen társadalmunk már így is az anyagi lehetőségeket meghaladó erőfeszítésekkel igyekszik enyhíteni, segíteni az arra leginkább rászorulók gondján. Ma már a nyugdíjakra, járadékokra és a segélyezésekre fordított összeg eléri az évenkénti tizenötmilliárd forintot. Azt is tudjuk, hogy egy sor — az öregekkel kapcsolatos gond megoldásának egyelőre még az anyagiak szabnak határt. De — a mátészalkai és a Dunántúli meg a hozzájuk hasonló helyzetben levők esetében is van megoldás. Az önmagukról megfeledkezett gyermekeket paragrafusok kötelezik a szülőtartásra. Tisztában vagyunk azzal is, hogy ennek a rendeletnek az érvényre- juttatása nem egyszerű feladat. De ha kell, segít a helyi tanács, a bíróság. Szégyenkezésre pedig nem a magukra hagyott öregeknek, hanem a cserbenhagyóknak van alapos okuk! Sulyán Pál I 1973. JÚLIUS ,1.1 SZABAD FÖLD A Hazafias Népfront és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának hetilapja A szerkesztő bizottság elnöke: Szentkirályi János Főszerkesztő: Eck Gyula Szerkesztőség: Budapest VIII., Somogyi Béla utca 6. Levélcím: 1978. Budapest Telefon: 142—220. 138—821 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Budapest Vill., Blaha Lujza tér 3. Levélcím: 1939. Budapest Telefon: 343—100. 142—220 Felelős kiadó: Csollány Ferenc Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető minden postahivatalban és a kézbesítőknél Előfizetési díj 1 hónapra 7,20 forint, negyedévre 21,60 forint Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Index: 25 777. • • Szikra Lapnyomda.