Szabad Föld, 1974. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1974-07-07 / 27. szám
2 SZABAD FÖLD Mérlegen a könnyűipar Számadást készített az országgyűlés, eredményeinkről, gondjainkról, és az időszerű tennivalóinkról, a múlt heti nyári ülésszakon. A pénzügyminiszter beterjesztette a törvényjavaslatot a tavalyi költségvetés teljesítéséről, a könnyűipar helyzetéről pedig miniszteri beszámoló adott tájékoztatót. Gondolom, az utóbbi időben ez az egyik olyan téma az országgyűlés napirendjén, amely igen széles körben érintette az ország lakosságát. Jogos ez a feltételezés, hiszen melyik magyar állampolgárt ne érdekelné, hogy mennyire divatos és olcsó ruhákba öltözhetünk, milyen cipőkben járhatunk és milyen bútorokkal rendezhetjük be lakásunkat. „Női szakma" Nos, a miniszteri beszámoló számos kérdésre választ adott. Megtudtuk, hogy félmillió ember dolgozik a könnyűiparban és a zömük — mintegy 350 ezer — nő. Ez a félmilliós sereg nap mint nap nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy az ország több mint tízmilliós lakosát ellássa ruhával, cipővel, bútorral, szőnyeggel, papírral, nyomdai termékkel. S hogy megfelelően teszik a dolgukat,bizonyítja az is, hogy a lakosság az elmúlt három évben 20 százalékkal több könnyűipari terméket vásárolt, ki-ki szemtanúja lehet annak, hogy az üzletek árukészlete gyarapszik, nagyobb a választék és divatosabb ruhákban járnak az emberek. Ami erőfeszítéseiket jellemzi: négy év óta a könnyűiparban nagyarányú rekonstrukciót hajtanak végre, s a jövő év végéig mintegy 30 milliárd forintott költenek újjáalakítására. (Köztudott ugyanis, hogy ez az iparág nehéz helyzetbe került, évtizedes elmaradásokkal küszködött.) Vajon hogyan sáfárkodnak ezzel a tetemes összeggel? Kiderült a parlament vitájában, hogy igyekeznek jól kamatoztatni: új gépek, berendezések tízezreit helyezték üzembe, a dolgozók képezik magukat, elsajátítják az új technikát. És mindezt „menet közben” teszik, amikoris a munka mellett a termelés akadályoztatása nélkül kell megfiatalítani iparágukat. Viszont a beruházások terén bírálat is érte a könnyűipart; némelyik iparágában késnek a beruházások, az időarányos teljesítést egyik évben sem sikerült megvalósítani. Persze, különféle nehézségekkel is küszködnek az ipar dolgozói. Krónikus gondjuk például a munkaerőhiány: az ország 3880 könnyűipari telephelye közül sok helyen a gépeket, berendezéseket nem tudják teljes kapacitással működtetni a hiányzó munkáskezek miatt. Az elvándorlás megakadályozására csökkenteni kellene az üzemekben a zajszintót és a három műszakból adódó fizikai megterhelést. Aztán problémát okoz az is, hogy — főképp a vidéki telephelyeken — kevés gondot fordítanak a szociális intézmények építésére. Mivel a könynyűipar szinte csaknem „női szakma”, jobban kellene segíteni a több műszakban dolgozó édesanyákat, szükséges volna több bölcsődét és óvodát építeni számukra. Kevés az olcsó cikk Az országgyűlés vitájában szó esett a könnyűipar fogyasztói, a vásárlók panaszairól is. Elmondották, hogy az elmúlt esztendőben az ipar a tervezettnél kevesebb árut juttatott a hazai piacokra, drága termékeire kisebb a kereslet, olcsóbb cikkeiből kevesebbet gyárt. Szükséges, hogy a vállatok, szövetkezetek ne feledkezzenek meg az úgynevezett „kisemberekről” sem, azokról, akik nem a legutolsó divat szerint öltözködnek, vagy vásárolnak bútort. Lakosságunk egyötöde hatvan éven felüli idős ember és a vásárlóknak csaknem a fele falun él. A „könnyűiparosoknak” jobban kellene figyelni az ő vásárlási igényeikre is. Van javítanivaló azon a téren is, hogy csökkenjen a reklamációk száma,mert ma még sok a kifogás: egyes textil- és cipőipari termékek nem felelnek meg a fogyasztói követelményeknek. (major) EGYSZERŰSÍTÉS I TÖRVÉNYTÁR A Minisztertanács 1028/1974. (VI. 13.) számú határozata intézkedik az Állami Ifjúsági Bizottság létesítéséről. A bizottság közreműködik az ifjúságpolitikai feladatok végrehajtásában, a fejlesztési programok kialakításában, megvalósításában, és ennek keretében véleményt nyilvánít az ifjúságot érintő kérdésekben. A bizottság egyik fontos feladata lesz az is, hogy összehangolja és ellenőrizze az állami szervek ifjúságpolitikai tevékenységét, továbbá gazdálkodik az ifjúságpolitikai célok megvalósítását szolgáló Központi Ifjúsági Alappal, irányelveket dolgoz ki az ifjúságpolitikai célokat szolgáló állami eszközök, helyi alapok célszerű alkalmazásához, az ifjúsági létesítmények működéséhez és ellenőrzi azok rendeltetésszerű használatát. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1971. évi 8. számmal törvényerejű rendeletet adott ki az állami népesség-nyilvántartásról. Az állami népesség-nyilvántartás célja a lakosság ügyei intézésének, az állami, gazdasági, szövetkezeti és társadalmi szervek munkájának egyszerűsítése, a személyhez fűződő jogok védelmének, a kötelességek teljesítésének hatékony biztosítása. A hivatal kialakítja a személyi nyilvántartások egységes rendszerét és ennek alapján a személyi adatokról tájékoztatást ad, a népesség-nyilvántartás helyi szerveitől adatszolgáltatást, adatot, illetőleg jelentést kérhet. . Az állami népesség-nyilvántartás alapján egységes személyi számot vezetnek be. Ez tizenegy számjegyből áll. Az első számjegy a nemet, a születés évszakát és az állampolgárságot, a második és a harmadik számjegy a születési év két utolsó számjegyét tartalmazza és így tovább. A személyi számot az anyakönyvbe, a személyi igazolványba, a személyi nyilvántartásba és az egyéb hivatalos iratokba bejegyzik. A személyi számot fokozatosan, 1978. évi december hó 31-ig vezetik be. Mostanában már alig múlik el olyan hét, hogy ne érkezne Pécsről újabb járdabeszakadás, vagy pinceomlás híre. Legutóbb a Kossuth Lajos utcában, a 49- es számú ház előtt keletkezett egy mély, bombatölcsér nagyságú üreg , előtte pedig a Széchenyi téren kellett elterelni a forgalmat, mert beszakadt az úttest. Nemrégiben zárták be a híres Elefánt Éttermet, az épület alatti pinceomlás miatt a ház lakóit is ki kellett költöztetni. Voltaképpen nem is újkeletű veszedelemről van szó, mert a kétezer esztendős városunkat (itt ugyanis már a rómaiak korában Sopianae néven fejlett, vízvezetékkel és csatornahálózattal is ellátott, virágzó település volt!) hatvan éve támadja egyre elszántabban az alvilág. „Tegnap reggel, 4 óra tájban a Májlát téri kocsiútnak, a Vadászkürt Szálloda előtti része — adta hírül a Dunántúl című lap 1913. augusztus 12-i száma — körülbelül harminc köbméternyi területen beszakadt.” Rá három napra — ugyanez az újság — a Teréz utcai pincebeomlásról tudósította a város lakóit. Nos, a pécsi pinceveszedelem az utóbbi tíz esztendő alatt támadt fel újra — és miként ezt a közelmúltban Bondor József miniszter is megállapította: „Az bizonyos, hogy ez elemi csapás — így kell kezelni.” De hát miről is van valójában szó, miért mondják fel a szolgálatot most már szinte sorozatosan a belváros pincéi? A kérdésre Pécs régmúltja adja meg a választ, pontosabban a régészek tárták fel megbízható pontossággal a pinceveszedelem okait. Patinás városunk alatt ugyanis más-más korban keletkezett településmaradványok rejtőznek. A történelmi belvárosban például egymást érik a több szintben elhelyezkedő pincék. Ahogy a Dunántúli Napló is írja: „A kétezer éves város történelme során — ma már legalábbis úgy tűnik — az itt lakók legfontosabb dolga a pinceépítés volt. Pincéket ástak a rómaiak és az utánuk jövők, fél ezredig a magyarok, újabb pincékre volt szükségük a törököknek, hogy a napsütötte hegyoldalak nedűjét jól gondozhassák és további pincék születtek a közelmúlt századokban — egészen napjainkig. S íme, két évezred szenvedélyének következményei napjainkra mérhetetlen gonddal szakadtak a városra.’’ És hogy az utóbbi megállapítás közel sem eltúlzott, alátámasztja a Pécsi Tervező Vállalat szakértői véleménye is. A vizsgálat során ugyanis részletes katasztert állítottak fel mindazokról az épületekről, amelyek alatt pince van, vagy más károsodás mutatható ki. Ennek során számos olyan jelenségre akadtak, amelyek újabb ismeretlen pincékre, üregekre, veszélyforrásokra utalnak. Szaporítja az amúgy is súlyos gondokat, hogy ezek nemegyszer nagyforgalmú közutak alatt helyezkednek el, és éppen ebben rejlik veszélyességük. De mit is mondanak a rideg számadatok? Pécs alatt 1300 belvárosi pince húzódik, 65 ezer négyzetméter alapterületen. A veszedelmes, omladozó labirintus 22 kilométer hosszúságban kígyózik, nagyjából három szinten. Hatvan százaléka a 3 méternél nem mélyebb kéregpincékből áll, a második „emelet” lefelé hat-hét méter mélységben található , míg a legtöbb bajt okozható, és okozó pinceréteg hét méter alatt rejtőzik. A tanulmány javaslatokat is tartalmaz, hogyan és milyen ütemben lehetne a pinceveszedelmet megállítani, és teljesen megszüntetni. Ennek lényege: a még valamilyen célra felhasználható pincék megerősítése és hasznosítása, illetve a beláthatatlan veszélyeket okozható pincék, üregek eltömítése. Csakhogy mindez horribilis pénzt emésztene fel, amire a városnak nincs és nem is lesz a maga erejéből anyagi fedezete. Jellemző a súlyos helyzetre, hogy az utóbbi nyolc esztendő alatt, csupán az úgynevezett tűzoltómunkákra, a pillanatnyi veszély elhárítására ötvenmillió forintot fordítottak. A város vezetői a súlyos helyzetről már tájékoztatták az illetékes kormányszerveket — és az S. O. S. jelzés után —, egy újabb előterjesztésük is folyamatban van. A közelmúltban Eger városa kapott — a súlyos pincehelyzetre való tekintettel — rendkívüli központi támogatást. Hasonló segítség nélkül Pécs sem tud megbirkózni a most már elemi csapássá fajult pinceveszedelemmel! (súlyán) Pinceveszedelem Pécsett — Mi nem bajlódunk az esküvői ebéddel, mindenki kap 290 forintot, és egyen ott, ahol akar. (Mészáros András rajza) 1974. JÚLIUS 7. SZABAD FÖLD A Hazafias Népfront és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának hetilapja A szerkesztő bizottság elnöke: Szentkirályi János Főszerkesztő: Eck Gyula Szerkesztőség: Budapest VIII., Somogyi Béla utca 6. Postacím: 1978 Budapest Telefon: 142—220. 138—821. Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Postacím: 1959 Budapest elefon: 343—100. 142—220. Budapest Vill. Blaha Lujza tér 3. Felelős kiadó: Csollány Ferenc Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető minden postahivatalban és a kézbesítőknél Előfizetési díj 1 hónapra 7.20 forint, negyedévre 2160 forint Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza Index: 25 777 Szikra lapnyomda