Szabad Föld, 1977. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1977-01-02 / 1. szám
2 SZABAD FÖLD Lábam alatt 3 millió palack pezsgő Állok a pécsi Szent István téren. Előttem a Székesegyház m ódon házak gyűrűje fog körül, néhány méterre a lábam alatt 3 millió palack pezsgő... Talán el se hinném, ha percekkel ezelőtt nem láttam volna a saját szememmel a Mecsekvidéki Pincegazdaság pezsgőgyárának érlelőit. Bizony szokatlan látvány a magamfajtának, aki eddigi életében legfeljebb a présházak szobányi pincéiben próbálgatta a hébért. — Úgy látom, a pezsgőnek se hordó, hanem 100 méter hoszszan üvegek sorakoznak, mindkét oldalon 10—10 sor egymás mögött, embernél jóval magasabban felrakva. És ez csak egy ág — igaz a legnagyobb — a 3 kilométer hosszú 5 emeletes pincerendszer labirintusából. Amíg kóborlunk Vén Mihálylyal ebben a cseppet sem szomorú alvilágban, némi aggodalom motoszkál bennem. — Nem robbannak néha ezek a palackok? — Ma már ritkaságnak számít — mondja —, hiszen pontosan be lehet állítani a cukortartalmat; ez határozza meg a nyomást. A múlt században, „amikor még csak kóstolással tudták „mérni”, néha fele is szétpukkadt. De volt itt komolyabb robbanóanyag is! Egy pár járatot ezek közül még a török időkben építettek, jó helye lehetett a puskapornak ilyen száraz pincékben. — Úgy bizony. Bár a pezsgőt nem a szárazság miatt tartjuk itt. A 4. és 5. szint pincéi télennyáron egyformán hűvösek, a pezsgőnek p pedig éppen ez a 12 —13 fokos klíma kell. Ha melegebb lenne, gyorsulna ugyan a forrása, de nem lenne ilyen apró gyöngyös. — Még ez is fontos? — Hát hogyne! A pezsgő szép, ünnepélyes ital. Nem szállhatnak benne „öklömnyi” buborékok, mint a szódavízben ... íz, illat, fény, gyöngyözés együttesen adják a hangulatát. Mindez persze nem egykönynyen alakul ki, hanem 2—3 évig tartó technológiai folyamat során. Ebben pontról pontra úgy történik minden, ahogy a pezsgő őshazájában, Franciaországban kikristályosodott évszázados tapasztalatok megszabják. Csak így kerülhet a pécsi Pannónia pezsgő palackjára a büszke felirat: Méthode Classique — klaszszikus eljárás. Baranyai Pál művezető : — Legfontosabb a megfelelő alapbor. A közhiedelem azt tartja, bármilyen rossz csiger jó pezsgőgyártásra, — ez durva tévedés. Igaz, hogy alacsony alkoholtartalmú, erősen savas borokat válogatunk ki, de csak különlegesen egészséges, jól kezelt bor jöhet számításba. Az is hiba, ha táj- vagy fajtajelleg érződik a boron. Nálunk sajnos csak véletlenül terem megfelelő alapbor, elsősorban Zala megyében, Szentgrót, Apáti, Nagykanizsa környékén. — Ez egyenesen az üvegekbe kerül? — Előbb tisztítjuk, cukorral és a mi tenyészetünkből való különleges élesztővel keverjük, aztán jöhet a palackozás. És itt van a pezsgő igazi titka, mert kiforrás után sem bontjuk fel az üvegeket, hanem egy-két évrg együtt hagyjuk a nyers pezsgőt a cefrével. Abból oldódik ki az alkohol és a savak hatására a pezsgő sajátos íze. Végül p persze lefejtjük, fajtától függőért adunk hozzá cukrot, íz- és illatanyagokat. Ismét palackozás következik és néhány hét összeérlelés után akár lehet is szállítani a boltokba. Csillog a lámpafény a végeláthatatlan üvegsorokon, megidézi a metszett poharak ragyogását, a dugópukkanást, a Szilveszter-éjfél könnyű mámorát Kovács Péter Balázs TÖRVÉNYTÁR Az igazságügy-miniszter és a belügyminiszter 14/1976. (XII. 7.) IM—BM. számú együttes rendelete szabályozza a büntető eljárás cselekményeinek hangfelvétellel történő rögzítését. A rendelet értelmében, a hangfelvétellel történő rögzítést, továbbá a hangfelvétel írásba foglalását a nyomozás vezetője, az ügyész, illetőleg a bíróság tanácsának az elnöke rendeli el. E rendelkezés ellen jogorvoslatnak helye nincs. A nyomozás iratainak ismertetése során a hangfelvételt a gyanúsított és a védő előtt kérésére — teljes terjedelemben vagy részben — le kell játszani. A fenti rendelettel egy időben az igazságügy-miniszter 15/1976. (XII. 7.) számú rendelete a polgári peres eljárásra is kiterjeszti a hangfeltétellel történő rögzítés lehetőségét. A bíróságnak az erre vonatkozó határozata ellen szintén nem lehet fellebbezni. Az eljáró tanács elnöke a a polgári per esetében ugyancsak lehetőséget ad arra, hogy a hangfelvételen rögzített nyilatkozatot, vallomást, vagy egyéb kijelentést annak megtétele után az érdekeltek nyomban meghallgathassák. Lehet kérni a hangfelvétel írásba foglalását is.★ Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke 3/1976. (XII. 7 ) OVH számú rendelkezése intézkedik a mezőgazdasági vízgazdálkodás javítása érdekében történő tanácsadásról. A rendelkezés kijelöli a szaktanácsadásra jogosított intézményeket — közöttük a vízgazdálkodási társulatokat is , és előírja számukra, hogy milyen kérdésekben kell szakmai támogatást nyújtaniuk az érintett gazdaságok számára. A szaktanácsadás díjazás ellenében történik. Ha aszaktanácsadás valamely gazdasági eredmény elérésére irányul, a felek megállapodhatnak a díjazásban. Füvek, főzetek, ízlések... Kínában már négyezer éve isszák, Velencében — az arab kereskedők révén — 1559-ben kezdik főzögetni, Oroszországba 1618 körül, Angliába pedig 1650-ben jelenik meg a tea. Nálunk a múlt század huszas éveiben terjed el a teaivás szokása, ám azóta is csak alig-alig szürcsölgetjük. Egy nemrégiben készült nemzetközi felmérés szerint, amíg Angliában (az európai teakultúra kialakulásának hazájában) kilenc kilóra tehető már az egy főre jutó teafűfogyasztás, Hollandiában hat, a Szovjetunióban pedig öt kilogrammra, addig Magyarországon alig 70 gramm, vagyis még a tíz dekát sem éri el az évenkénti fejadag. Mi lehet ennek az oka? Alighanem a kávékultusz, aminek következtében (főképpen az utóbbi másfél évtizedben bekövetkezett ugrásszerű növekedése miatt) hazánk a „kávés” országok ranglistáján a tizenhatodik helyet foglalja el. És bizony azt is be kell vallanunk, hogy nemcsak nagyon kevés teát iszunk, de a teafogyasztók többsége már a teafőzés receptjét sem ismeri eléggé. Jellemző az egyre csökkenő érdektelenségre, hogy a teaivás föllendítésére tett erőfeszítések is sorra meghiúsulnak. Pesten például hiába nyitottak „angol kocsmát”, ahol eredeti teát ígértek a vendégeknek, az új profilt hamar háttérbe szorították a szeszes italok. Siófokon sem tudott csupán a teából megélni a Szamovár teázó, grillcsirkesütőt és presszógépet állítottak be, nehogy csődbe menjen a vállalkozás. Ha a sok tekintetben kedvezőtlen ivási szokásainkat egyelőre nem is veszélyezteti a teázás, kedvgerjesztőként hadd adjunk egy-két jó tanácsot e méltatlanul mellőzött üdítő-frissítő elkészítéséhez. A jó teaital alapja a fű megválasztása, amiből most már nálunk is gazdagabb választék található az üzletekben. Legjobbak: a kínai, a grúz zöld és a ceyloni teakeverékek. Alapvető szabály, hogy minden deciliter vízhez egy grammnyi teafüvet adagoljunk. A főzésre szánt edényt sohasem szabad más célra használni, mert a kanna falára rakódó idegen ízek tönkreteszik a főzet aromáját. A legcélszerűbb eljárás, ha egy nagyobb edénybe tesszük a teafüvet (tehát az adagonként, előbb említett mennyiséget), majd a forrásban levő vizet ráöntjük, az edényt gyorsan lefedjük és öt percnyi várakozás után az aromás sötétsárga-sötétbarnavörös főzetet szűrőn keresztül a csészékbe öntjük. Leginkább a Szovjetunió „teás” köztársaságaiban hagyományos eljárás, hogy a teafűre csak kevés forró vizet öntenek, s ezáltal igen erős kivonatot, szinte eszenciát nyernek. Ezt töltik fel ízlés szerint tiszta forró vízzel. Egyébként Szovjetunió-szerte elterjedt szokás a szamovár használata. Kínában a teaforrázatot minden hozzátétel nélkül isszák, így ugyanis az erős tea körülbelül azt a hatást gyakorolja az idegrendszerre, mint a kávé, illetve a koffein. A jól elkészített tea, miként a régi szakleírásokban is olvasható: „Általános jó közérzettel és vidámsággal tölti meg az embert. A gondolkodó agy tevékenysége emelkedik, nő az egész testben a vérfeszültség, élénkül a szívműködés, a légzés és az izomzat munkaképessége gyarapszik.” Nálunk a teát általában bőségesen megcukrozzák, citrommal isszák, sőt előfordul, hogy rummal, borpárlattal minden aromáját elnyomják és valóságos szeszes italt készítenek belőle. Természetesen, ahány ország, annyiféle az elkészítés és a fogyasztás módja. Távol-Keleten egyes népek a teát vajjal, sóval, fűszerekkel ízesítik, s a „zaccot”, vagyis a kifőtt teafüvet meg is eszik. Angliában, ahol mint említettük is, igen magas fokú a teafőzés tudománya, a főzetet tejjel isszák. Sokféle a lehetőség, s az ünnepek most arra is jó alkalmat kínálnak, hogy a bor- és sörkóstolgatás szüneteiben a háziaszszony vagy a férj egy-egy csésze igazi teaitallal lepje, meg az újévet ülő családot. —sp— 1977. JANUÁR 2. SZABAD FÖLD A Hazafias Népfront és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának hetilapja Főszerkesztő*: Eck Gyula Főszerkesztő* helyettes: Söptei János Szerkesztőség: Budapest VTTI.. Somogyi Bols utca 6. Telefon: 138 — 821 Postacím: 1978 Budapest Kiadta a Hírlapkiadó Vállalat Postacím: 1959 Budapest Telefon: 343—ICO: 142 — 220 Budapest Vál., Blaha Lujza tér 3 Felelős kiadó: Csollány Ferenc Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető minden postahivatalban és a kézbesítőknél Előfizetési díj 1 hónapra 7,20 forint, negyedévre 21,60 forint Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza Index: 25 777 76—4349. Szikra Lapnyomda Budapest Felelős vezető: Roder Imre igazgató ISSN 0133—0950