Szabad Föld, 1979. július-december (35. évfolyam, 26-52. szám)
1979-07-01 / 26. szám
2 SZABAD FÖLD JÚLIUS: NYÁRHÓ Perzsel a Nap. A levegő most még mozdulatlan. Felforrni készül. És nyúlik, mint a csiriz. Ember, állat árnyékot keres. A bozontos hajú ember vizet loccsant a fejére, a kopasz meg előkotorja a hatéves, keményre revült szalmakalapját. Fogócskát játszik a napszúrással... Buga doktorunk kalendáriuma jellemzi így a napsütés havát, a hét végén már ránk köszöntő júliust. Az idén persze — a majd hathetes, aszályos kánikula után — aligha ijesztgethet bennünket a napszúrás meg a tikkasztó forróság más „örömeivel” a nyár legmelegebb időszaka. Egyrészt, mert derekasan kiálltuk a hosszan tartó főpróbát s hozzáedződtünk a trópusi légtömegekhez, másrészt viszont az évszakokat feje tetejére állító, szeszélyes időjárás arra is tanított, hogy nem szabad szentírásnak vennünk a természet „menetrendjét”. Különben is a Természet (igazán megérdemli a nagybetűs tulajdonfőnevet) kétkezű jótevőnk. Amit elvesz az egyik „kezével”, azt előbb-utóbb visszaadja a másikkal — miként a nagyvonalú előleget is végül, valamilyen módon, csak-csak bevasalja rajtunk. No, de ahelyett, hogy a júliust a legkisebb árnyékkal is befeketítenénk, nézzük inkább mit mondhatunk el róla a sokévszázados megfigyelések alapján úgy általában A nevét még a naptárt is megreformáló római hadvezértől, Julius Caesartól kapta. Nálunk, a korábbi századokban Szent Jakab Hava és Nyárhava-ként is emlegették a kalendáriumok okkal, mert a július — a közel 22 C-fokos havi középhőmérsékletével, meg a 290 órás napsütésével — a legmelegebb hónapunk. Az erős napsütés és a dél felől jövő meleg beáramlások hatására néha olyan forróság alakulhat ki ebben a 31 napos időszakban, mint például Olaszország középső vidékein. A hőmérséklet ilyenkor megközelítheti a 40 fokot, sőt kivételes esetekben az ország egyes körzeteiben meg is haladhatja. Ilyen rendkívüli meleg július volt 1928-ban és 1952-ben. Az eddigi legerősebb júliusi fölmelegedést 1950. július 5-én észlelték Pécsett: 41,3 fokot! A hővisszaesések általában nem olyan gyakoriak és nem olyan erősek ebben a hónapban, mint júniusban vagy augusztusban. Július az egyetlen olyan hónapunk — a tizenkettő közül — amikor a mezőgazdaságilag művelhető területeinken fagy nem fordul elő. Ilyenkor már ritkulnak az óceáni páradús légtömegeket szállító nyugati beáramlások — emiatt a csapadékvalószínűség is kisebb, mint júniusban. Persze azért a heves záporok és a felhőszakadások sem ritkák — mint ahogy a szárazság is gyakori lehet. Júliusban — a képzelt égi pályán az Oroszlán csillagképben jár a Nap — az alig észrevehetően rövidülő nappalok meg a lassan hosszabbodó éjszakák a mérgesen tűző égi vándorunk visszaútját is jelzik. A hónap végéig ötvennégy perccel csökken a nappalok hossza. Addigra viszont csaknem mindenütt befejeződik a magyar falu hajdan legnehezebb és legverejtékesebb munkája: az aratás. Mit tartanak a népi regulák júliusról? Ha Sarlós Boldogaszszony napján eső esik, sokáig tart, vagy negyven napig. A régi feljegyzések szerint ez a jóslat az 1752. esztendő nyarán be is vált, Mária-Magdolna napja, ha tiszta — jó, ha esős — ártalmas Szent Jakab napja éjszakája ha tiszta — jó bőség lészen a kertekben, ha esős — változást szenved a dió és a mogyoró. A hangyák és a güzük, ha nagy halmot hordanak — hideg esztendőt várj. Aztán: rossz időt várhatni, ha napkeletkor égiháborúk vannak, vagy ha a kakasok napnyugat után kukorékolnak. Ám jó jel ha reggel és este a füst egyenesen magasra száll, és ha a csattogányok szorgalmasan énekelnek ... Mikor tartják névnapjukat ebben a hónapban a naptárból kiszorult olvasóink? Az Annamáriák elsején, a Marinák kilencedikén, a Stellák tizennegyedikén, a Marcellinák tizenhetedikén, az Aranyok tizenkilencedikén, a Natasák huszonhetedikén. Az erősebb nem képviselői közül Detréket elsején, a Szilasokat tizenharmadikán, és a Gasztonokat július huszonegyedikén köszönthetjük. spg — MUTATVÁNY (Mészáros András rajzai TÖRVÉNYTÁR A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 9,1979. (MÉM, É. 10.) MÉM számú utasítása tartalmazza azokat a tudnivalókat, amelyek a növénytermelési kiesések ellensúlyozását szolgálják és a gazdálkodást általában javítják. Az utasításból az alábbiakban szelvényeket adunk. A növénytermesztésben előálló károkat vagy kieséseket a termésátlagok fokozásával, a többi ágazat termelésének, illetve bevételeinek növelésével kell ellensúlyozni. A kalászosok betakarítási veszteségének csökkentése érdekében a gabona várható gyomosodása miatt a rendelkezésre álló rendvágó gépekkel alkalmazni kell a kétmenetes aratást is. A kapásnövényekben várható gyomosodás megszüntetése érdekében gondoskodni kell a hagyományos gyomirtás megszervezéséről és végrehajtásáról. Ennek érdekében szükség esetén idejében alkalmazni kell a részes művelést is. A nyári érésű zöldség és gyümölcs betakarítását a KISZ-táborok szervezett benépesítésével elő kell segíteni. A kisgazdaságok abrak- és táptakarmány-igényének kielégítését segíteni kell. A szakszerű és takarékos takarmányozás érdekében a háztáji és a kisegítő gazdaságok részére a különböző tápféleségek felhasználására a forgalmazó köteles rövid ismertetőt adni a tápok kiadásával egy időben. Gondoskodni kell arról, hogy a jó munka kellő elismerésben, előre ismertetett célprémiumban részesüljön, a rossz munka pedig elmarasztalással járjon. A személyi és a vállalati, illetve szövetkezeti felelősség kifejeződését segíti, ha a dolgozók — illetve brigádok — nevét az állandó munkahelyen, nagyüzemi táblák szélén, nagy értékű gépeken stb. feltüntetik. A gyerekek vasútja A fővárosi Úttörővasút építése 1948-ban kezdődött. Még ugyanebben az évben át is adták az első 3 kilométeres szakaszt a Széchenyi-hegy és az Előre állomás között. A teljes, több mint 11 kilométeres vonal 1950-re készült el Hűvösvölgyig. Harminc évvel a háta mögött most milyen? Ismerkedjünk meg vele. ★ A jegy ára három évtizede változatlan, a gyerekek zsebpénzéhez mért ma is. A kisvasúton minden olyan technikai berendezés — váltó, kitérő, korszerű biztosítóberendezés — megtalálható, amely a MÁV- hálózatban is szükséges a forgalom zavartalan és biztonságos lebonyolításához. Építészeti érdekessége ez a 198 méter hoszszú emelkedő, patkó alakú alagút, amelyhez hasonló megoldást az „igazi” vasutakon se találhatunk. A hűvösvölgyi végállomáson áll az a gőzös, amely kezdetben az első vonatokat húzta. Itt, és a csillebérci úttörőtáborban postahivatal is működik, ahol ugyancsak úttörők teljesítenek szolgálatot. Mert — ahogy ez ma már köztudomású — a gyerekek vasútján gyerekek a szolgálattevők. A tíz és tizennégy év közötti úttörők komoly, felelősségteljes játék közben ismerkednek meg a vasúti forgalomirányítás, a postaszolgálat alapvető tudnivalóival. Egyúttal jó alapot kapnak a későbbi szakiskolai tanulmányokhoz. Közülük az elmúlt három évtizedben sokan választották, folytatták felnőtt korban a gyermekfejjel megszeretett szakmát, hivatást. De kikkel találkoztam most a fővárosi Úttörővasút hűvösvölgyi végállomásán. Hadd mutassak be közülük néhányat. ■á ! A táborügyeletes Zsoldos Lajos, egyike az itt szolgálatot teljesítő ifivezetőknek, ő már középiskolás. Mert hiszen a kis úttörők nem minden felügyelet nélkül látják el feladatukat. Idősebb társaik, nevelőtanárok, MÁV-alkalmazottak állnak mögöttük. A 700 fős személyzetből 50—60 a felnőtt. A pályafenntartás a MÁV gondja, a gyerekek foglalkoztatása az Úttörőszövetségé. — Budapestről és Pest megyéből járnak ide a gyerekek. Tanév idején tizenötnaponként kerül sor egy-egy gyerekre. A szolgálat reggel 7-től este 7-ig tart. Aznap elengedik az iskolából (hiszen csak jó tanulóról lehet szó), itt egyenruhát ölt, beosztást kér, természetesen egész napi ellátásban részesül. Ilyenkor nyáron kéthetes turnusokban táboroznak. És a két hét alatt nemcsak szolgálatot teljesítenek. A pihenőcsoport kirándulásokat tesz az ország különböző tájaira. Aztán vendégcsoportokat fogadunk, most például debreceni úttörőket várunk. Sport- és modellező szakkörünk, énekkarunk, zenekarunk, népitánc-csoportunk van. Csajbók Zoltán szintén ifivezető — és népitáncos. — Nyaranta külföldre is indítunk egy-egy csoportot — mondja. — Én a közeljövőben Például Finnországba megyek. És külföldi csoportok is jönnek hozzánk cserelátogatásra. A berlini úttörővasút pajtásaival rendszeres a kapcsolatunk. . Bőte Csaba most végezte a hetedik általánost, már régi vasutas. Hétközben busszal jár be Solymárról. Mindenféle beosztásban szolgált már. „Csak még sorompóőr nem voltam” — mondja bánatosan. Aztán még bánatosabban hozzáteszi: „Klarinétos vagyok a zenekarban, és úgy volt, hogy mi is mehetünk Finnországba, de sajnos közbejött valami.” Bán Boglárka már egy éve jár ide Törökbálintról busszal, villamossal. „Fél hatkor szoktam kelni, hogy hétre ideérjek, de mindig boldogan jöttem. Most itt táborozom két hétig. Annak idején a bátyám is ide járt, de ő már vasutas, forgalmista Biatorbágyon.” Huszerl Juditnak pedig az édesanyja volt úttörővasutas, a gyerekek vasútjának az első éveiben. ★ Gyermekév az idei esztendő — az Úttörővasúton azonban minden esztendő a gyermekeké. Merly Krisztina 1379. JLIUS | SZABAD FÖLD A Hazafias Népfront és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának hetilapja Főszerkesztő: Etk Gyula Főszerkesztő-helyettes: Söptei János Szerkesztőség: Budapest, Somogyi Béla u. 6. 1978. Telefon: 138—821. Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Budapest, Blaha Lujza tér 3. 1959 Telefon: 343—100. 336—130. Felelős kiadó: Csollány Ferenc Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hirlapkézbesítő hivatalnál, a kézbesítőknél és a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 261—96 162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj 1 hónapra 10 Ft, negyedévre 30 Ft. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk viszsza. index: 25 777 79—2727 Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató ISSN 0133—0950