Szabad Föld, 1979. július-december (35. évfolyam, 26-52. szám)

1979-07-01 / 26. szám

2 SZABAD FÖLD JÚLIUS: NYÁRHÓ Perzsel a Nap. A levegő most még mozdulatlan. Felforrni ké­szül. És nyúlik, mint a csiriz. Ember, állat árnyékot keres. A bozontos hajú ember vizet loccsant a fejére, a kopasz meg előkotorja a hatéves, keményre revült szalmakalapját. Fogócs­kát játszik a napszúrással... Buga doktorunk kalendáriuma jellemzi így a napsütés havát, a hét végén már ránk köszöntő júliust. Az idén persze — a majd hathetes, aszályos kániku­la után — aligha ijesztgethet bennünket a napszúrás meg a tikkasztó forróság más „örömei­vel” a nyár legmelegebb idő­szaka. Egyrészt, mert dereka­san kiálltuk a hosszan tartó fő­próbát s hozzáedződtünk a tró­pusi légtömegekhez, másrészt viszont az évszakokat feje tete­jére állító, szeszélyes időjárás arra is tanított, hogy nem sza­bad szentírásnak vennünk a természet „menetrendjét”. Kü­lönben is a Természet (igazán megérdemli a nagybetűs tulaj­donfőnevet) kétkezű jótevőnk. Amit elvesz az egyik „kezével”, azt előbb-utóbb vissza­adja a másikkal — miként a nagyvo­nalú előleget is végül, valami­lyen módon, csak-csak beva­salja rajtunk. No, de ahelyett, hogy a júliust a legkisebb árnyékkal is befe­ketítenénk, nézzük inkább mit mondhatunk el róla a sokévszá­zados megfigyelések alapján úgy általában A nevét még a naptárt is megreformáló római hadvezértől, Julius Caesartól kapta. Nálunk, a korábbi száza­dokban Szent Jakab Hava és Nyárhava-ként is emlegették a kalendáriumok okkal, mert a július — a közel 22 C-fokos ha­vi középhőmérsékletével, meg a 290 órás napsütésével — a leg­melegebb hónapunk. Az erős napsütés és a dél felől jövő meleg beáramlások hatására né­ha olyan forróság alakulhat ki ebben a 31 napos időszakban, mint például Olaszország közép­ső vidékein. A hőmérséklet ilyenkor megközelítheti a 40 fo­kot, sőt kivételes esetekben az ország egyes körzeteiben meg is haladhatja. Ilyen rendkívüli meleg július volt 1928-ban és 1952-ben. Az eddigi legerősebb júliusi fölmelegedést 1950. jú­lius 5-én észlelték Pécsett: 41,3 fokot! A hővisszaesések általában nem olyan gyakoriak és nem olyan erősek ebben a hónapban, mint júniusban vagy augusz­tusban. Július az egyetlen olyan hónapunk — a tizenkettő közül — amikor a mezőgazdaságilag művelhető területeinken fagy nem fordul elő. Ilyenkor már ritkulnak az óceáni páradús lég­tömegeket szállító nyugati be­áramlások — emiatt a csapa­dékvalószínűség is kisebb, mint júniusban. Persze azért a heves záporok és a felhőszakadások sem ritkák — mint ahogy a szá­razság is gyakori lehet. Júliusban — a képzelt égi pályán az Oroszlán csillagkép­ben jár a Nap — az alig észre­vehetően rövidülő nappalok meg a lassan hosszabbodó éj­szakák a mérgesen tűző égi ván­­dorunk visszaútját is jelzik. A hónap végéig ötvennégy perccel csökken a nappalok hossza. Ad­digra viszont csaknem minde­nütt befejeződik a magyar falu hajdan legnehezebb és legve­­rejtékesebb munkája: az aratás. Mit tartanak a népi regulák júliusról? Ha Sarlós Boldogasz­­szony napján eső esik, sokáig tart, vagy negyven napig. A ré­gi feljegyzések szerint ez a jóslat az 1752. esztendő nyarán be is vált, Mária-Magdolna nap­ja, ha tiszta — jó, ha esős — ártalmas Szent Jakab napja éj­szakája ha tiszta — jó bőség lészen a kertekben, ha esős — változást szenved a dió és­­ a mogyoró. A hangyák és a gü­­zük, ha nagy halmot hordanak — hideg esztendőt várj. Aztán: rossz időt várhatni, ha napke­letkor égiháborúk vannak, vagy ha a kakasok napnyugat után kukorékolnak. Ám jó jel ha reggel és este a füst egyenesen magasra száll, és ha a csattogá­­nyok szorgalmasan énekelnek ... Mikor tartják névnapjukat ebben a hónapban a naptárból kiszorult olvasóink? Az Anna­máriák elsején, a Marinák ki­lencedikén, a Stellák tizenne­gyedikén, a Marcellinák tizen­hetedikén, az Aranyok tizenki­lencedikén, a Natasák huszon­­hetedikén. Az erősebb nem képviselői közül Detréket else­jén, a Szilasokat tizenharmadi­kán, és a Gasztonokat július huszonegyedikén köszönthetjük. spg — MUTATVÁNY (Mészáros András rajzai TÖRVÉNYTÁR A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter 9,1979. (MÉM, É. 10.) MÉM számú utasítása tartalmazza azokat a tudnivalókat, amelyek a növénytermelési kiesések ellensúlyozását szolgálják és a gazdálkodást általában javítják. Az utasításból az alábbiakban szelvényeket adunk. A növénytermesztésben előálló károkat vagy kiesé­seket a termésátlagok foko­zásával, a többi ágazat ter­melésének, illetve bevéte­leinek növelésével kell el­lensúlyozni. A kalászosok betakarítási veszteségének csökkentése érdekében a gabona várható gyomosodá­­sa miatt a rendelkezésre ál­ló rendvágó gépekkel alkal­mazni kell a kétmenetes aratást is. A kapásnövényekben vár­ható gyomosodás megszün­tetése érdekében gondos­kodni kell a hagyományos gyomirtás megszervezéséről és végrehajtásáról. Ennek érdekében szükség esetén idejében alkalmazni kell a részes művelést is. A nyári érésű zöldség és gyümölcs betakarítását a KISZ-tábo­­rok szervezett benépesítésé­vel elő kell segíteni. A kisgazdaságok abrak- és táptakarmány-igényének kielégítését segíteni kell. A szakszerű és takarékos ta­karmányozás érdekében a háztáji és a kisegítő gazda­ságok részére a különböző tápféleségek felhasználására a forgalmazó köteles rövid ismertetőt adni a tápok ki­adásával egy időben. Gondoskodni kell arról, hogy a jó munka kellő elis­merésben, előre ismertetett célprémiumban részesüljön, a rossz munka pedig elma­rasztalással járjon. A sze­mélyi és a vállalati, illetve szövetkezeti felelősség kife­jeződését segíti, ha a dolgo­zók — illetve brigádok — nevét az állandó munkahe­lyen, nagyüzemi táblák szé­lén, nagy értékű gépeken stb. feltüntetik. A gyerekek vasútja A fővárosi Úttörővasút építé­se 1948-ban kezdődött. Még ugyanebben az évben át is ad­ták az első 3 kilométeres sza­kaszt a Széchenyi-hegy és az Előre állomás között. A teljes, több mint 11 kilométeres vonal 1950-re készült el Hűvösvölgyig. Harminc évvel a háta mögött most milyen? Ismerkedjünk meg vele. ★ A jegy ára három évtizede változatlan, a gyerekek zseb­pénzéhez mért ma is. A kisvas­­úton minden olyan technikai berendezés — váltó, kitérő, kor­szerű biztosítóberendezés — megtalálható, amely a MÁV- hálózatban is szükséges a for­galom zavartalan és biztonságos lebonyolításához. Építészeti ér­dekessége ez a 198 méter hosz­­szú emelkedő, patkó alakú alag­út, amelyhez hasonló megoldást az „igazi” vasutakon se találha­tunk. A hűvösvölgyi végállomá­son áll az a gőzös, amely kez­detben az első vonatokat húzta. Itt, és a csillebérci úttörőtábor­ban postahivatal is működik, ahol ugyancsak úttörők teljesí­tenek szolgálatot. Mert — ahogy ez ma már köztudomású — a gyerekek vasútján gyerekek a szolgálattevők. A tíz és tizennégy év közötti úttörők komoly, felelősségteljes játék közben ismerkednek meg a vasúti forgalomirányítás, a postaszolgálat alapvető tudni­valóival. Egyúttal jó alapot kap­nak a későbbi szakiskolai ta­nulmányokhoz. Közülük az el­múlt három évtizedben sokan választották, folytatták felnőtt korban a gyermekfejjel megsze­retett szakmát, hivatást. De kikkel találkoztam most a fővárosi Úttörővasút hűvösvöl­gyi végállomásán. Hadd mutas­sak be közülük néhányat. ■á ! A táborügyeletes Zsoldos La­jos, egyike az itt szolgálatot tel­jesítő ifivezetőknek, ő már kö­zépiskolás. Mert hiszen a kis út­törők nem minden felügyelet nélkül látják el feladatukat. Idősebb társaik, nevelőtanárok, MÁV-alkalmazottak állnak mö­göttük. A 700 fős személyzetből 50—60 a felnőtt. A pályafenn­tartás a MÁV gondja, a gyere­kek foglalkoztatása az Úttörő­szövetségé. — Budapestről és Pest me­gyéből járnak ide a gyerekek. Tanév idején tizenötnaponként kerül sor egy-egy gyerekre. A szolgálat reggel 7-től este 7-ig tart. Aznap elengedik az isko­lából (hiszen csak jó tanulóról lehet szó), itt egyenruhát ölt, be­osztást kér, természetesen egész napi ellátásban részesül. Ilyen­kor nyáron kéthetes turnusok­ban táboroznak. És a két hét alatt nemcsak szolgálatot telje­sítenek. A pihenőcsoport kirán­dulásokat tesz az ország külön­böző tájaira. Aztán vendégcso­portokat fogadunk, most pél­dául debreceni úttörőket vá­runk. Sport- és modellező szak­körünk, énekkarunk, zeneka­runk, népitánc-csoportunk van. Csajbók Zoltán szintén ifive­zető — és népitáncos. — Nyaranta külföldre is in­dítunk egy-egy csoportot — mondja. — Én a közeljövőben Például Finnországba megyek. És külföldi csoportok is jönnek hozzánk cserelátogatásra. A ber­lini úttörővasút pajtásaival rendszeres a kapcsolatunk. . Bőte Csaba most végezte a hetedik­­ általánost, már régi vasutas. Hétközben busszal jár be Solymárról. Mindenféle be­osztásban szolgált már. „Csak még sorompóőr nem voltam” — mondja bánatosan. Aztán még bánatosabban hozzáteszi: „Kla­rinétos vagyok a zenekarban, és úgy volt, hogy mi is mehetünk Finnországba, de sajnos közbe­jött valami.” Bán Boglárka már egy éve jár ide Törökbálintról busszal, villamossal. „Fél hatkor szok­tam kelni, hogy hétre ideérjek, de mindig boldogan jöttem. Most itt táborozom két hétig. Annak idején a bátyám is ide járt, de ő már vasutas, forgal­mista Biatorbágyon.” Huszerl Juditnak pedig az édesanyja volt úttörővasutas, a gyerekek vasútjának az első éveiben. ★ Gyermekév az idei esztendő — az Úttörővasúton azonban minden esztendő a gyermekeké. Merly Krisztina 1379. J­­LIUS | SZABAD FÖLD A Hazafias Népfront és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának hetilapja Főszerkesztő: Etk Gyula Főszerkesztő-helyettes: Söptei János Szerkesztőség: Budapest, Somogyi Béla u. 6. 1978. Telefon: 138—821. Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Budapest, Blaha Lujza tér 3. 1959 Telefon: 343—100. 336—130. Felelős kiadó: Csollány Ferenc Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hirlapkézbesítő hivatalnál, a kézbesítőknél és a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy postautalvá­nyon, valamint átutalással a KHI 261—96 162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj 1 hónapra 10 Ft, negyedévre 30 Ft. Beküldött kéziratot nem őr­zünk meg és nem adunk visz­­sza. index: 25 777 79—2727 Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató ISSN 0133—0950

Next