Szabad Föld, 1980. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1980-07-06 / 27. szám
2 SZABAD FÖLD JÚLIUS: NYÁRHÓ Meredek hegynek teteje, / júliusnak melege, / sugár-italát most kell nyelni, / aki gyümölcs akar lenni... Károlyi Amy, a Kalendárium című versében jellemzi ezzel a szép kis strófával a legmelegebb és legfényesebb hónapunkat, az ismét küszöbönálló júliust. A költőnő jó tanácsát pedig az idén — a szűkmarkú tavasz után — szíves-örömest meg is fogadhatjuk. Jöjjön csak az aratóknak való, növényt hizlaló, gyümölcsöt érlelő nyárjava. Igaz, azért a mögöttünk maradt, búcsúzkodó júniusra sem panaszkodhatunk: sokat behozott a természet késlekedéséből. A mérsékeltebb medárdi időszak fokozatosan váltott át a hamisítatlan nyárba , s Jolán napjára még a hagyományos, hétvégi időromlás is elmaradt. Ahhoz képest hát, hogy tavaly ilyenkor másfél hónapja tombolt már az aszályos kánikula, az idén összehasonlíthatatlanul kedvezőbb helyzetben, hangulatban kezdhetjük a júliussal induló második félévet. Mit tudunk a négy vasárnapos, 31 napot számláló, hetedik hónapunkról hirtelenjében elmondani? Találó a költői hasonlat, hiszen az esztendő kúp alakú meleggrafikonjának ez a négy és fél hét a koronája, teteje. Ahogy például a decemberi napfordulat után — általában a január — a tél leghidegebb időszaka, a júniusi napéjegyenlőséget a legmelegebb periódus követi. Ennek az az oka, hogy júliusra gyengül el a nyugati szél, már nem a páradús óceáni légtömegeké a döntő szó, hanem inkább a Földközi-tenger felől érkező forró, szaharai eredetű, levegőhalmazoké. Különösen meleg a júliusi nyár, ha kizárólag a szárazföldi légtömegek uralkodnak leszálló légáramlással. Erre mondja a szólás-mondás: Meleg nyár, hideg tél. De még mást is állít. Ha július nem főz, szeptembernek nem lesz mit ennie. Nálunk Magyarországon — az évszázados megfigyelések is bizonyítják — a nyár a legmegbízhatóbb évszak. Hozzátehetjük, hogy ugyanez, a középső hónapról, júliusról még inkább elmondható. Bármilyen hihetetlenül is hangzik, csak a július az esztendő egyetlen olyan hónapja, amikor a mezőgazdaságilag művelhető területeken nem fordul elő fagy! Mindenesetre ezekben a hetekben az erős napsütés és a dél felől jövő melegbeáramlások hatására néha olyan forróság alakulhat ki, mint Olaszország középső vidékein. A hónap neve is itáliai eredetet őriz: Julius Caesar emlékét A mi régi kalendáriumaink Szent Jakab Hava és Nyárhava-ként is emlegették hajdanán. Júliusban már — a képzelt égi pályáján — az Oroszlán csillagképben jár a Nap, s bizony az alig észrevehetően rövidülő nappalok, meg a lassan növekvő éjszakák a mérgesen tűző, haragját kiadó, égi vándorunk visszaútját is jelzik. Elsejétől, Tihamér napjától kezdve, a hónap végéig ötvennégy perccel csökken a nappalok hossza. Az idei tudományos távprognózis a hónap első öt napjára és közepére teszi a nyár „tetejének” a csúcsát a legmagasabb lázgörbét. A valószínűségi előrejelzés egyébként csaknem az egész júliusra igazi nyarat ígér. Persze a számítógép sem csalhatatlan , és a már sok év óta tartó változékonyságot a hirtelen fordulatokat sem szabad kikapcsolnunk a várakozásból. Különösen a Balaton partján üdülőknek ajánlatos nagyon is komolyan venni a sárga és a piros jelzéseket , a mezőn dolgozóknak pedig a cikázó villámokat Mert a június mellett a július a legvillámveszélyesebb hónapok közé tartozik. Éppen ezért most a szokásos hazai regulák helyett, két külhoni rigmussal zárjuk a nyár derekára szánt jó tanácsainkat. A franciák szerint ugyanis: Hogyha dörög hajnalban, / Szél megindul óhatatlan. / Hogyha délben „gurgulázik” / Erdő-mező bőrig ázik. / És ha zendül alkonyatkor, / Zivatar lesz a javából! Villámlás idején mi is hasznát vehetjük a német tapasztalatnak: Jól figyelj, s a vihar során / Messze kerüld el a tölgyfát, / Lucfenyőtől mindig szaladj, / De a bükkhöz hű maradhatsz! (súlyán) NYÁRI ÜGY TÖRVÉNYTÁR A munkaügyi miniszter 10/1980. (VI. 11.) MüM számú rendeletével szabályozta a sportmunkatársi munkakörben dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéseit A rendelet értelmében a munkáltató sportmunkatársi munkakörre szólóan munkaviszonyt akkor létesíthet, ha ehhez sportegyesület által rendelkezésére bocsátott létszámkerettel rendelkezik. A munkaviszony legfeljebb négyévi határozott időtartamra létesíthető. A sportmunkatársakat — a sportegyesület véleménye alapján — bércsoportokba kell besorolni és részükre az abban megállapított személyi alapbéreket kell fizetni. A besorolást évenként felül kell vizsgálni és ezt a sportbeli teljesítmény, magatartás és képzettség alapján újból meg kell állapítani. A fentiek szerint foglalkoztatott dolgozó a munkáltatótól az előírt személyi alapbéren felül semmiféle egyéb díjazásban — ide értve a jutalmat és az évvégi részesedést is — nem részesülhet. A munkáltató a sportmunkatársat a sportegyesülettel kötött megállapodásnak megfelelően a sportegyesülethez rendeli ki. A munkáltatói jogokat a sportegyesület gyakorolja. A rendelet melléklete két bércsoportot állapít meg a nemzetközi minősítésű sportolók esetében. Az első bércsoportban foglalkoztatottak havi bértétele ötezerötszáz forint, a második bércsoportba tartozóké ötezer forint. Az első bércsoportba azok a sportolók kerülhetnek, akik felsőfokú vagy középfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek és olimpián, világ- vagy Európa-bajnokságon legalább I—VI. helyezést elértek. A labdarúgók bértételei háromezer és ötezerötszáz forint között mozognak. Gyógyszer a fiókban: hol kezdődik? Az elnökkel nem beszélhettem — a megyeszékhelyen járt —, mégis elidőztem egy kissé a téesz központi irodahelyiségében. Közel a munkaidő végéhez kedélyes hangulat uralkodott az adminisztrátorok szobájában — egy fárasztó nap után. A fiatal agronómus fagylaltot hozott a lányoknak, asszonyoknak. Tréfás évelődés volt a fizetsége, s engem védelmére szólított a férfiszolidaritás. A vidám társalgás közepette az egyik kihúzott fiókban nyugtatószeres dobozokat pillantottam meg. Legatin, Andaxin. Minek egy ilyen jó keselyű társaságba az idegnyugtató? A válasz ez volt: Jó, ha kéznél van, mert nem mindig fejezzük be a napot ilyen vidáman. Néha nagy itt a jövés-menés, és az emberek úgy felidegesítenek bennünket. Lehet, hogy most nem látszik rajtunk, de bizony idegileg eléggé kimerültek vagyunk. Egyre többször és több helyütt hallani. idegileg teljesen kimerültem. És olyanoktól is, akikről én a korábbi emlékeim alapján ezt mindig elképzelhetetlennek tartottam. De hát tudomásul kell vennem, amikor a tanyavilágban tevékenykedő körzeti orvos azt mondja nekem: Írtam én fel már idegnyugtatót 70 éves, fejkendős néninek is. Szüksége volt rá, kétségtelenül. De miért? Igaz, sokat veszekednek a menyével. A fiatalok fel akarják adni a tanyát, ő nem. A fiatalok eljárnak dolgozni, és az öregaszszonyra marad a tehénke, az aprójószág, no meg az egyik kisunoka. Csakhogy ilyesmi régente is előfordult. Mennyi volt az agyonhajszolt, agyongyötört parasztasszony ! Mégse szedtek idegnyugtatót. Igen! Én se emlékszem, hogy népes rokonságom körében valaki efféle gyógyszerrel élt volna. Pedig akadt köztük nebulókkal vesződő tanító bácsi, a mindennapi kenyérért küzdő szőlőmunkás, üdülőben dolgozó könyvelőnő, az időjárás szeszélyeinek kiszolgáltatott szőlősgazda és a megrendelők szeszélyeinek kiszolgáltatott szabó mester. Mindegyik mögött időnként a sors fejszecsapása. Mégis legtöbbjük magas kort élt meg, idegnyugtatók nélkül. Ám ha jól visszagondolok, akadt köztük, aki túl a hetvenen, sőt a kilencvenen, ráfanyalodott az idegnyugtatókra. Persze, már a mi korunkban. Ráfanyalodott? Rossz a kifejezés. Inkább azt mondanám: haladt a korral, igénybe vette az orvostudomány által felkínált lehetőségeket. Korunk egyre több okot ad az idegeskedésre, természetes, hogy az orvostudomány igyekszik segítségünkre lenni — a nyugodt idegállapot megőrzésében. Újabb és újabb gyógyszerekkel, amiknek régente hírét se hallották. Csakhogy a haladás (minden területen) szolgálhat előnyünkre, de hátrányunkra is. Idegesnek lenni ma már a kétkezi munkásnál is olyan divat, mint nagypolgári környezetben volt valamikor a migrén. És nem félek kimondani: ugyanúgy divat az idegnyugtatók rendszeres használata. Dunaföldváron, a 11/14-es gyógyszertár vezetője, Deák Árpádné mondta nekem: A Legatin, a Valeriána orvosi recept nélkül kapható, viszi hát boldog-boldogtalan, ha kell, ha nem. Csakhogy idővel a szervezet hozzászokik és amikor valóban szüksége van nyugtatóra, a könnyebb orvosság már meg se kottyan neki. Idegesek vagyunk? Kétségtelen, hogy a mai hajszás élet idegileg hamarabb kimerít bennünket. De úgy tűnik, mintha mi magunk is elősegítenénk idegállapotunk idő előtti és valódi megromlását. Épp azzal, ami eredetileg gyógyulásunkat segíthetné. Rögtön gyógyszerekhez nyúlunk akkor, amikor még nélkülük is visszanyerhetnénk nyugalmunkat. A régiek gyógyszer helyett többet járták a természetet, vagy fel tudtak üdülni a gyermekeikkel való játékban is. Kezdetben minden kikapcsolódás eredményesebb bármiféle idegnyugtatónál. „Egy ilyen jó kedélyű társalgás többet ér minden tablettánál” — mondtam a téeszirodán a fagylaltot elfogyasztó, lassan hazakészülő dolgozóknak. Igazat adtak nekem, s asztaluk fiókját, benne a Legatinnal, Andaxinnal — bezárták. Szűts László — Lehet, hogy a szomszéd kempingben lakik a Maca! 1980. JLIUS *. SZABAD FÖLD A Hazafias Népfront és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának hetilapja Főszerkesztő: Eck Gyula Főszerkesztő-helyettes: Söptei János Szerkesztőség: Budapest, Somogyi Béla u. 1978 Telefon: 138—821 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Budapest, Blaha Lujza tér I. 1959 Telefon: 343—100, 336—130. Felelős kiadó: Till Imre Igazgató Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél és a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHJ Budapest V. József nádor tér I. 1900) személyesen vagy postautalványom, valamint átutalással a KHI 215—96 162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj hónapra 10 Ft, negyedévre 30 Ft Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk viszsza. index: 25 778 BC—2785. Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató ISSN 0133—0950