Szabad Föld, 1982. július-december (38. évfolyam, 27-52. szám)
1982-07-04 / 27. szám
2 SZABAD FÖLD Honfoglalók a homokon Festő sem álmodhatna szebbet: zöld mezőben virágtenger, fenyők örökzöld tűlevelei türemlenek a magasba. Amott, a szőlőlugas környékén és tovább, egészen a kerítésig rózsák, liliomok, szegfűk tengere. A fenyők övezte betonjárda szélén, a pázsit mellett megint és újból virág ... Tizenhárom évvel ezelőtt Herczeg Ferenc, a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat hálózati ellenőre gazdája lett e négyszáz négyszögölnyi ceglédi pusztaságnak... •.. — Az első esztendő őszén kibányásztam a tőkéket az embermagasságú gyom közül — mondja. — Amennyit adtak a tőkék, annak árából fizettem ki e telek árát... Ha jól emlékszem, négyezer-ötszáz forintért vettem ezt a telket. Telket? Ma már egy valóságos üdülőkert az a terület, melyet a városi, kert nélküli házban élő Herczeg Ferenc vásárolt. Miért is? — Valamikor aktívan sportoltam, az atlétikában voltam jeles, s hogy abbahagytam a rendszeres mozgást, hiányzott az a test és lélek egyensúlyát fönntartó munka. Megvettem ezt a telket, s ha úgy adódott, munka után, szombat-vasárnapon kikerékpároztam ide. Azt hiszem, huszonegyezer kilométer van a kerékpárom nyerge mögött... ■ Körülöttünk csemegeszőlő-lugas, egressövény, virágsövény díszük. S középen a betontuskókon a faház. A tavasztól őszig otthont adó lakhely mögött, a pázsit szélén pinceajtó. Herczeg Ferenc megemeli a könnyű lemezajtókat — úgymond, szellőztetni kell —, s aztán megmártózik a pince fölötti, nyolcvan hektó űrtartalmú medencében. Fóliatetejű ez a medence, gyűjti a meleget, s tíz perc alatt nyíltszínű strandot varázsol Herczeg Ferenc. — Pihenni akartunk, amikor megvettük, de a telken megterem a főznivaló is: petrezselyem, sárgarépa, karalábé, miegymás — fűzi hozzá. A faház előszobájában televízió berreg. — Kalákában vezettük be a villanyt. S ugye, ha villany van, minden van... Jól érzi itt magát a feleségem és a fiam is. Tavasztól őszig naponta kinn vagyunk. Kivéve azt a néhány hete, melyet külföldön vagy a Balaton mellett töltünk. Herczeg Ferenc a pincébe invitál: — Nézze ezt a nemes penészszel burkolt kulacsot — mutat a falon függő, becses jószágra. — Ebből ivott ceglédi bort Kossuth apánk Turinban ... Merthogy dédnagyapám is tagja volt a Turini Százaknak ... Tóth János, a negyvennyolc éves férfi városi, emeletes lakásából menekült ide, a Cegléd alatti kertek alá tíz évvel ezelőtt. Háromszáz négyszögöl portát vált. — Amikor először kijöttünk a „birtokra”, nem hittük, hogy a sívó homokon valaha is megterem a növény. A növény, azaz a gyönyörű szőlő, konyhazöldség, s a virágok sokasága itt pompázik körülöttünk. Tóth János, a Dél- Pest megyei Sütőipari Vállalat anyagbeszerzője lesi a gyülekező felhőket. Nem igyekszik az esőt hozó idő, hát bekapcsolja a szivattyút. Hull az éltető permet, burgonyára, zellerre, virágra. — Ha időm engedi, nemcsak vasárnap találkozom a Nappal — mondja. Köznapon két-három órát is eltöltök a növények között. S ha tehetem, itt, a hétvégi házban alszom. Tóth János a kert közepén dagadó fóliasátorhoz lép, leemeli a műanyag lepelt. A kardvirágok az ég felé nyújtózkodnak ... B. L CSODA A ZÖLDSÉG UTCÁBAN (Mészáros András rajza) TÖRVÉNYTÁR A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tájékoztatót adott ki az egyetemi és főiskolai hallgatók őszi közhasznú mezőgazdasági munkájának jobb előkészítéséről és megszervezéséről. A tájékoztatás szerint az illetékes szervek még az ez évi szerződéskötések előtt a helyszínen megvizsgálják a tanulók elhelyezésének és ellátásának feltételeit. Ahol az előírt feltételek nincsenek meg, és azok megteremtése az őszi munkák kezdetéig nem lehetséges, ott a tanulók foglalkoztatását nem engedélyezhetik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gazdaságok egy részében javítani kell a tanulók és a tanárok munkájának anyagi elismerését. Ennek módozatait a gazdaságok és az oktatási intézmények kölcsönösen alakítják ki és szerződésben rögzítik. Az egyetemi és főiskolai hallgatókkal olyan munkák elvégzésére célszerű megállapodni, melyek — normális erőkifejtés és a munkaidő fegyelmezett kihasználása esetén — legalább napi száz forint keresetet biztosítanak számukra. A tanulók étkeztetéséről a foglalkoztató gazdaság, az üzemi étkeztetésben részt vevő dolgozókra érvényes térítés ellenében köteles gondoskodni. A MÉM a közvetítéssel csak kivételes esetben foglalkozik. A gazdaságok és vállalatok közvetlenül keressék meg a felsőfokú oktatási intézményeket és szerződésben állapodjanak meg lehetőleg hosszabb távra szólóan. A közlemény szól a felső tagozatos általános iskolai tanulók és a középiskolások őszi közhasznú munkájáról is. Itt szintén értelemszerűen alkalmazni kell azokat az előírásokat, amelyek a felsőfokú oktatási intézmények tanulóira szólnak. Divat a faragatlanság ? Viselkedni annyi, mint bizonyítványt kiállítani önmagunkról. Mostanában mind gyakrabban halljuk, tapasztaljuk: baj van viselkedésünk minőségével, divat lett a faragatlanság, a durvaság. Pedig az ember azt remélné, hogy a mi társadalmunkban a nevelés, az iskolázottság, a műveltség terjedésével növekszik a közösségi szellem, a tisztesség, az egymás iránti figyelmesség, a példás magatartás is. S lám, e helyett valami más történik, olyasmi, ami azok véleményét igazolja, akik azt mondják: a jó modor, a társadalmi együttélés normáinak betartása független a kultúrától, az vagy benne van az ember természetében, vagy nincs. Nos, én kételkedem a vele született jellemességben, inkább hiszek azoknak, akik úgy vélekednek, hogy ezt a nemes tulajdonságot életünk során, úgymond menet közben szerezzük meg: a családban, az iskolában, a munkahelyen. Jómagam nem tartozom a minden apróságon felháborodó, szemforgató álszentek közé, mindamellett — akárcsak mások — én is hordozok a tarsolyomban néhány olyan bosszantó tapasztalatot, amely már-már jelenségszámba megy, s ezért — legalább egy sóhajtás erejéig — kötelességemnek érzem szóvá tenni. A minap, amint gyanútlanul sétáltam a körúton, az egyik sarkon kifordult három suhanc. Megálltak előttem, s tekintetüket a járda egy pontjára szegezték. Önkéntelenül odanéztem, de semmit sem láttam, ők pedig — jót mulatva a sikerült heccen — röhögve továbbáltak. Nem tudom, hogy ezenkívül még hányszor „sütötték el” ezt a silány trükköt, s arról sincs tudomásom, hogy a járókelők közül akadt-e valaki, aki a jó modorra figyelmeztette őket, én mindenesetre szó nélkül, bár kissé rosszkedvűen folytattam sétámat. Más. Utcánkban a szemközti házat tatarozzák. Az állványokon mindig akad egy-két lézengő, aki azzal szórakozik, hogy leírhatatlanul mocskos, de egyértelmű szavakat kiáltoz az alatta elhaladó fiatal nőknek, nem kímélve a babakocsit toló kismamákat sem. Kíváncsian várom, hogy az épületen dolgozó meglett családapák közül valamelyik mikor tanítja móresre a magukról megfeledkezett vidám fickókat, de hasztalan. Viselkedésünk minősége kapcsán szólhatnék még a fiatalkorúak körében tapasztalható reprodukálhatatlan beszédstílusról, a hangoskodókról, a kötekedőkről, a szemetelőkről, a reagálókról ... Sajnos, mindannyian jól ismert figurái az utcáknak és tereknek, s így vagy úgy, de valamennyien fittyet hánynak a jó ízlésre, a társadalmi normákra, az emberi együttélés szabályaira. Az elszomorító jelenség már szinte járványként terjed, ám a ragály hordozói szerencsére kevesebben vannak, s ami a legfontosabb: még nem bűnözők! Ugyanakkor jó ha tudjuk: a lelki és szellemi eldurvulás, az érzelmi sivárság igenis lehet az erőszak és a bűn előszobája! A jó érzésű többség kötelessége megóvni és tisztán tartani társadalmunk emberi arculatát... Ari Kálmán Válasz egy kérdésre Olvasóink többször érdeklődnek szerkesztőségünkben, hogy az SZTK-ra kiírt betegbiciklire hogyan és hol lehet kerékpárgumikülsőt beszerezni, illetve vásárolni. A SZOT Társadalombiztosítási Igazgatóság raktárában kérdésünkre elmondták, hogy ez Budapesten jelenleg hiánycikk. De ha a beteg a Keravill-üzletben megvásárolja a gumikülsőt, akkor a lakóhely szerinti SZOT Társadalombiztosítási Igazgatóságon a vételár 85 százalékát visszatérítik számára. Javaslatunk mindenképpen az, hogy először a területileg illetékes szerv raktárát keressék meg ilyen jellegű problémáikkal, s aztán érdeklődjenek a Keravill-üzletekben. (b. zs.) 1982. JÚLIUS 3. SZABAD FÖLD A Hazafias Népfront és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának hetilapja Főszerkesztő: Eck Gyula Főszerkesztő-helyettes: Söptei János Szerkesztőség: Budapest. Somogyi Béla u. 6. 1978 Telefon: *138-821 Kiadó: a Hírlapkiadó Vállalat. Budapest. Blaha Lujza tér 3. 1959 Telefon: 343-100, 336-130 Felelős kiadó: Till Imre Igazgató Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél és a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI. Budapest V. József nádor tér 1 1900) személyesen vagy postautalványon, valamint átutalással a KHJ 215—96 162 pénzforgalmi jelzőszámra Előfizetési díj nőnapra 12 Ft, negyedévre 86 Ft Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk viszsza Index: 25 777 82—2845, Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató ISSN 0133—0950