Szabad Föld, 1985. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-05 / 1. szám

2 SZABAD FÖLD Január, február*•­ itt a nyár Rohan az idő! Jószerivel még ki sem hevertük a négy + há­romnapos ünnep kellemes meg­­próbáltatásait, máris itt a far­sangot nyitó hétvége, az önfe­ledt ingadozás február derekáig tartó, hagyományos időszaka. Persze azért. Nem kell mindig kaviár — idézhetjük az újabb keletű­ szállóigét is, mert az ün­nepek, s a kikapcsolódási lehe­tőségek dolgában 1985 sem sze­rénykedik. Sőt, mintha az idei naptárkonstelláció még a tavalyi bőséges kínálaton is túl akarna tenni. De nézzük csak az új eszten­dő menetrendjét, meg a Mun­kaügyi Közlöny idevágó rendel­kezését, hogyan is módosul az ünnepekhez kapcsolódó pihenő­nap-áthelyezések­ idei, hosszú sora? Augusztus közepéig nem történik változás, a hivatalos munkarend pontosan a naptár­hoz igazodik. Április negyedikét, felszabadulásunk mostani ki­emelkedő évfordulóját egyetlen munkanap követi, utána pedig a három napra bővülő tavasz­ünnep, a húsvét következik. (Remélhetően jó idővel, hiszen a karácsony ugyebár fehér volt, s a nem túl zordnak jósolt idei tél még február végéig kitom­bolhatja magát.) Május elseje a tizennyolcadik hét közepére esik, így csak affé­le kis víkendre kínál lehetősé­get. A következő „hármas ün­nep” augusztus huszadika körül alakul ki, méghozzá úgy — és ek­kor lépnek be a módosítások —, hogy augusztus 16-án pénte­ken a hétfői munkarend szerint, másnap szombaton pedig (nem elírás!) a pénteki munkarend szerint dolgozunk. Mindenesetre a hétfő lesz szabadnap. Hadd vessük közbe, hogy az ágazati miniszter — az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével és az illetékes szakszervezettel, a szövetkezetek esetében pedig az országos érdekképviseleti szer­vekkel egyetértésben — a lakos­sági ellátást és szolgáltatást vég­zők, valamint az általánostól el­térő munkabeosztásban dolgo­zók munkarendjét az itt közöl­tektől eltérően határozhatja meg. No, szintén „hármas ünneppé” alakul hetedike, mikor is az ész­szerű összevonás nyomán no­vember tizedikén vasárnap munkanap lesz, s helyette no­vember nyolcad­ikán pénteken pihenhetünk (vagy éppen szor­goskodhatunk a csöppet sem ha­szontalan „második gazdaság­ban”). December huszonnegyedikén szabadnap lesz, hogy majd a háromnapos karácsony után december huszonnyolcadikén szombaton törleszthessük a kedden el nem végzett munka­helyi kötelességünket. Másnap 29-én vasárnap szintén munka­nap lesz, a következő keddre át­helyezett, szilveszteri pihenő fe­jében. Hogy talán egy kissé bonyo­lult így ez a pihenőnap-átrende­zés? Nem a Hivatal, de a jó öreg Gergely-naptár, meg az ötnapos munkahét a ludas benne, ha az első olvasásra furcsának is ta­láljuk. Azt pedig már a bizo­nyára nem absztinens görög bölcselő, Démokritosz is megál­lapította, hogy „Az élet ünnep­napok nélkül olyan, mint a hosszú vándorút a vendégfoga­dók nélkül.” Ám félre a szilveszterhangu­latú tréfálkozással, mert az idei esztendő, s vele együtt az 1985- ös naptár a hétköznapok komo­lyabb tennivalóira, feladataira is emlékeztet. Korábban, ilyen­kor év elején, ha a kilátásokat latolgattuk, még azt mondtuk, hogy nehezebb lesz az év a ta­valyinál, de jóval könnyebbnek ígérkezik a következő esztendő­nél. Ha nekigyűrkőzünk, s megfog­juk a munka ránk kiszabott bol­­dogítóbb oldalát, nyugodtabban koccinthatunk Szilveszter nap­ján a következő évre. Nem lesz nehezebb 1986, a váltás, az új ötéves terv első esztendeje Január, február ... — mondo­gatták ilyenkor már a nyarat is emlegetve a hajdani öregek. Még a tavasz is messze van, de az idő, láthatjuk hogy vágtázik. Nincs mit tennünk, vele kell hát tartanunk, s ehhez kívánunk a naptárböngészőknek is jó erőt, egészséget, békés boldog új esz­tendőt! (sulyáni IDŐSZERŰ... TÖRVÉNYTÁR A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Értesítő 19. szá­ma tartalmazza a kiegészí­tésekkel és módosításokkal bővített méhészeti rendele­tet. A rendeletből az aláb­biakat emeljük ki. A méhészkedést — az ide is vonatkozó más jogsza­bályok megtartásával — erre alkalmas területen mindenki szabadon gyako­rolhatja. A többlakásos há­zak udvarán és közös hasz­nálatú kertjében méhésze­tet létesíteni csak az ösz­­szes lakás bérlőjének, il­letve tulajdonosának hoz­zájárulásával szabad, de ebben az esetben is meg kell tartani az elhelyezési szabályokat. Elhelyezési szabályok: méhészetet közös haszná­latú épülettől és a szom­széd ingatlantól négy mé­ter, a használatban levő utaktól pedig az út mellet­ti vízvezető árok külső szé­létől számított tíz méter távolságon túl szabad el­helyezni. Ha szomszéd in­gatlantól való négy méter távolságot megtartani nem lehet, a méheknek ellenke­ző irányban vagy legalább két méter magas tömör — deszka-, tégla- stb. — ke­rítés vagy élősövény létesí­tésével a magasban kire­pülésüket kell biztosítani. Lakott területen, indo­kolt esetben az illetékes községi vagy városi szak­­igazgatási szerv a fentiek­től eltérő intézkedéseket is tehet. A méhek vándoroltatását illetően egyebek között a következő szabályok az irányadók: a vándorméhé­szet tulajdonosa vagy ke­zelője a méheknek a ván­dorterületre vitelét és az onnan való elszállítását a községi vagy városi szak­­igazgatási szervnél egy na­pon belül jelentenie kell; állami méhészethez öt kilo­méter távolságon belül mé­­heket letelepíteni csak a telepvezető engedélyével szabad. A rendelet tartalmaz méhegészségügyi előíráso­kat is. 1985. JANUÁR 5. Tücsökvadászat, ismétléssel Szomorú dolog egy férfiem­bernek, amikor a lányok kiko­sarazzák, még akkor is, ha az illető férfi a tinédzseréveknek csupán az alsó negyedét tapos­sa. Mivel nem szeretném fölös­legesen koptatni az időt, mind­járt el is mondom, hogy a leg­kedvesebb barátom, a Kétfalusi Sanyi járt így. Még nem voltunk iskolaha­­gyottak, amikor ugyancsak meg­tetszett neki a felvégről egy kis copfos, cserfes Lány. Az igazat vallva, nem volt az túlságosan szép, de tán csúnya sem, amo­lyan kis bögyösödő, akit a na­gyobbacska fiúk már kezdenek megkülönböztetni a gyerekek­től. A szemei szépek és huncu­tok voltak, de az arcocskáját a szeplők úgy beborították, mint a rozsdafoltok kora tavasszal a kapát Még ma sem tudom, mit evett volna a barátom ezen a lányon, de az tény, hogy sokért nem ad­ta volna, ha sikerül barátságot kötnie vele. Ám a kislány erre nem sok hajlandóságot mutatott. Ez főleg akkor derült ki, ami­kor az egyik vasárnap úgy érez­te, már éppen elég bátorságot gyűjtött magában össze, hogy a kislányt a korzón megszólítsa, és megpróbálja hazakísérni. A barátnőjével sétafikáló kis­lány azonban Sanyi nemes szán­dékát és bátorságát nem méltá­nyolta, mert meglehetősen go­rombán kiadta az útját. Ebben, hogy melyik játszott nagyobb szerepet, a barátom sihedersége, vagy családjuk szegénysége, azt ma sem tudnám eldönteni. Barátom­­önérzetét a kislány elutasító magatartása nagyon érzékenyen érintette, a gorom­basága meg egyszerűen felbő­szítette. El is határozta, hogy lesz ami lesz, de azért megfizet neki. Másnap el is mesélte az esetet a testi-lelki jó barátjának, Pénzes Pajának, akivel rendsze­rint együtt jártak kecskét legel­tetni. A két fiúnak kint a lege­lőn mindig jobban fogott az esze, mint az iskolában. Most is hamar kisütötték, hogy a kis fel­­fuvalkodott Zsuzsin hogyan kell bosszút állni. Tudták, hogy a lány otthon a ház utca felőli szobájában al­szik, s nyári időszak lévén a két ablak éjszakára is nyitva ma­rad. A két jó cimbora megálla­podott, hogy egy cipősdobozt te­­legyűjtenek a legelőn tücsökkel és azokkal együtt mennek el er­te Zsuzsu­khoz éjszakai szere­nádot adni. A fiúk nehezen várták az es­tét. Alig nyelték le a vacsorát, máris elcsenték magukat ha­zulról, és a nagy doboz már­­már álért tücsökkel elindultak a felvégre, hogy megtorolják a Sanyi lelkében tett kárt. A lá­nyok házához érve Sanyi fel­kapaszkodott a nyitott ablakba, Pali meg tartotta, hogy le ne essen, és közben figyelt, hogy nem jön-e valaki. Sanyi meg a dobozból marékkal dobálta be a szobába a fekete muzsikuso­kat Nagyrészüket a már meg­vetett ágyba. — Nesze neked, Zsuzsi — mormogta —, ha én nem kel­lettem, aludj akkor a tücskök­kel! Az akció második része csak ezután következett Ez abból állt, hogy a két hivatlan ven­dég az utca túloldalán felmá­szott az ablakkal szemközti kő­risfára. Jó félóra is eltelhetett már a kényelmetlen várakozás­ban, amikor végre megjelent az ifjú hölgy a szobában, hogy nyu­govóra térjen. Az ágyban ha­marosan testközelségbe került a mezei muzsikusokkal. Ettől nagyon megijedhetett, mert si­koltozva menekült ki a szobá­ból, majd jellegzetes falusi há­­lóöltözetben megérkeztek vele a szobába a szülei is. Az apa előbb azt hitte, hogy a lány csak hisztériázik, amikor azonban villanyt gyújtott, pillanatok alatt felbőszült, s káromkodni kezdett. Rádöbbent, hogy ez al­kalommal a lánya kivételesen nem nyafogott, hanem valaki csúnyán elbánt velük. Aztán a család megkezdte az éjszakai tücsökvadászatot. A két fiú a fa tetején kitűnően szórakozott, miközben Zsuzsiék seprűvel, la­páttal, a család széles tenyerű feje pedig puszta kézzel szedte össze és dobálta ki az ablakon a rovarokat. Azt hiszem, ezek lehettek a tücskök mezei ha­dából azok a kivételes példá­nyok, amelyekre életük során az emberek kétszer is vadásztak. Hajdú Sándor — Torkig vagyok a bejgliddel... (Dalloa Jenő rajza) SZABAD FÖLD A Hazafias Népfront és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának hetilapja Főszerkesztő: Eck Gyula Főszerkesztő-helyettes: Söptei János Szerkesztőség: Budapest Somogyi Béla u. 1. 1878 Telefon: 138-821 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Budapest, Blaha Lujza tér 3. 1938 Telefon: 343-100. 336-130 Felelős kiadó: Till Imre, vezérigazgató Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely posta­hivatalnál, a kézbesítőknél és a Posta Központi Hírlap Irodá­nál (KHI) Budapest , József nádor tér­­ 1900 személyesen vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 315—90 162 pénzforgalmi jelzőszámlára. Előfizetési díj: 1 hónapra 16,— Ft, egy évre 192,— Ft. Beküldött kéziratot nem érzünk meg és nem adunk vissza. Index • 25 777­­4—6363. Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató ISSN 0133—0950

Next