Szabad Föld, 1987. július-december (43. évfolyam, 27-52. szám)
1987-07-03 / 27. szám
2 SZABAD FÖLD Még egyszer a zeolitról Néhány évvel ezelőtt igen sokat hallottunk egy „új” anyagról, a zeolitról. Persze az anyag akkor sem volt új, csak éppen a köztudatba akkoriban került be. Újabban viszont mintha elcsitult volna az ásvány körüli hírverés. — Mi újság zeolitügyben? — kérdeztük dr. Baksa Csabát, az Országos Érc- és Ásványbányák műszaki titkárát. — A zeolit olyan ásvány, amely természetes körülmények között vulkáni tufában keletkezik. Ez az ásvány sokáig jelentéktelen anyag volt, éppen csak az ásványgyűjtők ismerték. Körülbelül két évtizede fedezték fel. Azok az országok, ahol ez az ásványcsalád megtalálható, a felismerés után azonnal elkezdték a hasznosítását. Az ásványnak olyan csöves szerkezete van, amely lehetővé teszi, hogy a csőben különböző anyagokat tudjon raktározni és ezeket fokozatosan le is tudja adni. Ez teszi rendkívül hasznossá! Külföldön, amikor felismerték ezt e kedvező szerkezeti tulajdonságot és rájöttek, hogy a kristályszerkezetet mesterségesen is be tudják állítani, elkezdték szintetikusan is gyártani. A természetes zeolitok fő tulajdonsága az ioncserélés, vízelnyelés, gázelnyelés, így jól hasznosítható a mezőgazdaságban, a víztisztítás, szagelszívás, szárítás, állati takarmányozás területén. Jelentős eredmények érhetők el a talaj szerkezetének, vízháztartásának javításában is. A vegyiparban ioncserélőnek, katalizátornak, a mosószeriparban a káros alkotók elnyelésére alkalmazható. — Mindezt nyilván tudja a magyar zeolit is_____ — Természetesen tudja, illetve tudná. Tudományos szinten több évtizede ismerjük az ásványban rejlő lehetőségeket, de ipari méretekben mintegy másfél évtizede foglalkozunk vele. A zeolit biztosítja a víz utánpótlását, hőtartó képessége miatt pedig sokáig őrzi a nyár melegét. A zeolit hasznosítása a mezőgazdaságban indult meg. Különböző állati takarmányadalékokat állítottunk elő: tápot nyúlnak, baromfinak, nutriának. Az emésztés során ez a táp magába szívja az ammóniatartalmú mellékterméket, ezzel tehermentesíti az állatot. Tíz éve folynak etetési kísérleteink. A vélemények megoszlanak. Van, aki esküszik rá, van, aki károsnak ugyan nem tartja, de félti a súlygyarapodást. Nagy reményeket fűzünk sertéstápunkhoz, bár itt is vannak viták. — Úgy tudom, hogy a talajjavításban, az almozásban viszont igen kedvező volt a fogadtatás. — Igen, nagyon jó eredményei vannak a talajjavító, vízellátást biztosító őrleménynek. Ugyancsak keresik az állatialom-kiegészítőt. Általában jó a háztartásban alkalmazható szagelszívó keverék is. — Beváltak hát végül is a zeolithoz fűzött remények? — Őszintén szólva, azt gondoltuk, jóval több zeolitot tudunk termelni. De hát a mezőgazdaság is szegényebb manapság, kevés a pénz a kísérletezésre. Tavaly mindössze 7 ezer tonnát termeltünk zeolitból. Pedig mi hiszünk benne! Mostanában a külföldi piacon is kezdünk erősödni. Legérdekesebb termékünk egy víztisztító zeolit, amelyet nem nyersen, hanem megőrölve és vegykezelve Svédországba küldünk. Tavaly 600 tonnát adtunk el belőle, az idén jóval nagyobb rendelésünk van. Ivóvizek, de uszodák, strandok víztisztításánál is nagyon jól bevált. Ausztriába 1300 tonna macskaalmot exportálunk, ezt is növelni szeretnénk. Tudjuk, hogy vizeink 40 százaléka nitrátos. Tehát ezen a területen jelentős mértékben hasznosíthatnánk a zeolitot. Jobban kellene tudatosítanunk környezetvédelmi szerepét i s. A. Az egészséges életmódért nagyon fontos társadalmi kérdéssé vált egészségünk megőrzése. Sok intézkedés született már eddig is e tekintetben. Most újabb ilyen jellegű rendelkezésről adhatunk hírt. Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal rendelkezést adott ki a diáksport fejlesztéséről. A rendelkezés szövegéből egy tételt szó szerint idézünk: „A sportszervezet a diáksportot — a verseny- és élsport érdekeinek figyelembevétele mellett — elsősorban sportlétesítményeinek és sporteszközeinek a diáksport céljaira történő rendelkezésre bocsátásával segítse.” T. S. á . A pénzügyminiszter újabb rendeleteket adott ki a takarékbetétekről. E rendeletek néhány részletét ismertetjük. A Magyar Közlöny 15. számában jelent meg a rendelet a lakásnyeremény-takarékbetétről. Ilyen takarékkönyveket huszonötezer, illetve ötvenezer forint összegben lehet váltani. A bank kamat helyett — évi hatszázalékos kamatot figyelembe véve — nyereményalapot képez, amelyből a betétesek között azonnal beköltözhető lakásokat sorsol ki. A sorsolások félévenként történnek. Lakás helyett annak forint értéke is igényelhető. A Magyar Közlöny 17. számában a pénzügyminiszter módosító rendelete a nyeremény-takarékbetét és a gépkocsinyeremény-takarékbetét újabb szabályait tartalmazza. A Magyar Közlönynek szintén a 17. számában jelent meg a takaréklevélről szóló pénzügyminiszteri rendelet. A lakosság betételhelyezésének ez is egyik formája. A takaréklevélre a bank által meghatározott összegeket lehet elhelyezni. Takaréklevelet bemutatóra szólóan vagy a rendelkezési jog fenntartásával lehet váltani. A takaréklevél kamata hat év eltelte után évi tíz és fél százalék. Az elhelyezéstől számított egy éven belül történő felvétel esetén kamat nem jár. Egy év eltelte utáni felvételnél a kamat évi öt és fél, két év után nyolc, a harmadik és negyedik év után kilenc és fél, az ötödik év eltelte után történő felvételnél a kamat évi tíz százalék. Az úgynevezett szelvényes takaréklevélnél a kamat évente is felvehető. Amennyiben erre nem kerül sor, a betétest kamatos kamat illeti meg. Más takarékbetéti formákról a rendelet egyebek között így szól: a kamatozó betétkönyvben elhelyezett, látra szóló takarékbetétek kamata évi két százalék, az egy évre tartósan lekötött takarékbetét kamata évi hat százalék, két évnél hét százalék, a három évre tartósan lekötött takarékbetétek kamata pedig évi kilenc és fél százalék. A Kölcsönös Segítő Takarékpénztáraknál a havi rendszeres befizetéssel elhelyezett betét kamata évi öt százalék. Az iskolai takarékbélyeg betéteket egyszeri ötszázalékos kamat illeti meg. Éljenek a fák! A címet Nagy László költőtől kölcsönöztem. Először ő kiáltotta bele a ceglédi határ egyik szögletébe — ahol éppen gyümölcsöst telepítettek a szövetkezeti emberek —, hogy éljenek a fák! Később ezt egyik versében le is írta és most a Nagytétényben rendezett természetvédelmi kiállításnak ez a jelmondata: éljenek a fák! Annak idején, vagy húsz esztendővel ezelőtt, mikor Nagy László velem jött az emlékezetes háromnapos riportútra, még kevesebb szó esett a természetvédelemről. Holott már akkor is előrevetette árnyékát az a pusztulás, ami azóta tragikus sebességre kapcsolt. A gerarollal kezelt burgonyatáblák termése már ehetetlenné vált és a virágzó lucernásokon milliószámra hullottak porba a méhek. Arról azonban még akkor nem hallottunk, hogy a savas esők Európa erdeinek egyötödét pusztítják és a folyók, tavak élővilágára is rájár a rúd. Útitársam , aki imádta az erdőt, mezőt, annak vadjait, énekesmadarait, bogarait, kakukkfüves árokpartjait, magából kikelve méltatlankodott, mikor az egyik szembejövő tehergépkocsi négy sarkába tűzve virágzó cseresznyefaágat pillantott meg. Dühöngött, betyároknak nevezte és elítélte azokat, akik prédának tekintenek mindent, amit az élővilág eléjük tár. A pelyhes madárfiókákat, a kedves őzborjakat, a virágzó fákat, a vadnak rejtekhelyet nyújtó bokrokat . . . mindent, ami gyengébb és védtelenebb a galád támadónál. Nagy Lászlónak azokról a kóros tünetekről is megvolt a véleménye, amelyek azt bizonyították, hogy az ember még az önmagát fenyegető veszélyhelyzetet sem ismeri fel. Mérget szór a szünedekre, szőlőskertekre és gyesősökre, s a terméssel egyre*Míu magát is mérgezi. b- |p Örökké emlékezetes marad , társamnak az a mondata, iw rint: minden virágzó cseres! - t ág, amit letörnek és minden t bimbó, amit koszorúba kötne falra ítélt részecskéje az élő í I nak, amiért egyszer felelnünk fe*ig. A kezdeményezésekben napjinkban már nincs hiány. A tér. J szetvédelem napján a telev |g| képernyőjén láthattuk, ahogygótarjánban látványos felvonás rendeztek és feliratokat cipelve *||| rendre, tisztaságra intő röpcédul i| kát osztogatva, gyermekek árasz tották el az utcákat. Ámde a környezetvédelemben ez csak amolyan első tipegő lépést jelenthet, hiszen gyárkémények és különbözző vegyi üzemek százai ontják füstöt, a gázt s az életet pusztít! veszedelmes melléktermékeket. Nézzünk csak körül az iparvidéékeinken. Folyóink közül a Sas lassan halott vízzé válik, amelyben nemcsak a halak, de a partot szegélyező növények is kipusztulnak . Fővárosunk forgalmas útvonalai — csúcsforgalom idején — tüdi már a benzingőz, s a fák állva hanak meg. Halászoktól halló, hogy az egykor csemegének simító dunai halak húsát áthatja a kellemetlen íz, ami a folyóban is alacsony vízállás mellett felgyilemlik. Az élővilág pusztulásának jele már elérték a szántóföldjeinket?" A talajjavítással visszahódított területek mellett újabb határrészeken pusztul a talaj. A rovarkárt tevők ellenállóképessége ugyanúgy, növekszik, akárcsak a gyomoké ésa védekezésben egyre nagyobb dózisokat kénytelen bevetni az ember. Ráadásul új, eddig nálunk ismeretlen kártevőkkel is számolni kell. A burgonyabogár és új amerikai fehér szövőlepke ma meghonosodott, de a láthatára újabb kártevők tűnnek fel. Fölvetődik a kérdés: győzzük a védekezést olyan mérgező anyokkal, amilyeneket eddig is használtunk? A válasz: nem sokáig természetvédelemben mindeenekelőtt a szennyezést kell megállítani. Ez pedig a kémiai anyagok használatának visszaszorítását követeli. Egy szó, mint száz, sürgősen cselekednünk kell, mert lehet, hogy holnap már késő. Dancs József . 1987. JÚLIUS 13. tt .*rezók SZABAD FÖLD « ’ :ré-A Hazafias Népfront és a Termelőszövetkezetek • ’ZOK Országos Tanácsának hetilapja . epa-Főszerkesztő: Itték Eck Gyula - iyek Főszerkesztő-helyettes: Söptei János Major Lajos Szerkesztőség: Budapest, Somogyi Béla u. 6. 1978 Telefon: 138-821, 343-100 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Budapest, Blaha Lujza tér 3. 1959 Telefon: 343-100, 336-130 Felelős kiadó: Vágner Ferenc vezérigazgató Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest V., József nádor tér 1. 1900 közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96 162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj 1 hónapra 16 Ft, egy évre 192 Ft. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza, index: 25 777 87—1105. Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató ISSN 0133—0950 48 * * *