Szabad Föld, 1989. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-06 / 1. szám
2 SZABAD FÖLD Rövidebb farsang, korai húsvét Már az év, mint homokóra, fordul: / elfogy az ó, most kezd fogyni az új, / s mint únt homokját a homokóra, / hagyja gondját az ó év az újra . . . Alkalmazkodván a két ünnep közötti csonka hét kissé talán bágyasztóbb hangulatához, aligha ünneprontás Babits Mihály örök érvényű évbúcsúztatója. Mert szombaton már, mire elkészül a töltött káposzta, kisül a malacpecsenye, országszerte magasra csap a dudaszótól, kereplőktől hangos, szilveszteri jókedv. Pesten például új színfolttal ötvöződik az éjfél körül tetőző össznépi karnevál: néhány ezren a józan élet hívei közül — a 0 órakor esedékes koccintás helyett — versenyben futnak át vénülő századunk nyolcvankilencedik esztendejébe. Mindenesetre az „ellentábor” számára is mérsékeltebb programot hirdetett meg cselekvő közreműködésével a minap a tizenhárom híres borvidékünk színeit képviselő Magyarországi Borrendek Országos Szövetsége, amikor kimondotta: legyen 1989 a kulturált borfogyasztás éve! Hát, úgy legyen! — teheti hozzá az alkalmi krónikás, aki a felelőtlen jövendölés helyett most is csak az új naptár áttekintésére és némi kiegészítésére tud szorítkozni. Megkönnyítendő az olvasó dolgát a böngészésben, kezdjük is nyomban az elején újév ünnepével. Amely vasárnapra esik, és amiről ebben a konstellációban még azt írta Apáczai Csere János, a XVII. század híres tudósa a kalendáriumában, hogy: Ha januárius első napja vasárnapot mutat, a tél csendes, a tavasz szélvészes, a nyár száraz, a szüret viszont bőséges lészen. A legközelebbi „sátoros ünnep” — s addig jószerivel el sem fogy a bejgli — az idei, korai húsvét, amely fehér is lehet, mert március 26—27-re esik. Ebből aztán az is kiderül, hogy már a jövő héten startoló farsang — legalábbis a nagyböjtöt tiszteletben tartó hívők számára — igen korán, február hetedikén a „húshagyókor” véget ér. Előtte két nappal a kaposvári Dorottyának is igyekeznie kell a bálozással (még inkább a hideg idő hagyományos „szorításával”), mert a mohácsi busók, akár olvad, akár fagy, hamvazószerdáig elparentálják a telet. A csillagászati tavasz pontos kezdete a virágvasárnapot követő nagyhétfőre esik, március 20-án 16 óra 28 perckor köszönt ránk a várva várt napéjegyenlőség. Tavaly, azaz az óévben a ,,takarékon lévő” ünnepek miatt nem volt szükség a naptár időnkénti átrendezésére, az idén azonban, viszonylag mérsékeltebb formában, erre is sor kerül. A pontosság kedvéért talán érdemes szó szerint idéznünk az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal ide vonatkozó rendelkezését, amelynek a hatálya — a mezőgazdasági, valamint a halászati termelőszövetkezetek és a mezőgazdasági szakszövetkezetek kivételével — kiterjed minden munkáltatóra és az általuk munkaviszony, szövetkezeti tagsági viszony keretében foglalkoztatott dolgozókra. Tehát az 1989. évi munkaszüneti napok körüli — a naptár szerinti munkarendtől eltéréssel járó — munkarend a következő: április elsején a szombat munkanap. Helyette április harmadika, hétfő lesz szabadnap, s így alakul ki a vasárnappal kezdődő és április negyedikével záruló hármas ünnepi blokk, amely az ésszerűbb munkaszervezésen kívül jobb alkalmat kínál a bőségesebb tavaszi kikapcsolódásra. A következő módosítás november negyedikén esedékes, amikor is a szombat ismét munkanappá lép elő, s a helyette járó szabadnap november hatodikán hétfőn köti össze a tavaszihoz hasonló őszi, november hetedikéhez kapcsolódó, hármas pihenőnapot. A rendelkezés természetesen egyik esetben sem érinti a megszakítás nélkül üzemelő, s ahogy a jogászok fogalmaztak, a munkaszüneti napokon is működő munkáltatónál, illetve az ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott dolgozók munkarendjét. Végtére is az idén teljesebbek lesznek a munkahetek, ugyanakkor az ünnepi alkalmak szűkösségére sem panaszkodhatunk. A hétfőre eső május elseje is hármas blokkot alkot, míg a vasárnapi augusztus huszadikáért a négy napra kiterjedő karácsony ígér (aligha fogyókúrás) kárpótlást. Akik tartanak a babonától, figyelmükbe ajánljuk a januárban és az októberben tizenharmadikára eső pénteket. A csillagászati nyár kezdete június 21-én 10 óra 53 perc, az ősz dátuma szeptember 23-án 2 óra 20 perc, a tél pedig december 21-én 22 óra 22 perckor érkezik. Mit kívánhatunk a naptár mellé? Amit a régiek: Adjon Isten minden jót / Ez új esztendőben, / Vegye el mind a nem jót / Ez új esztendőben! Sulyán Pál Az Elnöki Tanács törvényalató rendeletet adott ki az 1990. évi népszámlálásról. Magyarország területén az 1989. december 31. és 1990. január 1. napja közti éjféli állapot alapulvételével általános népszámlálás lesz. A népszámlálás során a népesség és a lakások legfontosabb adatait írják öszsze teljeskörűen. A népszámlálás alkalmával lakás-, személyi, valamint foglalkozási és iskolázottsági kérdőívet kell kitölteni. A lakás- és a személyi kérdőívet a lakosság, a foglalkozási és iskolázottsági kérdőívet pedig a munkáltató tölti ki. A népszámlálás során összeírásra kerülő adatokat mindenki köteles a valóságnak megfelelően, a kívánt határidőben megadni. Azadatszolgáltatási kötelezettség megszegése szabálysértésnek minősül. A népszámlálás adatai szolgálati titoknak számítanak. A népszámlálás során gyűjtött adatokat — az iskolai végzettség és a szakképzettség kivételével — csak statisztikai célra szabad felhasználni. Az adatok tehát egyéb célra — adóellenőrzés, ingatlan-nyilvántartás stb. — nem használhatók fel. A népszámlálást végző személyeket e minőségükben hivatalos személyeknek kell tekinteni. A teljes körű, tehát az egész népességre kiterjedő összeírásnál a következő adatokat kérik: állandó és ideiglenes lakóhely; nem, kor, családi állapot; az első házasságkötés éve és az élve született gyermekek száma; nemzetiség, anyanyelv, anyanyelven kívül beszélt nyelv; legmagasabb iskolai végzettség; a munkáltató, a munkahely, a foglalkoztatás jellege, a foglalkozási viszony, a foglalkozás, az állománycsoport, a beosztás; az ingázás mértéke. A kért lakásadatok: a lakáshasználati jogcím; a tulajdoni jelleg; a lakás építési éve és típusa; a lakás helyiségei; a lakás közművesítettsége; a lakásban élők családi állása. A fentebb már említett, úgynevezett reprezentatív adatgyűjtésnél részletesebb adatokat kérnek, mint például a munkába járás módja, az Ingázás oka és időtartama, a melléktevékenység, a testi és értelmi fogyatékosoknál a munkaképesség mértéke stb. 1989. JANUÁR 6. „Az étel fűszere az éhség” — Erdőmunkásként kezdtem Surdon — emlékezik. — Az a falu akkor még nem tartozott Zalához. A csurgói járás egyik szélső községe volt. Az erdőgazdasági munkám mellett megválasztottak Défosz-titkárnak. Az egyéni termelőknek, földhöz jutott szegény embereknek a védnökségét kellett ellátnom tizenkilenc évesen. Úgy is fogalmazhatnék, hogy belecsöppentem a közhasznú, másokért való munkába. Gócza József, a nagyatádi Ezüst Kancsó étterem és bisztró vezetője az életét eleveníti. Ezerkilencszázhuszonkilencben született Zákányban. Magassága 176 centiméter. Szeme színe kék. Haja őszülő. Az az arc lefelé szélesedik, az orr büszkén emelkedik ki belőle. Testessége vendéglőssajátosság, miként enyhe bicegése is, melyet a „szakma átka”,, a visszér okoz. — Hogyan volt tovább? — A Défosz-titkárság? Én csináltam meg a földhöz jutottak szerződéseit, kérvényeit, én jártam el az ügyeikben. Mi egyébként a falu Zákányban laktunk, nem a telepen. Parasztlányt vettem el, hét holdjuk volt. Később épültünk is a „högyön”, ott volt a legolcsóbb a telek. A sógorom a Hangyánál dolgozott boltosként. Én meg segítgettem neki, így aztán 1954-ben rámbízták a bőszénfai bolt-italboltot, akkor kezdődött minden . . . Higgye meg, ahogy mondom: a kocsmáros minden faluban fontos poszt. Az italbolt is központ a községben, ahol nemcsak inni lehet, hanem az ismereteket, híreket, információkat is csereberélni. Az italbolt vezetője, ha jó szakember, a vendégek hangulatát is képes befolyásolni. E kitérővel leckét kaptunk vendéglátói lélektanból. Ez azonban csak egy lecke a sokból itt a szépen megterített, kellemes barna színek uralta nagyatádi vendéglőben, mely irodalmi nevet visel, hiszen az Ezüst Kancsó név benne foglaltatik a Somogyban élő Takáts Gyula egyik kisregényének címében. A mű jól ráismerhető kisvárosához Nagyatád volt a minta. . Bőszénfa, Csurgó, Lábod, Böhönye, Nagyatád. Mind-mind életállomása. Dolgozott ellenőrként a járási földműves-szövetkezetek központjában, áfész-áruforgalmistaként, melegkonyhás presszó vezetőjeként, büfésként, termelőszövetkezeti vendéglátóhely első embereként. Sokszor vállalta egy-egy étterem, eszpresszó rendbetételét, korszerűsítését. Közben leérettségizett a nagykanizsai közgazdasági technikumban, s elvégezte az üzletvezetői iskolát Kaposváron. — Én mindenhol a közétkeztetést tartottam feladatomnak. Atádon a tsz Bakegér néven ismert vendéglátóhelyén 250-300 előfizetéses ebédet szolgáltunk fel. Itt, az Ezüst Kancsóban is megemelkedett az előfizetések száma 150 fővel. A közétkeztetést én mindig valamiféle politikai feladatnak tartottam: jó ételt adni az embereknek, ez a jó közhangulat egyik öszszetevője. Kinyitottuk az ajtót a rendezvényeknek, lakodalmaknak, érettségi találkozóknak, üzemi küldöttségeknek. Még kínai csoportunk is volt, pekingi kacsát tálaltunk nekik. Most, hogy a nadrágszíjat meg kell húzni, igyekszünk olcsóbb alapanyagú ételekkel sietni a vendég elé. — Milyenek vagyunk mi, vendégek? — Azt hamar megtanulja az ember, ha vendéglős, hogy a legfontosabb: mielőbb megismerni a vendégkört. Tudni, kitől milyen magatartás várható baj esetén. Nagyfokú emberismeret kell ehhez a szakmához. Azt mondja egy római szállóige: „Az étel hallgataggá, az ital fecsegővé teszi az embert.” Az italboltban, a vendéglátóhelyen megmutatkozik a személyiség igazi arca. Az, amely egyébként rejtve van mások előtt. A vendéglátósnak ismernie kell a vendége temperamentumát, típusát. A baj azokkal van, akiknek kisebbrendűségi érzésük van vagy lelki sérültek: ezek a fizikai erejükkel akarják a fölényüket biztosítani. Egyébként az a tapasztalatom, hogy ahol a falu vezetői kulturált magatartásban, fogyasztásban is példát mutatnak, ott a jó mintát átveszik a többiek. — Cicero mondta: „Az étel fűszere az éhség.” Azért Gócza József nemcsak az éhséggel, számol ... — A „vendég” szavunk magában foglalja azt, hogy a betérőt úgy kell fogadnunk, mintha a lakásunkon, otthon fogadnánk. Akár a rokont, barátot, kedves ismerőst. Ez is egy lecke Gócza Józseftől. Nem lehet véletlen, hogy a lánya tanárnő lett, és a pszichológiában is otthonos. Van unoka is, aki a nyugdíjas években sem engedi majd unatkozni a nagypapát. (Leskó) A Hazafias Népfront és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának hetilapja Főszerkesztő: Eck Gyula Főszerkesztő-helyettes: Söptei János Major Lajos Szerkesztőség: Budapest, Somogyi Béla u. 6. 1978 Telefon: 187-444, 384-300 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Budapest, Blaha Lujza tér 3. 1959 Telefon: 382-399, 384-300 Felelős kiadó: Vágner Ferenc vezérigazgató Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest XIII., Lehel u. 10/A 1900 közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96 162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj 1 hónapra 16 Ft, egy évre 192 Ft. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Index: 25 777 88—2068. Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató ISSN 0133—09502 8 * ,S *