Szabad Föld, 1989. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-06 / 1. szám

2 SZABAD FÖLD Rövidebb farsang, korai húsvét Már az év, mint homokóra, for­dul: / elfogy az ó, most kezd fogy­ni az új, / s mint únt homokját a homokóra, / hagyja gondját az ó év az újra . . . Alkalmazkodván a két ünnep közötti csonka hét kissé talán bá­­gyasztóbb hangulatához, aligha ünneprontás Babits Mihály örök érvényű évbúcsúztatója. Mert szombaton már, mire elkészül a töltött káposzta, kisül a malacpe­csenye, országszerte magasra csap a dudaszótól, kereplő­ktől hangos, szilveszteri jókedv. Pesten például új színfolttal ötvöző­dik az éjfél kö­rül tető­ző össznépi karnevál: né­hány ezren a józan élet hívei közül — a 0 órakor esedékes koccintás helyett — versenyben futnak át vénülő­ századunk nyolcvankilen­cedik esztendejébe. Mindenesetre az „ellentábor” számára is mérsé­keltebb programot hirdetett meg cselekvő­ közreműködésével a mi­nap a tizenhárom híres borvidé­künk színeit képviselő­ Magyaror­szági Borrendek Országos Szövet­sége, amikor kimondotta: legyen 1989 a kulturált borfogyasztás éve! Hát, úgy legyen! — teheti hozzá az alkalmi krónikás, aki a felelőt­len jövendölés helyett most is csak az új naptár áttekintésére és némi kiegészítésére tud szorítkozni. Megkönnyítendő az olvasó dolgát a böngészésben, kezdjük is nyom­ban az elején újév ünnepével. Amely vasárnapra esik, és amiről ebben a konstellációban még azt írta Apáczai Csere János, a XVII. század híres tudósa a kalendáriu­­mában, hogy: Ha januárius első napja vasárnapot mutat, a tél csendes, a tavasz szélvészes, a nyár száraz, a szüret viszont bősé­ges lészen. A legközelebbi „sátoros ünnep” — s addig jószerivel el sem fogy a bejgli — az idei, korai húsvét, amely fehér is lehet, mert március 26—27-re esik. Ebből aztán az is kiderül, hogy már a jövő héten startoló farsang — legalábbis a nagyböjtöt tiszteletben tartó hívők számára — igen korán, február hetedikén a „húshagyókor” véget ér. Előtte két nappal a kaposvári Dorottyának is igyekeznie kell a bálozással (még inkább a hideg idő hagyományos „szorításával”), mert a mohácsi busók, akár olvad, akár fagy, hamvazószerdáig elpa­­rentálják a telet. A csillagászati tavasz pontos kezdete a virágvasárnapot követő nagyhétfőre esik, március 20-án 16 óra 28 perckor köszönt ránk a várva várt napéjegyenlőség. Tavaly, azaz az óévben a ,,taka­rékon lévő” ünnepek miatt nem volt szükség a naptár időnkénti át­rendezésére, az idén azonban, vi­szonylag mérsékeltebb formában, erre is sor kerül. A pontosság ked­véért talán érdemes szó szerint idéznünk az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal ide vonatkozó ren­delkezését, amelynek a hatálya — a mezőgazdasági, valamint a halá­szati termelőszövetkezetek és a mezőgazdasági szakszövetkezetek kivételével — kiterjed minden munkáltatóra és az általuk mun­kaviszony, szövetkezeti tagsági vi­szony keretében foglalkoztatott dolgozókra. Tehát az 1989. évi munkaszüneti napok körüli — a naptár szerinti munkarendtől elté­réssel járó — munkarend a követ­kező: április elsején a szombat munkanap. Helyette április har­­madika, hétfő lesz szabadnap, s így alakul ki a vasárnappal kezdő­dő és április negyedikével záruló hármas ünnepi blokk, amely az ésszerűbb munkaszervezésen kí­vül jobb alkalmat kínál a bősége­sebb tavaszi kikapcsolódásra. A következő módosítás novem­ber negyedikén esedékes, amikor is a szombat ismét munkanappá lép elő, s a helyette járó szabad­nap november hatodikán hétfőn köti össze a tavaszihoz hasonló őszi, november hetedikéhez kap­csolódó, hármas pihenőnapot. A rendelkezés természetesen egyik esetben sem érinti a meg­szakítás nélkül üzemelő, s ahogy a jogászok fogalmaztak, a munka­szüneti napokon is működő mun­káltatónál, illetve az ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott dol­gozók munkarendjét. Végtére is az idén teljesebbek lesznek a munkahetek, ugyanak­kor az ünnepi alkalmak szűkössé­gére sem panaszkodhatunk. A hétfőre eső május elseje is hár­mas blokkot alkot, míg a vasárna­pi augusztus huszadikáért a négy napra kiterjedő karácsony ígér (aligha fogyókúrás) kárpótlást. Akik tartanak a babonától, fi­gyelmükbe ajánljuk a januárban és az októberben tizenharmadiká­ra eső pénteket. A csillagászati nyár kezdete június 21-én 10 óra 53 perc, az ősz dátuma szeptember 23-án 2 óra 20 perc, a tél pedig de­cember 21-én 22 óra 22 perckor ér­kezik. Mit kívánhatunk a naptár mel­lé? Amit a régiek: Adjon Isten minden jót / Ez új esztendőben, / Vegye el mind a nem jót / Ez új esztendőben! Sulyán Pál Az Elnöki Tanács törvényala­­tó rendeletet adott ki az 1990. évi népszámlálásról. Magyarország területén az 1989. december 31. és 1990. ja­nuár 1. napja közti éjféli állapot alapulvételével általános nép­számlálás lesz. A népszámlálás során a népesség és a lakások legfontosabb adatait írják ösz­­sze teljeskörűen. A népszámlálás alkalmával lakás-, személyi, valamint fog­lalkozási és iskolázottsági kér­dőívet kell kitölteni. A lakás- és a személyi kérdőívet a lakos­ság, a foglalkozási és iskolá­zottsági kérdőívet pedig a mun­káltató tölti ki. A népszámlálás során összeírásra kerü­lő adato­kat mindenki köteles a valóság­nak megfelelően, a kívánt határ­időben megadni. Az­­adatszol­gáltatási kötelezettség meg­szegése szabálysértésnek mi­nősül. A népszámlálás adatai szolgálati titoknak számítanak. A népszámlálás során gyűj­tött adatokat — az iskolai vég­zettség és a szakképzettség ki­vételével — csak statisztikai célra szabad felhasználni. Az adatok tehát egyéb célra — adóellenőrzés, ingatlan-nyilván­tartás stb. — nem használhatók fel. A népszámlálást végző sze­mélyeket e minőségükben hiva­talos személyeknek kell tekin­teni. A teljes körű, tehát az egész népességre kiterjedő össze­írásnál a következő adatokat kérik: állandó és ideiglenes la­kóhely; nem, kor, családi álla­pot; az első házasságkötés éve és az élve született gyermekek száma; nemzetiség, anyanyelv, anyanyelven kívül beszélt nyelv; legmagasabb iskolai végzett­ség; a munkáltató, a munka­hely, a foglalkoztatás jellege, a foglalkozási viszony, a foglalko­zás, az állománycsoport, a be­osztás; az ingázás mértéke. A kért lakásadatok: a lakás­­használati jogcím; a tulajdoni jelleg; a lakás építési éve és tí­pusa; a lakás helyiségei; a la­kás közművesítettsége; a la­kásban élők családi állása. A fentebb már említett, úgy­nevezett reprezentatív adat­­gyűjtésnél részletesebb adato­kat kérnek, mint például a mun­kába járás módja, az Ingázás oka és időtartama, a mellékte­vékenység, a testi és értelmi fo­gyatékosoknál a munkaképes­ség mértéke stb. 1989. JANUÁR 6. „Az étel fűszere az éhség” — Erdőmunkásként kezdtem Surdon — emlékezik. — Az a falu akkor még nem tartozott Zalához. A csurgói járás egyik szélső közsé­ge volt. Az erdőgazdasági mun­kám mellett megválasztottak Dé­­fosz-titkárnak. Az egyéni terme­lőknek, földhöz jutott szegény em­bereknek a védnökségét kellett el­látnom tizenkilenc évesen. Úgy is fogalmazhatnék, hogy belecsöp­pentem a közhasznú, másokért va­ló munkába. Gócza József, a nagyatádi Ezüst Kancsó étterem és bisztró vezetője az életét eleveníti. Ezerkilencszáz­­huszonkilencben született Zá­kányban. Magassága 176 centimé­ter. Szeme színe kék. Haja őszülő. Az az arc lefelé szélesedik, az orr büszkén emelkedik ki belőle. Tes­tessége vendéglőssajátosság, mi­ként enyhe bicegése is, melyet a „szakma átka”,, a visszér okoz. — Hogyan volt tovább? — A Défosz-titkárság? Én csi­náltam meg a földhöz jutottak szerződéseit, kérvényeit, én jártam el az ügyeikben. Mi egyébként a falu Zákányban laktunk, nem a te­lepen. Parasztlányt vettem el, hét holdjuk volt. Később épültünk is a „högyön”, ott volt a legolcsóbb a telek. A sógorom a Hangyánál dol­gozott boltosként. Én meg segít­­gettem neki, így aztán 1954-ben rámbízták a bőszénfai bolt-italbol­­tot, akkor kezdődött minden . . . Higgye meg, ahogy mondom: a kocsmáros minden faluban fontos poszt. Az italbolt is központ a köz­ségben, ahol nemcsak inni lehet, hanem az ismereteket, híreket, in­formációkat is csereberélni. Az italbolt vezetője, ha jó szakember, a vendégek hangulatát is képes befolyásolni. E kitérővel leckét kaptunk ven­déglátói lélektanból. Ez azonban csak egy lecke a sokból itt a szé­pen megterített, kellemes­ barna színek uralta nagyatádi vendéglő­ben, mely irodalmi nevet visel, hi­szen az Ezüst Kancsó név benne foglaltatik a Somogyban élő Ta­­káts Gyula egyik kisregényének címében. A mű jól ráismerhető kisvárosához Nagyatád volt a min­ta. . Bőszénfa, Csurgó, Lábod, Böhö­­nye, Nagyatád. Mind-mind életál­lomása. Dolgozott ellenőrként a já­rási földműves-szövetkezetek köz­pontjában, áfész-áruforgalmista­­ként, melegkonyhás presszó veze­tőjeként, büfésként, termelőszö­vetkezeti vendéglátóhely első em­bereként. Sokszor vállalta egy-egy étterem, eszpresszó rendbetételét, korszerűsítését. Közben leérettsé­gizett a nagykanizsai közgazdasá­gi technikumban, s elvégezte az üzletvezetői iskolát Kaposváron. — Én mindenhol a közétkezte­tést tartottam feladatomnak. Atá­­don a tsz Bakegér néven ismert vendéglátóhelyén 250-300 előfize­téses ebédet szolgáltunk fel. Itt, az Ezüst Kancsóban is megemelke­dett az előfizetések száma 150 fő­vel. A közétkeztetést én mindig valamiféle politikai feladatnak tar­tottam: jó ételt adni az emberek­nek, ez a jó közhangulat egyik ösz­­szetevője. Kinyitottuk az ajtót a rendezvényeknek, lakodalmak­nak, érettségi találkozóknak, üze­mi küldöttségeknek. Még kínai csoportunk is volt, pekingi kacsát tálaltunk nekik. Most, hogy a nad­rágszíjat meg kell húzni, igyek­szünk olcsóbb alapanyagú ételek­kel sietni a vendég elé. — Milyenek vagyunk mi, ven­dégek? — Azt hamar megtanulja az ember, ha vendéglős, hogy a leg­fontosabb: mielőbb megismerni a vendégkört. Tudni, kitől milyen magatartás várható baj esetén. Nagyfokú emberismeret kell eh­hez a szakmához. Azt mondja egy római szállóige: „Az étel hallga­taggá, az ital fecsegővé teszi az embert.” Az italboltban, a vendég­látóhelyen megmutatkozik a sze­mélyiség igazi arca. Az, amely egyébként rejtve van mások előtt. A vendéglátósnak ismernie kell a vendége temperamentumát, típu­sát. A baj azokkal van, akiknek ki­sebbrendűségi érzésük van vagy lelki sérültek: ezek a fizikai ere­jükkel akarják a fölényüket bizto­sítani. Egyébként az a tapasztala­tom, hogy ahol a falu vezetői kul­turált magatartásban, fogyasztás­ban is példát mutatnak, ott a jó mintát átveszik a többiek. — Cicero mondta: „Az étel fű­szere az éhség.” Azért Gócza Jó­zsef nemcsak az éhséggel, szá­mol ... — A „vendég” szavunk magá­ban foglalja azt, hogy a betérőt úgy kell fogadnunk, mintha a la­kásunkon, otthon fogadnánk. Akár a rokont, barátot, kedves is­merőst. Ez is egy lecke Gócza Józseftől. Nem lehet véletlen, hogy a lánya tanárnő lett, és a pszichológiában is otthonos. Van unoka is, aki a nyugdíjas években sem engedi majd unatkozni a nagypapát. (Leskó) A Hazafias Népfront és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának hetilapja Főszerkesztő: Eck Gyula Főszerkesztő-helyettes: Söptei János Major Lajos Szerkesztőség: Budapest, Somogyi Béla u. 6. 1978 Telefon: 187-444, 384-300 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Budapest, Blaha Lujza tér 3. 1959 Telefon: 382-399, 384-300 Felelős kiadó: Vágner Ferenc vezérigazgató Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlap­előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest XIII., Lehel u. 10/A 1900 közvetlenül vagy postautalvá­nyon, valamint átutalással a HELIR 215-96 162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj 1 hónapra 16 Ft, egy év­re 192 Ft. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Index: 25 777 88—2068. Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató ISSN 0133—0950­2 8 * ,S *

Next