Szabad Föld, 1989. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-06 / 1. szám
1989. JANUÁR 6. Devecserben mintegy 80 millió forintos költséggel felújították a malmot. Most naponta tíz tonna gabonát tudnak őrölni. A kenyérliszten kívül darát és réteslisztet is szállítanak a boltokba MTI Fotó : Arany Gábor ❖ BKR-recept: keverj hozzá kultúrát is Csak ennél rosszabb ne legyen! Röviden, egyetlen mondatba sűrítve így foglalhatom össze azt a beszámolót, amelyet a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer elmúlt évi teljesítményéről adott dr. Matos Lőrinc, az igazgatótanács néhány nappal ezelőtti ülésén. Ez a manapság optimistának számító megnyilatkozás indokolt. Hiszen akkor, amikor sok helyütt még a szinten tartás is csak üggyel-bajjal sikerül, a BKR emelkedő irányú mozgása nem szűnt meg, legfeljebb csak lassult. Egyik-másik országban (többek között Bulgáriában, Csehszlovákiában) tudták növelni a szisztémájuk alapján termesztett kukorica vetésterületét. A műszaki fejlesztést is folytatták: jelentős anyagiakkal járultak hozzá néhány korszerű műtrágyaüzem létrehozásához, továbbá a szilárd és a folyékony humusz hazai előállításához, exportálásához. Szaporították az alkatrészraktáraik számát. Több szervizkocsival, targoncával, diagnosztikai és egyéb műszerrel bővítették a gépparkjukat. Mindez akár lelkesítő is lehetne, ha a szerény gyarapodás tendenciáját a taggazdaságokra is egyértelműen kiterjeszthetnék. Ám azok túlnyomó többségében — sajnos — mással kell szembenézni. Azzal például, hogy amiként országosan, úgy a BKV-tagok körében is elhúzódott az őszi betakarítás, az őszi vetés. Részben annak következtében, hogy romlik a nagyüzemek technikai teljesítőképessége. Nyilván, a pénzügyi helyzet alakulásának függvényében, és ezt a körülményt gondosan mérlegelik mostanában a BKK vezetői. Ennek során úgy döntöttek, hogy a régi alapdíjakat változatlanul hagyják, sőt, néhányat csökkentenek is, miközben növelik a visszaosztás mértékét, a nyereség negyven százalékáig. Indoklásuk: a BÉV jövője szempontjából a nyereségesen működő taggazdaságok léte még a saját nyereségnél is előbbre való! A jövőre vonatkozó elképzeléseik közül figyelmet érdemel az is, hogy legfontosabb céljaik egyikének a szellemi erők termelőerővé alakítását tekintik. Ezt kell látnunk a marketingágazat megszervezésében csakúgy, mint a továbbképző tanfolyamok szaporításában, színvonaluk emelésében. Az egyetemekkel, szakközépiskolákkal meglévő, laza kapcsolataikat most igyekeznek szorosabbra fonni. És ami ennél is meglepőbb manapság: a hasznosnak ítélt kiadványokból százszámra vásárolnak, hogy azokat ingyen továbbítsák, elsősorban a kis fizetésű szakembereknek. És teszik mindezt azért, mert úgy gondolják, a jövő megalapozásának legbiztosabb módja a szakismeretnek és az általános kultúrának az egyidejű emelése. — káposztás — EGY CSETTEGŐ ÜRÜGYÉN ... A Páhiban élő Borzák János azok közé tartozik, akikben támadnak időnként erős elszánások. Négy évvel ezelőtt a közeli tápkeverő üzem műszakvezetőjeként fejébe vette például, hogy fölcsap egyéni gazdálkodónak: a helyi termelőszövetkezettől kibérelt hét fejőstehenet, és többholdnyi szőlő telepítésébe kezdett. Vállalkozásának terheit gépek beállításával igyekezett csökkenteni, így szántásra, permetezésre, fűrészelésre, kaszálásra is alkalmas lassú járművé alakította annak a hajdan munkásokat szállító, bódés kisteherautónak a roncsait, amit 18 ezer forintért vásárolt egy hatvani téesz bontótelepén. Egy olyan ügyes kezű embernek, amilyen Borzák János, ez legföljebb néhány délutánra szóló munka. Ám kiderült, hogy ennek ellenére sorsformáló döntése volt ez is. Pontosabban, a következő. Amikor nem nyugodott bele a helyi tanács határozatába, hogy a mezőgazdasági munkagépként használt szerkentyű után adóznia kell, mégpedig úgy és annyit, mintha áruszállításra alkalmas teherautó volna a birtokában. Az összeg — ilyen-olyan címletekben — meghaladta a 14 ezer forintot. Egy gyerekeket nevelő, otthonteremtéssel küszködő fiatalember számára bizony nem csekély öszszeg ez. Ennél föltűnőbbnek csak azt találta Borzák János, hogy egyedül rá vetettek ki adót, jóllehet tucatnyinál is több azoknak a száma, akik Páhiban hasonló gépet üzemeltetnek — adómentesen. És Kecelen, Soltvadkerten, minden környező településen. Miért éppen ő esik más elbírálás alá? — Ezzel a bonyolultnak nem mondható kérdésével tucatnyi fórumot keresett föl Borzák János. A sort Kiskőrösön, a városi tanács föllebbviteli fórumán kezdte, ahol a kiszabott összeget még különféle bírságokkal is megtetézték. Az összes többi pedig jóváhagyta ezt. A megyei tanács illetékese még arról is biztosította a fölszólalót, hogy a kivetés számszakilag helyes. Hogy jogszerű-e? Ennek igazolására számtalan jogszabályt citáltak, csupán egyről feledkeztek meg: a helyszínen ellenőrizni, hogy valójában milyen gépről is van szó. Mindenki beérte azzal az okmánnyal, amit a vizsgáztatás során tévesen állítottak ki. Erre a körülményre végül népi ellenőrök hívták föl a figyelmet, azt ajánlva Borzák Jánosnak, hogy kérje a bejegyzés módosítását. Kérte, módosították és Páhi tanácsának illetékes szakemberei az idei évben már eltekintettek az adó kivetésétől. Mondhatnánk, hogy minden a helyére billent, ha Borzák János nem keresné makacsul: mi lesz annak a húsz-egynéhányezer forintnak a sorsa, amit egy téves bejegyzésre alapozva tőle bevasaltak? Ha vissza már nem is fizethetnék, tekinthetnék talán adóelőlegnek. Puhl, tanácsának vb-titkára, Balázs Istvánné már-már hajlana erre, de mindmáig visszatartja őt a félelem: az esetnek híre menne és másokat is fölbátorítana arra, hogy a tanácsi döntések helyességét adott esetben kétségbe vonják. Ez a meggondolás viszont engem tölt el aggodalommal: lehet, hogy némelyek még mindig a tévedhetetlenség tudatában végzik a munkájukat? K. J. Január A Szabad Föld ez év januári első számát több tízezerrel nagyobb példányszámban nyomták a Szikra Lapnyomda rotációs gépei, mint ahogy a mögöttünk hagyott esztendőt példányszám dolgában zártuk. Pedig az sem volt kevés: túl járt a heti hatszázezres átlagon. Ez a mostani, újabb tömegű előfizető (ami a hazai gyakorlat szerint megközelítőleg mintegy 200 ezer olvasót jelent), nagyobb hányadában és nagy valószínűséggel elsősorban anyagi megfontolások miatt csatlakozott hozzánk és ezt két ok miatt is szeretném egyértelműen megfogalmazni. Az egyik: egy pillanatig sem hisszük, hogy ez az ugrásszerű példányszámemelkedés szerkesztőségünk érdeme. A másik: tudomásul kell venni, olyan mértékben szegényedik a lakosság, hogy az emelt áru napilapok terhét egyes rétegek sajnos már nem tudják vállalni. Azt a tényt viszont — még ha kényszerűség szülte is —, hogy a hetilapok sorában nekünk szavaztak bizalmat — munkatársaim nevében is tisztelettel megköszönöm, s egyben szeretettel üdvözlöm minden új olvasónkat a Szabad Föld régebbi barátainak népes és hűséges táborában. Tudom, most valahogy úgy illenék, hogy itt valamiféle ígéretet tegyek: mi mindent teszünk majd azért, hogy — régi és új olvasóinknak egyaránt — az új esztendőben is kedvelt és hasznos barátja, segítő családtagja maradjunk. Engedelmükkel én mégis inkább azt mondanám előbb, amin nem kívánunk változtatni. Vagyis úgy gondoljuk, hogy a jövőben is megtartjuk, sőt ápoljuk, erősítjük a Szabad Föld családi jellegét, amelyből az is következik: fölvállaljuk mindazokat a gondokat, problémákat, amelyekkel a család és környezete ma — és mindenkor — szembenézni kényszerül. A jót is, a rosszat is. A könnyűt is, a nehezet is. Őrködni kívánunk a jogain, de figyelmeztetni se ódzkodunk az állampolgári kötelességekre. Mindezt egy, a korábbinál összetettebb, bonyolultabb világban, amelyben eligazodni az egyes embernek bizony nem könnyű dolog. Éppen ezért, lehetőségeinkhez mérten igyekszünk összefoglalni, ha kell magyarázni a körülöttünk zajló, fölöttébb fölgyorsult eseményeket; utánajárunk történéseknek, fölmerülő kérdéseknek s ha kell, tisztázásuk érdekében megszólaltatjuk a legmagasabb fórumokat is. Változatlanul szívügyünknek tekintjük a falu, a magyar vidék sorsát, szeretnénk hű tükre és jó bábája lenni megújhodó és a korábbinál minden bizonnyal sokszínűbb közéletének. De visszatérve a családhoz, az egyes emberhez: ígéretet tehetünk rá, hogy fokozni, szélesíteni fogjuk mindazokat a szolgáltatásainkat, amelyekhez olvasóink meg-megújuló igénnyel ragaszkodnak. Így például a jogi tanácsokat (a tulajdonformák változásából, a vállalkozásokból, az adózás mikéntjéből stb. adódó témákkal is bővítve), orvosi, egészségügyi tájékoztató szolgálatunkat (gyógyszerészeti, táplálkozási, pszichológiai tanácsokkal is kiegészítve). Vevőszolgálati tevékenységünket igyekszünk még gyakorlatibbá tenni, közlekedési rovatunk pedig lehetőség szerint kibővül majd az Út- és MÁV-információ heti előrejelzéseivel. A lottótárgynyeremények listája mellett mostantól közölni fogjuk a gépkocsinyeremények jegyzékét és az OTP nyereménybetétkönyvek nyertes számait is. De közreadjuk a devizaárfolyamok heti jegyzékét és a gépkocsisorszámokat is. Folytatni tudnám terveink listáját, de talán ennyi is elég törekvésünk igazolására: minden olyan lényeges információt eljuttatni a családhoz, amelyre annak szüksége lehet. Reméljük, jó segítőnk lesz ebben a Hírlapkiadó Vállalat, melynek vezetőitől a fentiek megvalósításához ígéretet kaptunk s anyagi, technikai segítséget várunk. Bízunk az ígéretben, s az Önök további, megtisztelő figyelmében. Ezzel a reménnyel folytatjuk a munkát 1989 januárjában, az esztendő első hetében. SZABAD FÖLD 3 Szabad Föld