Szabad Föld, 1992. január-június (48. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-07 / 1. szám

2 SZABADFÖLD Naptárböngésző, jóslattal Minden kezdet nehéz — állítja a bölcs mondások gyűjteménye, amihez persze az új naptárra pil­lantva, azt is hozzátehetjük, kivé­ve az évkezdést. Mert alig köszön­tött ránk az 1992-es esztendő, már­is a második hetében tartunk. Elébe vágva hát a szárnyas idő­nek, lapozzuk végig az idei kalen­dáriumot, próbáljuk meg kisilabi­­zálni, mit is jelez számba vehető bizonyosságként (és talán a kiegé­szíthető, népi tapasztalatok alap­ján) a szűkszavú naptári menet­rend? Amit nyomban felfedezhetünk: 1992 nem „közönséges esztendő”, hanem szökőév, amely egy nappal hosszabb lesz a tavalyinál. Erede­te és a négyévenkénti ismétlődése az 1582-ben történt, Gergely-féle naptári reformhoz nyúlik vissza, kiküszöbölvén a korábbi évszámí­tás zavarait. Mindenesetre a feb­ruár 24-ére beiktatott szökőnap csak a hónap végi névnapokat té­ríti el, s az idén emiatt a Jégtörő Mátyás 25-én töri a jeget, 24 órá­val később köszönthetjük a Gézá­kat, Edinákat, Ákosokat és az Ele­méreket is. Vajha csak beválna! Mármint Papp Gréti asztrológus Magyaror­szágra vonatkozó horoszkópja, ami szerint 1992-ben — legalábbis a nyár végéig — a Szaturnusz— Uránusz—Neptun együttállás har­­monikus fényszöget alkot a jóindu­latú Jupiterrel, s ez a konstelláció a gazdasági viszonyokat kedvező­en alakítja. Sikerül bizonyos adós­ságokat és anyagi problémákat rendezni, sőt a politikai és szociális tervezeteket is könnyebb megva­lósítani. Ehhez — vonhatjuk szorosabb figyelmünket megint csak a nap­tárra — összességében az eszten­dő 366 napjából 236 hivatalos munkanapot feltételezhetünk a munkahellyel is rendelkező, sze­rencsésebb olvasónak. Húsz nap jut ebből februárra és augusztus­ra, huszonegy áprilisra, októberre és novemberre. Huszonkét mun­kanapot jelöl az évkezdő január, a tavaszba forduló március, a nyár eleji június és majd az évzáró de­cember. Egyedül a július rukkol elő 23 munkanapos igényével. Az idén 110-re rúg a vasárna­pok és az egyéb pihenőnapok szá­ma. Ebből 11 a piros betűs ünnep­nap, s az utóbbiak közül mindösz­­sze hat jut a fizetett ünnepek kate­góriájába. Várható-e valamiféle változás ezen a téren? Dr. Márton Róbertnek, a Munkaügyi Minisz­térium főelőadójának még a múlt­ év végi tájékoztatása szerint csu­pán egyetlen nap fogja bővíteni az ünnepek sorát. Bár a kormány és az érdekegyeztető tanács megtár­gyalta a különböző egyházak erre vonatkozó elképzelését, de nem tartották kívánatosnak az ünne­pek szaporítását. Kivéve a pün­kösdhétfőt, aminek az ügyében a parlament hozza meg a végső dön­tést. Azért pedig, hogy a fizetett ün­nepnapok listája az idén összébb zsugorodik, egyedül a folytonosan változó naptárkonstelláció a „fele­lős”. Mert például vasárnapra esik március 15., nemzeti ünnepünk, szombatra a karácsony második napja, így sem lesz hiány a pihenésre, kikapcsolódásra jobban alkalmas munkaszüneti blokkok­ból. A sort a háromnapos húsvéti ünnepek nyitják, hasonlóan alakul a május elsejéhez társuló hét vége, ilyen lehet minden valószínűség szerint a pünkösd, az ésszerű munkanap-áthelyezéssel négy napra tágulhat Szent István ünne­pe (bár itt a közbeeső pénteki munkanapot kézenfekvőbb az utá­na következő vasárnapra áthelyez­ni.) Vitathatatlanul háromnapos ünnep lesz az idén az október 23-hoz kapcsolódó szombat és va­sárnap, szintén úgy a karácsony. Egyébként hazánk az ünnepek nemzetközi összehasonlításában a középmezőnyben foglal helyet. Nálunk a sok év átlagában nyolc fizetett napon maradhatunk ott­hon. Lengyelországban hét napot, Cseh-Szlovákiában hat ünnepet tartanak nyilván. A toplista élén Görögország áll a maga 13 alkal­mával, s után Portugália és az USA következik 11-11 ünneppel, míg Ausztriában a kilences szám dominál. Persze sokkalta gazdagabb más országokban is az államilag, fize­téssel nem patronált, de nagy becsben tartott egyházi ünnepek, időszakok, s a néphagyományok­ból táplálkozó alkalmak palettája. Az évkezdő január téli megpró­báltatásait enyhíti, feledteti ná­lunk is a héten nyitó farsang. Amely tulajdonképpen a vízke­reszt napjával kezdődik. A római katolikus egyházban Epiphania Domini (Az Úr megjelenése) a ne­ve ennek a napnak, s három ke­resztény „titkot” fűznek hozzá: a napkleti bölcsek imádását (régeb­ben ekkor tartották az úgyneve­zett háromkirályjárást) Jézus meg­­keresztelkedését és a kánai meny­­nyegző csodáját, ahol a víz borrá változott. Időjóslat helyett — a férfiasabb december után — még csak egyet mondhatunk: január a tél legzor­dabb hónapja, Pál fordulásában 25-én viszont több reménnyel bír­hatunk. Sulyán Pál A Magyar Közlöny 1991/122. Bré­mában négy rendelet jelent meg aAjiAwAI p Ab rAftfjitt.Jtt ajk­ivilUViWLVn **Vil * vettíivul adunk ismertetést, amelyek legin­­kább éríntHt­tcx ^aftninpot^tiirotm^ A gyógyszerárakról szóló, a nép­jóléti miniszter éftftf kiad­ott mózesi tórendelet szabályozza, hogy mé­lyít gyógyszerre jár akár százszá­­zalékos társadalombiztosítási tá­mogatás, és melyiknél kell megfi­zetni a teljes árat Több pénzt kell adni az üzemidőn túl kiváltott gyógyszerért is, fiz •Awio­* úgy szol, nvgy 8 gyógyszer* fe# tői k­AtiZitA AMtiáklulI usmu “vtHIUB|Vt Itl/VVlU UgjOnfl! V8^| készenléti szolgálat alatt a gyógy­szerek és egyéb termékek kiadásá­ért — az indokolt eseteket kivéve — nyolcvan forintot Imiét lelsza­ Orvos gyógyszert­­ a nyilvántar­tásba felvett beteg részére — vé­nyen rendelhet, amelyen fel kell tün­tetni az orvos munkáltatóját, amin­t magángyakorlatot folytató orvos esetében e magángyakorlatra jogo­sító engedély számot is fel kell je­gyezni a vényre. Egy vényre csak egy gyógyszer rendelhető, Sietve egy vényre csak egy gyógyszer ad-L­­ a Kotor* re­tt&tu *u. n vagy a gyógyszert kiváltó személy a meghatározott gyógyszerek átvételét aláírásával igazolja. A vényen fel kell tüntetni az átvevő személyi igazolványénak - külföldinél az útlevél - számát. A szám helyes feltüntetését a gyógyszerész ellenőrzi. Az orvos a gyógyszerre szóló használati előírásokat a vényen fél­­reértttdftd­oísll Jól olvashatóan adja meg, etenható esetben a gyógy­­szert kiddig nem szebed. Az orvos­nő a rendelt gyógyszer mennyisé­gét úgy kell meghatároznia, hogy az elegendő legyen a legközelebbi or­vosi vizsgálatig. Harmincnapi szük­ségletet meghaladó mennyiséget ooob irwfokAlf ftáftfhDi­ lóhof ranrío) V90H vövWvfl ’vtlvt fvtlvvi' ni. Ezt az indokot ellenőrizhető mó­­don rögzíteni kel. Ezután a rendelet felsorolja, hogy a térítésmentes gyógyszer kiket il­let meg. Egyebek között e kategóri­ába tartoznak az üzemi balesetet H?ftfWEiflÉttolf­át IrAyi­tjAnn­oHAtaftré MtmvtfuctiBK, a RucgyvVjeHaiaSra jogosultak, a katonai szolgálatot teljesítők meghatározott esetekben stb. A térítés mentességet s vényen igazolni kell. Ha vénnyel kapcsolat­ban a visszaélés gyanúja merül fel, s gyógyszerész intézkedni köteles. 1992. JANUÁR 7. Egy takarékos ember Résnyire nyitotta az ajtót, bepréselte magát, fennhangon köszönt s elisme­résre várón kérdezte: — Jól csináltam? — a nőre nézett. — Mit? — értetlenkedett amaz. — Azt, kedves asszonyom, hogy megspóroltam magának két köbméter meleg levegőt. Mert ha sarkig tártam volna az ajtót, lényegesen költsége­sebb lett volna a bejövetelem. És azt maga fizette volna meg, elvégre ez ma­gánkereskedés, ilyenformán a bolt fű­tése kegyedet terheli. A nő bólintott, fintort vágott s meg­kérdezte: — Mit tetszik kérni? — Alig valamit. Fél kiló kenyeret és fél liter tejet. Csak takarékosan. Ez az én fő életfilozófiám, szemléletem alap­ja és mondhatom, minden cselekede­tem mögött a spórolás húzódik meg. A beosztó életvitel, ami számomra a legszebb eszmény. — Más nem lesz? — a nő nyájasan nézett. — Lehetne, éppenséggel lehetne — sejtelmeskedett a férfi s ötezrest lobog­tatott —, mert hisz ebből, infláció ide vagy oda, még vehetnék egyet és mást. De nem, nem és nem. Mindig magamnál hordom, de csupán azért, mert számomra ez a bankó jelenti az ördögöt, a rosszat, de — fejét magabiz­tosan felvetette — mindig győzedel­meskedem a pokolfajzat felett és ellen­állok a kísértésnek. Az ötezres pedig marad, így kell ezt csinálni, hölgyem, ajánlom, kegyed is kövesse a példá­mat. — Igen — bólogatott a nő tettetett hevességgel —, igyekszem követni. A férfi elmélkedőn: — Lám csak — az üvegek felé bö­kött —, akár pezsgőt is vehetnék és el­kortyolgathatnám. Ki szólhatna érte? De mi haszna volna, amikor ott a víz? Ámbátor — elmélkedett — ma már az is drága. Mellesleg, noha vezetékes víz van a házamban, én vödörrel és az ut­cai kútról hordom ma is a vizet. Inni, mosogatni, mosakodni. Csupáncsak a fürdőszobai bojlert használom, hetente egyszer. De akkor is annyi vizet, hogy épp a combomat ellepje a kádban. És azt a vizet sem engedem le. Azzal is spórolok. Azt hordom vödörrel a vécé­be, ahogy a szükség diktálja — rava­szul somolygott —, tetszik érteni, tehát a szükség. A nő felnevetett, de szemében válto­zatlanul ott ült az értetlenség és a kí­váncsiság, hogy miféle csodabogárral terelte össze a sors. A férfi meredten nézte, s mintha megbabonázta volna az a két izzó, koromfekete szem. Meg­­cikkant benne valami. Egyszerre ellen­állhatatlan vágyat érzett, hogy elisme­rést, mi több, tetszést váltson ki a szép arcú asszonyból. — Egy üveg pezsgőt! — katonás a parancs. — A legdrágábbat. — Tessék. Ötszáznegyven forint. — Nem érdekel. Mi közöm hozzá. Mit tud még ajánlani? Drága, finom és luxusdolgokat. De nem is. Ne ajánlas­son. Én igazából mindent szeretek, ami finom, ami jó, epedek értük, de ak­kor sem költök ilyesmikre. Hozzon gyorsan, amit magának is megvenne. — Kérem — a nő engedelmes és szolgálatkész volt. , És pakolt. Finom kisüsti pálinkát, rúd Pick szalámit, nagy üveg Nescafét, üveg száraz Martinit, Impulse sprayt, Milka csokoládét egész halommal, márkás, nyugati cigarettákat hordott a pultra. — Még. Hozzon még! — Igen, máris. A férfi, mint peckes léptű kakas a tyúkjai között, úgy járt fel-alá a bolt kövezetén, s időnként a nőre villantot­ta szemét széles karimájú kalapja alól. Micsoda test, pásztázta az asszonyt, s ha másképp nem tehette, hát tekinteté­vel simított a fehér köpeny alatt dom­borodó, gömbölyded testrészeken. Csettintett, cuppantott, izgalmas ké­pek bukkantak fel képzeletében, ön­magát meg azt a nőt látta, esféli órán, széles ágyban, sejtelmes suttogásban, izzó ölelésben. — Uram — a nő hangja riasztotta —, adhatok még valamit? — Igen. Kettőt is kérek abból a hó­fehér, Camelos öngyújtóból. — Számolhatok? — kérdezte a nő. — Lehet. — Háromezer-kilencszázhetven­­nyolc forint. — Baj? — széles mosollyal nézett a nőre. — Nem baj. Tessék! — Mint a nagy kártyások az adujukat, kemé­nyen a pultra csapta az ötezrest. — Tessék. — Köszönöm a vásárlást — bűbá­­joskodott a nő. A férfi, elmenőben. — És ne feledje. Csak takarékosan. Szerényen, spórolósan, beosztással. Ez az én hitem, életem legfőbb bölcsessé­ge. Elhiszi nekem? Ugye, el? — fájdal­masan, könyörgőn nézett. — Hát persze, hogyne. Miért is ne? És az előbb olyan szépen be tetszett bi­zonyítani. A férfi kimért biccentéssel távozott. — Mármint az ellenkezőjét — tol­dotta meg előbbi mondatát a nő, s mert hogy senki sem látta, elégedetten a kezét dörzsölte, s úgy nevetett, hogy a könnye kicsordult. Varga S. József SZABAD FÖLD Független társadalmi és családi hetilap Elnök-főszerkesztő: Eck Gyula Főszerkesztő-helyettes: Major Lajos Szerkesztőség: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 76. Postacím: 1428 Bp., 8. Pf. 52. Telefon és fax: 133-6794. A Szabad Föld Lapkiadó Részvénytársaság megbízásából gondozza a Mai Nap Kiadó Rt. 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 76. Telefon: 114-3255. Felelős kiadó: a részvénytársaság elnöke Hirdetésfelvétel: 1087 Budapest Vill., Könyves K. körút 76., VI. emelet. Telefon: 114-0840/2928, 133-7314, 113-8484. Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő posta­­hivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hír­lapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapel­látási Irodánál (HELIR) Budapest XIII., Lehel u. 10/A 1900 közvetlenül vagy postautalvá­nyon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj 1 hónapra 75 Ft, egy évre 900 Ft Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Index: 25 777 92—3417 Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán vezérigazgató ISSN 0133—0950 12 16 *

Next