Szabad Föld, 1992. január-június (48. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-07 / 1. szám
2 SZABADFÖLD Naptárböngésző, jóslattal Minden kezdet nehéz — állítja a bölcs mondások gyűjteménye, amihez persze az új naptárra pillantva, azt is hozzátehetjük, kivéve az évkezdést. Mert alig köszöntött ránk az 1992-es esztendő, máris a második hetében tartunk. Elébe vágva hát a szárnyas időnek, lapozzuk végig az idei kalendáriumot, próbáljuk meg kisilabizálni, mit is jelez számba vehető bizonyosságként (és talán a kiegészíthető, népi tapasztalatok alapján) a szűkszavú naptári menetrend? Amit nyomban felfedezhetünk: 1992 nem „közönséges esztendő”, hanem szökőév, amely egy nappal hosszabb lesz a tavalyinál. Eredete és a négyévenkénti ismétlődése az 1582-ben történt, Gergely-féle naptári reformhoz nyúlik vissza, kiküszöbölvén a korábbi évszámítás zavarait. Mindenesetre a február 24-ére beiktatott szökőnap csak a hónap végi névnapokat téríti el, s az idén emiatt a Jégtörő Mátyás 25-én töri a jeget, 24 órával később köszönthetjük a Gézákat, Edinákat, Ákosokat és az Eleméreket is. Vajha csak beválna! Mármint Papp Gréti asztrológus Magyarországra vonatkozó horoszkópja, ami szerint 1992-ben — legalábbis a nyár végéig — a Szaturnusz— Uránusz—Neptun együttállás harmonikus fényszöget alkot a jóindulatú Jupiterrel, s ez a konstelláció a gazdasági viszonyokat kedvezően alakítja. Sikerül bizonyos adósságokat és anyagi problémákat rendezni, sőt a politikai és szociális tervezeteket is könnyebb megvalósítani. Ehhez — vonhatjuk szorosabb figyelmünket megint csak a naptárra — összességében az esztendő 366 napjából 236 hivatalos munkanapot feltételezhetünk a munkahellyel is rendelkező, szerencsésebb olvasónak. Húsz nap jut ebből februárra és augusztusra, huszonegy áprilisra, októberre és novemberre. Huszonkét munkanapot jelöl az évkezdő január, a tavaszba forduló március, a nyár eleji június és majd az évzáró december. Egyedül a július rukkol elő 23 munkanapos igényével. Az idén 110-re rúg a vasárnapok és az egyéb pihenőnapok száma. Ebből 11 a piros betűs ünnepnap, s az utóbbiak közül mindöszsze hat jut a fizetett ünnepek kategóriájába. Várható-e valamiféle változás ezen a téren? Dr. Márton Róbertnek, a Munkaügyi Minisztérium főelőadójának még a múlt év végi tájékoztatása szerint csupán egyetlen nap fogja bővíteni az ünnepek sorát. Bár a kormány és az érdekegyeztető tanács megtárgyalta a különböző egyházak erre vonatkozó elképzelését, de nem tartották kívánatosnak az ünnepek szaporítását. Kivéve a pünkösdhétfőt, aminek az ügyében a parlament hozza meg a végső döntést. Azért pedig, hogy a fizetett ünnepnapok listája az idén összébb zsugorodik, egyedül a folytonosan változó naptárkonstelláció a „felelős”. Mert például vasárnapra esik március 15., nemzeti ünnepünk, szombatra a karácsony második napja, így sem lesz hiány a pihenésre, kikapcsolódásra jobban alkalmas munkaszüneti blokkokból. A sort a háromnapos húsvéti ünnepek nyitják, hasonlóan alakul a május elsejéhez társuló hét vége, ilyen lehet minden valószínűség szerint a pünkösd, az ésszerű munkanap-áthelyezéssel négy napra tágulhat Szent István ünnepe (bár itt a közbeeső pénteki munkanapot kézenfekvőbb az utána következő vasárnapra áthelyezni.) Vitathatatlanul háromnapos ünnep lesz az idén az október 23-hoz kapcsolódó szombat és vasárnap, szintén úgy a karácsony. Egyébként hazánk az ünnepek nemzetközi összehasonlításában a középmezőnyben foglal helyet. Nálunk a sok év átlagában nyolc fizetett napon maradhatunk otthon. Lengyelországban hét napot, Cseh-Szlovákiában hat ünnepet tartanak nyilván. A toplista élén Görögország áll a maga 13 alkalmával, s után Portugália és az USA következik 11-11 ünneppel, míg Ausztriában a kilences szám dominál. Persze sokkalta gazdagabb más országokban is az államilag, fizetéssel nem patronált, de nagy becsben tartott egyházi ünnepek, időszakok, s a néphagyományokból táplálkozó alkalmak palettája. Az évkezdő január téli megpróbáltatásait enyhíti, feledteti nálunk is a héten nyitó farsang. Amely tulajdonképpen a vízkereszt napjával kezdődik. A római katolikus egyházban Epiphania Domini (Az Úr megjelenése) a neve ennek a napnak, s három keresztény „titkot” fűznek hozzá: a napkleti bölcsek imádását (régebben ekkor tartották az úgynevezett háromkirályjárást) Jézus megkeresztelkedését és a kánai menynyegző csodáját, ahol a víz borrá változott. Időjóslat helyett — a férfiasabb december után — még csak egyet mondhatunk: január a tél legzordabb hónapja, Pál fordulásában 25-én viszont több reménnyel bírhatunk. Sulyán Pál A Magyar Közlöny 1991/122. Brémában négy rendelet jelent meg aAjiAwAI p Ab rAftfjitt.Jtt ajkivilUViWLVn **Vil * vettíivul adunk ismertetést, amelyek leginkább éríntHttcx ^aftninpot^tiirotm^ A gyógyszerárakról szóló, a népjóléti miniszter éftftf kiadott mózesi tórendelet szabályozza, hogy mélyít gyógyszerre jár akár százszázalékos társadalombiztosítási támogatás, és melyiknél kell megfizetni a teljes árat Több pénzt kell adni az üzemidőn túl kiváltott gyógyszerért is, fiz •Awio* úgy szol, nvgy 8 gyógyszer* fe# tői kAtiZitA AMtiáklulI usmu “vtHIUB|Vt Itl/VVlU UgjOnfl! V8^| készenléti szolgálat alatt a gyógyszerek és egyéb termékek kiadásáért — az indokolt eseteket kivéve — nyolcvan forintot Imiét lelsza Orvos gyógyszert a nyilvántartásba felvett beteg részére — vényen rendelhet, amelyen fel kell tüntetni az orvos munkáltatóját, amint magángyakorlatot folytató orvos esetében e magángyakorlatra jogosító engedély számot is fel kell jegyezni a vényre. Egy vényre csak egy gyógyszer rendelhető, Sietve egy vényre csak egy gyógyszer ad-L a Kotor* rett&tu *u. n vagy a gyógyszert kiváltó személy a meghatározott gyógyszerek átvételét aláírásával igazolja. A vényen fel kell tüntetni az átvevő személyi igazolványénak - külföldinél az útlevél - számát. A szám helyes feltüntetését a gyógyszerész ellenőrzi. Az orvos a gyógyszerre szóló használati előírásokat a vényen félreértttdftdoísll Jól olvashatóan adja meg, etenható esetben a gyógyszert kiddig nem szebed. Az orvosnő a rendelt gyógyszer mennyiségét úgy kell meghatároznia, hogy az elegendő legyen a legközelebbi orvosi vizsgálatig. Harmincnapi szükségletet meghaladó mennyiséget ooob irwfokAlf ftáftfhDi lóhof ranrío) V90H vövWvfl ’vtlvt fvtlvvi' ni. Ezt az indokot ellenőrizhető módon rögzíteni kel. Ezután a rendelet felsorolja, hogy a térítésmentes gyógyszer kiket illet meg. Egyebek között e kategóriába tartoznak az üzemi balesetet H?ftfWEiflÉttolfát IrAyitjAnnoHAtaftré MtmvtfuctiBK, a RucgyvVjeHaiaSra jogosultak, a katonai szolgálatot teljesítők meghatározott esetekben stb. A térítés mentességet s vényen igazolni kell. Ha vénnyel kapcsolatban a visszaélés gyanúja merül fel, s gyógyszerész intézkedni köteles. 1992. JANUÁR 7. Egy takarékos ember Résnyire nyitotta az ajtót, bepréselte magát, fennhangon köszönt s elismerésre várón kérdezte: — Jól csináltam? — a nőre nézett. — Mit? — értetlenkedett amaz. — Azt, kedves asszonyom, hogy megspóroltam magának két köbméter meleg levegőt. Mert ha sarkig tártam volna az ajtót, lényegesen költségesebb lett volna a bejövetelem. És azt maga fizette volna meg, elvégre ez magánkereskedés, ilyenformán a bolt fűtése kegyedet terheli. A nő bólintott, fintort vágott s megkérdezte: — Mit tetszik kérni? — Alig valamit. Fél kiló kenyeret és fél liter tejet. Csak takarékosan. Ez az én fő életfilozófiám, szemléletem alapja és mondhatom, minden cselekedetem mögött a spórolás húzódik meg. A beosztó életvitel, ami számomra a legszebb eszmény. — Más nem lesz? — a nő nyájasan nézett. — Lehetne, éppenséggel lehetne — sejtelmeskedett a férfi s ötezrest lobogtatott —, mert hisz ebből, infláció ide vagy oda, még vehetnék egyet és mást. De nem, nem és nem. Mindig magamnál hordom, de csupán azért, mert számomra ez a bankó jelenti az ördögöt, a rosszat, de — fejét magabiztosan felvetette — mindig győzedelmeskedem a pokolfajzat felett és ellenállok a kísértésnek. Az ötezres pedig marad, így kell ezt csinálni, hölgyem, ajánlom, kegyed is kövesse a példámat. — Igen — bólogatott a nő tettetett hevességgel —, igyekszem követni. A férfi elmélkedőn: — Lám csak — az üvegek felé bökött —, akár pezsgőt is vehetnék és elkortyolgathatnám. Ki szólhatna érte? De mi haszna volna, amikor ott a víz? Ámbátor — elmélkedett — ma már az is drága. Mellesleg, noha vezetékes víz van a házamban, én vödörrel és az utcai kútról hordom ma is a vizet. Inni, mosogatni, mosakodni. Csupáncsak a fürdőszobai bojlert használom, hetente egyszer. De akkor is annyi vizet, hogy épp a combomat ellepje a kádban. És azt a vizet sem engedem le. Azzal is spórolok. Azt hordom vödörrel a vécébe, ahogy a szükség diktálja — ravaszul somolygott —, tetszik érteni, tehát a szükség. A nő felnevetett, de szemében változatlanul ott ült az értetlenség és a kíváncsiság, hogy miféle csodabogárral terelte össze a sors. A férfi meredten nézte, s mintha megbabonázta volna az a két izzó, koromfekete szem. Megcikkant benne valami. Egyszerre ellenállhatatlan vágyat érzett, hogy elismerést, mi több, tetszést váltson ki a szép arcú asszonyból. — Egy üveg pezsgőt! — katonás a parancs. — A legdrágábbat. — Tessék. Ötszáznegyven forint. — Nem érdekel. Mi közöm hozzá. Mit tud még ajánlani? Drága, finom és luxusdolgokat. De nem is. Ne ajánlasson. Én igazából mindent szeretek, ami finom, ami jó, epedek értük, de akkor sem költök ilyesmikre. Hozzon gyorsan, amit magának is megvenne. — Kérem — a nő engedelmes és szolgálatkész volt. , És pakolt. Finom kisüsti pálinkát, rúd Pick szalámit, nagy üveg Nescafét, üveg száraz Martinit, Impulse sprayt, Milka csokoládét egész halommal, márkás, nyugati cigarettákat hordott a pultra. — Még. Hozzon még! — Igen, máris. A férfi, mint peckes léptű kakas a tyúkjai között, úgy járt fel-alá a bolt kövezetén, s időnként a nőre villantotta szemét széles karimájú kalapja alól. Micsoda test, pásztázta az asszonyt, s ha másképp nem tehette, hát tekintetével simított a fehér köpeny alatt domborodó, gömbölyded testrészeken. Csettintett, cuppantott, izgalmas képek bukkantak fel képzeletében, önmagát meg azt a nőt látta, esféli órán, széles ágyban, sejtelmes suttogásban, izzó ölelésben. — Uram — a nő hangja riasztotta —, adhatok még valamit? — Igen. Kettőt is kérek abból a hófehér, Camelos öngyújtóból. — Számolhatok? — kérdezte a nő. — Lehet. — Háromezer-kilencszázhetvennyolc forint. — Baj? — széles mosollyal nézett a nőre. — Nem baj. Tessék! — Mint a nagy kártyások az adujukat, keményen a pultra csapta az ötezrest. — Tessék. — Köszönöm a vásárlást — bűbájoskodott a nő. A férfi, elmenőben. — És ne feledje. Csak takarékosan. Szerényen, spórolósan, beosztással. Ez az én hitem, életem legfőbb bölcsessége. Elhiszi nekem? Ugye, el? — fájdalmasan, könyörgőn nézett. — Hát persze, hogyne. Miért is ne? És az előbb olyan szépen be tetszett bizonyítani. A férfi kimért biccentéssel távozott. — Mármint az ellenkezőjét — toldotta meg előbbi mondatát a nő, s mert hogy senki sem látta, elégedetten a kezét dörzsölte, s úgy nevetett, hogy a könnye kicsordult. Varga S. József SZABAD FÖLD Független társadalmi és családi hetilap Elnök-főszerkesztő: Eck Gyula Főszerkesztő-helyettes: Major Lajos Szerkesztőség: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 76. Postacím: 1428 Bp., 8. Pf. 52. Telefon és fax: 133-6794. A Szabad Föld Lapkiadó Részvénytársaság megbízásából gondozza a Mai Nap Kiadó Rt. 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 76. Telefon: 114-3255. Felelős kiadó: a részvénytársaság elnöke Hirdetésfelvétel: 1087 Budapest Vill., Könyves K. körút 76., VI. emelet. Telefon: 114-0840/2928, 133-7314, 113-8484. Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest XIII., Lehel u. 10/A 1900 közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj 1 hónapra 75 Ft, egy évre 900 Ft Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Index: 25 777 92—3417 Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán vezérigazgató ISSN 0133—0950 12 16 *