Szabad Föld, 1995. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-03 / 1. szám
4 SZABAD FÖLD A TKEPZES: ESÉLY A BOLDOGULÁSRA Szpáopoyof Oporí JJ§Md^Dermod Dicsérendő, ha a munka nélkül maradtak nem keseregnek otthon a sarokban és nem lesik, mikor hozza a postás a segélyt. A szorgos emberek, akik hasznos elfoglaltság nélkül nem tudnak megmaradni, keresik az alkalmat, hogy újra megtalálják a testre szabott foglalatosságokat. Mit tehetnének azok, akik éveket, évtizedeket töltöttek el földközelben? Természetesen nem tágítanak, legfeljebb nem a téeszben dolgoznak, hanem egyéni gazdaságot hoznak létre. Bizony, ennek jött el az ideje. Természetesen nem adják ingyen a sikert. Akinek földje van, nem elég, ha fergeteges ötlettel áll elő és holnaptól brokkolit akar termelni. Irányításra, tanulásra és egy kis alaptőkére van szükség. Szerencsére egyre több településen ismerik fel a vezetők, hogy nekik kell segítő kezet nyújtani. Olvasóinkat a Kecskeméthez közeli Jakabszállás kezdeményezésével ismertetjük meg. - Mindig fontosnak tartottam a településen a művelődés, a tanulás és a sport lehetőségeit - mondja Szabó Mihály, a község polgármestere. - Megszerveztük a téli népfőiskolát, mely nagyon népszerű. Egyszer a szőlészetről, máskor az állattenyésztésről van szó, de járt nálunk már piarista előadó is. Szinte kínálkozott az alkalom, hogy a földhöz jutottak újfajta vállalkozásba kezdjenek. Amennyiben a korábbitól merőben mást szeretnének csinálni, nem hagyhatjuk őket magukra. Egy falugyűlésen tájékoztattuk az érdeklődőket, hogy a kecskeméti átképzőközpont sokféle tanfolyamot szervez. Mindez kedvező visszhangra talált és azóta sikeresen működnek a palántanevelő, a gombatermesztő, a szárazvirágkötő, a spárga- és különleges zöldségnövénytermesztő, valamint a baromfifeldolgozó szemináriumok. Az is nagyon jó, hogy helyben tartják a foglalkozásokat, a résztvevőknek csak néhány alkalommal kell a kecskeméti központba utazniuk. Hogy miért a spárgatermesztés a legnépszerűbb Jakabszálláson? Mert ennek itt már régi hagyománya van. Többen vannak, akik évtizedek óta ezzel próbálkoznak, méghozzá eredményesen. Érthető, hogy mások is követni akarják a jó példákat. A szakmai alapokról dr. Fehér Béláné, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a kecskeméti Kertészeti Főiskola tanára gondoskodott. Tőle tudom, hogy a spárgát nevezik a zöldségnövények királynőjének is. - Jakabszálláson kedvezők a talaj- és az éghajlati adottságok - tájékoztat a szakértő. - Kidolgoztam egy új szaporítási technológiát. A tanfolyamon minden részletre kitérünk, az első teendőktől az utolsókig. Jó néhány apró titokra is felhívom a növendékek figyelmét. Például nem mindegy, hogy hűvösben vagy tűző napsütésben szedik-e a spárgát. Fontos az azonnali hűtőtárolás is, mert ellenkező esetben a rosszabb minőségű zöldségért jóval kevesebb pénzt kap az eladó. Hogy megéri-e a spárgával bíbelődni? Akár egy hektár is képes eltartani egy négytagú családot. Attól nem kell félni, hogy nincs kereslet. Bármennyit lehet exportálni, mert az Európai Közösség nem korlátozza a bevitelt. A németek és az osztrákok a legnagyobb vevők és fogyasztók. Véleményem szerint a magyar spárga minősége vetekszik a franciáéval és a spanyoléval, ha éppen nem a miénk a legjobb. A jelenleg nálunk megtermelt mennyiségnél jóval többet el lehetne adni. Reménykedem abban, hogy változik az emberek szemlélete és nem tartanak az újfajta zöldségnövényektől, például a brokkolitól, a rebarbarától, a kínai keltől. Mert ezekben még rengeteg lehetőség rejlik. Attól nem kell tartani, hogy egymás konkurenciájává válnak a jakabszállási spárgások. A naponta kétszer szedett zöldség mindegyike gazdára talál külföldön. Egyelőre egy hűtőház áll rendelkezésükre. Szerencsés lenne, ha többen összefognának a tárolásban, a csomagolásban vállalnának szerepet, és a kamionok Jakabszállásról indulnának útnak... Három K, vagyis Kecskeméti Képző Központ. Nem hagyományos iskoláról van szó, hanem a munka nélkül maradtaknak kínálnak tanulási lehetőséget, felkészítve őket az új szakmára. Örvendetes, hogy nemcsak a mostanság divatos számítógépes tanfolyamok dömpingjét javasolják, hanem gondolnak például a mezőgazdaság területeire is. Nem véletlenül kötöttek ki náluk a jakabszállásiak. A képzősök egy Kanadában kifejlesztett módszert alkalmaznak. A magyar származású Margaret Kende egykor a Műegyetem építészmérnöki karán tanult, majd Kanadában telepedett le férjével. Statikusként, tanárként dolgozott. Négy éve egy ottawai képzőközpont konzultánsa, megfordult már több délkelet-ázsiai országban és most Kecskeméten adja át tapasztalatait. Spárgaügyben azt kérdeztük tőle, hogy vannak-e hasonló kezdeményezések Kanadában. - Természetesen - bólintott Kende aszszony. - A jakabszállási történet alátámasztja, hogy igenis fel lehet térképezni, mi az, ami a mezőgazdaságban új lehetőséget hozhat. Lehet, hogy most spárgával érdemes foglalkozni, később pedig majd amerikaimogyoróval. Ezt nem lehet előre kiszámítani. Fantasztikus sebességgel változnak a technológiai és a piaci viszonyok, és az ember csak akkor tud lépést tartani velük, ha felkészült és jól képzett. Bizony előfordul, hogy életünk során tovább vagy át kell képezni magunkat. Nálunk komolyan veszi ezt a kormány, szorosan együttműködik a vidékkel, hiszen ott érezhető, milyen tipikus gondokkal küszködnek. Örömmel látom, hogy ez egyre inkább így van Magyarországon is. Mit mondanak a „diákok”? Megkerestük őket is. Eredetileg Jakabszálláson beszélgettünk volna, a kinti foglalkozáson, de változott a program, és a Kecskeméti Képző Központban találtunk rájuk, ahol technikai órájuk volt. - Három évig senki nem művelte a spárgaültetvényt, most megpróbálom talpra állítani a gazdaságot - közli Galló Ilona. - Nem lesz könnyű dolgom, azért sem, mert sok a tőhiány. - Hogy megéri-e spárgát termeszteni? - kérdez vissza Oláh Sándor. - Az a legnagyobb baj, hogy pénz nélkül nem lehet hozzákezdeni. Befektetésre van szükség. Egy-kétszázezer forint kisegítene, hiszen gépeket is kellene venni, így aztán egyelőre nem tudom, mihez kezdek a földemen. Összefoghatnánk többen is, de attól még nem lesz pénz. - Munkalehetőség nincs a faluban - keseregnek többen -, akik erre a tanfolyamra járunk, mindannyian munkanélküliek vagyunk. A téesz megszűnt, a közeli Kecskeméten is elküldözik a dolgozókat. Azok valamivel szerencsésebbek, akiknek földjük van. Gabonát termesztenek, szőlőt, gyümölcsöst művelnek... - A spárgát se hagyjuk ki, hiszen legalább huszonöten élnek belőle! - szól közbe Peregi Pálné, a jakabi átképzősök csoportvezetője. — Ha valakinek nem világosak a szemináriumon hallottak, szívesen vállalkozom utólagosan „magyarázkodásra”. Aki megszerzi a bizonyítványt, még nem biztos, hogy spárgatermesztő lesz. De legalább ad magának egy esélyt. Az esélyek nem elhanyagolhatók. A megszerzett tudásról nem is beszélve. A jövő pedig bármit hozhat... Borzák Tibor Margaret Kende Kanadából (A szerző felvételei) Dr. Fehér Béláné új technológiát dolgozott ki Negyvenéves az AKII MM&wmrmEx., mint wrw rvnegyvenedik születésnapját ünnepelte a múlt év de- Lktcemberében az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet. Ebből Varga Gyula igazgatóhelyettes több mint három évtizedet töltött az intézetben. Ő mondta az ünnepi, emlékező beszédet is. Meg kellett fontolnia minden állítását, mondatát, még a jelzőit is. Hiszen vezetőtársai, munkatársai éber figyelemmel hallgatták. És a Zsil utcai - ott az intézet székháza - kutatóknak jó az emlékezőképességük. Sok változáson ment át az 1954-ben létrehozott - első nevén - Mezőgazdasági Szervezési Intézet. Magába olvasztott hasonló intézményeket. Hullámzott a kutatók létszáma, módosult a feladatkörük. Viszont egy valami - amint Harza Lajos, jelenlegi főigazgató megállapította - állandó maradt: az agrárgazdasághoz, az agrárszféra mindennapjaihoz, örömeihez és bánataihoz való kötődés. Eléggé stabilizálódott az intézmény 1962-ben, akkor keresztelték a tartósabban fennmaradt névre, az Agrárgazdasági Kutató Intézetre. Ekkor vált jelentős méretű központi intézetté, sok éven át megfelelő körülmények között működő kutatóhellyé. Negyven év alatt sok kiváló szakember megfordult az intézetben. Legtöbbjük mindig kész volt segítségre, véleményének kinyilvánítására. Sokan az agrárvitákban is részt vettek, így gyakran kerültek válaszút elé, amikor nehéz volt a döntés. A vezetők - Erdei Ferenc után Márton János, Csendes Béla - és munkatársaik mindig igyekeztek megtenni azt, amit lehetett. Nagy szerepük volt abban, hogy az új gazdaságirányítási rendszer 1968-as bevezetését megelőzően a mezőgazdaság már két évvel korábban megkezdhette a korszerűbb, piaci jellegű irányítási módszerek kipróbálását. Sokat tettek az intézet kutatói egy-egy agrárágazat modernizálásáért, a hozamok növeléséért, a tevékenységi kör bővüléséért, a nagyüzemek és a kistermelők kölcsönösen előnyös együttműködéséért. Is még áttekinteni a jubileumi kiadványban felsorolt 1 293 könyvet, tanulmányt. Valamennyi az utóbbi tizenöt évben jelent meg. Ez a lista mindennél jobban bizonyítja, hogy az intézmény valóban szorgosan kereste a helyét, elvégzendő feladatait és legtöbbször meg is találta azokat. Erre törekednek most is. Egy jobb sorsra méltó, súlyos válsággal, nagy bajokkal küzdő mezőgazdaság újbóli talpra állását kell segíteniük. T. B. Változások a személyi jövedelemadó törvényben Az Országgyűlés 1994. december 12-én immár tizennegyedik alkalommal módosította a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló, 1991. év végén megalkotott törvényt. Egyetlen rövid cikkben arra vállalkozni, hogy valamennyi érdemi módosításról számot adjunk, lehetetlenség. Ezért csak a legfontosabb változásokat ismertetjük. " Földeladás, csere,hasznosítás Nem minősül bevételnek 1994. január 1 -jétől az az összeg (e törvényi hely visszamenőleges hatállyal lép életbe), amelyet a kárpótlás során szerzett termőföld, erdő eladásából származó jövedelemből az eredeti (kárpótlásra) jogosult személy újabb mezőgazdasági művelésű külterületi termőföld tulajdonának megszerzésére fordít. Ez a kedvezmény az utalvány felhasználásával vásárolt földre, illetve tulajdonosára - aki a kárpótlásról szóló törvény értelmében mezőgazdasági egyéni vállalkozó - is vonatkozik. Az újabb földterület vételére nyitva álló időszak az eredeti föld elidegenítése évének utolsó napjától számított egy év. (Megfelelő indokkal a határidő egy évvel való meghosszabbítása kérhető az adóhatóságtól.) A jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből (az eladásra vonatkozó adásvételi szerződés szerinti teljes vételárból) le kell vonni a szerzéskori értéket (ezalatt a licit alkalmával vételárként meghatározott összeg értendő), valamint a szerzéssel és az eladással kapcsolatosan felmerült igazolt költségeket, s ha volt, akkor a beruházott értékek igazolt összegét. A levonások után fennmaradó összeg a jövedelem. Amennyiben ezt a jövedelmet fordítja a kárpótlás eredeti jogosultja újabb mezőgazdasági művelésű külterületi termőföld vételére, úgy adófizetési kötelezettsége nincs. A határidő lejártát követő 15 napon belül az adóhatóságnál igazolni kell az újabb termőföldvásárlást. Az igazolás elmulasztása adókötelezettséget von maga után. Ez esetben a jövedelem kiszámítására attól függően kerül sor, hogy az eredeti szerzéstől számítva mennyi idő telt el. Ha az átruházott termőföld megszerzésétől számítva nem telt el három év, úgy a kárpótlási törvény értelmében az illetékkiszabás alapját képező forgalmi érték a bevétel (amelyet csak az értéknövelő beruházási költség csökkenthet), és ezután kell adózni. A szerzéstől számított három év elteltével a személyi jövedelemadó törvény szabályait kell alkalmazni, amelyek enyhébbek a kárpótlási törvény idevonatkozó (előbb említett) rendelkezéseinél. Az eladási vételárból levonható a szerzésre fordított összeg és a szerzéssel és eladással összefüggésben felmerült igazolt költségek. Az így kiszámított jövedelem fele adómentes, a másik fele adóköteles. (Ha a jövedelmet nem teljes mértékben fordítják újabb földterület megvásárlására, akkor adókötelezettség keletkezik.) A magánszemélyek birtok-összevonási célú önkéntes földcseréje - ha az a termőföldről szóló törvény szerint történik - nem minősül ingatlanátruházásnak. Ennek gyakorlati jelentősége az, hogy adófizetési kötelezettség nem keletkezik, kivéve ha értékkiegyenlítés is történik. Annak nincs jelentősége, hogy pénzben vagy más vagyoni értékben valósul-e meg ez az értékkiegyenlítés. Az ilyen érték teljes egészében adóköteles. Ez a szabály is visszamenőlegesen lép hatályba, 1994. január 1- jével. A külterületi termőföld bérbeadásáért kapott összeg - ha az együttesen sem éri el az évi 50 ezer forintot (bevételt és nem jövedelmet), feltéve, hogy a bérbe vevő nem magánszemély, hanem kifizető 20 százalékos forrásadóval adózik. (A földjáradék adózásával azonosan itt is van lehetőség a jövedelem-összevonásra vonatkozó nyilatkozattal élni.) Általános mentességek A levont munkavállalói járulék, valamint a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (fizetett) tagdíj összegét - szakszervezeti díjat - a magánszemély bevételéből figyelmen kívül kell hagyni. Adómentes a munkáltató által természetben nyújtott meleg étkezés értékéből legfeljebb havi 1600 forint, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány értékéből legfeljebb havi 1200 forintnyi érték. Étkezéshez adómentesen pénzösszeg nem adható. Egy adott hónapban csak egyféle (vagy az 1600 forintig, vagy az 1200 forintig terjedő) kedvezmény vehető igénybe adómentesen. Ugyanezen kedvezmény megilleti a szakmunkástanulót és azt a nyugdíjast is, aki a juttatást nyújtó munkáltatótól (vagy annak jogutódjától) ment nyugdíjba. A munkáltató a vételár vagy az építési költség igazolt összegének 30 százalékáig, de legfeljebb 5 évente egy alkalommal 500 ezer forintig terjedő mértékben nyújthat lakás céljára (vásárlás, építés, bővítés, korszerűsítés) pénzintézet útján adómentes támogatást (feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a méltányos lakásigény mértékét). Adómentes az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár szolgáltatása.A pénztárba a magánszemély tag fizethet be, vagy javára a munkáltatója. Ez utóbbi esetben a befizetett összeg után adózni kell, ugyanakkor adókedvezmény vehető igénybe a befizetett díj után. Az adókedvezmény szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a tag vagy annak munkáltatója-e a befizető.) Adókedvezmények Az összjövedelmet csökkentő tételek 1995. január 1-jétől megszűnnek, ezek nagy része adókedvezménnyé alakul. Adókedvezményként vonható le például a 10 százalék társadalombiztosítási (nyugdíj- és egészségbiztosítási) járulék címén befizetett éves összeg 25 százaléka. Akinek az éves összjövedelme (ebbe beleszámít a nyugdíjból, az értékpapírból, a kft.-üzletrészből eredő jövedelem is) nem haladja meg az 500 ezer forintot, az havi 600 (évi 7200) forinttal csökkentheti adóját. A súlyosan fogyatékos magánszemély havi adókedvezménye 900 forint. A mezőgazdasági kistermelést végző magánszemély az e tevékenységből származó jövedelmének 25 százalékát, de legfeljebb 35 ezer forintot vonhat le az adójából. Levonható a befizetett helyi adó 20 százaléka (kivéve, ha azt költségként is elszámolta a magánszemély). A szövetkezet tagja által 1995. december 31-éig a saját szövetkezete üzletrészének megvásárlására fordított összeg 30 százalékát az adóból levonhatja, feltéve, hogy a tag az adóévben a saját szövetkezete üzletrészét részben vagy egészben nem idegeníti el. (Három éven belüli elidegenítés a kedvezmény megfizetését vonja maga után, három éven túl a kedvezmény véglegessé válik.) Levonható az adóból az életbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás adóévben befizetett díjának 20 százaléka, amely legfeljebb együttesen is 50 ezer forint lehet (a törvény a biztosítási formát, a megszüntetés szankcióját pontosan meghatározza). Az adókedvezmény legfeljebb az adó mértékéig terjedhet, ezen belül egyeseké csak az adó feléig terjedhet. Dr. Mészáros Gyuláné 1995. JANUÁR 3. Szerkeszti: dr. Bokor Pál, az APEH elsőr elnökhelyettese