Szabad Föld, 1995. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-03 / 1. szám

4 SZABAD FÖLD A TKEPZES: ESÉL­Y A BOLDOGULÁSRA Szpáopoyof Oporí JJ§Md^Derm­od Dicsérendő, ha a munka nélkül ma­radtak nem keseregnek otthon a sarok­ban és nem lesik, mikor hozza a postás a segélyt. A szorgos emberek, akik hasz­nos elfoglaltság nélkül nem tudnak megmaradni, keresik az alkalmat, hogy újra megtalálják a testre szabott foglala­tosságokat. Mit tehetnének azok, akik éveket, évtizedeket töltöttek el földkö­zelben? Természetesen nem tágítanak, legfeljebb nem a téeszben dolgoznak, hanem egyéni gazdaságot hoznak létre. Bizony, ennek jött el az ideje. Természetesen nem adják ingyen a sikert. Akinek földje van, nem elég, ha fergeteges ötlettel áll elő és holnaptól brokkolit akar termelni. Irányításra, ta­nulásra és egy kis alaptőkére van szük­ség. Szerencsére egyre több településen ismerik fel a vezetők, hogy nekik kell segítő kezet nyújtani. Olvasóinkat a Kecskeméthez közeli Jakabszállás kez­deményezésével ismertetjük meg. - Mindig fontosnak tartottam a tele­pülésen a művelődés, a tanulás és a sport lehetőségeit - mondja Szabó Mihály, a község polgármestere. - Megszerveztük a téli népfőiskolát, mely nagyon népsze­rű. Egyszer a szőlészetről, máskor az ál­lattenyésztésről van szó, de járt nálunk már piarista előadó is. Szinte kínálkozott az alkalom, hogy a földhöz jutottak új­fajta vállalkozásba kezdjenek. Amennyi­ben a korábbitól merőben mást szeretné­nek csinálni, nem hagyhatjuk őket ma­gukra. Egy falugyűlésen tájékoztattuk az érdeklődőket, hogy a kecskeméti átkép­zőközpont sokféle tanfolyamot szervez. Mindez kedvező visszhangra talált és az­óta sikeresen működnek a palántanevelő, a gombatermesztő, a szárazvirágkötő, a spárga- és különleges zöldségnövény­termesztő, valamint a baromfifeldolgozó szemináriumok. Az is nagyon jó, hogy helyben tartják a foglalkozásokat, a résztvevőknek csak néhány alkalommal kell a kecskeméti központba utazniuk. Hogy miért a spárgatermesztés a leg­népszerűbb Jakabszálláson? Mert ennek itt már régi hagyománya van. Többen vannak, akik évtizedek óta ezzel próbál­koznak, méghozzá eredményesen. Ért­hető, hogy mások is követni akarják a jó példákat. A szakmai alapokról dr. Fehér Béláné, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a kecskeméti Kertészeti Főiskola tanára gondoskodott. Tőle tu­dom, hogy a spárgát nevezik a zöldség­növények királynőjének is. - Jakabszálláson kedvezők a talaj- és az éghajlati adottságok - tájékoztat a szakértő. - Kidolgoztam egy új szaporí­tási technológiát. A tanfolyamon min­den részletre kitérünk, az első teendők­től az utolsókig. Jó néhány apró titokra is felhívom a növendékek figyelmét. Például nem mindegy, hogy hűvösben vagy tűző napsütésben szedik-e a spár­gát. Fontos az azonnali hűtőtárolás is, mert ellenkező esetben a rosszabb mi­nőségű zöldségért jóval kevesebb pénzt kap az eladó. Hogy megéri-e a spárgával bíbelődni? Akár egy hektár is képes el­tartani egy négytagú családot. Attól nem kell félni, hogy nincs kereslet. Bár­mennyit lehet exportálni, mert az Euró­pai Közösség nem korlátozza a bevitelt. A németek és az osztrákok a legnagyobb vevők és fogyasztók. Véleményem sze­rint a magyar spárga minősége vetek­szik a franciáéval és a spanyoléval, ha éppen nem a miénk a legjobb. A jelen­leg nálunk megtermelt mennyiségnél jóval többet el lehetne adni. Reményke­dem abban, hogy változik az emberek szemlélete és nem tartanak az újfajta zöldségnövényektől, például a brokkoli­tól, a rebarbarától, a kínai keltől. Mert ezekben még rengeteg lehetőség rejlik. Attól nem kell tartani, hogy egymás konkurenciájává válnak a jakabszállási spárgások. A naponta kétszer szedett zöldség mindegyike gazdára talál kül­földön. Egyelőre egy hűtőház áll rendel­kezésükre. Szerencsés lenne, ha többen összefognának a tárolásban, a csomago­lásban vállalnának szerepet, és a ka­mionok Jakabszállásról indulnának útnak... Három K, vagyis Kecskeméti Képző Központ. Nem hagyományos iskoláról van szó, hanem a munka nélkül maradtaknak kínálnak tanulási lehetősé­get, felkészítve őket az új szakmára. Ör­vendetes, hogy nemcsak a mostanság divatos számítógépes tanfolyamok dömpingjét javasolják, hanem gondol­nak például a mezőgazdaság területeire is. Nem véletlenül kötöttek ki náluk a jakabszállásiak. A képzősök egy Kana­dában kifejlesztett módszert alkalmaz­nak. A magyar származású Margaret Kende egykor a Műegyetem építész­­mérnöki karán tanult, majd Kanadában telepedett le férjével. Statikusként, ta­nárként dolgozott. Négy éve egy ottawai képzőközpont konzul­tánsa, megfordult már több délkelet-ázsiai országban és most Kecskeméten adja át tapasztalatait. Spárga­ügyben azt kérdeztük tőle, hogy vannak-e ha­sonló kezdeményezé­sek Kanadában. - Természetesen - bólintott Kende asz­­szony. - A jakabszállá­si történet alátámaszt­ja, hogy igenis fel lehet térképezni, mi az, ami a mezőgazdaság­ban új lehetőséget hozhat. Lehet, hogy most spárgával érdemes foglalkozni, ké­sőbb pedig majd amerikaimogyoróval. Ezt nem lehet előre kiszámítani. Fantasz­tikus sebességgel változnak a technoló­giai és a piaci viszonyok, és az ember csak akkor tud lépést tartani velük, ha felkészült és jól képzett. Bizony előfor­dul, hogy életünk során tovább vagy át kell képezni magunkat. Nálunk komo­lyan veszi ezt a kormány, szorosan együttműködik a vidékkel, hiszen ott érezhető, milyen tipikus gondokkal küszködnek. Örömmel látom, hogy ez egyre inkább így van Magyarországon is. Mit mondanak a „diákok”? Megke­restük őket is. Eredetileg Jakabszálláson beszélgettünk volna, a kinti foglalkozá­son, de változott a program, és a Kecs­keméti Képző Központban találtunk rá­juk, ahol technikai órájuk volt. - Három évig senki nem művelte a spárgaültetvényt, most megpróbálom talpra állítani a gazdaságot - közli Galló Ilona. - Nem lesz könnyű dolgom, azért sem, mert sok a tőhiány. - Hogy megéri-e spárgát termeszte­ni? - kérdez vissza Oláh Sándor. - Az a legnagyobb baj, hogy pénz nélkül nem lehet hozzákezdeni. Befektetésre van szükség. Egy-kétszázezer forint kisegí­tene, hiszen gépeket is kellene venni, így aztán egyelőre nem tudom, mihez kezdek a földemen. Összefoghatnánk többen is, de attól még nem lesz pénz. - Munkalehetőség nincs a faluban - keseregnek többen -, akik erre a tanfo­lyamra járunk, mindannyian munkanél­küliek vagyunk. A téesz megszűnt, a kö­zeli Kecskeméten is elküldözik a dolgo­zókat. Azok valamivel szerencséseb­bek, akiknek földjük van. Gabonát termesztenek, szőlőt, gyümölcsöst mű­velnek... - A spárgát se hagyjuk ki, hiszen leg­alább huszonöten élnek belőle! - szól közbe Peregi Pálné, a jakabi átképzősök csoportvezetője. — Ha valakinek nem vi­lágosak a szemináriumon hallottak, szí­vesen vállalkozom utólagosan „magya­rázkodásra”. Aki megszerzi a bizonyít­ványt, még nem biztos, hogy spárgater­mesztő lesz. De legalább ad magának egy esélyt. Az esélyek nem elhanyagolhatók. A megszerzett tudásról nem is beszélve. A jövő pedig bármit hozhat... Borzák Tibor Margaret Kende Kanadából (A szerző felvételei) Dr. Fehér Béláné új technológiát dolgozott ki Negyvenéves az AKII MM&wmrmEx., mint wrw rvnegyvenedik születésnapját ünnepelte a múlt év de- Lkt­cemberében az Agrárgazdasági Kutató és Infor­matikai Intézet. Ebből Varga Gyula igazgatóhelyettes több mint három évtizedet töltött az intézetben. Ő mond­ta az ünnepi, emlékező beszédet is. Meg kellett fontol­nia minden állítását, mondatát, még a jelzőit is. Hiszen vezetőtársai, munkatársai éber figyelemmel hallgatták. És a Zsil utcai - ott az intézet székháza - kutatóknak jó az emlékezőképességük. Sok változáson ment át az 1954-ben létrehozott - el­ső nevén - Mezőgazdasági Szervezési Intézet. Magá­ba olvasztott hasonló intézményeket. Hullámzott a kuta­tók létszáma, módosult a feladatkörük. Viszont egy va­lami - amint Harza Lajos, jelenlegi főigazgató megálla­pította - állandó maradt: az agrárgazdasághoz, az ag­rárszféra mindennapjaihoz, örömeihez és bánataihoz való kötődés. Eléggé stabilizálódott az intézmény 1962-ben, akkor keresztelték a tartósabban fennmaradt névre, az Agrár­­gazdasági Kutató Intézetre. Ekkor vált jelentős méretű központi intézetté, sok éven át megfelelő körülmények között működő kutatóhellyé. Negyven év alatt sok kiváló szakember megfordult az intézetben. Legtöbbjük mindig kész volt segítségre, vé­leményének kinyilvánítására. Sokan az agrárvitákban is részt vettek, így gyakran kerültek válaszút elé, ami­kor nehéz volt a döntés. A vezetők - Erdei Ferenc után Márton János, Csendes Béla - és munkatársaik min­dig igyekeztek megtenni azt, amit lehetett. Nagy szere­pük volt abban, hogy az új gazdaságirányítási rendszer 1968-as bevezetését megelőzően a mezőgazdaság már két évvel korábban megkezdhette a korszerűbb, piaci jelle­gű irányítási módszerek kipróbálását. Sokat tettek az intézet kutatói egy-egy agrárágazat modernizálásáért, a hozamok növeléséért, a tevé­kenységi kör bővüléséért, a nagyüzemek és a kister­melők kölcsönösen előnyös együttműködéséért. Is még áttekinteni a jubileumi kiadványban felsorolt 1 293 könyvet, tanulmányt. Valamennyi az utóbbi tizenöt évben jelent meg. Ez a lista mindennél jobban bizonyítja, hogy az intézmény valóban szorgosan ke­reste a helyét, elvégzendő feladatait és legtöbbször meg is találta azokat. Erre törekednek most is. Egy jobb sorsra méltó, súlyos válsággal, nagy bajokkal küzdő mezőgazdaság újbóli talpra állását kell se­gíteniük. T. B. Változások a személyi jövedelemadó törvényben Az Országgyűlés 1994. december 12-én immár tizennegye­dik alkalommal módosította a magánszemélyek jövedelem­­adójáról szóló, 1991. év végén megalkotott törvényt. Egyetlen rövid cikkben arra vállalkozni, hogy valamennyi érdemi mó­dosításról számot adjunk, lehetetlenség. Ezért csak a legfon­tosabb változásokat ismertetjük. " Földeladás, csere,­hasznosítás Nem minősül bevételnek 1994. ja­nuár 1 -jétől az az összeg (e törvényi hely visszamenőleges hatállyal lép életbe), amelyet a kárpótlás során szerzett termőföld, erdő eladásából származó jövedelemből az eredeti (kárpótlásra) jogosult személy újabb mezőgazdasági művelésű külterületi termőföld tulajdonának megszerzé­sére fordít. Ez a kedvezmény az utalvány felhasználásával vásárolt földre, illetve tulajdonosára - aki a kárpótlásról szóló törvény értelmé­ben mezőgazdasági egyéni vállalko­zó - is vonatkozik. Az újabb földterü­let vételére nyitva álló időszak az eredeti föld elidegenítése évének utolsó napjától számított egy év. (Megfelelő indokkal a határidő egy évvel való meghosszabbítása kérhe­tő az adóhatóságtól.) A jövedelmet úgy kell megállapíta­ni, hogy a bevételből (az eladásra vonatkozó adásvételi szerződés szerinti teljes vételárból) le kell vonni a szerzéskori értéket (ezalatt a licit alkalmával vételárként meghatáro­zott összeg értendő), valamint a szerzéssel és az eladással kapcso­latosan felmerült igazolt költségeket, s ha volt, akkor a beruházott értékek igazolt összegét. A levonások után fennmaradó összeg a jövedelem. Amennyiben ezt a jövedelmet fordít­ja a kárpótlás eredeti jogosultja újabb mezőgazdasági művelésű külterületi termőföld vételére, úgy adófizetési kötelezettsége nincs. A határidő lejártát követő 15 na­pon belül az adóhatóságnál igazolni kell az újabb termőföldvásárlást. Az igazolás elmulasztása adókötelezett­séget von maga után. Ez esetben a jövedelem kiszámítására attól függő­en kerül sor, hogy az eredeti szer­zéstől számítva mennyi idő telt el. Ha az átruházott termőföld meg­szerzésétől számítva nem telt el há­rom év, úgy a kárpótlási törvény ér­telmében az illetékkiszabás alapját képező forgalmi érték a bevétel (amelyet csak az értéknövelő beru­házási költség csökkenthet), és ez­után kell adózni. A szerzéstől számí­tott három év elteltével a személyi jö­vedelemadó törvény szabályait kell alkalmazni, amelyek enyhébbek a kárpótlási törvény idevonatkozó (előbb említett) rendelkezéseinél. Az eladási vételárból levonható a szer­zésre fordított összeg és a szerzés­sel és eladással összefüggésben fel­merült igazolt költségek. Az így ki­számított jövedelem fele adómen­tes, a másik fele adóköteles. (Ha a jövedelmet nem teljes mértékben fordítják újabb földterület megvásár­lására, akkor adókötelezettség keletkezik.) A magánszemélyek birtok-össze­vonási célú önkéntes földcseréje - ha az a termőföldről szóló törvény szerint történik - nem minősül ingat­lanátruházásnak. Ennek gyakorlati jelentősége az, hogy adófizetési kö­telezettség nem keletkezik, kivéve ha értékkiegyenlítés is történik. An­nak nincs jelentősége, hogy pénz­ben vagy más vagyoni értékben va­lósul-e meg ez az értékkiegyenlítés. Az ilyen érték teljes egészében adó­köteles. Ez a szabály is visszamenő­­legesen lép hatályba, 1994. január 1- jével. A külterületi termőföld bérbeadá­sáért kapott összeg - ha az együtte­sen sem éri el az évi 50 ezer forintot (bevételt és nem jövedelmet), felté­ve, hogy a bérbe vevő nem magán­­személy, hanem kifizető­­ 20 száza­lékos forrásadóval adózik. (A földjá­radék adózásával azonosan itt is van lehetőség a jövedelem-össze­vonásra vonatkozó nyilatkozattal élni.) Á­ltalános mentességek A levont munkavállalói járulék, va­lamint a munkavállalói érdekképvise­letet ellátó szervezet részére levont (fizetett) tagdíj összegét - szakszer­vezeti díjat - a magánszemély bevé­teléből figyelmen kívül kell hagyni. Adómentes a munkáltató által ter­mészetben nyújtott meleg étkezés értékéből legfeljebb havi 1600 forint, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány ér­tékéből legfeljebb havi 1200 forintnyi érték. Étkezéshez adómentesen pénzösszeg nem adható. Egy adott hónapban csak egyféle (vagy az 1600 forintig, vagy az 1200 forintig terjedő) kedvezmény vehető igény­be adómentesen. Ugyanezen ked­vezmény megilleti a szakmunkásta­nulót és azt a nyugdíjast is, aki a jut­tatást nyújtó munkáltatótól (vagy an­nak jogutódjától) ment nyugdíjba. A munkáltató a vételár vagy az építési költség igazolt összegének 30 százalékáig, de legfeljebb 5 éven­te egy alkalommal 500 ezer forintig terjedő mértékben nyújthat lakás cél­jára (vásárlás, építés, bővítés, kor­szerűsítés) pénzintézet útján adó­mentes támogatást (feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a méltányos lakásigény mértékét). Adómentes az önkéntes kölcsö­nös biztosító pénztár szolgáltatása.­­A pénztárba a magánszemély tag fi­zethet be, vagy javára a munkáltató­ja. Ez utóbbi esetben a befizetett összeg után adózni kell, ugyanakkor adókedvezmény vehető igénybe a befizetett díj után. Az adókedvez­mény szempontjából nincs jelentő­sége annak, hogy a tag vagy annak munkáltatója-e a befizető.) Adókedvezmények Az összjövedelmet csökkentő té­telek 1995. január 1-jétől megszűn­nek, ezek nagy része adókedvez­ménnyé alakul. Adókedvezmény­ként vonható le például a 10 százal­­ék társadalombiztosítási (nyugdíj- és egészségbiztosítási) járulék cí­mén befizetett éves összeg 25 szá­zaléka. Akinek az éves összjövedelme (ebbe beleszámít a nyugdíjból, az értékpapírból, a kft.-üzletrészből eredő jövedelem is) nem haladja meg az 500 ezer forintot, az havi 600 (évi 7200) forinttal csökkentheti adó­ját. A súlyosan fogyatékos magán­­személy havi adókedvezménye 900 forint. A mezőgazdasági kistermelést végző magánszemély az e tevé­kenységből származó jövedelmének 25 százalékát, de legfeljebb 35 ezer forintot vonhat le az adójából. Levon­ható a befizetett helyi adó 20 száza­léka (kivéve, ha azt költségként is el­számolta a magánszemély). A szövetkezet tagja által 1995. de­cember 31-éig a saját szövetkezete üzletrészének megvásárlására fordí­tott összeg 30 százalékát az adóból levonhatja, feltéve, hogy a tag az adóévben a saját szövetkezete üz­letrészét részben vagy egészben nem idegeníti el. (Három éven belüli elidegenítés a kedvezmény megfize­tését vonja maga után, három éven túl a kedvezmény véglegessé válik.) Levonható az adóból az életbizto­sítás és a nyugdíjbiztosítás adóév­ben befizetett díjának 20 százaléka, amely legfeljebb együttesen is 50 ezer forint lehet (a törvény a biztosí­tási formát, a megszüntetés szank­cióját pontosan meghatározza). Az adókedvezmény legfeljebb az adó mértékéig terjedhet, ezen belül egyeseké csak az adó feléig ter­jedhet. Dr. Mészáros Gyuláné 1995. JANUÁR 3. Szerkeszti: dr. Bokor Pál, az APEH elsőr elnökhelyettese

Next