Szabad Föld, 1999. január-június (55. évfolyam, 1-26. szám)

1999-01-05 / 1. szám

2 Subád Föld r \__ Nem is olyan régen még fóliás fa­lunak nevezték a szebbnél szebb, olykor hivalkodó házairól híressé­­ vált, alig 1900 lakosú Szentlő­­­rinckátát. És okkal, mert akkori­ban szinte nem volt olyan porta a Pest megyei településen, amelyen ne állt volna legalább két-három fóliasátor a ház mögötti kertben. Akkorra már fölépültek a több- 1 szintes csodaházak, és a meseszép autók is befészkelték magukat a­­ lakásnyi garázsokba. De azóta... Azóta bizony sok fóliás fölhagyott az addig évtizedekig gyakorolt mesterségével. Maradt persze azért még néhány száz fóliasátor a faluban. És maradni is fog, mert egyéb munkalehetőség nem lévén­­ itt, sok szentlő­rinckátai folytatja apja mesterségét, a fóliázást. De vajon most, télen, amikor barátsá­gos, meleg szobába menekül, aki teheti, milyen lehet a fólia alatt? - Keserves - mondja a falu egyik leghíresebb fóliása, az 50 esztendős Mellik László, miközben bemegyünk a fűtött sátrak egyikébe, ahol a 22-23 fokos, páradús melegben ezer és ezer paprika- és paradicsompalánta erősö­dik. — Huszonöt évvel ezelőtt kezd­tük a téli palántanevelést egy sátorral és egy fűrészporos kályhával­­ foly­tatja, és ledobja vastag kabátját. - Gyakran ki kell lépnem az udvarra, és nem akarom, hogy a százegyedik nyavalya is elérjen, ezért öltözöm­­vetkőzöm - teszi hozzá. - Nem pa­naszkodom, hála istennek nem járok orvoshoz, s nem csak azért, mert restellném magam valami betegség miatt. Mi, fóliások csak így mond­juk: száz nyavalya fenyeget, a csűz, a reuma, az isiász, a lábgörcs, a tüdő­­gyulladás. Nem engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy pihen­jek akár egy hétig is — mondja, majd e kis kitérő után visszatér a kezdetek­hez.­­ Amikor azt a kályhát fölállítottuk, nem sokkal később már két sátorral és olajtüzelésű kályhával fűtöttünk a pa­lántáknak meg a termő paprikának, pa­radicsomnak. Mikor pedig az olajvál­ság begyűrűzött, áttértünk a széntüze­lésre, azóta is tatai szénnel „etetjük” a központi kazánt. Kiépítettünk egy cső­rendszert, amelyben cirkulál a meleg víz, és úgynevezett vegetációs rend­szerrel fűtünk két sátort. A másik kettő­be majd csak jó néhány hét múlva kerül­nek a növények. A nyár közepéig szüre­telünk, azután kezdődik minden elölről. -Legutóbb mikor szedték a papri­kát? - Tavaly október végén, november elején. Minden darabot a budapesti nagybani piacra szállítok, kialakult ve­vőköröm van. November 30-ára föl­szedtük az utolsó paprikaszálat is, és akkor két napig pihentem. December 2- án már dugdostuk a magokat a tápkockákba. És ez így megy ez év no­vember 30-áig. Huszonöt esztendeje nem voltam üdülni. Ennek ellenére sze­retem a fóliázást, pedig a mezőgazdaság eme ágazatában aztán tényleg kinyílt az agrárolló! Tíz-ti­zenöt esztendeje is annyiba került a pri­mőr, mint most, de közben tizenötszö­rösen drágultak az árak: a fóliáé, a ma­goké, a vegyszereké. A benzinről és a fű­tőanyagról már nem is szólok. Egy példa: tizenöt éve egy kiló primőr paradicso­mért vehettem száz magot. Most jó, ha 5-6 magocskát ka­pok. Egy fóliate­kercs akkor nyolc­ezer forintba került, most ötvenezerbe! -Mégis csinálja... - Mi mást tehet­nék? Ez az életem. A feleségemmel és néhány segítő ro­konnal elhatároz­tuk, nem adjuk föl. A faluban egyéb­ként alig van olyan fóliás, aki a téli, fű­tött sátrak alatt is termeszt paprikát vagy paradicsomot. A legtöbben hi­­deghajtatással fog­lalkoznak. Ha Szentlőrinc­káta fóliás falun­ak- Válogatják a termész kor Szentest, a Csongrád megyei várost vajon minek nevezhetjük az itt található 20 ezer négyzetméternyi fóliabirodalom és a 25 hektáros üvegháztelep okán? Ahol az év minden szakában száz- és százezer paradicsom-, paprika- és uborkapalánta ered, és ahol állandóan beérik valami­lyen növény, nos, ez a telep az Árpád Szövetkezet szentlászlói kerülete. El is tévedhetnénk a ki tudja, hány fóliasátor-utca között, ha nem jönne ve­lünk kísérőnk, Janó Imre áruforgalmi raktáros. Aki egyébként az üvegház-bi­­rodalomban is illetékes, ott is ő kalau­zol. Több mint egy hektár, azaz 10 ezer négyzetméter alapterületű az a palánta­nevelő, ahol megállunk.­­ Az 1960-as évek közepén jöttek rá apáink, hogy a mélyből feltörő, 60-90 fokos termálvizet hasznosítani lehetne — mondja Janó Imre. — Akkoriban épül­tek az első üvegházak, emelkedtek a fó­liasátrak, és mára már nemzetközi hírű lett az Árpád Szövetkezet korai zöld­ségtermesztési és értékesítési rendszere. Virágzó szőnyeg a lábunknál papri­kapalántából. Egy másik üvegházban a fóliás termelők számára nevelnek pa­lántákat, egy har­madikban érett paradicsomot szednek és válo­gatnak a szövet­kezet tagjai. - A magok ül­tetésétől a termés leszedéséig folya­matos a termesz­tés - sorolja Janó Imre. - Számító­gép-vezérlésű a fűtés, hiszen itt ti­­zedhőfok-eltéré­­sek is számítanak. A feltörő termál­vizű csőrendszer­be vezetjük, amely­nek elosztói végül is az üvegházba jutnak. Az elhasznált, csökkent hőmérsékletű víz a fóliasátra­kat fűti. Például Janó Imréét, aki 15 évvel ez­előtt kezdett fóliázni. -Ezt az 1700 négyzetméteres fólia­kertészetemet akkoriban hoztam létre, és az évek során bizonyítottam az öregek előtt: én is konyítok valamit a primőrtermesztéshez - mondja kísé­rőnk. Hegyes és tölteni való paprikacsövek sokasága zöldell és sárgállik a hosszú sorokban. - Aki akar, fóliázhat, minden se­gítséget megkap hozzá a szövetkezet­től - szól Janó úr. - Az emberek pedig nem kéretik magukat, azért nö­vekszik hétről hétre a szentesi fóliaváros. És a munkatársak műszak előtt és műszak végeztével ott hajlonganak saját ültetvényük sorai között, hogy az a szentesi, kunszent­mártoni, nagytőkés ház minél előbb fölépüljön, és mihamarabb együtt le­gyen az új gépkocsira való. Besze Imre Télen is tavaszban Fóliás kertészek között Sátorváros Gyönyörűek a palánták Érik a paradicsom BOHANEK MIKLÓS FELVÉTELEI SELOJ­F ­­­i Agrárpolitikusok és agrárkuta­tók az elmúlt hetekben több al­kalommal is hangsúlyozták a ter­mőföld védelmének fontosságát a Gödöllői Agrártudományi Egyetem különböző eszmecse­réin. A mezőgazdaság pótolha­tatlan, ám megfelelő műveléssel folyamatosan megújítható erő­forrásának állapota a hallgató­kat is foglalkoztatja. Ez termé­szetes, hiszen jövőjüket nagy­ban befolyásolja majd a termő­föld milyensége. Nem meglepő tehát, hogy az egyetemi diákön­kormányzat által szervezett fó­rumon a talajjal kapcsolatos teendőkről is kérdezték Gyi­­móthy Géza országgyűlési képviselőt, az Országgyűlés egyik alelnökét. A belvizes területek növeke­dése azzal is összefügghet, hogy kevés állatot tartunk - mondotta egyebek közt a ven­dég. Nem keletkezik ugyanis elegendő mennyiségű szerves trágya, ami megkötné a vizet a talajban. A szalmát a legtöbb he­lyen elégetik. Korábban az állatok trágyáját fölfogó alom­ként jótékony hatással volt föld­jeinkre. A belvíz elleni védeke­zést szolgálhatja, hogy a mező­­gazdasággal összefüggő víz­gazdálkodási ügyek a Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztériumhoz kerültek - szö­gezte le az előadó. A szakembe­reknek ugyanakkor az adott tele­püléseken kell megmondaniuk, hogy ott éppen mit kell tenni. Pél­dául talajjavítást végezni vagy csupán kitisztítani egy régi árkot, hogy az elvezesse a fölösleges csapadékvizet. A tudás és a cselekvés elvá­laszthatatlan egymástól a mező­­gazdaság más területein is. Gyimóthy Géza szorgalmazta az értékesítő és feldolgozó szövet­kezetek elterjedését. Külön ki­emelte ezek sorából az önkéntes tejszövetkezetek lehetséges előnyeit, amelyek szervezését jelentősen előmozdíthatják az értelmes és cselekvésre kész fa­lugazdászok. A mezőgazdaság révén a vi­déki életet is befolyásolni képes agrárértelmiségre számos, a he­lyi közösségeket erősítő feladat vár, hasonlók, mint amelyek a termőföld védelmét szolgálják. Talán az is hordoz jelképes értel­met, hogy az említett fórumokon részt vevő Tamás Károly földmű­velésügyi államtitkár, Kósa Fe­renc, az Agrárrendtartási Hivatal elnöke és Gyimóthy Géza is ugyanott vette át diplomáját, mint ahol az ágazatban dolgozók feladatairól beszéltek: Gödöllőn, B.G. A termőföld védelméről agrár­hallgatók előtt 1999. JANUÁR 5. HULLOK AZ ÜLÉS ALATT Egzotikus hüllőkre, meleg égövi állatokra bukkantak a soproni határál­lomáson a vámosok. A „potyautasok” egy magyar rendszámú teherautó ve­zetőülése alól kerültek látótérbe, a sofőr, egy érdi fiatalember, Belgiumból próbálta becsempészni az állatokat az országba. A furcsa szállítmány eredetéről eleinte nem tudott - vagy nem is akart - elfogadható magyarázattal szolgálni a sofőr. Végül kiderült, hogy édesapja kisállat-kereskedésébe szánta az egzotikus állatokat, melyek értéke első becslésre meghaladta a 150 ezer forintot. A kis állatkert a különleges gekkó fajtától a hosszú farkú gyíkig többféle hüllőből állt. Az átlátszó műanyag dobozokba zárt különleges jószágokat ter­mészetesen lefoglalta a soproni vámhivatal ügyeletese. Az átvételnél zoológus is jelen volt. A meleg égövi élőlényeket előbb a Fertő-Hanság Nemzeti Park sarródi központjába szállították, majd a park igazgatója, dr. Kárpáti László a fővárosba autózott velük, ahol terráriumba kerültek. A későbbiekben pontos fajmeghatározásra kerül sor szakemberek be­vonásával. Nagy valószínűséggel mintegy nyolc fajhoz tartozó védett és veszélyeztetett egyedről van szó, amelyek eszmei értéke megköze­líti az egymillió forintot. (p­­g-) Független társadalmi és családi hetilap Főszerkesztő: Annus József Főszerkesztő-helyettes: Dulai Sándor Olvasószerkesztők: Medve Piroska, Valló László Szerkesztőségi titkár: Budai Horváth József Főmunkatársak: Keresztény Gabriella, T. Dögei Imre, Varga S. József Szerkesztőség és kiadó: 1133 Budapest, Visegrádi u. 116. (Szikra Lapnyomda vezérigazgatósági épület), II. emelet. Postacím: 1428 Bp. 8., Pf. 52 és 1384 Bp. 62., Pf. 771 Telefon: 359-0500, fax: 465-8559. Elektronikus levélcím: szfo­d@mail.datanet.hu A Szabad Föld Online elérési címe: http://www.szabadfold.hu/ Kiadja a Szabad Föld Lap- és Könyvkiadó Rt. Felelős kiadó: a részvénytársaság ügyvezető igazgatója Ügyfélszolgálati iroda (9-16 óráig): 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/B (telefon: 359-1942, 359-1943). Médiaképviselet, keretes és apróhirdetések felvétele: Postabank Press Rt., 1133 Budapest, Visegrádi u. 116. Telefon: 359-0355 és 359-0056, telefax: 329-1240, 329-1461. Apróhirdetések feladása lehetséges továbbá a Szabad Föld Lap- és Könyvkiadó Rt. ügyfélszolgálati irodájában és a Primus Népszabadság Kft.-nél, Bp. Vill., Blaha Lujza tér 3. A­ hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. Terjesztik: árusításban a HIRKER Rt., az NH Rt. és a regionális részvénytársaságok; előfizetésben a Magyar Posta Rt. Külföldről előfizethető a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft.-nél, 1117 Budapest, Budafoki út 70. Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlapelőfizetési Irodában (Budapest XIII., Lehel út 10/A., levélcím: HELIR Budapest 1900), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáiban, vidéken a postahivatalokban. A lap ára 89 Ft, előfizetőknek 82 Ft. Előfizetési díj egy hónapra 357 Ft, negyed évre 1071 Ft, fél évre 2142 Ft, egy évre 4284 Ft. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Index: 25 777 Szedés, tördelés: Szabad Föld Rt. Tip-Műhely. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt. Felelős vezető: Lendvai Lászlóné vezérigazgató Internet: http://www.lang.hu/szikra.nyomda. e-mail: szikra@lang.hu ISSN 0133-0950

Next