Szabad Föld, 2001. január-június (57. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-05 / 1. szám

57. évfolyam, l.szám 2001. január 5. Ára 124 forint . A szerkesztőség címe: 1091 Budapest, Üllői út 51. Postacím: 1428 Bp. 8., Pf. 52 Telefon: 216-8919, 216-8929, 216-6962. Fax:215-5590 A vidék családi hetilapja Előfizetési díj: egy hónapra: 448 Ft • negyedévre: 1344 Ft • fél évre: 2688 Ft * egy évre; 5376 Ft Huszonegyezer forint diákhitel havonta Szeptembertől havi huszonegyezer forint kedvezményes diákhitelt ve­hetnek fel a felsőfokú oktatási intézmények hallgatói. A törlesztőrészletek nem haladhatják meg az adóköteles jövedelem hat-hét százalékát. Kísérlet a zsebszerződések törvényesítésére Sok olyan külföldi, aki zsebszerződéssel szerzett magyar földet, egyszer­smind bejelentkezett állandó lakosnak. Ugyanők most állampolgársá­gért folyamodnak. Félő, így legalizálják a jogtalan birtokot. Puhl Sándor végigjárt csillagösvénye A világsztár futballbíró fél éve letette a sípot. Már csak a pálya széléről figyeli, hogyan durvul a foci. Egyébként bútorboltban tölti ideje java részét, ügyvezető igazgató a kfi.-jében. e-mail: szfold@mail.datanet.hu A magyar szürkén nem fog a kergekór Németországban, Nümbergben van egy híd, melyet egy magyar szürke marha szobra díszít. A legenda szerint valamikor a XIX. század elején leégett a város, megsemmisült az összes élelmiszer-tartaléka. Éhínség fenyegetett; ám a legnagyobb bajban, mint minden évben, ezúttal is megérkezett egy egész magyar gulya. Megmenekült a város. Hálából szobrot emeltek a pompás jószágnak. ________BALOGH GÉZA K ülho nban akár hamarosan újra szobrot kaphat e fejedelmi jószág. Mióta a rémületes kergemarhakór pusztítja az európai szarvas­marha-állományt, sokszorosan felértékelő­dött a magyar szürke. Angolok, németek, franciák érdeklődnek mind élénkebben irán­ta, újabban az oroszok is szívesen vásárolná­nak húsából. A magyar szürke marhában lát­ják a jövőt, hiszen erre az állományra a kerge­kórnak még csak az árnyéka sem vetődhet. E pompás állatot nem is olyan régen még a kihalás fenyegette. A vüághírű hortobágyi állomány az ötvenes évek legelejére ötven­hatvan darabra csökkent, csak az állami gaz­daság néhány, végsőkig elszánt állattenyész­tőjén múlt, hogy megmenekült. Ők ugyanis lopva tartottak nyolcat-tízet minden telepen, s idővel óvatosan az állomány fejlesztéséhez is hozzáláttak. Ma már, hál’ istennek, nemhogy a kiha­lás nem fenyegeti a szürke marhát, hanem a gazdasági hasznosítása a cél. Napjainkban csupán a Hortobágyot csaknem két és fél ezer szürke marha legeli. A nagytöbbség, kétezer- háromszáz jószága Hortobágyi Természet- védelmi és Génmegőrző Közhasznú Társaság tulajdonában, állami kézben van, s az ország első számú törzstenyészete szépen gyarapo­dik.- Ez a hatalmas terület sokkal több marhát is eltartana - mondja a kht. igazga­tója, Gencsi Zoltán. - A több mint hetven­ezer hektáron legalább tizenötezernek vol­na helye. Jelenleg mintegy nyolc és fél ezer szarvasmarhát tartunk, de azoknak alig több mint negyede a magyar szürke. Nyil­vánvalóan növelni kell az arányt. A Horto­bágy is hasznát látná, mert azt legeltetni kell, és az érdeklődés növekedése is erre ösztönöz bennünket. tenyészállatként tilos külföldre eladni. Vá­gómarhaként azonban igen, méghozzá na­gyon jó áron. A hortobágyi marha húsa a nem­zetközi biominősítésű előírásoknak teljes mértékben megfelel, ez pedig a piacon nagyon sokat jelent. Akik ettek már az intenzív körülmé­nyek között tartott jószág, illetve a szürke marha húsából, állítják, össze sem lehet ha­sonlítani a kettőt. Ezt mondják az élelmi­szer-ellenőrző szakemberek is, akik egyet­len példával szoktak előhozakodni a kü­lönbségek illusztrálására: vizsgáljuk meg a szabadon tartott, illetve a szűk karámban, brojlercsirkeként felnevelt borjak húsában talált szermaradványokat. Az előbbiben a szermaradvány gyakorlatilag nulla. Érvé­nyes ez a növendék marhára s a bikákra, te­henekre is, hiszen ezek az állatok nem esz­nek mást, csak amit a Hortobágyon talál­nak. Ott pedig garantált a természet tiszta­sága. S még télen - amit ezek a különben rendkívül szívós, igénytelen jószágok is az istállókban, a kifutókban töltenek - sem kapnak mást, mint a Hortobágyon megter­mett szénát. Jelenleg két kimondottan hor­tobágyi bioterméket ismer a piac: a hanság- ligeti HIPP Kft. bébiételeket, a PICK Rt. sza­lámit gyárt. A szürke marhát, mint régi magyar fajtát, BIZONY E gy időben sokat jártam Ausztriában. Megfordultam minden tartományban, a kis falvaktól a nagyvárosokig. Nem a jólétet cso­dáltam, nem is a tisztaságot vagy a rendet. A tartást. Az emberek önér­zetének azt a fajtáját, ami nem dacból fakad, mint felénk, hanem egyfaj­ta nyugalomból. Bármerre jártam, a kíváncsiság hajtott: meg akartam tudni, honnan ez a nyugalom. Megtudtam. Ab­ból fakad, hogy vigyázzák értékeiket. Nem a pén­zükre gondolok, nem jószágaikra. Fontos az is, de én értékesebbnek tartom, hogy van máig ér­vényes erdőtörvényük, amit még Mária Terézia hozott. A spanyol lovasiskola hagyományát is kétszáz éve őrzik rendületlenül, s eszükbe nem jut, hogy „korszerűsíteni” kéne. Nem beszélve arról a biztonságról, amit a családi tulajdon je­lent. Gmundenben találtam egy pékséget, melyet a tizenhatodik szá­zad óta ugyanaz a család birtokol. Azt a pékséget vezetni nagyobb rang, mintpolgármestemeklennLHogymiennekalényege?Nagyonegysze- rű: ott, ami tegnap érték volt, holnap is az marad. Mert nem felülről diktálják nekik, mi korszerű és mi nem. Ők maguk döntik el. És szá­mon tartanak mindent, amire büszkék lehetnek. A háromszáz lelkes falu polgármestere arról beszél, hogy náluk született, aki a világon elő­ször használt görbe orrú korcsolyát, egy másik helyen üveg alatt őrzik Hemingway írógépét, amin a húszas években kalapálta le a vorarlbergi hegyek közt első regényét: a Fiestát. Végh Alpár Sándor LEGYETEK MAGATOKRA BÜSZKÉK! Erre nekünk is módunk van. Erre a magyar vidék is képes, csu­pán egy kell hozzá: a hovatartozás ereje. Szeretni kell a tájat, a kör­nyéket, a kisvárost, a falut, ahol élünk. A szeretet megismerő erő. Annak híján az ország csak lakóhely lesz, nem haza. Márpedig mi otthon szeretnénk lenni végre Magyarországon. De hát hogyan lehet otthon benne, aki nem ismeri értékeit? Aki üres lélekkel él? Ne korszakok, ne pártok s ne kormányok éb­resszenek rá benneteket, mik a ti értékeitek, hanem magatok! Ne arra várjatok, mit kap­tok, hanem arra, hogy mit adhattok. Tele va­gyunk értékekkel. Emeljétek fel a fejeteket, és nézzetek kö­rül! Elétek tárul minden. A Szabad Föld mostantól fóruma lesz annak, amit felfedeztek. Polgármesterek, tanítók, gazdaemberek, anyák, papok, orvosok, diákok, kétkezi iparosok kezdjétek el! Járjatok utána, mitől neve­zetes a település, ahol éltek. Kutassátok fel értékeiteket, amikre büszkék lehettek. Őseitek bízták rátok azokat. Ha nem ápoljátok, ha nem őrzitek, őket felejtitek el. Hiszem, hogy idő kérdése csu­pán, s minden település fel tudja mutatni a maga kizárólagos neve­zetességét, amin az odaérkező vendég ámul. írjátok meg, mire bukkantatok, s mi közölni fogjuk! A borítékon az álljon, ami a címben olvasható. Legyetek magatokra büszkék! FOLYTATÁS a 2. OLDALON >

Next

/
Thumbnails
Contents