Szabad Föld, 2003. július-december (59. évfolyam, 27-52. szám)

2003-07-04 / 27. szám

59. évfolyam, 27. szám 2003. július 4. Ára 145 forint www.szfo.hu m OQ SIMM­E CID A vidék családi hetilapja A szerkesztőség címe: 1091 Budapest, Üllői út 51. Postacím: 1428 Bp. 8., Pf. 52 Telefon: 216-8919,216-8929, 216-6962. Fax: 215-5590 Előfizetési díj: egy hónapra: 504 Ft • negyedévre: 1512 Ft • fél évre: 3024 Ft • egy évre: 6048 Ft Komlóska semmiképpen sem adja a postáját Kilenc hegyesi település találkozója Kunhegyesen Bezárásra ítélt postájuk miatt a polgári engedetlenségig de még egy országos demonstrációig is hajlandók elmenni Komlóska lakói. A falu polgármestere szövetkezésre kérte fel a környező­ kistelepülések vezetőit, akik igent mondtak. Másodszor rendezték meg a Hegyesi napokat Kunhegyesen. Kilenc település vett részt a sok érdeklődőt megmozgató összejövetelen. Nemcsak a határainkon inneni tájakról jöttek, hanem a vajdasági Kishegyesről és Oromhegyesről is. Mostanában megszaporodtak azok a híradások, amelyek a donorokról és a si­keres szervátültetésekről szólnak. Ezekben a hetekben két olyan eset is előfordult, amikor egy-egy donorból öt szervet operáltak ki, megmentve ezzel tíz életet. Mind több az életmentő szervátültetés Drágán megfizetjük majd az idei aratást­ ­ NÁNÁSI TAMÁS_______T­apasztalt, sokat látott gazdálkodók mondják, hogy az utóbbi fél évszá­zadban soha nem mutattak a bú­zatáblák olyan siralmas látványt, mint most. Sokfelé térdmagasságba sem érü"­nek fel a sovány kalászok. A riasztó látvány el­lenére abban senki sem kételkedik, hogy idén is megterem az ország kenyere. A kérdés in­kább az, hogy milyen áron kínálják majd az üzletekben a mindennapi betevőt A malmok és a pékek mindenesetre már idejekorán beje­lentették, hogy a liszt és a sütőipari termékek drágulása elkerülhetetlen. Már a hosszú, kemény tél is megviselte az őszi búzavetéseket. Néhol számottevő fagy­károk jelentkeztek. A hó március közepén ol­vadt el a földeken, ami önmagában véve nem lett volna baj, ha nem marad el a tavasz. Eső nem esett, május elején pedig már a nyakun­kon volt a hirtelenül jött kánikula. Nem jutott elegendő idő a búza bokrosodására, a növé­nyek kurta kalászokat neveltek. A kevés ter­mésben ráadásul sok a kisült, összeaszott, megszorult szem. Szalmából is kevés lesz az idén. Van, ahol csak használhatatlan szemetet hagy maga után a kombájn a földeken. Mert az aratás már javában folyik az or­szágban, az aszály két héttel előbbre hozta a betakarítás kezdetét. Lapzártánk idején az őszi árpa felét már levágták, hektáronként 2,6 tonnás átlagtermést mért az agrártárca. Az első búzatáblákon is hasonló eredmények születtek. A Dunántúlon kedvezőbbnek mu­tatkozik a helyzet, a csapadék hiánya legin­kább a dél-alföldi régiót viselte meg. A kü­lönféle termésbecslések országosan 2,8-3,2 millió tonna között mozognak. Ebből az ét­kezési minőséget elérő mennyiség 1,5-1,7 millió tonnára tehető. A kisebb adatok in­kább a termelői, feldolgozói érdekképvisele­tektől, a nagyobbak pedig a földművelésügyi minisztériumtól származnak. A vetésterület idén szinte megegyezik a tavalyival. A termés viszont a gyengének minősített 2002-es 3,8 millió tonnánál is legalább 25 százalékkal alacsonyabb. Tavaly hagyományos külpiacainkat el­árasztotta az olcsó ukrán, orosz dömping. Emiatt a hazai árak is majdhogynem egy helyben topogtak. Idén ellenkező a helyzet. A keleti versenytársak egy időre kifulladtak, külföldön bőven akad vevő a magyar búzára. Hiába, mert az idei termésből száz-kétszáz­ezer tonnánál többet nem lehet kiszállítani az országból. A megnövekedett külpiaci kereslet arra azonban jó, hogy idehaza meglódítsa a búzaárakat. Az árutőzsdén már tonnánként harmincezer forint körül járnak az augusztu­si jegyzések. Ugyanakkor a híradások szerint ez az összeg sem elég idén az üdvösséghez, nem fedezi a veszteséget. Guba Mihály, a Me­zőgazdasági Termelők és Szövetkezők Orszá­gos Szövetsége gabonaválasztmányának el­nöke saját tapasztalatait tette közzé laptár­sunkban, amikor úgy nyilatkozott, hogy száz­ezer forint körüli önköltséggel számolva leg­alább húszezer forint lesz a kiesés hektáron­ként. A szaktárca felmérései szerint az aszályt mindegyik búzatábla megsínylette az ország­ban, a kár mértéke az ágazatban elérheti a 35 milliárd forintot is. Az érdekképviseletek követeléseiről töb­bet, a kormányzat lépéseiről annál kevesebbet lehetett tudni lapzártánk idején. Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter javaslatai várhatóan jövő hét közepén kerül­nek a kabinet elé. A tárcavezető előzetesen le­szögezte, hogy a tervek szerint mindenki vesz­teségét megtérítik. Azok, akik az aszály miatt a termés legalább felét elveszítették, jövedelem­­pótló támogatásban részesülhetnek majd. Azok számára pedig, akiket ennél kisebb kár ért, öt év futamidejű, kedvezményes kamato­zású, tőkepótló jellegű aszályhitel áll rendelke­zésre. Kérdés, hogy a minisztériumi tervek végrehajtásának mennyire vet majd gátat a pénzhiány. A tárca vezetői már többször kije­lentették, hogy a tavalyi, tizenötmilliárdos se­gítség megismétlésére most nincs lehetőség. Megkezdődött a kínkeserves aratás a kiégett búzaföldeken. Emberemlékezet óta nem érte akkora csapás a kalászos gabonákat, mint az idén. A több tízmilliárdos aszálykár ezrek jövőjét veszélyezteti. Valamiképp mindnyájan megfizetjük majd a szárazság következményét. Hamarosan drágább lesz a liszt és a kenyér. E­ljött az idő, amikor az ember teljesen elbizonytalanodik, és nem tudja magát mihez tartani. Már a néphagyományokhoz sem le­het igazodni: Szent György napján nem hajtják ki az állatokat, mert lassan nem lesz mit kihajtani, és Péter-Pálkor nem kezdődik az ara­tás, hanem már javában tart, vagy befe­­fejeződik. Az aratásra vonatkozó egyéb néphagyományok szintén elenyésztek, mert pédául kinek ünnep manapság a kalászosok betakarítása? Eddig sem volt hatalmas jövedelem a gabonán, de az idén szinte minden gazdálkodó veszteséget termel a földjén. Az árbevétel-kiesést némileg enyhítheti, ha valaki képes arra, hogy ügyeskedjen az eladással. Az egyre nagyobb méreteket öltő aszály ugyanis egyvalaminek kedvez: rohamosan emelkedni kezdtek a tőzs­dei árak. Ezért az agrártárca azt javasolja a termelőknek, hogy termé­nyeiket ott adják el jó áron. Ez az egy ma, amibe kapaszkodni lehet, ugyanis az FVM, bár foglalkozik az üggyel, valószínűleg nem tudja az aszálykárokat olyan mértékben enyhíteni, mint tavaly. Naiv gazdál­kodó az, aki pénzügyi segítséget vár, hiszen a vízcsapból is a kormány takarékossági programja, a Medgyessy-csomagként emlegetett meg­szorító intézkedéssorozat folyik. A mostani belpolitikai és legatyáso­­dott gazdasági helyzetben úgy tűnik, harmadrangú kérdés, hogy az utóbbi harminc évben soha nem volt ilyen gyér a kenyérgabona-ter­més, mint az idén. Az, hogy hatalmas terméskiesés várható, szintén a termelők „magánügye”, hiszen azt mondják, nincs nagy baj, az ország kenyeréhez lesz elegendő liszt, nem kell külföldről behozni. De azért szegény gazdálkodókat illenék megnyugtatni, hogy a kom­ány nem feledkezett meg róluk, mert napirendre tűzte az aszálykár enyhítését A miniszter nem tud mást tenni, mint ígérget, méghozzá ked­vezményes hiteleket Más erről a véleménye a Fidesz gazdatagozatának: az elemi károktól sújtott mezőgazdasá­gi termelők megsegítésére minél előbb segélyalap létrehozását sürgeti. A szervezet szerint az agrárágazatnak legkevesebb harmincmilliárd forintnyi azonnali támogatásra lenne szüksége, mert a problémákat hitelnyújtással nem lehet orvosolni, hiszen túlságosan hosszú időt igényel a hitelezési eljárás. Miközben a kombájnok a méreten aluli gabonát vágják, szép csendben készülődnek a gazdák az újabb demonstrációkra. Nem enyhült a tejpiaci válság, továbbra is reklámáron vásárolják fel a sertéseket, hiába született néhány rendelet. Súlyos gondok vannak a baromfitenyésztésben is, a növekvő hús-, cukor- és egyéb élelmi­szerimport pedig rátesz egy lapáttal a termelők rossz kedvére. Általános válságba került a mezőgazdaság, a kilátástalan helyzet miatt voltak, akik öngyilkosságba menekültek. Vészjósló előjelek ezek az uniós csatlakozás előtt, hiszen ez az év lett volna az utolsó, amikor a versenyképességhez szükséges fejlesztési beruházásokat meg lehetett volna valósítani. A pénz elfogyott, még a megszokott tűzoltásra is kevés jut. Pethes József ÁRVA­KALÁSZ ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK AZ 5. OLDALON

Next