Szabad Föld, 2003. július-december (59. évfolyam, 27-52. szám)
2003-07-04 / 27. szám
2 2003. JÚLIUS 4. Balaton melléki borverseny Ötödik alkalommal rendezett borversenyt a Balaton Melléke Borvidék Hegyközségi Tanácsa. Ötvennyolc gazda 85 Bormintával vett részt a szakmai vetélkedésen, s mint Módos Péter, a Magyar Borakadémia elnöke, a bírálóbizottság vezetője elmondta, újra előrelépést tapasztaltak a zalai borok minőségében. Szép, illatos fehér borfajták jellemzik a zalai tájat, és egyre több gazda zárkózik fel a legjobbak közé. Növekszik a szőlőtelepítési kedv A korábbi másfél-két hektár szőlőtelepítési igény megsokszorozódott az idén Zalában. Az FVM megyei hivatalához benyújtott támogatási kérelmek szerint közel száz hektár új szőlőültetvény születik. A több mint ötmilliárd forint értékű gépberuházásban is jelentős a borászati, szőlészeti gép, eszköz. Nem lesz ügyeletes orvos Új formában működik szeptember 30-ig az orvosi ügyelet a debreceni mentőállomáson. Az eddigi 24 órás ellátás helyett csak éjszaka fogadják a hívásokat az egészségügyi dolgozók, a fennmaradó időben a páciensek háziorvosukhoz fordulhatnak. A módosításra finanszírozási gondok miatt került sor a megyeszékhelyen. Képzés határok nélkül A Debreceni Regionális Munkaerő-fejlesztő és -képző Központ (DRMKK) és a nagyváradi Agora Egyetem a fejlesztések összehangolásában, a kutatók és a vállalkozások közötti közvetítésben, a képzési módszertan átadásában segíti egymást a jövőben. A két intézmény június 13-án együttműködési szándéknyyatkozatot írt alá az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésről, a nemzetközi pályázatokon való részvételről és közös tudásközpont kialakításáról. Szeptemberben már felsőfokú és szakmai középfokú képzést indítanak Romániában. Megszűnik a tehenészet Újirázon A napokban zárult le a hajdú-bihari Újirázon az Aranyláp Mezőgazdasági Szövetkezet tehenésztelepének másfél éve tartó felszámolási folyamata. Az évekkel ezelőtt még nyereségesen működő telepet megvásárló miskolci Multiton Bt. több mint négyszáz szarvasmarhát szállított el június első hetében a sarudi állományába, ötvenet pedig vágóhídra. A tehenészet felszámolásával a kicsiny bihari falu egyetlen, nagyobb létszámot foglalkoztató munkahelye szűnt meg. Biztosabb diagnózis Egerben Az ország egyik legkorszerűbb diagnosztikai központját adták át a közelmúltban Egerben. A Markhot Ferenc Kórházban két év alatt valósították meg az 1,1 milliárd forintos fejlesztést, melynek révén új képalkotó diagnosztikai eszközök, azaz CT- és MR-berendezés segíti a betegségek gyorsabb felismerését. A környékbeli cégek 35 millió forintos támogatással segítették a korszerű laboratórium kialakítását. Csángó diákok Hevesben A Petras Incze János Kulturális Egyesület szervezésében moldvai csángó gyerekek tölthetnek két hetet Egerben és Heves városában. Az anyanyelvi tábor résztvevőit a megyeszékhelyen a minorita rend Szent Hedvig Kollégiuma, Hevesen pedig az Eötvös József Középiskola látja vendégül. A diákok délelőttönként magyar nyelvet és irodalmat hallgathatnak, illetve az ország történelmével, földrajzával ismerkednek. Drogellenes fesztivál Kecskeméten A július 26-i kábítószer-ellenes világnaphoz kapcsolódva Életre hívunk! címmel drogellenes fesztivált rendeztek a kecskeméti strandon. Látványos szórakoztató programok mellett elgondolkodtató előadások is elhangzottak. A szervezők a rendezvénnyel ismételten felhívják a figyelmet arra, hogy kábítószerek nélkül is lehet élni, barátkozni, szórakozni, tanulni A cinkosi iskola egyetlen élő tanítója nagy tekintélynek örvend tanítványai körében A tanyasi iskola otthona volt a diákoknak MOLNÁR LAJOSNéhány évtizeddel ezelőtt Orosháza és Kardoskút között a dűlőutak mentén két-háromszáz méterenként tanyák álltak. A tanyasi iskolák nem a mai oktatási intézményekhez, inkább a családi közösségekhez hasonlítottak. Ezeknek az iskoláknak a szellemét kívánja megőrizni és a jövőnek továbbadni a Cinkusiak Baráti Köre, ezért szervezte meg június 23- án az Orosházához közeli, de ma is Kardoskúthoz tartozó Cinkuson a tanyai iskolai hagyományápolók első országos találkozóját a hajdani iskolaépületben, amely ma az Orosfarm Szövetkezeté. Az első iskolai találkozót 2001-ben tartották. Hogy társaságuknak szervezett formát adjanak, tavaly tavasszal megalapították a baráti kört. Most szeretnék megismerni a többi tanyasi iskolai hagyományápolót. - A találkozó célja nem csupán a múltba tekintés - szögezte le a résztvevők előtt Deák György, a kör elnöke -, hiszen sohasem volt időszerűbb a kérdés: hogyan lehet továbbadni a tanyasi iskolák szellemét a mai, válsággal küszködő oktatásnak? Iskolákat körzetesítenek és szüntetnek meg, mint amikor a tanyavilágot el akarták sorvasztani, s legelőször az iskolákat zárták be. A tanyasi iskolák érzelmileg mást jelentettek a gyerekeknek, mint a mai oktatási intézmények. Az erős érzelmi kötődésnek az a titka, hogy az iskola valóban a második család volt. Reggelenként nem intézménybe jöttünk, hanem közösségbe. A mai iskolák sajnos nagy létszámúak, az óraadó tanárokkal futószalagszerűvé válik az oktatás, a tanár és a diák között nem alakulhat ki érzelmi kapcsolat. A találkozón részt vevő, ma Szegeden élő Kiss A. Sándor maga is tanított 1944-45-ben az egyik közeli tanyasi iskolában. A szülők őt kérték meg különböző nyomtatványok kitöltésére. A tanító nem a mai értelemen vett pedagógus volt, hanem az ott élők szemében „a tanító úr”, akire felnéztek. - A kis csoportos foglalkozásoknak van jövőjük - hangoztatta véleményét -, ott a tanárok ismerik a gyerekek lelki gondjait. Ha ez általánossá válna, nem fordulna elő olyan tragédia, hogy az egyik gyerek kioltja a másik életét. Tapasztalhattuk, hogy a cinkosi iskola egyetlen élő tanítója ma is nagy tekintélynek örvend volt tanítványai körében. A találkozóra Koszorús Oszkár tollából megjelentették visszaemlékezéseit. Urszuly János 1953-tól ’78-ig tanított Cinkuson. Az iskola még az előző századfordulón épült, eredetileg egy tantermes iskola volt, később egyszerűen kettéosztották a nagytermet. - A felső tagozaton tanítottam, feleségem az alsósokat okította - emlékezett vissza Urszuly János, aki a kiváló tanító címet is megkapta. - Kettőnkhöz úgy hatvan gyerek járt, alig fértek el a két kis tanteremben, öszszevont osztályokban tanítottunk, négy osztály tanult egy teremben. A tananyagunk semmiben sem különbözött a többi iskolákétól, nekünk magunknak kellett eldöntenünk, mi az, amit közvetlenül, az úgynevezett hangos órákon kell a gyerekeknek elmagyaráznunk, és mi az, amit képesek elsajátítani az önálló órákon. A hatvanas években végre az iskolába is eljutott a villany, akkor szükség esetén magnót használt az önálló órákon. Szalagra mondta az anyagot, és a gyerekek azt hallgatták vissza fejhallgatón. Ez akkor újításnak számított az oktatásban. - Kezdettől fogva az volt a véleményem, hogy az osztályozási rendszerünk rossz, mert egyedül a verbális tudást értékeli - fejtette ki véleményét a tanító. - Figyelmen kívül hagyja, hogy a tanuló a társáért, a közösségért tesze valamit. A cinkosi iskolában a gyerekek tantermi, udvari, könyvtári és pénztári szolgálatot adtak. Ha valamelyik társuk helytelenkedett, figyelmeztették, de az a szolgálatos véleménye ellen fellebbezhetett, így évek alatt egyfajta önkormányzat alakult ki az iskolában. Dicséretet és fegyelmit is alkalmazott, a tanulók teljesítményét hetente értékelte, a legjobbak tanév végén jutalmat kaptak. - A gyerekek értékelésébe az emberséget is bele kell számolni, mert az is mérhető - fogalmazta meg véleményét a 78 éves tanyasi tanító. Koszorús Oszkár, Urszuly János és Verasztó Antal a régi emlékeket idézi Abádszalók még mindig keresi a helyét a turisztikai térképen _______PALÁGYI BÉLA_______ únius utolsó péntekjén a Magyar Televízió Abádszalókon tartotta szezonnyitó, üdülőknek tartott roadshow-ját. A Tisza-tó partján este ötezer gépkocsit számoltak meg, ezt nem túlzás legalább kettővel szorozni, ha a látogatók számára vagyunk kíváncsiak Az ország kevés településére lehet egy-egy kánikulai napon tízezer embert összetrombitálni. A délelőtt mi mással telt volna, mint halászléfőző-versennyel, melyet a víz partján, ott melegiben lezsűrizett a Nádas György által vezetett ínyes testület. Az első helyezettek érthetően boldogok voltak, a vesztesek bundát emlegettek, merthogy hitük szerint egy helybeli együttes győzött. Pedig a nyertes csapatban a kisújszállási Szamák Mihály forgatta a fakanalat. Segédkeztett túrkevei unokája, Horváth Görgy és szalóki illetőségű lánya, Boldog Istvánná is, de a mester azért Szamák Mihály volt, akitől meg is kérdeztük a győztes leves receptjét. Sokak számára talán meglepő, hogy szerinte nincs szükség alaplére, egy kilogramm halhoz viszont szükségeltetik hét dekagramm hagyma, amit pörköltösen odateszünk a bográcsba. Paradicsom, paprika kerül hozzá, amitől lecsós aromát kap, aztán jöhet a hal, melyet 20-25 percig zúgva forralunk. Némi pihentetés után lehet tálalni. A nyugdíjas kotrómester egy Vodatlon-csomagot nyert ezért a produkcióért - no meg természetesen egy kellemes napot a tóparton. A délután némi áramszünettel, ám szüntelen rekkenő meleggel telt, mígnem este aztán megjelentek a színpadon a várt vendégek, Mari Zsuzsa, Maksa Zoltán és a könynyűzene nehéztüzérei, akiknek önfeledten tapsolt a tízezres publikum. A Tisza-tó az idén ünnepli medrének huszonötödik vízzel teli évét. Azok a fiatalok, akik a kiskörei építőtábor lakóiként a meder fenekéről irtották a bokrokat, most az unokáikat úsztatják a gumimatracon, miközben a fürdőhely még mindig a helyét keresi Magyarország turisztikai térképén. Valamikor egy önironikus fintor kíséretében jelentette be az ember, ha Abádszalókra készült nyaralni. Ma a fintor elmarad, de még mindig kevesen tudják, hogy a parton több százmillió forintért jachtkikötő épült olyan bungalókkal, melyek bármely tenger partján megállnák a helyüket. Azt pedig zárt önkormányzati ülésen tárgyalják, hogyan válhat négy évszakossá az abádszalóki turizmus. A titkolózás ellenére is híre kelt egy tízmilliárdos beruházásnak, amely egy négyszáz szobás, ötcsillagos szállót takar, termálfürdővel, szórakoztató és konferenciaközponttal, szépészeti intézményekkel, egyszóval mindennel, amivel a vendéget „el lehet csábítani”. Harminc évvel ezelőtt Abádszalókot a távlatok nélküli települések közé sorolták. Az öreg házak ablakát bedeszkázták, minden harmadikon ott lógott a tábla: „Eladó.” Ma szerencsés embernek tarja magát, akinek egy törülközőnyi helye van a vízparton. Nemrég több mint hatvan Tisza-tavi település polgárai szavazhattak interneten és szavazólapon, miként állítanák össze a térség önkormányzati válogatottját.A legtöbb voksot Bordás Imre, Abádszalók polgármestere kapta, alpolgármesternek Tiszanána faluvezetőjét, jegyzőnek az erdőtelki hivatalvezetőt jelölték, de biztos, hogy benne van mind a hatvanvalahány falu és város élni akarása abban, hogy az Alföld közepe ma vonzó turisztikai célpont. Útravalónak az Európai Unióba mindez talán nem is kevés. SISBfIDICJD HAZAI ÉLET Városoknak gázmotor, falvaknak biomassza ajánlott ______LOTHÁR PÉTER______ Az országban az elsők között vett gázmotort a kaposvári önkormányzati szolgálató társaság. Hat éve működik a somogyi megyeszékhely fűtőművében egy hatszáz és egy nyolcszáz kilowattos szerkezet. Zanatyné Uitz Zsuzsanna üzemvezető elmondta: - A gázmotorok által leadott hőenergiát tápláljuk be a városi fűtőrendszerbe. Nyáron elegendő ezeket a motorokat működtetni, hogy a kaposvári távhőszolgáltatásba bekapcsolt lakásokba és intézményekbe eljusson a meleg víz. Télen természetesen a kazánok is működnek. A gázmotor, amelynek fő feladata a villamos áram termelése, igen jó, 86 százalékos hatásfokú, míg a hagyományos erőműveknél ez a számadat alig harminc-negyven százalék. A fűtés tehát csupán melléktermék. Az áramot eladjuk a regionális szolgáltató cégnek, s a bevételből futja fejlesztésre, illetve arra, hogy a helybeliek a lehető legkevesebbet fizessék a távfűtésért. A gázmotor nagyban hasonlít azokra az „erőművekre”, amelyeket az autók motorházaiban láthatunk, ám körülbelül tízszer-tizenötször nagyobb náluk, és fülvédő nélkül nem ajánlatos őket megközelíteni. Egy hatszáz kilowattos szerkezet ára ma körülbelül hatvanmillió forint, s azonkívül, hogy áramot termel, be lehet vele fűteni öt-hat tízemeletes házat. Közepes lakóparkokban rendre használják, de nem tanácsos és nem is célszerű csak rá hagyatkozni. Úgy igazán hatékony, ha együttműködik más, nagyobb rendszerekkel. 2001 óta évente félszáz gázmotort telepítettek Magyarországon, mivel törvény írja elő, hogy az áramszolgáltatóknak meg kell venniük a megtermelt villamos áramot és jó árat is kell fizetniük érte. Nem egy beruházó csak ezért a nyereségért kezdett gázmotort üzemeltetni, a mellékesen keletkező hőenergiát pedig eleregette a vakvilágba, ám ez az állapot nem sokáig tartott, mert az illetékes hatóságok a pazarlást észlelvén előírták, hogy csak akkor adhatja el a gázmotorgazda a villanyt, ha a hőenergiát is hasznos célra fordítja. Zanatyné Uitz Zsuzsannától azt is megtudakoltam: érdemes volna-e például faluközösségeknek gázmotorra költeniük, s azzal ellátni saját magukat? A válasz nemleges volt, ezt az eszközt nem erre találták ki, a falvakban inkább a biomasszából nyerhető energiával kellene foglalkozni, azzal viszont a mainál sokkal erőteljesebben, mert hatalmas megtakarításra lehetne szert tenni vele. A gázmotor tehát nem az „energiaügyi bölcsek köve”, amint azt megjelenésekor - kissé eltúlzottan - állították jó néhányan, de használatát érdemes megfontolni, amikor új energiatermelő eszközök közül szándékoznak választani a tervezők Sok száz kilowattot termel