Szabad Föld, 2003. július-december (59. évfolyam, 27-52. szám)

2003-07-04 / 27. szám

2 2003. JÚLIUS 4. Balaton melléki borverseny Ötödik alkalommal rendezett borversenyt a Balaton Melléke Borvidék Hegyközségi Taná­csa. Ötvennyolc gazda 85 Bormintával vett részt a szakmai vetélkedésen, s mint Módos Péter, a Magyar Borakadémia elnöke, a bírá­lóbizottság vezetője elmondta, újra előrelé­pést tapasztaltak a zalai borok minőségében. Szép, illatos fehér borfajták jellemzik a zalai tá­jat, és egyre több gazda zárkózik fel a legjob­bak közé. Növekszik a szőlőtelepítési kedv A korábbi másfél-két hektár szőlőtelepítési igény megsokszorozódott az idén Zalában. Az FVM megyei hivatalához benyújtott támoga­tási kérelmek szerint közel száz hektár új sző­lőültetvény születik. A több mint ötmilliárd forint értékű gépberuházásban is jelentős a borászati, szőlészeti gép, eszköz. Nem lesz ügyeletes orvos Új formában működik szeptember 30-ig az orvosi ügyelet a debreceni mentőállomáson. Az eddigi 24 órás ellátás helyett csak éjszaka fogadják a hívásokat az egészségügyi dolgo­zók, a fennmaradó időben a páciensek házior­vosukhoz fordulhatnak. A módosításra finan­szírozási gondok miatt került sor a megye­­székhelyen. Képzés határok nélkül A Debreceni Regionális Munkaerő-fejlesztő­ és -képző Központ (DRMKK) és a nagyváradi Agora Egyetem a fejlesztések összehangolásá­ban, a kutatók és a vállalkozások közötti köz­vetítésben, a képzési módszertan átadásában segíti egymást a jövőben. A két intézmény jú­nius 13-án együttműködési szándéknyyatko­­zatot írt alá az iskolarendszeren kívüli felnőtt­­képzésről, a nemzetközi pályázatokon való részvételről és közös tudásközpont kialakítá­sáról. Szeptemberben már felsőfokú és szak­mai középfokú képzést indítanak Romániá­ban. Megszűnik a tehenészet Újirázon A napokban zárult le a hajdú-bihari Újirázon az Aranyláp Mezőgazdasági Szövetkezet tehe­nésztelepének másfél éve tartó felszámolási folyamata. Az évekkel ezelőtt még nyeresége­sen működő telepet megvásárló miskolci Multiton Bt. több mint négyszáz szarvasmar­hát szállított el június első hetében a sarudi ál­lományába, ötvenet pedig vágóhídra. A tehe­nészet felszámolásával a kicsiny bihari falu egyetlen, nagyobb létszámot foglalkoztató munkahelye szűnt meg. Biztosabb diagnózis Egerben Az ország egyik legkorszerűbb diagnosztikai központját adták át a közelmúltban Egerben. A Markhot Ferenc Kórházban két év alatt való­sították meg az 1,1 milliárd forintos fejlesztést, melynek révén új képalkotó diagnosztikai esz­közök, azaz CT- és MR-berendezés segíti a be­tegségek gyorsabb felismerését. A környékbeli cégek 35 millió forintos támogatással segítet­ték a korszerű laboratórium kialakítását. Csángó diákok Hevesben A Petras Incze János Kulturális Egyesület szer­vezésében moldvai csángó gyerekek tölthetnek két hetet Egerben és Heves városában. Az anya­nyelvi tábor résztvevőit a megyeszékhelyen a minorita rend Szent Hedvig Kollégiuma, Heve­sen pedig az Eötvös József Középiskola látja vendégül. A diákok délelőttönként magyar nyelvet és irodalmat hallgathatnak, illetve az or­szág történelmével, földrajzával ismerkednek. Drogellenes fesztivál Kecskeméten A július 26-i kábítószer-ellenes világnaphoz kapcsolódva Életre hívunk! címmel drogelle­nes fesztivált rendeztek a kecskeméti strandon. Látványos szórakoztató programok mellett el­gondolkodtató előadások is elhangzottak. A szervezők a rendezvénnyel ismételten felhívják a figyelmet arra, hogy kábítószerek nélkül is le­het élni, barátkozni, szórakozni, tanulni A cinkosi iskola egyetlen élő tanítója nagy tekintélynek örvend tanítványai körében A tanyasi iskola otthona volt a diákoknak MOLNÁR LAJOSN­éhány évtizeddel ezelőtt Orosháza és Kardoskút között a dűlőutak mentén két-háromszáz méteren­ként tanyák álltak. A tanyasi isko­lák nem a mai oktatási intézményekhez, in­kább a családi közösségekhez hasonlítottak. Ezeknek az iskoláknak a szellemét kívánja megőrizni és a jövőnek továbbadni a Cinkusi­­ak Baráti Köre, ezért szervezte meg június 23- án az Orosházához közeli, de ma is Kar­­doskúthoz tartozó Cinkuson a tanyai iskolai hagyományápolók első országos találkozóját a hajdani iskolaépületben, amely ma az Oros­­farm Szövetkezeté. Az első iskolai találkozót 2001-ben tartották. Hogy társaságuknak szer­vezett formát adjanak, tavaly tavasszal meg­alapították a baráti kört. Most szeretnék meg­ismerni a többi tanyasi iskolai hagyomány­­ápolót. - A találkozó célja nem csupán a múltba tekintés - szögezte le a résztvevők előtt Deák György, a kör elnöke -, hiszen sohasem volt időszerűbb a kérdés: hogyan lehet továbbadni a tanyasi iskolák szellemét a mai, válsággal küszködő oktatásnak? Iskolákat körzetesíte­­nek és szüntetnek meg, mint amikor a tanya­világot el akarták sorvasztani, s legelőször az iskolákat zárták be. A tanyasi iskolák érzelmi­leg mást jelentettek a gyerekeknek, mint a mai oktatási intézmények. Az erős érzelmi kötő­désnek az a titka, hogy az iskola valóban a második család volt. Reggelenként nem in­tézménybe jöttünk, hanem közösségbe. A mai iskolák sajnos nagy létszámúak, az óra­adó tanárokkal futószalagszerűvé válik az oktatás, a tanár és a diák között nem alakul­hat ki érzelmi kapcsolat. A találkozón részt vevő, ma Szegeden élő Kiss A. Sándor maga is tanított 1944-45-ben az egyik közeli tanyasi iskolá­ban. A szülők őt kérték meg különböző nyomtatványok kitöltésére. A tanító nem a mai értelemen vett pedagógus volt, hanem az ott élők szemében „a tanító úr”, akire fel­néztek. - A kis csoportos foglalkozásoknak van jövőjük - hangoztatta véleményét -, ott a ta­nárok ismerik a gyerekek lelki gondjait. Ha ez általánossá válna, nem fordulna elő olyan tra­gédia, hogy az egyik gyerek kioltja a másik életét. Tapasztalhattuk, hogy a cinkosi iskola egyetlen élő tanítója ma is nagy tekintélynek örvend volt tanítványai körében. A találkozó­ra Koszorús Oszkár tollából megjelentették visszaemlékezéseit. Urszuly János 1953-tól ’78-ig tanított Cinkuson. Az iskola még az előző századfor­dulón épült, eredetileg egy tantermes iskola volt, később egyszerűen kettéosztották a nagytermet. - A felső tagozaton tanítottam, feleségem az alsósokat okította - emlékezett vissza Urszuly János, aki a kiváló tanító címet is megkapta. - Kettőnkhöz úgy hatvan gyerek járt, alig fértek el a két kis tanteremben, ösz­­szevont osztályokban tanítottunk, négy osz­tály tanult egy teremben. A tananyagunk semmiben sem különbözött a többi isko­lákétól, nekünk magunknak kellett eldönte­nünk, mi az, amit közvetlenül, az úgynevezett hangos órákon kell a gyerekeknek elmagya­ráznunk, és mi az, amit képesek elsajátítani az önálló órákon. A hatvanas években végre az iskolába is eljutott a villany, akkor szükség esetén mag­nót használt az önálló órákon. Szalagra mondta az anyagot, és a gyerekek azt hallgat­ták vissza fejhallgatón. Ez akkor újításnak szá­mított az oktatásban. - Kezdettől fogva az volt a véleményem, hogy az osztályozási rendszerünk rossz, mert egyedül a verbális tudást értékeli - fejtette ki véleményét a tanító. - Figyelmen kívül hagy­ja, hogy a tanuló a társáért, a közösségért tesz­­e valamit. A cinkosi iskolában a gyerekek tan­termi, udvari, könyvtári és pénztári szolgála­tot adtak. Ha valamelyik társuk helytelenke­­dett, figyelmeztették, de az a szolgálatos véle­ménye ellen fellebbezhetett, így évek alatt egy­fajta önkormányzat alakult ki az iskolában. Dicséretet és fegyelmit is alkalmazott, a tanulók teljesítményét hetente értékelte, a leg­jobbak tanév végén jutalmat kaptak. - A gyerekek értékelésébe az emberséget is bele kell számolni, mert az is mérhető - fo­galmazta meg véleményét a 78 éves tanyasi ta­nító. Koszorús Oszkár, Urszuly János és Verasztó Antal a régi emlékeket idézi ­ Abádszalók még mindig keresi a helyét a turisztikai térképen _______PALÁGYI BÉLA_______­ únius utolsó péntekjén a Magyar Televízió Abádszalókon tartotta szezonnyitó, üdü­lőknek tartott roadshow-ját. A Tisza-tó part­ján este ötezer gépkocsit számoltak meg, ezt nem túlzás legalább kettővel szorozni, ha a lá­togatók számára vagyunk kíváncsiak Az or­szág kevés településére lehet egy-egy kániku­lai napon tízezer embert összetrombitálni. A délelőtt mi mással telt volna, mint ha­­lászléfőző-versennyel, melyet a víz partján, ott melegiben lezsűrizett a Nádas György ál­tal vezetett ínyes testület. Az első helyezettek érthetően boldogok voltak, a vesztesek bun­dát emlegettek, merthogy hitük szerint egy helybeli együttes győzött. Pedig a nyertes csapatban a kisújszállási Szam­ák Mihály for­gatta a fakanalat. Segédkeztett túrkevei uno­kája, Horváth Görgy és szalóki illetőségű lá­nya, Boldog Istvánná is, de a mester azért Szam­ák Mihály volt, akitől meg is kérdeztük a győztes leves receptjét. Sokak számára ta­lán meglepő, hogy szerinte nincs szükség alaplére, egy kilogramm halhoz viszont szükségeltetik hét dekagramm hagyma, amit pörköltösen odateszünk a bográcsba. Para­dicsom, paprika kerül hozzá, amitől lecsós aromát kap, aztán jöhet a hal, melyet 20-25 percig zúgva forralunk. Némi pihentetés után lehet tálalni. A nyugdíjas kotrómester egy Vodatlon-csomagot nyert ezért a produk­cióért - no meg természetesen egy kellemes napot a tóparton. A délután némi áramszünettel, ám szüntelen rekkenő meleggel telt, mígnem es­te aztán megjelentek a színpadon a várt ven­dégek, Mari Zsuzsa, Maksa Zoltán és a köny­­nyűzene nehéztüzérei, akiknek önfeledten tapsolt a tízezres publikum. A Tisza-tó az idén ünnepli medrének huszonötödik vízzel teli évét. Azok a fiatalok, akik a kiskörei épí­tőtábor lakóiként a meder fenekéről irtották a bokrokat, most az unokáikat úsztatják a gumimatracon, miközben a fürdőhely még mindig a helyét keresi Magyarország turisz­tikai térképén. Valamikor egy önironikus fintor kíséretében jelentette be az ember, ha Abádszalókra készült nyaralni. Ma a fintor elmarad, de még mindig kevesen tudják, hogy a parton több százmillió forintért jacht­kikötő épült olyan bungalókkal, melyek bár­mely tenger partján megállnák a helyüket. Azt pedig zárt önkormányzati ülésen tár­gyalják, hogyan válhat négy évszakossá az abádszalóki turizmus. A titkolózás ellenére is híre kelt egy tízmilliárdos beruházásnak, amely egy négyszáz szobás, ötcsillagos szál­lót takar, termálfürdővel, szórakoztató és konferenciaközponttal, szépészeti intézmé­nyekkel, egyszóval mindennel, amivel a ven­déget „el lehet csábítani”. Harminc évvel ezelőtt Abádszalókot a táv­latok nélküli települések közé sorolták. Az öreg házak ablakát bedeszkázták, minden harma­dikon ott lógott a tábla: „Eladó.” Ma szeren­csés embernek tarja magát, akinek egy törül­­közőnyi helye van a vízparton. Nemrég több mint hatvan Tisza-tavi tele­pülés polgárai szavazhattak interneten és sza­vazólapon, miként állítanák össze a térség ön­­kormányzati válogatottját.­A legtöbb voksot Bordás Imre, Abádszalók polgármestere kap­ta, alpolgármesternek Tiszanána faluvezető­jét, jegyzőnek az erdőtelki hivatalvezetőt jelöl­ték, de biztos, hogy benne van mind a hatvan­­valahány falu és város élni akarása abban, hogy az Alföld közepe ma vonzó turisztikai célpont. Útravalónak az Európai Unióba mindez talán nem is kevés. SISBfIDICJD HAZAI ÉLET Városoknak gázmotor, falvaknak biomassza ajánlott ______LOTHÁR PÉTER______ A­z országban az elsők között vett gázmo­tort a kaposvári önkormányzati szolgá­­lató társaság. Hat éve működik a somogyi me­­gyeszékhely fűtőművében egy hatszáz és egy nyolcszáz kilowattos szerkezet. Zanatyné Uitz Zsuzsanna üzemvezető el­mondta: - A gázmotorok által leadott hőenergiát tápláljuk be a városi fűtőrendszerbe. Nyáron elegendő ezeket a motorokat működtetni, hogy a kaposvári távhőszolgáltatásba bekap­csolt lakásokba és intézményekbe eljusson a meleg víz. Télen természetesen a kazánok is működnek. A gázmotor, amelynek fő feladata a villamos áram termelése, igen jó, 86 százalé­kos hatásfokú, míg a hagyományos erőmű­veknél ez a számadat alig harminc-negyven százalék. A fűtés tehát csupán melléktermék. Az áramot eladjuk a regionális szolgáltató cég­nek, s a bevételből futja fejlesztésre, illetve ar­ra, hogy a helybeliek a lehető legkevesebbet fi­zessék a távfűtésért. A gázmotor nagyban hasonlít azokra az „erőművekre”, amelyeket az autók motorhá­zaiban láthatunk, ám körülbelül tízszer-tizen­­ötször nagyobb náluk, és fü­lvédő nélkül nem ajánlatos őket megközelíteni. Egy hatszáz ki­lowattos szerkezet ára ma körülbelül hatvan­­millió forint, s azonkívül, hogy áramot termel, be lehet vele fűteni öt-hat tízemeletes házat. Közepes lakóparkokban rendre használják, de nem tanácsos és nem is célszerű csak rá ha­gyatkozni. Úgy igazán hatékony, ha együtt­működik más, nagyobb rendszerekkel. 2001 óta évente félszáz gázmotort telepí­tettek Magyarországon, mivel törvény írja elő, hogy az áramszolgáltatóknak meg kell venni­ük a megtermelt villamos áramot és jó árat is kell fizetniük érte. Nem egy beruházó csak ezért a nyereségért kezdett gázmotort üzemel­tetni, a mellékesen keletkező hőenergiát pedig eleregette a vakvilágba, ám ez az állapot nem sokáig tartott, mert az illetékes hatóságok a pazarlást észlelvén előírták, hogy csak akkor adhatja el a gázmotorgazda a villanyt, ha a hő­energiát is hasznos célra fordítja. Zanatyné Uitz Zsuzsannától azt is megtu­dakoltam: érdemes volna-e például falukö­zösségeknek gázmotorra költeniük, s­ azzal el­látni saját magukat? A válasz nemleges volt, ezt az eszközt nem erre találták ki, a falvakban inkább a biomasszából nyerhető energiával kellene foglalkozni, azzal viszont a mainál sokkal erőteljesebben, mert hatalmas megta­karításra lehetne szert tenni vele. A gázmotor tehát nem az „energiaügyi bölcsek köve”, amint azt megjelenésekor - kissé eltúlzottan - állították jó néhányan, de használatát érdemes megfontolni, amikor új energiatermelő eszközök közül szándékoznak választani a tervezők Sok száz kilowattot termel

Next