Szabad Föld, 2004. január-június (60. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-02 / 1. szám

60. évfolyam 1.szám 2004. január 2. Ára 145 forint www.szabadfold.hu I­m­fo Sumd Föld A vidék családi hetilapja Előfizetési díj: egy hónapra: 504 Ft » negyedévre: 1512 Ft » fél évre: 3024 Ft • egy évre: 6048 Ft MŰSORMELLÉKLET­TEL! A szerkesztőség címe: 1037 Budapest, Bojtár u. 64-66. Postacím: 1428 Bp. 8., Pf. 52 Telefon: 436-6137 Fax:436-6102 e-mail: szabadfold@lap.szabadfold.hu Hiszem, hogy az eséllyel élni tudunk Medgyessy Péterrel még az ünnepek előtt találkoztunk. Főképpen a falvak és a tanyák gondjairól, esélyeiről kérdeztük, de beszélgettünk a fenntartható fejlődésről a társadalmi tisztességről , a közéleti árkok betemetéséről is. S nem utolsósorban arról, milyennek látja a kormányfő az uniós magyar jövőt. (5. oldal) Szabó Melinda állandóan a döntőt játssza A nagyszerű francia-magyar mérkőzés érdekessége volt, hogy a gall válogatott­ban is játszott egy magyar, mégpedig a karcagi születésű Szabó Melinda. (18. oldal) Subád Föld falinaptár 2004 E lapszámunkban különlegesen illusztrált falinaptárral kedveske­dünk Olvasóinknak. A Geopen Kft. gondozásában megjelent Európa madonnái című könyv szívet-lelket gyönyörködtető fel­vételei díszítik a lapból kiemelhe­tő oldalpárt. Területalapú támogatások az EU-ban (forint/hektár*) Egyszerűsített támogatás (EU, 25 százalék) 17 000 forint Nemzeti kiegészítés (30 százalék) 19 000 forint Összesen (55 százalék) 36 000 forint *260 forint/euró árfolyammal számolva Összeállításunk a 7. oldalon Már nem csak forintban számolunk ________T. DÖGEI IMRE________ Neves gazdaságtörténészek voltak a vendégei a minap a Duna Televízió egy késő­ esti beszél­getőműsorának. Témájukhoz az alkalmat egy frissen megjelent összefoglaló mű adta, amely a magyarországi agrárvilág 1848 és 2002 közötti történetét dolgozza fel. A másfél évszázadot átfo­gó időszakban sikereket és megpróbáltatásokat egyaránt megélt a magyar föld népe. De vajon mit hoz számukra, számunkra a közeli jövő? Alighanem minden korábbinál, még a negyven­nyolcas jobbágyfelszabadításnál is nagyobb hor­derejű változást - hangzott a válasz. Hiszen a ro­bot alól felszabadított parasztok annak idején ga­bonakonjunktúrába csöppentek, volt tehát áru­iknak piaca. Az uniós agrárcsatlakozásról vi­szont korántsem mondható el ugyanez, hiszen az alapvető élelmiszerek legtöbbjéből feleslegek­kel küzd a jelenlegi tizenöt tagállam. Áruinknak meg kell tehát küzdeniük a piacért Méghozzá a világ legnagyobb élelmiszer­piacán! Hiszen, noha a föld lakosságának alig több, mint hat százaléka él az Európai Unió tagállamaiban, a mezőgazdasági és élelmi­szer-ipari termékek forgalmának negyven százaléka mégis az öreg kontinens ezen fertá­lyán cserél gazdát Ez az esztendő tehát már a közösség egységes agrárpiaci játékszabályai­nak jegyében zajlik nálunk, még akkor is, ha hivatalos tagságunk kezdetéig, május 1-jéig van még négy „független” hónapunk. Érdemes vázlatosan áttekinteni a magyar agrárgazdaság uniós jövőjét meghatározó főbb eseményeket, ha úgy tetszik, közelmúl­tunknak a közösség fővárosából, Brüsszelből érkező üzeneteit. Az igazság pillanata akkor jött el, amikor a közösség kinyilvánította: a be­lépő tíz új tagállam gazdálkodói az uniós gaz­dáknak járó közvetlen kifizetéseknek csupán a negyedét kapják. Az EU teljes támogatásaira fokozatos átmenettel csak 2013-tól számíthat­nak. Mint ismeretes, az unió huszonöt százalé­kos közvetlen támogatását a nemzeti költség­­vetés - még harminc százalékkal - ötvenöt százalékra kiegészítheti. Meg is kezdődtek a számítgatások, kinek mennyi pénz jár majd... Természetesen csak akkor, ha Magyarország megteremti a támogatási rendszer működte­tésének az unió által is elfogadható feltételeit. A múlt esztendő első felében még úgy volt, hogy az újak takarékon tartott tá­m­ogatá­­sa a jelenlegi tagállamokban alkalmazott rendszerben zajlik majd. Tehát a gabona-, az olajos, a fehérje- és a rostnövények (GOFR) termelői, valamint a marhahústermelők és a juhtartók igényelhetnek bizonyos összegeket. Őket nevezték akkoriban a csatlakozás „nyer­teseinek”, a sertés- meg a baromfitartókat pe­dig a „veszteseinek”. Csakhogy 2003 júniusában az Európai Unió luxemburgi döntése 2005-2007 tájára időzítve újabb támogatási változatot helyezett kilátásba Eszerint a jövőben már nem a termeléshez kap­csolódnak a közösségi költségvetés felét, 42-45 milliárd eurót felemésztő agrártámogatások, ha­nem a mezőgazdasági üzemekhez, vagy az eddi­gieknél szélesebben értelmezve, a művelési álla­potban tartott területekhez. Ha tehát hazánk az idén az unió eddigi rendszeréhez kapcsolódik, akkor egy-két év múlva ismét változtathat. Vé­gül is Magyarország módosította álláspontját, és úgy döntött, hogy a Brüsszel által is szorgalma­zott, egyszerűsített területalapú támogatást - rö­vidítve az SAPS-t - veszi igénybe. Ebben a rendszerben csaknem egymillió hektárral, 4 millió 477 ezer hektárra nőtt a tá­mogatható mezőgazdaságilag művelt terület Ez a GOFR növényeken kívül magában foglalja a szántóföldi zöldséget, a gyümölcsöt, a szőlőt, a cukorrépát, a burgonyát és gyepterületeink­ből összesen 418 ezer hektárt, azokat a legelő­ket, amelyeken szarvasmarhát vagy juhot tar­tanak. A Brüsszelben hazánknak 2004-re meg­szabott háromszázmillió eurónyi keret nem változott, csupán az összeg jobban „szétterült”. A fentebbiek ismeretében téved, aki azt gondolja, hogy a harmincszázalékos, az idén összesen 92 milliárd forintos nemzeti kiegészí­tést is hasonlóan lehet felosztani. Erre az unió­ban jelenleg alkalmazott, úgynevezett standard módszert kell alkalmaznia Magyarországnak. Vagyis itt már csupán a GOFR növények vehe­tők figyelembe - a zöldség-gyümölcs, a szőlő, a cukorrépa, az étkezési burgonya és a gyep nem. Bonyolult kettősség érvényesül tehát, amelyet a magyar szakértők immár a Brüsszelnek cím­zett sokadik javaslatukkal, hat úgynevezett „borítékkal” igyekeznek feloldani A tejre, a rizsre, a dohányra, a juhra és kecskére, a más ál­lattenyésztési jogcímekre és az egyéb termé­kekre vonatkozó támogatást körvonalazó rész­leteket azonban Brüsszel 2003 karácsonya előtt - hivatalosan - még nem hagyta jóvá. Magyar­­ország a rendkívüli eseményekre és a természe­ti katasztrófák esetére nemzeti tartalékot is sze­retne képezni. Minthogy az unió utólag fizeti a támogatásokat, hazánk az átmenet évében a közvetlen támogatások teljes összegének felét az őszi munkák előtt, 2004 szeptemberében ki­fizetné a gazdáknak. Az utolsó hírek szerint ez ügyben is tárgyalt már a kormány Brüsszelben. A szokásos gyakorlattól való eltérés azonban csak az unió jóváhagyásával lehetséges. Az Európai Unió legrészletesebben az előbbiekben vázolt, és a 2004-ben csatlakozó országokat hátrányosan érintő közvetlen tá­mogatásokat szabályozza. Az úgynevezett ag­rárpiaci támogatásokra viszont - például a tá­rolási, illetve a bérlepárlási hozzájárulásokra - a jelenlegi tagállamokkal azonos feltételek­kel számíthatunk. A pályázatok alapján el­nyerhető összegekből részesülhetnek azok az állattenyésztési ágazatok is - például a sertés- és a baromfi- -, amelyek közvetlen támoga­tást nem kapnak. A nemzeti vidékfejlesztési terv kiemelt célja a környezetkímélő gazdál­kodás anyagi ösztönzése, amihez szintén megfelelő pályázatok segítségével juthatnak hozzá a gazdák. Más világ köszönt hát az idén a mezőgaz­daságból élőkre. Hogy milyen, az majd elválik, ám az is nyilvánvaló: csak magunkra számít­hatunk, a törekvő emberek juthatnak pénz­ügyi támogatáshoz. Az unió agrártámogatá­sokkal hajdan dúsan terített asztala most már szerényebb választékot kínál. Az idei esztendő agrárszabályozási változásai eltérően hatnak majd a gabonaágazatra, a tej-, a sertéshús- és a baromfitermelésre. A szántóföldi növénytermelők szinte biztosan jól járnak az életbe lépő uniós támogatásokkal, a többieknek viszont kemény versenyre kell készülniük a közösségi piacon.

Next