Szabad Föld, 2007. január-június (63. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-05 / 1. szám

SZABADFÖLD 2007. január 5. | A vidék családi hetilapjaKrónika HÍREK PÓTPÓTLÉK. Januártól 6,2 szá­zalékkal emelkedik a családi pótlék összege. Az egy gyer­meket nevelő családok a jelen­legi 11 000 forint helyett janu­ártól 11 700 forintot kapnak, a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő szülő pedig 23 000 fo­rint helyett 24 400 forintot. Először februárban kapják meg a jogosultak a magasabb ösz­­szegű juttatást. A továbbtanu­ló gyerekek után az oktatás megkezdéséig - de a tanulói jogviszony megszüntetésétől számítva legfeljebb két hóna­pig - még jár a családi pótlék. PAKS TAPS. Megkezdte a villa­­mosenergia-termelést a paksi atomerőmű október eleje óta álló 2-es blokkja: az új eszten­dő első napjára elérte a száz­­százalékos teljesítményt. A 2- es blokkban 2003 áprilisában következett be üzemzavar. Az innen kiemelt, tönkrement üzemanyagot és törmeléket hermetikusan zárható, külön­leges tokokba helyezték, s át­szállították a pihentető­medencébe. A helyreállítást végző orosz szakemberek ja­nuár közepétől folytatják a munkát. HIRDETÉS MAGYAR GYÁRTMÁNYÚ, csaknem ötvenéves, Bl-7 es gép, amelyet elsősorban csépléshez használtak. A 77 éves, nagykanizsai Csalavári László egész életében traktorokkal, mezőgazdasági gépekkel foglalko­zott, és ma, nyugdíjasként is ilyen gépek felkutatásával, felújításával foglalkozik. Eddig közel százhúsz régi masinát épített újjá, nagy részük múzeumokba vagy gyűjtőkhöz került SZERENCSÉS KÓRHÁZ. A Sze­rencsejáték Zrt. hozzá kíván járulni a kórházak állapotának javításához, ezért másfél mil­lió forintot adományozott a Szigetvári Kórháznak. A ka­pott összegből az intézmény nitrogén-monoxid-mérő ké­szülék vásárol, amely a légúti és asztmás megbetegedésben szenvedő gyermekek vizsgála­tánál fontos. A műszert Feld­­májer Sándor, a Szerencsejá­ték Zrt. szponzorációs igazga­tója és Csősz Violetta igaz­gató, a Szerencsejáték Zrt. Pé­csi Területi Igazgatóságának vezetője adta át. HULLADÉKBÓL FŰTENEK. Me­zőgazdasági hulladékból fűtő­anyagot előállító üzemek létre­hozását tervezi a huszonhét te­lepülést tömörítő Keszthely- Hévízi Kistérségi Többcélú Tár­sulás. A leendő üzemekben ku­koricaszárból, nádhulladékból, venyigéből, fűrészporból, fa­gallyakból készítenek kandal­lókban, kályhákban használ­ható, környezetbarát, a fánál és a gáznál olcsóbb fűtőanyagot, biobrikettet. Évi 15 ezer tonná­nyi hulladékot dolgoznának fel. Alapanyag lenne bőven, hi­szen a térségben évente mint­egy 110 ezer tonna mezőgazda­­sági hulladék keletkezik. Nincs új a nap alatt „Nem szeretem azokat - írta Németh László 1934-ben -, akik minden felelősséget a rossz politikusokra tolnak. Ha a ma­gyar művelt osztálynak csak egy töredéke is igazán megtette volna a kötelességét, a mai politikusok nagy része nemcsak a parlamentből, de a ferencvárosi sörcsarnokból is kiszorult volna...” Újévi jókívánság helyett... T. D. I. Bormustra két emelet mélyen A­z Esztergomtól alig néhány kilométerre fekvő Kesztöl­­ck­ön 110 hektáron folyik szőlőtermelés. A 2600 lakosú kistelepülés egykor a tapétájáról volt ismert, ma a helyiek úgy látják, a bor lesz idegenforgalmuk mozgatórugója. Nem véletlenszerű ez a döntés, hiszen egykor az esztergomi bazi­lika miseborát is az itteni szőlőkben termelték. Több pincesor alakult ki a múltban, köztük egyet védetté nyilvánítottak. A település fejlődése hozta magával, hogy - igazi ritkaságként - az egykori faluvégi pincesor mára a nagyközség közepére került, olyannyira körbeépült lakóházakkal. Az elmúlt évek­ben, amíg a pince-partfal program erre lehetőséget adott, évente egy-egy löszfalat és a belevájt pincét a pályázaton el­nyert költségvetési pénzből hozták rendbe. A hegyközség legmélyebb pincéje a Borház étterem alatti, itt kétemeletnyi lépcsőn jut le a borkóstoló terembe az érdeklődő turista. A leghosszabb pince a plébánia alatt húzódik. Az egyre népsze­rűbb borkóstolókat­ többen összefogva tartják, két bioborter­­melő is van már közöttük. A kesztölci lovardában szeretné­nek terápiás lovaglási lehetőséget biztosítani a helybeli gye­rekeknek és az érdeklődőknek. (Koppány) január 10 szerda ÓRÁNKÉNT KENT SZERENCSEJÁTÉK ZRT. Óránkénti eredményközlés a Sláger Rádióban ÓRÁNKÉNT ÓRÁNKÉNT Mg Minden órában futt nyeremény a lottózókban január 12. január 13. péntek szombat CSAK KÉRDEZEM... Miért haltak meg hárman? V­alahogy kur­­tán-furcsán ért véget az emlé­kezetes műegyete­mi lőtértűz törté­nete, amelynek ol­tása közben három tűzoltó vesztette életét. A közvé­leményt a tűz valódi okáról máig nem tájékoztatták. - Ön szerint mi történt augusz­tus 12-én? - Lezárt vizsgálati jelentéssel nem szolgálhatok. Már minden szerv és társszerv elkészítette a do­kumentumot a saját változatával, ezeket most az ügyészség vizsgál­ja, s vélhetően az dönt majd arról, lesz-e, és ha lesz, ki ellen lesz vád­emelés - mondja Hídvégi Győző, a Műegyetemi Lövészklub vezetője. - Korábban mindenfajta szóbe­széd járt a tűz okáról: volt szó szabálytalan használatról, enge­dély nélküli sorozatlövő fegyve­rekről, nyomjelző lövedékekről, páncéltörő gyújtókról, legutóbb meg azt hallottuk, hogy állítólag közvetlen közelről lőttek a golyó­fogóba, és ez okozta a tüzet. - Ezekről a rosszindulatú álhí­rekről nincs mit mondanom, legfel­jebb annyi, hogy bebizonyosodott: egy árva szó sem igaz ezekből. - Akkor mégis miért keletke­zett a tűz? - Az én véleményem, hogy a golyófogó holt tereiben összegyűlt szerves por és az el nem égett lő­porszemcsék keveréke gyulladha­tott be. Sajnos ez egy előre ki nem számítható vis maior, emlékeze­tem szerint Európában az elmúlt 15 évben három hasonló balesetet is feljegyeztek. - Mi lesz a műegyetemi lőtér sorsa? - A rektor úr nagyon korrekten viszonyult a történtekhez. Nem szeretné a százéves múlttal ren­delkező egyetemi lőteret meg­szüntetni, de óvná a Duna-parton a világörökség részét képező mű­emlék épületet. Éppen ezért abban állapodtunk meg, hogy a lőtér a Kőbányai útra költözik, ott a ha­gyományt folytatva, jogfolyto­nosan működhetünk tovább, az irodánk, illetve a műhely azonban az anyaépületben marad. N. G.

Next