Szabad Föld, 2007. január-június (63. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-05 / 1. szám
SZABADFÖLD 2007. január 5. | A vidék családi hetilapjaKrónika HÍREK PÓTPÓTLÉK. Januártól 6,2 százalékkal emelkedik a családi pótlék összege. Az egy gyermeket nevelő családok a jelenlegi 11 000 forint helyett januártól 11 700 forintot kapnak, a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő szülő pedig 23 000 forint helyett 24 400 forintot. Először februárban kapják meg a jogosultak a magasabb öszszegű juttatást. A továbbtanuló gyerekek után az oktatás megkezdéséig - de a tanulói jogviszony megszüntetésétől számítva legfeljebb két hónapig - még jár a családi pótlék. PAKS TAPS. Megkezdte a villamosenergia-termelést a paksi atomerőmű október eleje óta álló 2-es blokkja: az új esztendő első napjára elérte a százszázalékos teljesítményt. A 2- es blokkban 2003 áprilisában következett be üzemzavar. Az innen kiemelt, tönkrement üzemanyagot és törmeléket hermetikusan zárható, különleges tokokba helyezték, s átszállították a pihentetőmedencébe. A helyreállítást végző orosz szakemberek január közepétől folytatják a munkát. HIRDETÉS MAGYAR GYÁRTMÁNYÚ, csaknem ötvenéves, Bl-7 es gép, amelyet elsősorban csépléshez használtak. A 77 éves, nagykanizsai Csalavári László egész életében traktorokkal, mezőgazdasági gépekkel foglalkozott, és ma, nyugdíjasként is ilyen gépek felkutatásával, felújításával foglalkozik. Eddig közel százhúsz régi masinát épített újjá, nagy részük múzeumokba vagy gyűjtőkhöz került SZERENCSÉS KÓRHÁZ. A Szerencsejáték Zrt. hozzá kíván járulni a kórházak állapotának javításához, ezért másfél millió forintot adományozott a Szigetvári Kórháznak. A kapott összegből az intézmény nitrogén-monoxid-mérő készülék vásárol, amely a légúti és asztmás megbetegedésben szenvedő gyermekek vizsgálatánál fontos. A műszert Feldmájer Sándor, a Szerencsejáték Zrt. szponzorációs igazgatója és Csősz Violetta igazgató, a Szerencsejáték Zrt. Pécsi Területi Igazgatóságának vezetője adta át. HULLADÉKBÓL FŰTENEK. Mezőgazdasági hulladékból fűtőanyagot előállító üzemek létrehozását tervezi a huszonhét települést tömörítő Keszthely- Hévízi Kistérségi Többcélú Társulás. A leendő üzemekben kukoricaszárból, nádhulladékból, venyigéből, fűrészporból, fagallyakból készítenek kandallókban, kályhákban használható, környezetbarát, a fánál és a gáznál olcsóbb fűtőanyagot, biobrikettet. Évi 15 ezer tonnányi hulladékot dolgoznának fel. Alapanyag lenne bőven, hiszen a térségben évente mintegy 110 ezer tonna mezőgazdasági hulladék keletkezik. Nincs új a nap alatt „Nem szeretem azokat - írta Németh László 1934-ben -, akik minden felelősséget a rossz politikusokra tolnak. Ha a magyar művelt osztálynak csak egy töredéke is igazán megtette volna a kötelességét, a mai politikusok nagy része nemcsak a parlamentből, de a ferencvárosi sörcsarnokból is kiszorult volna...” Újévi jókívánság helyett... T. D. I. Bormustra két emelet mélyen Az Esztergomtól alig néhány kilométerre fekvő Kesztölckön 110 hektáron folyik szőlőtermelés. A 2600 lakosú kistelepülés egykor a tapétájáról volt ismert, ma a helyiek úgy látják, a bor lesz idegenforgalmuk mozgatórugója. Nem véletlenszerű ez a döntés, hiszen egykor az esztergomi bazilika miseborát is az itteni szőlőkben termelték. Több pincesor alakult ki a múltban, köztük egyet védetté nyilvánítottak. A település fejlődése hozta magával, hogy - igazi ritkaságként - az egykori faluvégi pincesor mára a nagyközség közepére került, olyannyira körbeépült lakóházakkal. Az elmúlt években, amíg a pince-partfal program erre lehetőséget adott, évente egy-egy löszfalat és a belevájt pincét a pályázaton elnyert költségvetési pénzből hozták rendbe. A hegyközség legmélyebb pincéje a Borház étterem alatti, itt kétemeletnyi lépcsőn jut le a borkóstoló terembe az érdeklődő turista. A leghosszabb pince a plébánia alatt húzódik. Az egyre népszerűbb borkóstolókat többen összefogva tartják, két biobortermelő is van már közöttük. A kesztölci lovardában szeretnének terápiás lovaglási lehetőséget biztosítani a helybeli gyerekeknek és az érdeklődőknek. (Koppány) január 10 szerda ÓRÁNKÉNT KENT SZERENCSEJÁTÉK ZRT. Óránkénti eredményközlés a Sláger Rádióban ÓRÁNKÉNT ÓRÁNKÉNT Mg Minden órában futt nyeremény a lottózókban január 12. január 13. péntek szombat CSAK KÉRDEZEM... Miért haltak meg hárman? Valahogy kurtán-furcsán ért véget az emlékezetes műegyetemi lőtértűz története, amelynek oltása közben három tűzoltó vesztette életét. A közvéleményt a tűz valódi okáról máig nem tájékoztatták. - Ön szerint mi történt augusztus 12-én? - Lezárt vizsgálati jelentéssel nem szolgálhatok. Már minden szerv és társszerv elkészítette a dokumentumot a saját változatával, ezeket most az ügyészség vizsgálja, s vélhetően az dönt majd arról, lesz-e, és ha lesz, ki ellen lesz vádemelés - mondja Hídvégi Győző, a Műegyetemi Lövészklub vezetője. - Korábban mindenfajta szóbeszéd járt a tűz okáról: volt szó szabálytalan használatról, engedély nélküli sorozatlövő fegyverekről, nyomjelző lövedékekről, páncéltörő gyújtókról, legutóbb meg azt hallottuk, hogy állítólag közvetlen közelről lőttek a golyófogóba, és ez okozta a tüzet. - Ezekről a rosszindulatú álhírekről nincs mit mondanom, legfeljebb annyi, hogy bebizonyosodott: egy árva szó sem igaz ezekből. - Akkor mégis miért keletkezett a tűz? - Az én véleményem, hogy a golyófogó holt tereiben összegyűlt szerves por és az el nem égett lőporszemcsék keveréke gyulladhatott be. Sajnos ez egy előre ki nem számítható vis maior, emlékezetem szerint Európában az elmúlt 15 évben három hasonló balesetet is feljegyeztek. - Mi lesz a műegyetemi lőtér sorsa? - A rektor úr nagyon korrekten viszonyult a történtekhez. Nem szeretné a százéves múlttal rendelkező egyetemi lőteret megszüntetni, de óvná a Duna-parton a világörökség részét képező műemlék épületet. Éppen ezért abban állapodtunk meg, hogy a lőtér a Kőbányai útra költözik, ott a hagyományt folytatva, jogfolytonosan működhetünk tovább, az irodánk, illetve a műhely azonban az anyaépületben marad. N. G.