Szabad Föld, 2010. január-június (66. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-08 / 1. szám

Krónika Táncoló elnökök a Vörös téren ELAKADT A LÉLEGZETE EGYNÉMELY OROSZNAK, amikor az orosz egyes nemzeti közszolgáltató csatornán Putyin és Medvegyev animált (rajzfilmes) figurái együtt ropták a táncot és duettet énekeltek 2009-től. Oroszországban nem divat, hogy vezetőiket vicces helyzetekben ábrázolják. D­mitrij Medvegyev elnök tangó­harmonikát húzogatott, Vla­gyimir Putyin, jelenlegi kor­mányfő pedig egy tamburin­nal lépett fel, időnként megütögetve vele a fenekét vagy a lábait. A két és fél per­ces film meglepően élethűen ábrázolta a két orosz vezetőt, hangjuk is meggyőző volt. Egyszerűen megdöbbentette az orosz nézők egy részét, akik nem szoktak hozzá, hogy szeretve tisztelt vezéreiket tréfás helyzetekben ábrázolják. Volt egy kegyelmi időszak Borisz Jel­cin elnök idejében, amikor a tömegtájé­koztatás akár kritikusan is bemutathatta az ország vezetőit, de ez nem tartott so­káig. Jelcin még nevetségessé tehette magát, amikor részegen dajdajozott a nagyérdemű előtt - és fokozta saját nép­szerűségét -, de utóbb kiderült, hogy az orosz átlagember inkább szeretve tiszteli vezetőit: a hangsúly a „tisztelt” szón van. Az orosz átlagember berúghat, de a ve­zetők csak isznak. Miután tíz évvel ezelőtt Vlagyimir Putyin Jelcin örökébe lépett az elnöki poszton, azóta a macho elnök képe érint­hetetlen - eddig legalábbis. A két figura - Medvegyev és Putyin - játékosan ugyan, de felidézi a múlt évet, amelyben tagadhatatlanul folyt a hatalmi játszma, de még nem dőlt el, hogy 2012-ben Putyin visszatér-e az elnöki tisztségbe, vagy a fiatal Medvegyev marad-e a magas székben. A filmen ugyanis Medvegyev bejelenti, már a második újévi üzenetét intézi a nemzethez, mire Putyin közbeszól: ugye tudják, én már kilencszer tettem ezt. Richard Galpint, a BBC moszkvai tu­dósítóját is elképesztette az eset: állami­lag ellenőrzött televíziós csatornán elő­ször fordult elő, hogy a két vezetőt fino­man szólva humoros környezetben ábrá­zolták - mégis van valami értelme a de­mokráciának. A BBC embere szerint kö­teteket beszél ez a történet arról, hogy hová jutott ez az ország hosszú évek alatt. Kezdődött azzal, hogy Putyin mi­niszterelnök az új év reggelén üzenetet intézett a nemzethez. Teljesen mindegy, mit mondott, de eddig nem volt szokás, hogy a kormányfő „üzenget", miközben tudja, hogy az elnök az este vagy éjfél­kor szintén megmondja majd a magáét a nemzetnek. Putyin kizárólag az alkotmányos elő­írások miatt nem indulhatott harmadszor is az elnöki posztért, de ha egy periódust kihagy, akkor a kétszer négyéves mandá­tumért 2012-ben újra indulhat. Talán ezért történhetett meg, hogy Putyin el­nökről félmeztelen képek jelenhettek meg: Putyin horgászik, Putyin lovagol, Putyin tigrist szelídít. Képzeljük csak el, hogy hasonló képek készültek volna Brezsnyevről, Csernyenkóról vagy éppen Andropovról, egykorvolt szovjet elnö­kökről. (Források szerint Medvegyev folyvást gyúr, hogy hasonlóan izmos képek készüljenek róla is.) Az ugyanis messze nem dőlt el, hogy 2012-ben ki indul az elnöki tisztségért. Putyin miniszterelnök egyáltalán nem zárta ki, hogy újra harcba száll, miköz­ben Medvegyev, az ifjú, alig negyvenöt éves titán ugyancsak jelezte, hogy az öt­­venhét éves Putyinnal szemben ő is megkedvelte az orosz elnöki posztot, és a cár atyuska szerepére pályázik. A BBC moszkvai embere szerint meg­döbbentő folyamat tanúi vagyunk. A köz­­szolgálati televízióban áttört valamilyen gát, és a vezetőket vicces helyzetekben is lehet ábrázolni. Ez annak a jele lehet, hogy a médiumok központi cenzúrájának vége: ha Juscsenko ukrán elnök lopott orosz földgázzal fújja fel a menekülési léggömbjét, ha Szaakasvili grúz államfő kínjában megeszi a saját nyakkendőjét, akkor egy orosz elnök vagy éppen kor­mányfő sem számíthat kíméletesebb bá­násmódra. Ha Putyin megint félmeztelen­re vetkőzik, akkor a melltérfogatát fogják kritizálni - hogy Medvegyevről most ne is beszéljünk. Jó kis rajzfilmek következnek. Azt még nem tudni, hogy Medvegyev elnök és Putyin miniszterelnök mit szólt a televíziós filmhez. Ahogy múlik az idő, egyre kevesebb a valószínűsége annak, hogy az illetékes televízióst és a film ké­szítőit valahogyan eltüntetik. Putyinról azonban tudott, hogy nem hagy semmi­lyen sérelmet sem megtorlatlanul. Dmitrij Medvegyev biztos nem fog szólni, ő szakadatlanul bizonygatni akarja, hogy jó elnöke az oroszoknak. FORRÁS: YOUTUBE Fenyegetnek a fehérek M­it ad isten, Fehéroroszország meg­fenyegette Oroszországot, hogy elzárja a Kalinyingrádba vezető elektro­mos vezetékeket, ha Moszkva nem fizeti ki a tranzitdíjat. Vlagyimir Putyin orosz kormányfő szerint remélni lehet a közeli megállapodást. Kalinyingrád egy orosz „beékelődés” Litvánia és Lengyelország között. Külön­leges jellege abban áll, hogy az oroszok azzal fenyegetőztek a Nyugat ellen, ha azok fenyegetik az oroszokat, majd jól odacsapnak a támaszpontjaikról. Most pedig Fehéroroszország azt is megteheti, hogy kikapcsolja az áramot a rakétákból - így hát az orosz fenyegetés nevetsé­gessé válik. Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök - frizurájának elválasztásáról híres - évek óta törekszik arra, hogy szövetségbe forrassza országát a nagy Oroszországgal. Eddig ez nem sikerült neki, mert kiderült, hogy a kedvezmé­nyes áron kapott orosz kőolajat nagy haszonnal exportálta külföldre. Moszk­va bedühödött és azt üzente Lukasen­­kónak: elég! Kalinyingrádban, ebben a területileg és stratégiailag fontos övezetben halad viszont az elektromos energia, amelyért az oroszoknak tetemes tranzitdíjat kel­lene fizetniük. Moszkva most kezd hozzászokni ahhoz - lásd: ukrán gáz -, hogy egykori tartományai számlakönyv­vel érkeznek a tárgyalásokra, és fel­számítják még az áfát is. Eredetileg úgy tervezték, hogy a fe­héroroszok (belaruszok) és az oroszok 2009 végén aláírják a tranzitmegálla­podást. Ennek egy része volt, hogy miközben a fehéroroszok kedvezményes áron kapják az orosz kőolajat, azt világ­piaci áron adhatják tovább. Az oroszok közben felébredtek, többet akarnak ke­resni, ezért nem írták alá a 2010-re érvé­nyes megállapodást. Lukasenko pedig beintett: ha hinni lehet a jóslatoknak, akkor Kalinyingrád­­nak annyi. Az oroszok stratégiai terepé­nek vége, a lengyelek vagy a litvánok beeszik a területet, Fehéroroszország pedig kajánul nevet a végeken. „Belarusz arra kényszerül, hogy ne engedje tovább az engedély nélküli elektromos áramot” - közölte az ottani „Művek" hivatalos nyilatkozatban. Miközben a világ a hasát fogja, Putyin miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy rövidesen minden rendbe jön. Ez az az eset, amikor a birodalom saját vermébe esik. 2010. január 8. ♦ A vidék családi hetilapja Görög sorstragédia MINDENKI ARRA VÁR, hogy a görögök előterjesszék terveiket arról, miként lehet megmenteni az eurószisztémát olyan összeomlástól, mint amilyet tavaly Athén produkált. A­zt mondják, hogy az eurórendszer 16 uniós országra kiterjedő stabili­tása függ a görög stabilitási tervtől. A mediterrán országot a világ három tekin­télyes hitelminősítő intézete helyezte „karanténba”. A költségvetési deficit szintje elérte a bruttó hazai termék (GDP) 12,7 százalékát, az államadósság pedig meghaladta a GDP 110 százalékát. Geor­ge Papaconstantinou pénzügyminiszter persze azt mondta, hogy ezért a bűnökért a felelősség a volt kormányt terheli. Most Görögországon a sor, hogy az Eu­rópai Bizottság elé terjessze azokat a terve­ket, amelyek révén kilábolhat a gazdasági válságból. A piac dermedten figyeli, hogy Athén miképpen mászik ki a slamasztiká­­ból, mert a történetnek súlyos következmé­nyei is lehetnek az euró árfolyamára nézve. A BBC szerint az egész görög pénz­ügyi közösség úgy töltötte az új évet, hogy kidolgozta a görög újjászületés programját - de az Európai Bizottság eddig még nem kapta meg az athéni terveket. Úgy látszik, az unió nem mér egyenlő mércével: ha az eurózóna egyik tagjáról van szó, akkor a türelme végtelen. Szakértők szerint Görögország pilla­natnyilag az eurózóna leggyengébb láncszeme, és semmi biztosíték nincs arra, hogy ez a láncszem nem szakad. A görögöknek legalább tíz százalékkal kell csökkenteniük a közkiadásokat, a továb­bi lefaragások egyelőre „bizalmasak". Ha azonban nem sikerül helyreállítani a pénzügyi körök bizalmát Görögország iránt, annak súlyos következményei le­hetnek: csökken Athén szavahihetősége, és főleg a hitele. Ha pedig újabb támadá­sok érik Görögországot a pénzügyi fron­tokon, akkor komoly sérülések érhetik Portugáliát, Írországot, Olaszországot és Spanyolországot is; mindegyikük nagy bajban van, és összességében Európa adósságának 36 százaléka az övék. A hullámok elérhetik Magyarországot is...

Next