Szabad Föld, 2010. július-december (66. évfolyam, 26-52. szám)

2010-07-02 / 26. szám

Krónika Mindenki csak hazabeszélt Csúcstalálkozó manapság nem múlhat el randalírozás nélkül AKI AZT HITTE, HOGY A GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG egy táborba tereli a világ meghatározó országait, amelyek ezek után majd jó irányba terelik a rossz folyamatokat, az tévedett. A G20-ak a kanadai Torontóban csak azt demonstrálták, hogy nincs igazán globális érdekk­ olttét, de erre semmi sem kötelezi őket. Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) főnöke pedig arról is ki­oktatta a résztvevőket, hogy a költségve­tési hiány felemlegetése önmagában csak a probléma végtelen leegyszerűsítése, ebből nem szabad kiindulni, mert min­den ország helyzete más és más. Minden nagy európai ország költség­­vetési hiánya jóval meghaladja a határ­ként megjelölt 3 GDP-százalékot. Heves vitát váltott ki az is, hogy a szentségtö­rően nagy deficiteket milyen ütemben kell csökkenteni. Barack Obama amerikai elnök a minél lassúbb csökkentés mellett foglalt állást, mert szerinte az állami ki­adások visszafogása csak fokozná a re­cessziót. (Obama persze akármit mond, szemei előtt a novemberi félidős ameri­kai választások lebegnek, csak ne érje semmi kár a szavazót!) Ami pedig a bankadót illeti, az egy külön történet. Stephen Harper kanadai miniszterelnök bejelentette, hogy globá­lis bankadó pedig nem lesz - viszont a bankokat arra kényszerítik, hogy az ed-T­ekintélyt parancsoló csoport a G20-aké: együttesen a világ gazdasági termelésének 85 szá­zalékát adják. A húsz ország egyenként is, puszta súlyánál és tőkeere­jénél fogva más méretű cipőben toporog a gazdasági színpadon, mint azok, ame­lyeknek sok lépése sem képes átrendezi a díszleteket. Most is ez bizonyosodott be Torontóban, ahol a G20-ak csúcstalálko­zóját tartották, s ahol szinte semmiben sem volt egyetértés. A hatalmasok ugyan megállapodtak abban, hogy 2013-ra fe­lére csökkentik az államháztartások defi­ditinél jóval nagyobb tartalék tőkét hal­mozzanak fel, hogy a majdani bajokat gond nélkül kiheverjék. Ez a pénz azon­ban soha nem jut be a költségvetésbe­­ Barack Obama, Nicolas Sarkozy, Angela Merkel és David Cameron legnagyobb szomorúságára. Bár azt is közölték, hogy mindenki azt csinál, amit akar, Sarkozy francia elnök már bejelentette, hogy hármasban - a franciák, a britek és a németek - majd megegyeznek a bankok megadóztatásá­ban. Felesleges a „kicsiknek” külön bankadókat kivetniük, úgy is a nagyok (nagy bankok) fogják megírni a szabá­lyokat. A gazdaság annyiban globális, hogy a bankok oda mennek, ahova akar­nak - vagyis ahol kisebb az adó. Az pedig egyenesen nevetséges, ahogy Kína színpadias bejelentése felkavarta a­ piacokat. Peking csak azt közölte, hogy eddiginél jóval „rugalmasabb” lesz valu­tapolitikája, azaz nem fog nagyon függe­­ni a dollárárfolyamtól. Mindenki felin­dult: ha normálisan felértékelik a jüant, akkor a világkereskedelem is megválto­zik: végre vége az „olcsó” kínai áruknak, amelyekkel nem lehet versenyezni. Pe­­kingben egyelőre páholyból nézik a fel­fordulást, és mind a mai napig nem adtak magyarázatot arra, hogy mi a csodát je­lent a „rugalmasabb” szó, már ami a jüan majdani árfolyamát illeti. Egy ilyen kije­lentés mindenesetre milliárdokat is je­lenthet a tőzsdén. A G20-ak legközelebb ősszel tartanak csúcstalálkozót, és nagy a valószínűsége, hogy addig kevesen szán­ják el magukat bármilyen komoly nem­zetközi hatással járó gazdasági döntésre. A kanadai Torontóban semmi sem tör­tént. A G20-ak elváltak egymással, rögzí­tették nézeteltéréseiket, az anarchisták felgyújtottak néhány rendőrautót. A ki­csik továbbra is vigyázzanak magukra. A ROMÁNOK GYORS VÁLASZT KAPTAK Abban a pillanatban, ahogy a román alkotmánybíróság megszavazta a nyugdíjak 15 százalékos csökkentésének eltörlését, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közölte: nem folyósítja Romániának a 20 milliárd dolláros kölcsön következő részletét, mert nem látja szavatoltnak a pénz visszafize­tését. Emil Boc miniszterelnök kormánya ezek után rendkívüli ülést tartott, és - mást nem te­hetvén - 5 százalékponttal 24 százalékra emelte az általános forgalmi adót. A román kormány nagy bajban van, a közszolgálati alkalmazottak fizetését is 25 százalékkal kell csökkentenie. A cél az, hogy a költségvetés hiányát a jelenlegi 7,2 százalékról az idén 6,8 százalékra csökkent­sék. Csakhogy az áfa emelése nagyon visszafoghatja a fogyasztást - az Európai Unióban kevés helyen közelíti meg a forgalmi adó a 25 százalékot (az átlag 20 százalék) -, ráadásul az emelés növelheti az inflációt, akadályozhatja a gazdaság növekedését. Az Európai Unióban sok ország van, ahol a deficit jóval nagyobb, mint a román hiány - csakhogy azok az országok gazdagok, van mozgásterük. A román lej árfolyama az euróhoz képest hétfőn már rekordmélységűre esett, és a Reuters jelentette, hogy az IMF-fel való tárgyalások július első napjaira halasztódhatnak. Úgy tűnik, az a türelem, ami a G20-akat megilleti, Romániának nem jár. Orosz kémeket fogtak M­iközben Dimitrij Medvegyev orosz elnök békésen csevegett a kanadai Torontóban Barack Obama amerikai elnökkel a stratégiai kapcsolatokról, a két hatalmas ország közötti viszony szo­rosabbra fűzéséről, az amerikai igazság­ügyi minisztérium bejelentette: legalább tíz orosz kémet tartóztattak le az Egye­sült Államokban. A bejelentés szerint a kémek mind az orosz kormány javára kémkedtek amerikai földön. Ha a vádak beigazolódnak, mini­mum ötéves börtönbüntetéssel számolhat­nak. Nyolc orosz kémet vasárnap tartóztat­tak le, és azzal vádolták őket, hogy ameri­kai földön tartósan és „mély titokban” (vagyis fedetten) a külföldnek tettek szol­gálatokat. Két másik kémet azért vettek őrizetbe, mert ugyanennek a programnak a szolgálatában álltak. Az igazságügyi mi­nisztérium szerint egy 11. gyanúsított még szökésben van. A Bloomberg hírügynökség szerint az orosz kémeket New York körzetében, illet­ve Boston és Arlington környékén vették őrizetbe sokéves nyomozás után. A gyanú­sítottak pénzmosással is foglalkoztak, ezért akár plusz 20 évi börtönre is számíthatnak. Mindegyik őrizetben lévő gyanúsítottnak meg kell jelennie a bíróság előtt. A The Wall Street Journal jelentette, hogy az orosz kémek egy hosszú távú program keretében települtek az Egyesült Államokba. Az amerikai Szövetségi Nyo­mozó Hivatal (FBI) közölte, hogy a kéme­ket kiképezték, nyelvi képzésben részesítet­ték, és­­ a múlt évtizedben­­ csak ezek után küldték az Egyesült Államokba. A CBS televízió hírt adott arról is, hogy elfogtak egy, az egyik kémnek küldött üze­netet is: „Az Ön képzettsége, bankszámlá­ja, autója és háza csak egy célt szolgál: tel­jesítse feladatát...” Oroszország egyelőre óvatosan reagált az állítólagos kémek letartóztatásának hí­rére. Ha bebizonyosodik, hogy Moszkva valóban hosszú távra telepített úgyneve­zett alvó kémeket az Egyesült Államokba, akkor ennek lesznek következményei a kétoldalú kapcsolatokban is. Az is lehet, hogy Oroszország is megtalálja a maga amerikai kémeit. Az oldalpárt összeállította: A. Fodor György 2010. július 2. ♦ A vidék családi hetilapja GAZDASÁGI GURUK Dél-afrikai Köztársaság, Kanada, Mexikó, Egyesült Államok, Argentína, Brazília, Kína, Japán, Dél-Korea, India, Indonézia, Szaúd-Arábia, Oroszország, Törökország, Európai Unió, Franciaország, Németország, Olaszország, Nagy-Britannia, Ausztrália

Next