Szabad Föld, 2012. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
2012-07-06 / 27. szám
21 Külvilág Hol pattog a labda? NEMCSAK A FOCI EB főszereplői voltak a spanyolok és az olaszok, de a kontinens vezető politikusainak részvételével zajló EU-csúcsé is. A németek nemcsak a zöld gyepen vesztettek: Merkel kancellár behódolt, írták a lapok az euróövezet jövőjéről hozott döntésekről. Bár Angela Merkel német kancellár kijelentette, hogy amíg ő él, nem lesz teljes adósságmegosztás az unióban, a tudósítások szerint a hétvégi EU-csúcson e szigorú válságkezelési felfogással - a szorgos német adófizetők nagy bánatára - történelmi vereséget szenvedett. Merkel meghajolni kényszerült ugyanis az olasz és spanyol nyomás alatt. Úgy tűnik, a heves déli temperamentum fellazítja a pedáns német szabályokat... Az euróövezeti válságállamok ezután könnyebben juthatnak támogatáshoz az övezet állandó válságkezelő rendszere (ESM) révén. Elég lesz az Európai Bizottság országukra szabott iránymutatásához tartani magukat, és nem kell további megszorításokkal járó programokkal bíbelődniük, hogy kiigazítsák a költségvetésüket, mint az a görögök, az írek és a portugálok esetében történt. Az euróövezeti tagállamok állampapírjaik felvásárlására kérhetik az európai alapokat. A bajbajutott bankok pedig közvetlenül, állami közreműködés nélkül juthatnak a mentőalapokból új pénzforrásokhoz, azaz tőkeinjekcióhoz - így értelmezték a megállapodásokat a legjelentősebb német lapok. Ez igencsak jó hír volt a bankcsőd szélén táncoló olasz-spanyol tandemnek, valamint sikerélmény Mariano Rajoy spanyol miniszterelnöknek. Egyben fordulatot hozott a válságkezelés politikájában, s meghatározta az euró jövőjét. Kérdés persze, hogy miként lehet ELNÖK A PÁCBAN. Július 1-jén Dániától vette át Ciprus az Európai Unió Tanácsának soros elnöki posztját. A bankcsőd szélén álló, török-görög belviszállyal terhelt szigetország az első olyan vezető az unió történetében, mely mentőcsomagra szorul a poszt betöltése alatt. Miközben Ciprus bemutatta Egy jobb Európa felé című elnökségi programját Brüsszelben, addig a nicosiai kormány most kezd tárgyalni a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Központi Bank és az EU által alkotott trojka képviselőivel egy 4-10 milliárd eurós mentőcsomagról. Programjukból Dimitrisz Hrisztofiasz ciprusi elnök és kormánya azt emelte ki: a soros elnökség legfontosabb feladatának az EU 2014-2020 közötti költségvetésének kidolgozását tekinti... Ciprus az eurózóna ötödik olyan országa, mely a görög bankoknak való kitettsége miatt segítségre szorul. Egyes szakértők arra figyelmeztetnek: nem árt, ha Európa nyitva tartja a szemét, a szigetért már Oroszország és Kína is vetélkedik. A ciprusi bankbetétek egynegyede és a befektetések egyharmada orosz kézben van, Kínával pedig márciusban állapodtak meg egy négyezer négyzetméteres kínai áruelosztó központról, majd számon kérni a bankoknak adott közösségi támogatás sorsát... A berlinieknek minden okuk megvan a búslakodásra, ugyanis gazdaságélénkítésre egy 120 milliárd eurósra (a magyar GDP másfélszerese: 36 ezermilliárd forint) rúgó növekedési paktumot fogadtak el a csúcson. Igaz, ez csupán 15 milliárd friss tőkebevonást jelent, a maradék összeg átcsoportosításból származna. A tervekben nagy közös bankunió, nemzetek fölötti euróövezeti „pénzügyminisztérium”, közös bankfelügyeleti rendszer is szerepel. Az olasz - főképp Silvio Berlusconi volt kormányfő érdekeltségébe tartozó - napilapok alpári hangnemben kommentálták az EU- csúcs végkifejletét, összemosva nemzeti válogatottjuk németek felett aratott futballgyőzelmével. Például a Libero című újság közölt egy fotómontázst: a csütörtöki Eb-elődöntőn két gólt szerző olasz csatár, Mario Balotelli látható rajta, amint egyenesen Angela Merkel arcába lövi a labdát. Akkor még nem tudhatták, hogy a döntőn a spanyol hálóba bele se találnak az olaszok... (MMPE) FOTÓ: REMO CASILLI, REUTERS Tiltakozók az EU-csúcs előtt. Ha csupán a labdával zsonglőrködne Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár, Mario Monti olasz kormányfő és Francois Hollande francia elnök! 2012. július 6. ♦ A vidék családi hetilapj Egy majdnem beváltott Elnökválasztás győztesének kijáró ünneplés fogadta Barack Obamát (képünkön), miután az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága jóváhagyta az elnök által benyújtott egészségügyi törvénytervezetet. Volt is mit ünnepelni, különösen azok után, hogy az ítéletet követő negyedórában a nagy amerikai hírtelevíziók, a CNN és a Fox News bukásról beszéltek. Tudósításukban tévesen jelent meg a bírósági döntés. Az első médiabakik azután láttak napvilágot, hogy a bíróság épületé- ben tartózkodó újságírók kézhez kapták a testület 193 oldalas bonyolult állásfoglalását és megpróbálták azt röviden összegezni. Ez elsőre nem sikerült. „Rendkívüli híradás, itt, a Fox News csatornán. Alkotmányellenesnek minősítették az egyéni kö£telezettséget" - jelentette be a műsorvezető. A Fehér Ház szerint maga az elnök is a hibás jelentésekből tájékozódott. Mígnem tanácsosa közölte vele a jó hírt: bíróivélemény-adónak jellemzi a kötelező egészségbiztosítást, amit az alkotmány szerint joga van kivetni a szövetségi államnak. A döntés Obama legjelentősebb belpolitikai sikerét jelenti. Az Egyesült Államok lakosságának 30 százaléka, mintegy 50 millió ember él egészségbiztosítás nélkül. Sokan egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, az egyéni egészségbiztosítás szinte megfizethetetlen. A legtöbb ember biztosítását a munkahelyén kapja - ez azonban nem egyéni, így munkahelyváltással vagy állásvesztéssel megszűnik.A biztosítók pedig a szerződő egészségi állapotára hivatkozva meg is tagadhatják a szerződéskötést. A köztudatba csak Obamacare néven forgó törvény központi eleme a kötelező egyéni biztosítás. A törvény életbe lépésétől, 2014-től egyéni biztosítást azoknak kell kötelezően váltaniuk, akikre munkahelyükön nem kötnek egészségbiztosítást - például a kisvállalkozók, önfoglalkoztatók -, viszont havi bevételeik alapján ezt megtehetik. A mostani döntéssel, előzetes számítások szerint, mintegy 30 millió embert kötelezhetnek arra, hogy fizesse meg azt. Ha ezt elmulasztja, akkor büntetést kell fizetnie, amit a személyi jövedelemadójával együtt hajtanak be. Közvélemény-kutatások szerint az egészségügyi reform megosztja az amerikaiakat. Az természetesen jelentős ellenérzést vált ki, hogy 2014- től kötelező lesz egészségbiztosítást kötni. De népszerű az a rendelkezés.