Szabad Föld, 2012. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)

2012-07-06 / 27. szám

2­1 Külvilág Hol pattog a labda? NEMCSAK A FOCI EB főszereplői voltak a spanyolok és az olaszok, de a kontinens vezető politikusainak részvételével zajló EU-csúcsé is. A németek nemcsak a zöld gyepen vesztettek: Merkel kancellár behódolt, írták a lapok az euróövezet jövőjéről hozott döntésekről. B­ár Angela Merkel német kancellár kijelentette, hogy amíg ő él, nem lesz teljes adósságmegosztás az unióban, a tudósítások szerint a hétvégi EU-csúcson e szigorú válságkezelési felfogással - a szorgos német adófizetők nagy bánatára - történelmi vereséget szen­vedett. Merkel meghajolni kényszerült ugyanis az olasz és spanyol nyomás alatt. Úgy tűnik, a heves déli temperamentum fel­lazítja a pedáns német szabályokat... Az euróövezeti válságállamok ezután könnyebben juthatnak támogatáshoz az öve­zet állandó válságkezelő rendszere (ESM) révén. Elég lesz az Európai Bizottság orszá­gukra szabott iránymutatásához tartani ma­gukat, és nem kell további megszorításokkal járó programokkal bíbelődniük, hogy kiiga­zítsák a költségvetésüket, mint az a görögök, az írek és a portugálok esetében történt. Az euróövezeti tagállamok állampapírjaik felvá­sárlására kérhetik az európai alapokat. A bajbajutott bankok pedig közvetlenül, ál­lami közreműködés nélkül juthatnak a men­tőalapokból új pénzforrásokhoz, azaz tőkein­jekcióhoz - így értelmezték a megállapodá­sokat a legjelentősebb német lapok. Ez igen­csak jó hír volt a bankcsőd szélén táncoló olasz-spanyol tandemnek, valamint sikerél­mény Mariano Rajoy spanyol miniszterel­nöknek. Egyben fordulatot hozott a válság­­kezelés politikájában, s meghatározta az euró jövőjét. Kérdés persze, hogy miként lehet ELNÖK A PÁCBAN. Július 1-jén Dániától vette át Ciprus az Európai Unió Tanácsának soros elnö­ki posztját. A bankcsőd szélén álló, török-görög belviszállyal terhelt szigetország az első olyan vezető az unió történetében, mely mentőcso­magra szorul a poszt betöltése alatt. Miközben Ciprus bemutatta Egy jobb Európa felé című el­nökségi programját Brüsszelben, addig a nicosiai kormány most kezd tárgyalni a Nemzetközi Valu­taalap, az Európai Központi Bank és az EU által alkotott trojka képviselőivel egy 4-10 milliárd eurós mentőcsomagról. Programjukból Dimitrisz Hrisztofiasz ciprusi elnök és kormánya azt emelte ki: a soros elnökség legfontosabb feladatának az EU 2014-2020 közötti költségvetésének kidolgo­zását tekinti... Ciprus az eurózóna ötödik olyan országa, mely a görög bankoknak való kitettsége miatt segítségre szorul. Egyes szakértők arra fi­gyelmeztetnek: nem árt, ha Európa nyitva tartja a szemét, a szigetért már Oroszország és Kína is vetélkedik. A ciprusi bankbetétek egynegyede és a befektetések egyharmada orosz kézben van, Kíná­val pedig márciusban állapodtak meg egy négy­ezer négyzetméteres kínai áruelosztó központról, majd számon kérni a bankoknak adott kö­zösségi támogatás sorsát... A berlinieknek minden okuk megvan a búslakodásra, ugyanis gazdaságélénkítésre egy 120 milliárd eurósra (a magyar GDP másfélsze­rese: 36 ezermilliárd forint) rúgó növekedési paktumot fogadtak el a csúcson. Igaz, ez csu­pán 15 milliárd friss tőkebevonást jelent, a maradék összeg átcsoportosításból származna. A tervekben nagy közös bankunió, nemzetek fölötti euróövezeti „pénzügyminisztérium”, közös bankfelügyeleti rendszer is szerepel. Az olasz - főképp Silvio Berlusconi volt kormányfő érdekeltségébe tartozó - napilapok alpári hangnemben kommentálták az EU- csúcs végkifejletét, összemosva nemzeti válo­gatottjuk németek felett aratott futballgyőzel­­mével. Például a Libero című újság közölt egy fotómontázst: a csütörtöki Eb-elődöntőn két gólt szerző olasz csatár, Mario Balotelli látha­tó rajta, amint egyenesen Angela Merkel arcá­ba lövi a labdát. Akkor még nem tudhatták, hogy a döntőn a spanyol hálóba bele se talál­nak az olaszok... (MM­PE) FOTÓ: REMO CASILLI, REUTERS Tiltakozók az EU-csúcs előtt. Ha csupán a labdával zsonglőrködne Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár, Mario Monti olasz kormányfő és Francois Hollande francia elnök! 2012. július 6. ♦ A vidék családi hetilapj Egy majdnem beváltott E­lnökválasztás győztesének kijáró ünneplés fogadta Barack Obamát (képünkön), miután az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága jóvá­hagyta az elnök által benyújtott egészségügyi törvénytervezetet. Volt is mit ünnepelni, különösen azok után, hogy az ítéletet követő negyed­órában a nagy amerikai hírteleví­ziók, a CNN és a Fox News bukásról beszéltek. Tudósításukban tévesen jelent meg a bírósági döntés. Az első médiabakik azután láttak­­ napvilágot, hogy a bíróság épületé-­­ ben tartózkodó újságírók kézhez­­ kapták a testület 193 oldalas bonyo­­­­lult állásfoglalását és megpróbálták­­ azt röviden összegezni. Ez elsőre­­ nem sikerült. „Rendkívüli híradás, itt,­­ a Fox News csatornán. Alkotmányel­­­­lenesnek minősítették az egyéni kö­­£­telezettséget" - jelentette be a mű­sorvezető. A Fehér Ház szerint maga az elnök is a hibás jelentésekből tájé­kozódott. Mígnem tanácsosa közölte vele a jó hírt: bíróivélemény-adónak jellemzi a kötelező egészségbiztosí­tást, amit az alkotmány szerint joga van kivetni a szövetségi államnak. A döntés Obama legjelentősebb belpolitikai sikerét jelenti. Az Egye­sült Államok lakosságának 30 száza­léka, mintegy 50 millió ember él egészségbiztosítás nélkül. Sokan egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, az egyéni egészségbizto­sítás szinte megfizethetetlen. A leg­több ember biztosítását a munkahe­lyén kapja - ez azonban nem egyéni, így munkahelyváltással vagy állás­­vesztéssel megszűnik.­A biztosítók pedig a szerződő egészségi állapotára hivatkozva meg is tagadhatják a szerződéskötést. A köztudatba csak Obamacare néven forgó törvény központi eleme a kötelező egyéni biztosítás. A tör­vény életbe lépésétől, 2014-től egyé­ni biztosítást azoknak kell kötelezően váltaniuk, akikre munkahelyükön nem kötnek egészségbiztosítást - például a kisvállalkozók, önfoglalkoz­tatók -, viszont havi bevételeik alap­ján ezt megtehetik. A mostani dön­téssel, előzetes számítások szerint, mintegy 30 millió embert kötelezhet­nek arra, hogy fizesse meg azt. Ha ezt elmulasztja, akkor büntetést kell fizetnie, amit a személyi jövedelem­­adójával együtt hajtanak be. Közvélemény-kutatások szerint az egészségügyi reform megosztja az amerikaiakat. Az természetesen je­lentős ellenérzést vált ki, hogy 2014- től kötelező lesz egészségbiztosítást kötni. De népszerű az a rendelkezés.

Next