Szabad Föld, 2013. január-június (69. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-04 / 1. szám

Amerikai mozaik A­z amerikaiak kétharmadát ugyan hidegen hagyta az eset­leges, megállapodás híján januártól életbe lépő megszorító intézkedések híre, állításuk szerint nem költöttek emiatt kevesebbet karácsonyi aján­dékokra, Barack Obama elnököt azonban az átlagamerikainál vala­melyest jobban aggasztja a 600 mil­lió dolláros (132 ezermilliárd forint) kiadáscsökkentő csomag esetleges bevezetése. Év végi hawaii vakáció­ját megszakítva visszatért Washing­tonba, hogy a Fehér Házban talál­kozzon a Demokrata és a Republiká­nus Párt két-két vezető politikusával. A feladat nem kicsi, elnöknek és a kongresszusnak kompromisszumra kellett jutnia lehetőség szerint de­cember 31-ig a költségvetésről. A re­publikánusok és a demokraták másfél évvel ezelőtt azt rögzítették, hogy ha 2013. január 1-jéig nem képesek ér­demi megállapodásra jutni az Egye­sült Államok további eladósodásának megállításához szükséges lépésekről, akkor ettől az időponttól automati­kusan kemény megszorítások lépnek életbe. Az előre meghatározott intéz­kedések között szerepel az adófizetők 88 százalékát érintő adóemelés és a szociális kiadások csökkentése. Amennyiben a két oldal nem volt képes engedni a vitában, 2013. janu­ár 1-jétől az amerikai állam nem vehet fel újabb hiteleket, törlesztési kötelezettségei teljesítésére ezután két hónapig le kellene állítania bizonyos önkormányzati támogatások kifizeté­sét, valamint fel kell függesztenie egy közalkalmazotti nyugdíjalap és egy, a dollár árfolyamának védelmére hiva­tott állami alap támogatását. Attól függően, hogy hány hónapig marad­na érvényben az intézkedéscsomag, mindez önmagában majd 4 százalé­kos GDP-csökkenést okozna, jelentő­sen esne a befektetői és fogyasztói bizalom, a recesszió hatása pedig fel­becsülhetetlen károkat okozna a vi­lággazdaságban. Washingtoni szakértők szerint a huzavona mögött a két párt sajátos érdekei is állhatnak. Egyesek úgy vélik, a demokraták és republiká­nusok képviselői már azt latolgat­ják, hogy milyen új előnyeik szár­maznának abból, ha tényleg „bele­­ugranak” a költségvetési szakadék­ba. A demokraták például megkap­nák az adóemeléseket és a védelmi kiadáscsökkentéseket, a republiká­nusok pedig a költségvetési hiány egyszeri, brutális visszavágásának örülhetnének. Elemzők egyelőre arra számítanak, hogy egy határ­időn belül sebtében összedobott megállapodást követően tavaszra jutnak valódi, tartós egyezségre a pártok, amihez a hitelminősítők nem feltétlenül fognak jó képet vágni: egy évvel korábban ugyan­ebben a macska-egér játékban bu­kott el az USA legmagasabb adós­ságkockázati besorolása. Szakadék szélén Fegyverek és indulatok W­ebstern tűzoltók meggyilkolása, connecticuti iskolai lövöldözés - ezek voltak az elmúlt két-három hét leghátborzongatóbb eseményei az Egyesült Államokban. Az eredmény: a tettesekkel együtt 30 halálos áldo­zat, számtalan sebesült és Amerika­­szerte dúló vita a fegyvertartás korlá­tozásáról. A tervek szerint januárban a demokraták előállnak a támadó­fegyverek tilalmáról szóló törvény­­módosításukkal, mellyel kapcsolatban a Fehér Ház már jó előre jelezte, Barack Obama elnök is a szigorítás mellett áll ki. A két tábor, a fegyver­­tartást ellenzők és az amellett kardos­­kodók közt egyre nagyobb a feszült­ség, a csata a nyilvánosság bevonásá­val dúl. A minap a CNN hírtelevízió képer­nyőjén robbant ki egy durva szemé­lyeskedésig fajuló vita az egyik nép­szerű műsorvezető, a brit származású Piers Morgan és a fegyverlobbi vezér­alakjának számító Larry Pratt között. A vendég, természetesen a fegyvervi­selés szabadsága mellett érvelt. Véle­ménye szerint a korlátozás nem vet véget az erőszaknak, sőt ahol szaba­don lehet fegyvert viselni, ott éppen­séggel kevesebb gyilkosságot követ­nek el lőfegyverrel. A feldühített mű­sorvezető kisvártatva az „Ön egy hi­hetetlenül ostoba ember, ugye?”­­ nem feltétlenül képernyőre való kér­dését szegezte Prattnek, majd az or­szág szégyenének nevezte. A szópár­baj kiütötte a biztosítékot a Pratt-, Colt- és Winchester-hívőknél. Két nappal a tévés csetepaté után az ame­rikai elnöki hivatal honlapján megje­lent egy petíció, amelyben azt követe­lik, hogy az amerikai alkotmány elleni támadás miatt a CNN műsorvezetőjét utasítsák ki az Egyesült Államokból. Márpedig ha egy ilyen petícióra egy hónap alatt 25 ezer aláírás összegyű­lik, akkor a Fehér Háznak kötelező érdemi választ adnia rá. A „fegyvere­sek” összetartását jól jelzi, hogy öt nappal a petíció megjelenése után már több mint hetvenezren csatlakoztak. Csak a vicc kedvéért az ellentábor is jelentkezett egy felhívással, a „Tartsá­tok meg Piers Morgant!” akcióhoz csatlakozók azt szeretnék elérni, hogy a műsorvezetőt ne utasítsák ki, ám ehhez a petícióhoz lapzártánkig nem gyűlt össze a 25 ezer aláírás. Az Egyesült Államok egyébként a világ egyik legnagyobb fegyvertartó­ja, egy 2007-es felmérés szerint 100 lakosból 89 rendelkezik valamilyen lőfegyverrel, a harcias szerbeknél ez a szám csak 58, ami akkoriban csak a második helyezéshez volt elegendő. Bájos érdeklődők a fegyvervásárban 2013. január 4. ♦ A vidék családi hetilapja Obama K­arácsony előtt hozta nyilvános­ságra a Time magazin szerkesz­tősége, kit is választottak a tavalyi Év Emberének. A megtisztelő címre Barack Obamát, az Egyesült Álla­mok novemberben újra­választott elnökét tartották érdemesnek 2012- ben. A Time szerkesztői szerint a régi-új elnök egyszerre szimbóluma és építésze egy új, történelmi, kul­turális és demográfiai változásokon áteső Amerikának. Obama 2012- ben a „gyengeséget lehetőségbe fordítva egy új többséget kovácsolt, hogy megteremtsen egy tökélete­sebb egységet”. A január 20-án újból hivatali esküt tevő Obamának több mint 75 év után először sike­rült demokrata elnökséget duplázni. Bár a négy évvel ezelőtti győzelmé­hez képest négymillió vokssal és két állammal kevesebbet tudhatott maga mögött, még így is közel 66 millió amerikai a mostani elnök neve mellett nyomta meg a szava­zógombot - ők zömmel latinok, éve feketék, ázsiaiak és harminc év alattiak. A magazin szerkesztőinek szava­zatai alapján a rangos lista második helyére egy 14 éves pakisztáni diák­lány, Malala Yousafzai került. Ő az az ifjú aktivista, akit a tálibok ki akartak végezni, csak mert a nők oktatáshoz és karrierhez való jogá­ról beszélt. Az Év Embere kitünte­tettjei közül dobogós helyre került még Tim Cook, az Apple óriásválla­lat új elnöke, mögötte végzett Mo­hamed Murszi, az arab tavaszt feje tetejére állító, egyre diktatórikusab­­ban kormányzó egyiptomi elnök. A tudomány képviselői sem hiányoz­hatnak a válogatás elejéről, Murszit követi Fabiola Gianotti fizikus, a világ legnagyobb részecskekutató szervezetének, a Svájcban működő CERN-nek a szóvivője. Az összeállítást készítette: Markos Mária

Next