Szabad Föld, 2013. január-június (69. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-04 / 1. szám
Amerikai mozaik Az amerikaiak kétharmadát ugyan hidegen hagyta az esetleges, megállapodás híján januártól életbe lépő megszorító intézkedések híre, állításuk szerint nem költöttek emiatt kevesebbet karácsonyi ajándékokra, Barack Obama elnököt azonban az átlagamerikainál valamelyest jobban aggasztja a 600 millió dolláros (132 ezermilliárd forint) kiadáscsökkentő csomag esetleges bevezetése. Év végi hawaii vakációját megszakítva visszatért Washingtonba, hogy a Fehér Házban találkozzon a Demokrata és a Republikánus Párt két-két vezető politikusával. A feladat nem kicsi, elnöknek és a kongresszusnak kompromisszumra kellett jutnia lehetőség szerint december 31-ig a költségvetésről. A republikánusok és a demokraták másfél évvel ezelőtt azt rögzítették, hogy ha 2013. január 1-jéig nem képesek érdemi megállapodásra jutni az Egyesült Államok további eladósodásának megállításához szükséges lépésekről, akkor ettől az időponttól automatikusan kemény megszorítások lépnek életbe. Az előre meghatározott intézkedések között szerepel az adófizetők 88 százalékát érintő adóemelés és a szociális kiadások csökkentése. Amennyiben a két oldal nem volt képes engedni a vitában, 2013. január 1-jétől az amerikai állam nem vehet fel újabb hiteleket, törlesztési kötelezettségei teljesítésére ezután két hónapig le kellene állítania bizonyos önkormányzati támogatások kifizetését, valamint fel kell függesztenie egy közalkalmazotti nyugdíjalap és egy, a dollár árfolyamának védelmére hivatott állami alap támogatását. Attól függően, hogy hány hónapig maradna érvényben az intézkedéscsomag, mindez önmagában majd 4 százalékos GDP-csökkenést okozna, jelentősen esne a befektetői és fogyasztói bizalom, a recesszió hatása pedig felbecsülhetetlen károkat okozna a világgazdaságban. Washingtoni szakértők szerint a huzavona mögött a két párt sajátos érdekei is állhatnak. Egyesek úgy vélik, a demokraták és republikánusok képviselői már azt latolgatják, hogy milyen új előnyeik származnának abból, ha tényleg „beleugranak” a költségvetési szakadékba. A demokraták például megkapnák az adóemeléseket és a védelmi kiadáscsökkentéseket, a republikánusok pedig a költségvetési hiány egyszeri, brutális visszavágásának örülhetnének. Elemzők egyelőre arra számítanak, hogy egy határidőn belül sebtében összedobott megállapodást követően tavaszra jutnak valódi, tartós egyezségre a pártok, amihez a hitelminősítők nem feltétlenül fognak jó képet vágni: egy évvel korábban ugyanebben a macska-egér játékban bukott el az USA legmagasabb adósságkockázati besorolása. Szakadék szélén Fegyverek és indulatok Webstern tűzoltók meggyilkolása, connecticuti iskolai lövöldözés - ezek voltak az elmúlt két-három hét leghátborzongatóbb eseményei az Egyesült Államokban. Az eredmény: a tettesekkel együtt 30 halálos áldozat, számtalan sebesült és Amerikaszerte dúló vita a fegyvertartás korlátozásáról. A tervek szerint januárban a demokraták előállnak a támadófegyverek tilalmáról szóló törvénymódosításukkal, mellyel kapcsolatban a Fehér Ház már jó előre jelezte, Barack Obama elnök is a szigorítás mellett áll ki. A két tábor, a fegyvertartást ellenzők és az amellett kardoskodók közt egyre nagyobb a feszültség, a csata a nyilvánosság bevonásával dúl. A minap a CNN hírtelevízió képernyőjén robbant ki egy durva személyeskedésig fajuló vita az egyik népszerű műsorvezető, a brit származású Piers Morgan és a fegyverlobbi vezéralakjának számító Larry Pratt között. A vendég, természetesen a fegyverviselés szabadsága mellett érvelt. Véleménye szerint a korlátozás nem vet véget az erőszaknak, sőt ahol szabadon lehet fegyvert viselni, ott éppenséggel kevesebb gyilkosságot követnek el lőfegyverrel. A feldühített műsorvezető kisvártatva az „Ön egy hihetetlenül ostoba ember, ugye?” nem feltétlenül képernyőre való kérdését szegezte Prattnek, majd az ország szégyenének nevezte. A szópárbaj kiütötte a biztosítékot a Pratt-, Colt- és Winchester-hívőknél. Két nappal a tévés csetepaté után az amerikai elnöki hivatal honlapján megjelent egy petíció, amelyben azt követelik, hogy az amerikai alkotmány elleni támadás miatt a CNN műsorvezetőjét utasítsák ki az Egyesült Államokból. Márpedig ha egy ilyen petícióra egy hónap alatt 25 ezer aláírás összegyűlik, akkor a Fehér Háznak kötelező érdemi választ adnia rá. A „fegyveresek” összetartását jól jelzi, hogy öt nappal a petíció megjelenése után már több mint hetvenezren csatlakoztak. Csak a vicc kedvéért az ellentábor is jelentkezett egy felhívással, a „Tartsátok meg Piers Morgant!” akcióhoz csatlakozók azt szeretnék elérni, hogy a műsorvezetőt ne utasítsák ki, ám ehhez a petícióhoz lapzártánkig nem gyűlt össze a 25 ezer aláírás. Az Egyesült Államok egyébként a világ egyik legnagyobb fegyvertartója, egy 2007-es felmérés szerint 100 lakosból 89 rendelkezik valamilyen lőfegyverrel, a harcias szerbeknél ez a szám csak 58, ami akkoriban csak a második helyezéshez volt elegendő. Bájos érdeklődők a fegyvervásárban 2013. január 4. ♦ A vidék családi hetilapja Obama Karácsony előtt hozta nyilvánosságra a Time magazin szerkesztősége, kit is választottak a tavalyi Év Emberének. A megtisztelő címre Barack Obamát, az Egyesült Államok novemberben újraválasztott elnökét tartották érdemesnek 2012- ben. A Time szerkesztői szerint a régi-új elnök egyszerre szimbóluma és építésze egy új, történelmi, kulturális és demográfiai változásokon áteső Amerikának. Obama 2012- ben a „gyengeséget lehetőségbe fordítva egy új többséget kovácsolt, hogy megteremtsen egy tökéletesebb egységet”. A január 20-án újból hivatali esküt tevő Obamának több mint 75 év után először sikerült demokrata elnökséget duplázni. Bár a négy évvel ezelőtti győzelméhez képest négymillió vokssal és két állammal kevesebbet tudhatott maga mögött, még így is közel 66 millió amerikai a mostani elnök neve mellett nyomta meg a szavazógombot - ők zömmel latinok, éve feketék, ázsiaiak és harminc év alattiak. A magazin szerkesztőinek szavazatai alapján a rangos lista második helyére egy 14 éves pakisztáni diáklány, Malala Yousafzai került. Ő az az ifjú aktivista, akit a tálibok ki akartak végezni, csak mert a nők oktatáshoz és karrierhez való jogáról beszélt. Az Év Embere kitüntetettjei közül dobogós helyre került még Tim Cook, az Apple óriásvállalat új elnöke, mögötte végzett Mohamed Murszi, az arab tavaszt feje tetejére állító, egyre diktatórikusabban kormányzó egyiptomi elnök. A tudomány képviselői sem hiányozhatnak a válogatás elejéről, Murszit követi Fabiola Gianotti fizikus, a világ legnagyobb részecskekutató szervezetének, a Svájcban működő CERN-nek a szóvivője. Az összeállítást készítette: Markos Mária