Szabad Föld, 2014. július-december (70. évfolyam, 27-52. szám)

2014-07-04 / 27. szám

I Külvilág 2014. július 4. ♦ A vidék családi hetilapja Hadak élén kimért, csendes, mindent tudó. Röviden ilyen Mr. Euró. Ilyen Európa új ura. Jean-Claude Junckert pénteken elsöprő többséggel választották meg a kontinens állam- és kormányfői az Európai Bizottság új elnökének. Ponto­sabban: őt javasolják a parlamentnek, ám ez már csupán formalitás. Izgal­makban ne reménykedjünk, ismerjük már, régi motoros, ő Európa legta­pasztaltabb politikusa, 19 éve van a porondon. K­ulcsszerepe volt a határok nél­küli Európai Uniót létrehozó maastrichti szerződésben, valamint az euró létrejöttéhez vezető Gazdasá­gi és Monetáris Unió megteremtésé­ben. A tárgyalóasztal az igazi terepe, ő a nagy taktikus. Gyújtóhangú beszédek távol állnak tőle, saját akti­vistái szerint sem egy tüzes jellem. Fontolva haladt Európa tetejéig. De odaért. Ez a nyugodt, sokszor már szürkének tűnő technokrata szemé­lyiség jelentette a céltáblát kritikusai számára. Szerintük Juncker képtelen lesz felrázni Európát jelenlegi fásult­ságából. Aprócska országában, Luxemburgban nem is volt szükség sosem forradalmi hangulatra, a láza­dást ő a pénzügyekben találta meg. Az euró nagy találmány. Most viszont kell a hév, kell a pörgés. Európát újra emberközelivé kell tenni. Az új elnöknek a legfőbb feladata az lesz, hogy visszaállítsa az európaiak bizalmát az unióban, ehhez egy karizmatikus, népszerű vezető kell, az ismertséghez pedig nagy csaták, nagy ügyek és nagy győzelmek vezetnek... A kérdés, hogy vajon képes lesz-e nyíltan har­colni az ügyért és nem zárt klubszo­bák mélyén egyezkedni a 28 európai vezetővel és a 28 biztossal. Ráadásul ő feltétlenül egy szorosabb föderáció­ra épülő Európában hisz, amely nem épp a legnépszerűbb elképzelés ma­napság. Nagy-Britannia nem a legkelle­mesebb ellenség, Cameron miniszter­­elnök nyíltan hirdette, hogy Juncker kinevezése menthetetlen hiba. Ellen­­szavazatot még a magyar miniszter­­elnöktől kapott, akinek véleménye szorosan összecseng a nemzeti érde­keket hirdető Cameronéval. Ám a Junckerbe vetett bizalom és egyben remény mégis, úgy tűnik, sziklaszi­lárd. Elég a támogatás küldetése tel­jesítéséhez. Hiszen a pártcsaládján kívül a szocialisták is rá voksoltak. Juncker az Európa Unió egyik legnagyobb drukkere, 4 éve lesz, hogy megszervezzen egy kontinens méretű rajongói klubot. Hűtlen államok Az egész egy alá nem írt szerződéssel kezdődött: a kijevi tüntetések több száz, a kelet-ukrajnai harcok több ezer áldozatot követeltek. Most Petro Prosenko fogta a tollat, amelyet elődje a múlt év novemberében letett, és aláírta a társulási szerződést az unióval. Az unió politikusai elégedettek lehet­nek. Már-már úgy tűnt, Ukrajna is a közvetlen orosz érdekszféra szerves része lesz, amikor az új elnök mégis Európa mellett döntött. Mint mond­ta, az aláírás napja a legjelentősebb esemény Ukrajna történelmében a '91-es rendszerváltás óta. Sőt tette hozzá, mielőtt aláírta volna a papíro­kat, az ország kérvényezni fogja fel­vételét az Európai Unióba. A csokielnökből - Porosenko az édes­ségiparban utazó nagyvállalkozó - lett ukrán vezető mellett grúz és moldovai kollégája is szignózta a társulási és szabadkereskedelmi meg­állapodás. Grúzia elnöke is reméli, országa hamarosan EU-tag lehet, Moldova első embere pedig így fo­galmazott: az egyezmény aláírása maga a jövő. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke hasonló lelkesedéssel nyilatkozott: az egyez­ség az utazás kezdete, amelyen a három ország közösen indult el. Az oroszok persze nem repestek úgy az örömtől, mint az aláírók, a Kreml máris közleményt adott ki: súlyos következményei lesznek a volt szov­jet tagállamok hűtlenségének. Hétfő éjjel azonban mégsem az oroszok, hanem Prosenko volt az, aki bejelen­tette a két ország közötti tűzszünet végét. Holott aznap délután még Vlagyimir Putyinnal tárgyalt a délke­let-ukrajnai szakadárok közötti tűz­szünetről és a hatékony határellenőr­zésről. Mint azt az államfő elmondta, a béketerv az oroszbarát lázadók „bűnözői tevékenysége” miatt vallott kudarcot. hj Elnöki célpont A demokratikus jogrendszer és az esélyegyenlőség nagy próbá­ja vár az Egyesült Államokra, ha John Boehner, a képviselő­ház elnöke betartja az ígéretét, és tényleg bepereli Barack Obamát. Nem kevesebbért, mint alkotmánysértésért. Nagy szavak. Bíró elé lehet citálni a világ leghatalmasabb emberét? Az amerikai képviselőház repub­likánus elnöke rendeleti kor­mányzás miatt akarja a bíróság előtt látni Obamát. Véleménye szerint az elnök feladata az, hogy hűségesen betartsa a törvénye­ket és őrizze az alkotmány szent­ségét. Ehelyett az elnök a tör­vényhozó testület munkájának az aláásására törekszik. Barack Obama azzal védekezett, hogy a gyakori rendeletkibocsátásra azért volt feltétlenül szükség, mert csak ez képes feloldani a szenátusban kialakult tehetetlen állapotot. A megosztottság gúzs­ba köti a kezét. A republikánusok már mindent megtettek, hogy elejét vegyék a rendeleti kiska­punak, hiszen eddig két olyan törvényjavaslatot is megszavaz­tak, amelyek korlátoznák az elnök rendelethozatali jogát, ám ezek elhaltak a demokraták által ellenőrzött szenátusban. Persze a nagy felhajtást és az elnök perével fenyegető címla­pokat épp jókor időzítették. A „félidős1" kongresszusi válasz­tás évében markáns üzeneteket kell megfogalmazni, hogy aktivi­tásra bírják a lomhaságáról is­mert republikánus szavazóbázist. Ha már a jó időzítésről van szó, mivel a kongresszus a jövő héten nem ülésezik, a keresetet felte­hetően rögtön a július 4-i nem­zeti ünnep után fogják benyújta­ni. Tiszta Hollywood. BILINCSBEN SARKOZY Befolyással való üzérkedés és nyo­mozási titkok megsértésének gya­núja miatt vették kedd reggel őri­zetbe Nicolas Sarkozy volt francia elnököt. A nyomozás során egy informátori hálózatot lepleztek le, ami a rendőrségről, ügyészségről és bíróságokról is szivárogtatott ki információkat Sarkozynek. A háló­zat többször az elnök számára ked­vező módon befolyásolta a francia igazságszolgáltatást. TERRORIZMUST TÁMOGATOTT? Súlyos árat fizetett az Egyesült Ál­lamoknak a francia BNP Paribas Bank, miután beigazolódott, meg­sértette az Iránnal, Szudánnal és Kubával szemben kirótt amerikai szankciókat. 8,9 milliárd dollárt fizet, pontosan annyit, amennyiről a bank beismerte, hogy az USA-n keresztül az említett országok ál­lampolgárainak nevében utalt át. Külföldi bank ekkora büntetést még nem fizetett az USA-ban. MAGYAR VEZÉRT KAPCSOLTAK LE Spanyolországban lopott el leg­alább 170 luxusautót és motort egy magyar férfi által vezetett bűnszö­vetkezet. A most rendőrkézre került tizenöt fős banda hamis gépjár­műazonosító jelekkel Magyarorszá­gon és Spanyolországban értéke­sítette a lopott árut. A banda tagjai nagyvárosok parkolóházaiból lo­­vasították meg a járműveket, vagy hamis okmányokkal bérelték azokat. MENEKÜLTTRAGÉDIA Szicíliába tartott az az afrikai me­nekülteket szállító halászhajó, amelyen harminc holttestet és még legalább 600 utast találtak az olasz hatóságok. A partiőrség tagjai a súlyos állapotban lévő utasokat, köztük két várandós nőt azonnal a szárazföldre szállították. A haditengerészet tagjai három nap alatt ötezer embert evakuáltak a szicíliai partoknál hánykolódó lélekvesztőkről. IZRAELI BOSSZÚ Megtalálták hétfőn a június köze­pén elrabolt három izraeli tiné­dzser holttestét. A zsidó hírügy­nökség már a fiatalok eltűnésekor közölte, a radikális Hamász szer­vezethez kötik a bűntényt. A bos­­­szú nem váratott sokáig: még aznap éjjel lerombolták az ember­rablással és gyilkossággal gyanú­sított két palesztin férfi házait. A hadsereg utoljára 2005-ben haj­tott végre ilyen radikális akciót.

Next