Szabad Föld, 2014. július-december (70. évfolyam, 27-52. szám)
2014-07-04 / 27. szám
I Külvilág 2014. július 4. ♦ A vidék családi hetilapja Hadak élén kimért, csendes, mindent tudó. Röviden ilyen Mr. Euró. Ilyen Európa új ura. Jean-Claude Junckert pénteken elsöprő többséggel választották meg a kontinens állam- és kormányfői az Európai Bizottság új elnökének. Pontosabban: őt javasolják a parlamentnek, ám ez már csupán formalitás. Izgalmakban ne reménykedjünk, ismerjük már, régi motoros, ő Európa legtapasztaltabb politikusa, 19 éve van a porondon. Kulcsszerepe volt a határok nélküli Európai Uniót létrehozó maastrichti szerződésben, valamint az euró létrejöttéhez vezető Gazdasági és Monetáris Unió megteremtésében. A tárgyalóasztal az igazi terepe, ő a nagy taktikus. Gyújtóhangú beszédek távol állnak tőle, saját aktivistái szerint sem egy tüzes jellem. Fontolva haladt Európa tetejéig. De odaért. Ez a nyugodt, sokszor már szürkének tűnő technokrata személyiség jelentette a céltáblát kritikusai számára. Szerintük Juncker képtelen lesz felrázni Európát jelenlegi fásultságából. Aprócska országában, Luxemburgban nem is volt szükség sosem forradalmi hangulatra, a lázadást ő a pénzügyekben találta meg. Az euró nagy találmány. Most viszont kell a hév, kell a pörgés. Európát újra emberközelivé kell tenni. Az új elnöknek a legfőbb feladata az lesz, hogy visszaállítsa az európaiak bizalmát az unióban, ehhez egy karizmatikus, népszerű vezető kell, az ismertséghez pedig nagy csaták, nagy ügyek és nagy győzelmek vezetnek... A kérdés, hogy vajon képes lesz-e nyíltan harcolni az ügyért és nem zárt klubszobák mélyén egyezkedni a 28 európai vezetővel és a 28 biztossal. Ráadásul ő feltétlenül egy szorosabb föderációra épülő Európában hisz, amely nem épp a legnépszerűbb elképzelés manapság. Nagy-Britannia nem a legkellemesebb ellenség, Cameron miniszterelnök nyíltan hirdette, hogy Juncker kinevezése menthetetlen hiba. Ellenszavazatot még a magyar miniszterelnöktől kapott, akinek véleménye szorosan összecseng a nemzeti érdekeket hirdető Cameronéval. Ám a Junckerbe vetett bizalom és egyben remény mégis, úgy tűnik, sziklaszilárd. Elég a támogatás küldetése teljesítéséhez. Hiszen a pártcsaládján kívül a szocialisták is rá voksoltak. Juncker az Európa Unió egyik legnagyobb drukkere, 4 éve lesz, hogy megszervezzen egy kontinens méretű rajongói klubot. Hűtlen államok Az egész egy alá nem írt szerződéssel kezdődött: a kijevi tüntetések több száz, a kelet-ukrajnai harcok több ezer áldozatot követeltek. Most Petro Prosenko fogta a tollat, amelyet elődje a múlt év novemberében letett, és aláírta a társulási szerződést az unióval. Az unió politikusai elégedettek lehetnek. Már-már úgy tűnt, Ukrajna is a közvetlen orosz érdekszféra szerves része lesz, amikor az új elnök mégis Európa mellett döntött. Mint mondta, az aláírás napja a legjelentősebb esemény Ukrajna történelmében a '91-es rendszerváltás óta. Sőt tette hozzá, mielőtt aláírta volna a papírokat, az ország kérvényezni fogja felvételét az Európai Unióba. A csokielnökből - Porosenko az édességiparban utazó nagyvállalkozó - lett ukrán vezető mellett grúz és moldovai kollégája is szignózta a társulási és szabadkereskedelmi megállapodás. Grúzia elnöke is reméli, országa hamarosan EU-tag lehet, Moldova első embere pedig így fogalmazott: az egyezmény aláírása maga a jövő. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke hasonló lelkesedéssel nyilatkozott: az egyezség az utazás kezdete, amelyen a három ország közösen indult el. Az oroszok persze nem repestek úgy az örömtől, mint az aláírók, a Kreml máris közleményt adott ki: súlyos következményei lesznek a volt szovjet tagállamok hűtlenségének. Hétfő éjjel azonban mégsem az oroszok, hanem Prosenko volt az, aki bejelentette a két ország közötti tűzszünet végét. Holott aznap délután még Vlagyimir Putyinnal tárgyalt a délkelet-ukrajnai szakadárok közötti tűzszünetről és a hatékony határellenőrzésről. Mint azt az államfő elmondta, a béketerv az oroszbarát lázadók „bűnözői tevékenysége” miatt vallott kudarcot. hj Elnöki célpont A demokratikus jogrendszer és az esélyegyenlőség nagy próbája vár az Egyesült Államokra, ha John Boehner, a képviselőház elnöke betartja az ígéretét, és tényleg bepereli Barack Obamát. Nem kevesebbért, mint alkotmánysértésért. Nagy szavak. Bíró elé lehet citálni a világ leghatalmasabb emberét? Az amerikai képviselőház republikánus elnöke rendeleti kormányzás miatt akarja a bíróság előtt látni Obamát. Véleménye szerint az elnök feladata az, hogy hűségesen betartsa a törvényeket és őrizze az alkotmány szentségét. Ehelyett az elnök a törvényhozó testület munkájának az aláásására törekszik. Barack Obama azzal védekezett, hogy a gyakori rendeletkibocsátásra azért volt feltétlenül szükség, mert csak ez képes feloldani a szenátusban kialakult tehetetlen állapotot. A megosztottság gúzsba köti a kezét. A republikánusok már mindent megtettek, hogy elejét vegyék a rendeleti kiskapunak, hiszen eddig két olyan törvényjavaslatot is megszavaztak, amelyek korlátoznák az elnök rendelethozatali jogát, ám ezek elhaltak a demokraták által ellenőrzött szenátusban. Persze a nagy felhajtást és az elnök perével fenyegető címlapokat épp jókor időzítették. A „félidős1" kongresszusi választás évében markáns üzeneteket kell megfogalmazni, hogy aktivitásra bírják a lomhaságáról ismert republikánus szavazóbázist. Ha már a jó időzítésről van szó, mivel a kongresszus a jövő héten nem ülésezik, a keresetet feltehetően rögtön a július 4-i nemzeti ünnep után fogják benyújtani. Tiszta Hollywood. BILINCSBEN SARKOZY Befolyással való üzérkedés és nyomozási titkok megsértésének gyanúja miatt vették kedd reggel őrizetbe Nicolas Sarkozy volt francia elnököt. A nyomozás során egy informátori hálózatot lepleztek le, ami a rendőrségről, ügyészségről és bíróságokról is szivárogtatott ki információkat Sarkozynek. A hálózat többször az elnök számára kedvező módon befolyásolta a francia igazságszolgáltatást. TERRORIZMUST TÁMOGATOTT? Súlyos árat fizetett az Egyesült Államoknak a francia BNP Paribas Bank, miután beigazolódott, megsértette az Iránnal, Szudánnal és Kubával szemben kirótt amerikai szankciókat. 8,9 milliárd dollárt fizet, pontosan annyit, amennyiről a bank beismerte, hogy az USA-n keresztül az említett országok állampolgárainak nevében utalt át. Külföldi bank ekkora büntetést még nem fizetett az USA-ban. MAGYAR VEZÉRT KAPCSOLTAK LE Spanyolországban lopott el legalább 170 luxusautót és motort egy magyar férfi által vezetett bűnszövetkezet. A most rendőrkézre került tizenöt fős banda hamis gépjárműazonosító jelekkel Magyarországon és Spanyolországban értékesítette a lopott árut. A banda tagjai nagyvárosok parkolóházaiból lovasították meg a járműveket, vagy hamis okmányokkal bérelték azokat. MENEKÜLTTRAGÉDIA Szicíliába tartott az az afrikai menekülteket szállító halászhajó, amelyen harminc holttestet és még legalább 600 utast találtak az olasz hatóságok. A partiőrség tagjai a súlyos állapotban lévő utasokat, köztük két várandós nőt azonnal a szárazföldre szállították. A haditengerészet tagjai három nap alatt ötezer embert evakuáltak a szicíliai partoknál hánykolódó lélekvesztőkről. IZRAELI BOSSZÚ Megtalálták hétfőn a június közepén elrabolt három izraeli tinédzser holttestét. A zsidó hírügynökség már a fiatalok eltűnésekor közölte, a radikális Hamász szervezethez kötik a bűntényt. A bosszú nem váratott sokáig: még aznap éjjel lerombolták az emberrablással és gyilkossággal gyanúsított két palesztin férfi házait. A hadsereg utoljára 2005-ben hajtott végre ilyen radikális akciót.