Szabad Föld, 2015. július-december (71. évfolyam, 27-52. szám)

2015-07-03 / 27. szám

I Külvilág ÁTVILÁGÍTVA Elárverezte Marilyn Monroe simá­nak eredeti névtábláját a Julien’s aukciósház. A legtöbbet ajánló rajongó mintegy 60 millió forint­nak megfelelő dollárt áldozott. A diszkrét táblába annak idején a Marilyn Monroe 1926-1962 fel­iratot vésték. A hetvenes években a rajongók simogatásai miatt a temető gondnokságának le kellett cserélnie a bronzcsíkot. Az árve­résen a szőke filmcsillag kéziratai­ra és egy röntgenfelvételére csap­hattak le az érdeklődők. TARTHATATLAN Havi 1,4 millió eurónyi tartásdíjat (több mint 435 millió forintot) fizet majd volt feleségének, az egykori színésznőnek, Veronica Lariónak Silvio Berlusconi, Olasz­ország korábbi miniszterelnöke. Adózás után csak 800 millió euró marad az exfeleség számláján, de még így sem panaszkodhat. Lario és Berlusconi csaknem 25 évig voltak házasok, válásuk után pedig még havi 3 millió eurós feleségtartási díjat ítéltek meg. A volt férj fellebbezett. 3000-en vettek végső búcsút Japánban egy vidéki vasútállomáson a 16 évesen elhunyt macskától, a tisz­teletbeli állomásfőnök Tárnától. A négylábút 2007-ben nevezték ki Kisi vasúti megállóhely állo­másfőnökévé, hogy az állomáson maradhasson. Jelenléte milliárdos nagyságrendben lendítette fel a térség gazdaságát, ezért intézővé és a vasúttársaság tiszteletbeli el­nökévé léptették elő. Két beosz­tottat is kapott, Csibi és Misko macskákat. LEÉPÍTETTÉK Korrupció és engedetlenség miatt végezték ki Ma Von Csunt, az észak-koreai Nemzeti Védelmi Bi­zottság tervezőrészlegének veze­tőjét, az új repülőtér főépíté­szét. A kivégzés éppen akkor történt, amikor a reptér építési munkálatai leálltak, mivel a dik­tátor elégedetlen volt. A tervezők nem voltak képesek a párt szép­ségideálját formába önteni. BOSSZÚÁLLÓK Belehalt sérüléseibe Hisám Barakat egyiptomi főügyész, miután az őt szállító autókon­vojt pokolgépes támadás érte Kairóban. Az Iszlám Állam egyiptomi szárnya május 21-én arra szólította fel híveit, hogy kövessenek el támadásokat veze­tő bírók ellen. Murszi távozása óta Barakat különféle erőszakcse­lekmények miatt iszlamisták ezre­it küldte tömegperekben büntető­­bíróságok elé. Az oldalpárt szerkesztette: MARKOS MÁRIA 2015. július 3. ♦ A vidék családi hetilapja Vészhelyzetben a görögök Zárva tartanak a bankok ezen a héten Görögországban, ezzel együtt pénzfelvételi korlátozást vezettek be: napi 60 euró a felső határa a felvehető készpénz összegének számlánként, szemé­lyenként. A görög kormánynak kedd éjfélig kellett volna befizetnie 1,55 milliárd eurót az IMF-nek hiteltörlesztésül. A Valutaalap továbbra is kerüli a csőd kifejezés használatát, a szervezet szerint Athén „hátralékba került". T­ovábbra sem lehet tudni, elhagyja-e Görögország az eurózónát, mint ahogy az sem egy­értelmű, megbukik-e a január végén a megszorításokra nemet mondó többség által megválasztott görög kormány. Alexisz Ciprasz kormányfő vasárnapra népszava­zást írt ki, amelyen egyetlen, de annál bonyolultabb kérdésre kell választ adniuk a görög polgárok­nak: „El kéne-e fogadni az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap által az Eurogroup június 25-i ülé­sén beterjesztett, két részből álló tervezetet, amelyek együtt alkotják átfogó javaslatukat? Az első doku­mentum címe a »Reformok a folya­matban lévő program befejezésé­hez és a továbbiakra«, a másodiké pedig az »Előzetes adósságfinanszí­rozási fenntarthatósági elemzés?«.’’ A kérdésben szereplő anyagok közül egyik sem végleges ajánlat, mind­kettő munkadokumentum, amelyek­ről az Eurogroup még csak nem is szavazott, így egyáltalán nem tekinthetők hivatalos ajánlatnak. Bár hét elejétől az interneten görö­gül is elérhetők e dokumentumok, a háztartásoknak csak a kétharmadá­ban férnek hozzá ily módon az információkhoz, így a kérdés eldön­téséhez nem marad más támpont, mint az érzelmi viszonyulás. Unió­hoz, euróhoz, megszorításokhoz, a sanyargatásokkal azonosított troj­kához. Elképzelhető, hogy a népsza­vazással a kormányfő előrehozott választásokat akar kiprovokálni, abban reménykedve, hogy meg is nyeri azokat. Amennyiben a nemek győznének a július 5-i referendu­mon, akkor az egyben az eurózóna elhagyását jelentené Görögország számára. Erre már hétfőn az EU vezetői figyelmeztettek, miközben az athéni Szintagma téren az EU megszorító intézkedéseire nemet mondó többezres tömeg bulihan­gulatába semmi sem piszkított bele. Lapzártánkkal egy időben, kedd estére az uniót támogatók vonultak utcára. Ha az utolsó pillanatokban is zajló egyeztetéseken nem szüle­tik megállapodás a görög kormány és a hitelezők között, nagyjából ebben az időben következhet be az államcsőd bejelentésének pillanata. BIZONYTALAN JÖVŐ. Nem világos, hogy a „nem” szavazat mit is je­lent majd Görögország további sorsát illetően. A többi EU-tagoszág sze­rint egyértelműen azt, hogy Görögország távozik az eurózónából, azaz feladja a közös valutát. A görög miniszterelnök, Alexisz Ciprasz viszont egyszerre szeretné elérni azt, hogy a választók nemmel szavazzanak, és hogy az ország az eurózóna tagja maradjon. Szerinte minél többen sza­vaznak vasárnap a nemre, annál erősebb lesz Görögország tárgyalási po­zíciója az EL­ vezetőivel szemben. Bár a kilépésnek az eurózónából - amely olyan elit klubnak indult, ahová hivatalosan csak befelé vezetett út - nincs meg a jogi háttere, Görögországban ez most mégis bekövetkezhet. A drachmához való visszatérés nem hasonlítható olyan korábbi pénznemváltásokhoz, mint például az euró egykori bevezetése. Az valaha egy előkészített és nemzetközileg is támogatott folyamat eredménye volt, a mostani viszont egy válsághelyzet nyomására kialakult kényszermegoldás lenne. Pedig az euró hamarosan elfogyhat Görögországban, az új pénzről a görög jegybanknak kell gondoskodnia saját pénz bevezetésével, akár párhuzamosan az euróval. IDŐKERÉK A drachma bevezetése átmenetileg nagy zűrzavarral járna, és csak pénzforgalmi korlátozások­kal oldható meg. Ez erősítené a már hónapok óta tartó folyamatot, az euró felé való menekülést. Az uniós valuta bevezetése annak idején 340 drachmás árfolyam mellett történt meg, hogy most milyen kurzusra készülhetnénk, egyelőre nem tudni. De bármilyen árfolyamon is adnák ki a drachmát, gyors értékvesztése szinte biztosra vehető. Már csak azért is, mert a leértékelés­sel serkenthetik a gazdaságot. Az egyik legnagyobb probléma tehát az, hogy a tőke akár ille­gális csatornákon is tovább menekülne kifelé az országból, hiszen mindenki szeretné jó helyen tudni a pénzét. KÓDFELTÖRÉS Új pénz bevezetésekor mindenekelőtt szükség van egy új pénznemkódra, amelyet aztán a kü­lönböző kereskedelmi, illetve fizetéseknél használatos szoftverek képesek azonosítani. A kódot a genfi központú, kormányoktól független Nemzetközi Szabványügyi Szervezetnél (ISO) kell regisztrálni. Az új pénznem kap egy hárombetűs kódot, ebből az első kettő az ország nevét jelöli, a harmadik a pénznem nevéből adódik. Ha most Görögország újra bevezetné a drachmát, feltehetőleg nem használhatná a régi GRD nevet, ugyanis az még hivatalosan nem szűnt meg. Ezt kellene átvezetni a teljes pénzügyi rendszeren, ami, ha szükséges, akár egy munkanap alatt véghezvihető. ADÓDNAK BONYODALMAK A teljes átállás egy másik pénznemre jóval összetettebb folyamat. Hosszú lejáratú határidős ügy­letek esetében egy adott devizának az összegét és kamatait egy másik deviza összegére és kama­tára cserélik. Aztán a kamatfizetések esedékességekor kicserélik az előre rögzített kamatösszege­ket, az ügylet lejáratakor pedig visszacserélik a kiinduló devizájukat. A fedezeti vagy spekulációs céllal kötött származékos ügyletek értékét más értékpapírok, mögöttes termékek árfolyama hatá­rozza meg. Ezeket a szerződéseket egy pénznemváltás során valószínűleg szintén egyenként kellene újrakötni vagy módosítani, ami akár hónapokig is eltarthat.

Next