Szabad Föld, 2015. július-december (71. évfolyam, 27-52. szám)
2015-07-03 / 27. szám
I Külvilág ÁTVILÁGÍTVA Elárverezte Marilyn Monroe simának eredeti névtábláját a Julien’s aukciósház. A legtöbbet ajánló rajongó mintegy 60 millió forintnak megfelelő dollárt áldozott. A diszkrét táblába annak idején a Marilyn Monroe 1926-1962 feliratot vésték. A hetvenes években a rajongók simogatásai miatt a temető gondnokságának le kellett cserélnie a bronzcsíkot. Az árverésen a szőke filmcsillag kézirataira és egy röntgenfelvételére csaphattak le az érdeklődők. TARTHATATLAN Havi 1,4 millió eurónyi tartásdíjat (több mint 435 millió forintot) fizet majd volt feleségének, az egykori színésznőnek, Veronica Lariónak Silvio Berlusconi, Olaszország korábbi miniszterelnöke. Adózás után csak 800 millió euró marad az exfeleség számláján, de még így sem panaszkodhat. Lario és Berlusconi csaknem 25 évig voltak házasok, válásuk után pedig még havi 3 millió eurós feleségtartási díjat ítéltek meg. A volt férj fellebbezett. 3000-en vettek végső búcsút Japánban egy vidéki vasútállomáson a 16 évesen elhunyt macskától, a tiszteletbeli állomásfőnök Tárnától. A négylábút 2007-ben nevezték ki Kisi vasúti megállóhely állomásfőnökévé, hogy az állomáson maradhasson. Jelenléte milliárdos nagyságrendben lendítette fel a térség gazdaságát, ezért intézővé és a vasúttársaság tiszteletbeli elnökévé léptették elő. Két beosztottat is kapott, Csibi és Misko macskákat. LEÉPÍTETTÉK Korrupció és engedetlenség miatt végezték ki Ma Von Csunt, az észak-koreai Nemzeti Védelmi Bizottság tervezőrészlegének vezetőjét, az új repülőtér főépítészét. A kivégzés éppen akkor történt, amikor a reptér építési munkálatai leálltak, mivel a diktátor elégedetlen volt. A tervezők nem voltak képesek a párt szépségideálját formába önteni. BOSSZÚÁLLÓK Belehalt sérüléseibe Hisám Barakat egyiptomi főügyész, miután az őt szállító autókonvojt pokolgépes támadás érte Kairóban. Az Iszlám Állam egyiptomi szárnya május 21-én arra szólította fel híveit, hogy kövessenek el támadásokat vezető bírók ellen. Murszi távozása óta Barakat különféle erőszakcselekmények miatt iszlamisták ezreit küldte tömegperekben büntetőbíróságok elé. Az oldalpárt szerkesztette: MARKOS MÁRIA 2015. július 3. ♦ A vidék családi hetilapja Vészhelyzetben a görögök Zárva tartanak a bankok ezen a héten Görögországban, ezzel együtt pénzfelvételi korlátozást vezettek be: napi 60 euró a felső határa a felvehető készpénz összegének számlánként, személyenként. A görög kormánynak kedd éjfélig kellett volna befizetnie 1,55 milliárd eurót az IMF-nek hiteltörlesztésül. A Valutaalap továbbra is kerüli a csőd kifejezés használatát, a szervezet szerint Athén „hátralékba került". Továbbra sem lehet tudni, elhagyja-e Görögország az eurózónát, mint ahogy az sem egyértelmű, megbukik-e a január végén a megszorításokra nemet mondó többség által megválasztott görög kormány. Alexisz Ciprasz kormányfő vasárnapra népszavazást írt ki, amelyen egyetlen, de annál bonyolultabb kérdésre kell választ adniuk a görög polgároknak: „El kéne-e fogadni az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap által az Eurogroup június 25-i ülésén beterjesztett, két részből álló tervezetet, amelyek együtt alkotják átfogó javaslatukat? Az első dokumentum címe a »Reformok a folyamatban lévő program befejezéséhez és a továbbiakra«, a másodiké pedig az »Előzetes adósságfinanszírozási fenntarthatósági elemzés?«.’’ A kérdésben szereplő anyagok közül egyik sem végleges ajánlat, mindkettő munkadokumentum, amelyekről az Eurogroup még csak nem is szavazott, így egyáltalán nem tekinthetők hivatalos ajánlatnak. Bár hét elejétől az interneten görögül is elérhetők e dokumentumok, a háztartásoknak csak a kétharmadában férnek hozzá ily módon az információkhoz, így a kérdés eldöntéséhez nem marad más támpont, mint az érzelmi viszonyulás. Unióhoz, euróhoz, megszorításokhoz, a sanyargatásokkal azonosított trojkához. Elképzelhető, hogy a népszavazással a kormányfő előrehozott választásokat akar kiprovokálni, abban reménykedve, hogy meg is nyeri azokat. Amennyiben a nemek győznének a július 5-i referendumon, akkor az egyben az eurózóna elhagyását jelentené Görögország számára. Erre már hétfőn az EU vezetői figyelmeztettek, miközben az athéni Szintagma téren az EU megszorító intézkedéseire nemet mondó többezres tömeg bulihangulatába semmi sem piszkított bele. Lapzártánkkal egy időben, kedd estére az uniót támogatók vonultak utcára. Ha az utolsó pillanatokban is zajló egyeztetéseken nem születik megállapodás a görög kormány és a hitelezők között, nagyjából ebben az időben következhet be az államcsőd bejelentésének pillanata. BIZONYTALAN JÖVŐ. Nem világos, hogy a „nem” szavazat mit is jelent majd Görögország további sorsát illetően. A többi EU-tagoszág szerint egyértelműen azt, hogy Görögország távozik az eurózónából, azaz feladja a közös valutát. A görög miniszterelnök, Alexisz Ciprasz viszont egyszerre szeretné elérni azt, hogy a választók nemmel szavazzanak, és hogy az ország az eurózóna tagja maradjon. Szerinte minél többen szavaznak vasárnap a nemre, annál erősebb lesz Görögország tárgyalási pozíciója az EL vezetőivel szemben. Bár a kilépésnek az eurózónából - amely olyan elit klubnak indult, ahová hivatalosan csak befelé vezetett út - nincs meg a jogi háttere, Görögországban ez most mégis bekövetkezhet. A drachmához való visszatérés nem hasonlítható olyan korábbi pénznemváltásokhoz, mint például az euró egykori bevezetése. Az valaha egy előkészített és nemzetközileg is támogatott folyamat eredménye volt, a mostani viszont egy válsághelyzet nyomására kialakult kényszermegoldás lenne. Pedig az euró hamarosan elfogyhat Görögországban, az új pénzről a görög jegybanknak kell gondoskodnia saját pénz bevezetésével, akár párhuzamosan az euróval. IDŐKERÉK A drachma bevezetése átmenetileg nagy zűrzavarral járna, és csak pénzforgalmi korlátozásokkal oldható meg. Ez erősítené a már hónapok óta tartó folyamatot, az euró felé való menekülést. Az uniós valuta bevezetése annak idején 340 drachmás árfolyam mellett történt meg, hogy most milyen kurzusra készülhetnénk, egyelőre nem tudni. De bármilyen árfolyamon is adnák ki a drachmát, gyors értékvesztése szinte biztosra vehető. Már csak azért is, mert a leértékeléssel serkenthetik a gazdaságot. Az egyik legnagyobb probléma tehát az, hogy a tőke akár illegális csatornákon is tovább menekülne kifelé az országból, hiszen mindenki szeretné jó helyen tudni a pénzét. KÓDFELTÖRÉS Új pénz bevezetésekor mindenekelőtt szükség van egy új pénznemkódra, amelyet aztán a különböző kereskedelmi, illetve fizetéseknél használatos szoftverek képesek azonosítani. A kódot a genfi központú, kormányoktól független Nemzetközi Szabványügyi Szervezetnél (ISO) kell regisztrálni. Az új pénznem kap egy hárombetűs kódot, ebből az első kettő az ország nevét jelöli, a harmadik a pénznem nevéből adódik. Ha most Görögország újra bevezetné a drachmát, feltehetőleg nem használhatná a régi GRD nevet, ugyanis az még hivatalosan nem szűnt meg. Ezt kellene átvezetni a teljes pénzügyi rendszeren, ami, ha szükséges, akár egy munkanap alatt véghezvihető. ADÓDNAK BONYODALMAK A teljes átállás egy másik pénznemre jóval összetettebb folyamat. Hosszú lejáratú határidős ügyletek esetében egy adott devizának az összegét és kamatait egy másik deviza összegére és kamatára cserélik. Aztán a kamatfizetések esedékességekor kicserélik az előre rögzített kamatösszegeket, az ügylet lejáratakor pedig visszacserélik a kiinduló devizájukat. A fedezeti vagy spekulációs céllal kötött származékos ügyletek értékét más értékpapírok, mögöttes termékek árfolyama határozza meg. Ezeket a szerződéseket egy pénznemváltás során valószínűleg szintén egyenként kellene újrakötni vagy módosítani, ami akár hónapokig is eltarthat.