Szabad Föld, 2018. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)

2018-07-06 / 27. szám

I Külvilág PORIG SÚJTOTT MENTŐK Élve találtak rá egy dél-afrikai halottasház hűtőkamrájában arra a nőre, akit órákkal ko­rábban halottnak nyilvánítot­tak közúti balesete után. A nőt a helyszínre kivonult mentők tartották halottnak, mert sem­milyen életjelet nem adott. A balesetet szenvedett kocsi­ban három áldozatot találtak, valamennyit halottnak nyilvá­nították. Amikor a halottasház alkalmazottja a hűtőházba he­lyezett holttesteket ellenőrizte, észrevette, hogy egyikük léleg­zik. A nőt kórházba szállí­tották. BARÁTI JOBBOT NYÚJT András Manuel López Obrador, a mexikói elnökválasztás győztese bejelentette, hogy hi­vatalba lépése után „baráti jobbot nyújt” Donald Trump amerikai elnök kormányának. A szomszédok viszonya törté­nelmi mélypontra jutott, külö­nösen a kereskedelmet és a bevándorlást érintő kérdések miatt. López Obrador a rész­­eredmények szerint a voksok mintegy 53 százalékát szerezte meg a múlt hétvégén tartott választáson. TÁTONGÓ JOGI ŰR Máltai ügyészek arra kérték a bíróságot, hogy koboztasson el egy migránsokat mentő hajót. A Lifeline nevű hajó kapitá­nyát, Claus-Peter Reischt azzal vádolják, hogy megfelelő en­gedélyek, úti okmányok nélkül hajózott máltai vizeken. A férfi 10 ezer euró (3,2 millió forint) óvadék fejében szabadlábon védekezhet, de Máltát nem hagyhatja el, s bevonták az útlevelét. Hajója június 21-én 234 migránst mentett ki a Líbia és Málta közötti tenger­részből, majd hat napon át várakozott nemzetközi vize­ken, mert nem kapott kikötési engedélyt az Európai Unió te­rületén. FOCICSAPAT A FÖLD ALATT Kilenc nap után a mentőcsa­patok megtalálták az egyik thaiföldi barlangban rekedt tizenkét fiatal futballistát és edzőjüket. A 11-16 éves fiata­lok 25 éves edzőjükkel még június 23-án mentek be a barlangba, de aztán a heves esőzések miatt már nem tud­tak kijönni onnan. Ugyanis a vízszint villámgyorsan meg­emelkedett a barlangi patak­ban, elzárva a bejáratot, ahol a gyerekek bemásztak, s ami előtt a barlangi mentők meg­találták a holmijukat. Ezernél is többen vesznek részt a men­tőakcióban. Az oldalpárt szerkesztette: MARKOS MÁRIA 2018. július 6. ♦ A vidék családi hetilapja Marad a kancellár Véget ért a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió vitája Berlinben. A kancellár szerint kompromisszumos megoldás született, kemény bokszolás után.­ ngela Merkelnek sikerült túlélnie egy újabb, a menekültválságra felhúzott belpolitikai krízist. A kan­cellár vezette CDU és a keresztény­szociális CSU között hétfőn született megállapodás után Horst Seehofer belügyminiszter (képünkön balra), a CSU elnöke azt mondta: egyértelmű és világos megállapodás született, amellyel a jövőben meg tudják aka­dályozni az illegális bevándorlást Ausztria felől. Vagyis, aki nem jogo­sult menekültstátuszra Németország­ban, azt nem engedik be az országba. A három pontból álló dokumentum első pontja szerint a német-osztrák határon új határigazgatási rendszert kell bevezetni, amely akadályozza mindazon menedékkérők belépését, akiknek menekültügyi eljárását egy másik EU-tagországban kell rendez­ni. A második pont szerint zárt tran­zitzónákat létesítenek Németország­ban az osztrák határ mentén, ahol a menedékjogi kérelem benyújtásának szándékával Németországba érkező­ket szállásolják el, és akiknek várni­uk kell, amíg a hatóságok gyorsított eljárással eldöntik, hogy jogosul­­tak-e ilyen kérelem benyújtására. Végül pedig: ha kiderül róluk, hogy más uniós országban regisztrálták őket, akkor ezekből a zónákból kény­szerülnek távozásra Németországból. A zárt menekültcentrumokban a német repülőtereken már 1993 óta lefolytatott eljárást alkalmazzák. Aki ide érkezik és menedékkérelmet nyújt be, azt addig elzárva tarthatják, amíg kérelmét ki nem vizsgálják. Angela Merkel azt mondta: „A kemény bokszolás és a nehéz napok után ez jó kompromisszum." A német kancellár külön kiemelte, hogy a Bajorországban felállítandó tranzitzónák nemzeti hatáskörben hozott intézkedés eredményei, de Németország továbbra is európai A CSU szerint a menekültválság 2015-ös kezdete óta a problémák nagy része megoldatlan maradt: a német határokon most is bárki be­mehet, ha menedékkérelmet nyújt be, az érkezők valós identitását nem ellenőrzik, az országból kitoloncol­tak hetek-hónapok múlva újra vis­­­szatérnek, több állami segélyből élő emberről pedig kiderült, hogy sza­badságra visszajár hazájába, ahon­nan elvileg menekülnie kellett. partnereivel közösen dolgozik a me­nekültválság megoldásán, azaz ezzel megvédték az EU-n belüli partnerség eszméjét. Angela Merkel érdekes módon azt mondta a CSU javaslatára, hogy a 63 pontból 62 és féllel egyetért. Merkel mégis alapjai­ban máshogy akarja kezelni a válsá­got: ő meggyőződésesen európai összefogásban gondolkodik, szerin­te a CSU által javasolt önálló lépé­sek csak konfliktusokat keltenek a tagországok között (Németország esetében például Ausztriával vagy Olaszországgal). A Az egyezséget még el kell fogad­tatni a nagykoalíció harmadik szereplőjével, a Szociáldemokrata Párttal (SPD). Ahogy a Spiegel megjegyzi: 2015-ben a szociál­demokraták még tiltakoztak a tranzitzónák ötlete ellen. Aziz Bozkurt, a szociáldemokraták migrációs munkacsoportjának vezetője a Welt című lapnak azt mondta: a tranzitközpont „fur­csa" és működésképtelen ötlet, és nem szerepel a koalíciós megál­lapodásban, amely már eleve „túl van a fájdalomküszöbön", az SPD számára elfogadható menekült­­ügyi szigor legfelső határán. Előítéletek Nyugaton T­ovábbra is vezető téma a nacio­nalizmus és a bevándorláselle­­nesség a nyugat-európai országok választási kampányában, különösen a túlnyomóan muszlim országokból érkező menekültek beáramlása után erősödött ez az attitűd. Országon­ként jelentős változásokat mutat a jelenség, legyen szó a bevándorlók­ról és a vallási kisebbségekről alko­tott pozitív vagy negatív nézetekről - derül ki a Pew Research Center elemzéséből. A nacionalista, bevándorlás- és vallásikisebbség-ellenes NIM-skálán a válaszadók pontszámai növekedtek azoknál a kérdéseknél, amelyek arra vonatkoztak: csökkentenék-e a be­vándorlók számát országukban; haj­landók lennének-e szomszédságban vagy rokonságban élni muszlimok­­kal vagy zsidókkal; egyes régiókból származó bevándorlók nem tisztes­ségesek vagy szorgalmasak; az isz­lám alapvetően összeegyeztethetet­len nemzeti kultúrájukkal és értéke­ikkel; hogy fontos az adott ország­ban születni ahhoz, hogy „valódi francia” vagy „valódi német” legyen az illető. Minél magasabb pontszá­mot értek el a válaszadók, annál va­lószínűbb a nacionalista, valamint a bevándorlás- és vallásellenesség a 0 és 10 pont közötti skálán. A legtöbb országban viszonylag kevés felnőtt ért el öt pont feletti eredményt, bár a különbségek orszá­gonként jelentősek. Svédországban a vizsgálatban részt vevők mindössze 8 százaléka, Olaszországban viszont 38 százalék érte el ezt a küszöböt - előb­bi esetében a legalacsonyabb, utóbbi­nál a legmagasabb ez az érték. A legtöbb országban 5,01 vagy annál magasabb pontszámot elértek aránya 15 és 25 százalék közötti. Például mind Norvégiában, mind Franciaor­szágban a válaszadók 19 százaléka 5,01-es vagy annál magasabb pont­számot ért el. Az átlagos NIM-érték 5,01 volt Nyugat-Európa országaiban. * A NIM-skála feltárja az összefüggé­seket az olyan tényezők, mint az életkor, a politikai irányultság vagy a vallási hovatartozás és e maga­tartásformák között. Az elemzés szerint: lAzok a személyek, akik politikailag jobboldaliként jellemzik magukat, na­gyobb valószínűséggel magasabb NIM-pontszámot érnek el, mint azok, akik a politikai baloldalon állnak. Előb­biek mediánértéke legalább 1,5 ponttal magasabb, mint a baloldaliaké.­­A keresztényként azonosított szemé­lyek mediánértéke legalább egy teljes ponttal magasabb, mint a nem vallá­sos válaszadóké. A legnagyobb kü­lönbséget Dániában (a keresztények átlagos pontszámai 1,9 ponttal ma­gasabbak), Németországban (1,8 pont), Franciaországban (1,7 pont) és Olaszországban (1,7 pont) mérték.­­ Azoknak, akik személyesen ismernek muszlimokat, alacsonyabb a NIM- pontszámuk. Ez kevésbé igaz a zsi­dókkal kapcsolatosan, bár Európában ma sokkal több ember állítja, hogy személyesen jobban ismeri a muzul­mánokat, mint a zsidókat.­­A fiatalabb felnőttek a NIM-skálán ke­vesebb pontszámot kaptak az időseb­beknél. Például Olaszországban a 35 év alattiak NIM-pontszáma 3,3, míg az idősebb olaszok esetében a mediánérték 4,4. Dániában a fiatalabb felnőttek NIM-értéke 1,6, az idősebbeké 3,3.

Next