Szabad Föld, 2018. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)
2018-07-06 / 27. szám
I Külvilág PORIG SÚJTOTT MENTŐK Élve találtak rá egy dél-afrikai halottasház hűtőkamrájában arra a nőre, akit órákkal korábban halottnak nyilvánítottak közúti balesete után. A nőt a helyszínre kivonult mentők tartották halottnak, mert semmilyen életjelet nem adott. A balesetet szenvedett kocsiban három áldozatot találtak, valamennyit halottnak nyilvánították. Amikor a halottasház alkalmazottja a hűtőházba helyezett holttesteket ellenőrizte, észrevette, hogy egyikük lélegzik. A nőt kórházba szállították. BARÁTI JOBBOT NYÚJT András Manuel López Obrador, a mexikói elnökválasztás győztese bejelentette, hogy hivatalba lépése után „baráti jobbot nyújt” Donald Trump amerikai elnök kormányának. A szomszédok viszonya történelmi mélypontra jutott, különösen a kereskedelmet és a bevándorlást érintő kérdések miatt. López Obrador a részeredmények szerint a voksok mintegy 53 százalékát szerezte meg a múlt hétvégén tartott választáson. TÁTONGÓ JOGI ŰR Máltai ügyészek arra kérték a bíróságot, hogy koboztasson el egy migránsokat mentő hajót. A Lifeline nevű hajó kapitányát, Claus-Peter Reischt azzal vádolják, hogy megfelelő engedélyek, úti okmányok nélkül hajózott máltai vizeken. A férfi 10 ezer euró (3,2 millió forint) óvadék fejében szabadlábon védekezhet, de Máltát nem hagyhatja el, s bevonták az útlevelét. Hajója június 21-én 234 migránst mentett ki a Líbia és Málta közötti tengerrészből, majd hat napon át várakozott nemzetközi vizeken, mert nem kapott kikötési engedélyt az Európai Unió területén. FOCICSAPAT A FÖLD ALATT Kilenc nap után a mentőcsapatok megtalálták az egyik thaiföldi barlangban rekedt tizenkét fiatal futballistát és edzőjüket. A 11-16 éves fiatalok 25 éves edzőjükkel még június 23-án mentek be a barlangba, de aztán a heves esőzések miatt már nem tudtak kijönni onnan. Ugyanis a vízszint villámgyorsan megemelkedett a barlangi patakban, elzárva a bejáratot, ahol a gyerekek bemásztak, s ami előtt a barlangi mentők megtalálták a holmijukat. Ezernél is többen vesznek részt a mentőakcióban. Az oldalpárt szerkesztette: MARKOS MÁRIA 2018. július 6. ♦ A vidék családi hetilapja Marad a kancellár Véget ért a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió vitája Berlinben. A kancellár szerint kompromisszumos megoldás született, kemény bokszolás után. ngela Merkelnek sikerült túlélnie egy újabb, a menekültválságra felhúzott belpolitikai krízist. A kancellár vezette CDU és a keresztényszociális CSU között hétfőn született megállapodás után Horst Seehofer belügyminiszter (képünkön balra), a CSU elnöke azt mondta: egyértelmű és világos megállapodás született, amellyel a jövőben meg tudják akadályozni az illegális bevándorlást Ausztria felől. Vagyis, aki nem jogosult menekültstátuszra Németországban, azt nem engedik be az országba. A három pontból álló dokumentum első pontja szerint a német-osztrák határon új határigazgatási rendszert kell bevezetni, amely akadályozza mindazon menedékkérők belépését, akiknek menekültügyi eljárását egy másik EU-tagországban kell rendezni. A második pont szerint zárt tranzitzónákat létesítenek Németországban az osztrák határ mentén, ahol a menedékjogi kérelem benyújtásának szándékával Németországba érkezőket szállásolják el, és akiknek várniuk kell, amíg a hatóságok gyorsított eljárással eldöntik, hogy jogosultak-e ilyen kérelem benyújtására. Végül pedig: ha kiderül róluk, hogy más uniós országban regisztrálták őket, akkor ezekből a zónákból kényszerülnek távozásra Németországból. A zárt menekültcentrumokban a német repülőtereken már 1993 óta lefolytatott eljárást alkalmazzák. Aki ide érkezik és menedékkérelmet nyújt be, azt addig elzárva tarthatják, amíg kérelmét ki nem vizsgálják. Angela Merkel azt mondta: „A kemény bokszolás és a nehéz napok után ez jó kompromisszum." A német kancellár külön kiemelte, hogy a Bajorországban felállítandó tranzitzónák nemzeti hatáskörben hozott intézkedés eredményei, de Németország továbbra is európai A CSU szerint a menekültválság 2015-ös kezdete óta a problémák nagy része megoldatlan maradt: a német határokon most is bárki bemehet, ha menedékkérelmet nyújt be, az érkezők valós identitását nem ellenőrzik, az országból kitoloncoltak hetek-hónapok múlva újra visszatérnek, több állami segélyből élő emberről pedig kiderült, hogy szabadságra visszajár hazájába, ahonnan elvileg menekülnie kellett. partnereivel közösen dolgozik a menekültválság megoldásán, azaz ezzel megvédték az EU-n belüli partnerség eszméjét. Angela Merkel érdekes módon azt mondta a CSU javaslatára, hogy a 63 pontból 62 és féllel egyetért. Merkel mégis alapjaiban máshogy akarja kezelni a válságot: ő meggyőződésesen európai összefogásban gondolkodik, szerinte a CSU által javasolt önálló lépések csak konfliktusokat keltenek a tagországok között (Németország esetében például Ausztriával vagy Olaszországgal). A Az egyezséget még el kell fogadtatni a nagykoalíció harmadik szereplőjével, a Szociáldemokrata Párttal (SPD). Ahogy a Spiegel megjegyzi: 2015-ben a szociáldemokraták még tiltakoztak a tranzitzónák ötlete ellen. Aziz Bozkurt, a szociáldemokraták migrációs munkacsoportjának vezetője a Welt című lapnak azt mondta: a tranzitközpont „furcsa" és működésképtelen ötlet, és nem szerepel a koalíciós megállapodásban, amely már eleve „túl van a fájdalomküszöbön", az SPD számára elfogadható menekültügyi szigor legfelső határán. Előítéletek Nyugaton Továbbra is vezető téma a nacionalizmus és a bevándorlásellenesség a nyugat-európai országok választási kampányában, különösen a túlnyomóan muszlim országokból érkező menekültek beáramlása után erősödött ez az attitűd. Országonként jelentős változásokat mutat a jelenség, legyen szó a bevándorlókról és a vallási kisebbségekről alkotott pozitív vagy negatív nézetekről - derül ki a Pew Research Center elemzéséből. A nacionalista, bevándorlás- és vallásikisebbség-ellenes NIM-skálán a válaszadók pontszámai növekedtek azoknál a kérdéseknél, amelyek arra vonatkoztak: csökkentenék-e a bevándorlók számát országukban; hajlandók lennének-e szomszédságban vagy rokonságban élni muszlimokkal vagy zsidókkal; egyes régiókból származó bevándorlók nem tisztességesek vagy szorgalmasak; az iszlám alapvetően összeegyeztethetetlen nemzeti kultúrájukkal és értékeikkel; hogy fontos az adott országban születni ahhoz, hogy „valódi francia” vagy „valódi német” legyen az illető. Minél magasabb pontszámot értek el a válaszadók, annál valószínűbb a nacionalista, valamint a bevándorlás- és vallásellenesség a 0 és 10 pont közötti skálán. A legtöbb országban viszonylag kevés felnőtt ért el öt pont feletti eredményt, bár a különbségek országonként jelentősek. Svédországban a vizsgálatban részt vevők mindössze 8 százaléka, Olaszországban viszont 38 százalék érte el ezt a küszöböt - előbbi esetében a legalacsonyabb, utóbbinál a legmagasabb ez az érték. A legtöbb országban 5,01 vagy annál magasabb pontszámot elértek aránya 15 és 25 százalék közötti. Például mind Norvégiában, mind Franciaországban a válaszadók 19 százaléka 5,01-es vagy annál magasabb pontszámot ért el. Az átlagos NIM-érték 5,01 volt Nyugat-Európa országaiban. * A NIM-skála feltárja az összefüggéseket az olyan tényezők, mint az életkor, a politikai irányultság vagy a vallási hovatartozás és e magatartásformák között. Az elemzés szerint: lAzok a személyek, akik politikailag jobboldaliként jellemzik magukat, nagyobb valószínűséggel magasabb NIM-pontszámot érnek el, mint azok, akik a politikai baloldalon állnak. Előbbiek mediánértéke legalább 1,5 ponttal magasabb, mint a baloldaliaké.A keresztényként azonosított személyek mediánértéke legalább egy teljes ponttal magasabb, mint a nem vallásos válaszadóké. A legnagyobb különbséget Dániában (a keresztények átlagos pontszámai 1,9 ponttal magasabbak), Németországban (1,8 pont), Franciaországban (1,7 pont) és Olaszországban (1,7 pont) mérték. Azoknak, akik személyesen ismernek muszlimokat, alacsonyabb a NIM- pontszámuk. Ez kevésbé igaz a zsidókkal kapcsolatosan, bár Európában ma sokkal több ember állítja, hogy személyesen jobban ismeri a muzulmánokat, mint a zsidókat.A fiatalabb felnőttek a NIM-skálán kevesebb pontszámot kaptak az idősebbeknél. Például Olaszországban a 35 év alattiak NIM-pontszáma 3,3, míg az idősebb olaszok esetében a mediánérték 4,4. Dániában a fiatalabb felnőttek NIM-értéke 1,6, az idősebbeké 3,3.