Szabad Föld, 2019. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-04 / 1. szám

I Külvilág ZÁSZLÓRONGÁLÁS A nagyváradi Fekete Sas palotá­ban lévő Bihar megyei RMDSZ- székház falára kitűzött magyar zászlót egy fiatal nő székre állva, öngyújtóval próbálta meggyúj­tani, ám egy fiatalember meg­akadályozta, hogy a lobogó lángra kapjon. A magyar zászlót az elmúlt négy hónapban már négyszer rongálták meg. DZSIHÁDISTÁK GYILKOLTAK Terrorizmussal vádolja a marok­kói ügyészség azt a 15 embert, akiknek gyaníthatóan közük van egy dán és egy norvég turis­ta meggyilkolásához az Atlasz­hegységben. A 24 éves dán Louisa Vesterager Jespersen és a 28 éves norvég Maren Ueland holttestét elvágott torokkal de­cember 19-én találták meg a hatóságok a népszerű turistacél­pont, a Toubkal hegycsúcs felé vezető egyik ösvény közelében. Az első négy elfogott gyanúsí­tott hűséget fogadott az Iszlám Állam dzsihádista szervezetnek. EGY KIS FIGYELMESSÉG Vlagyimir Putyin orosz államfő újévi üdvözlőlevelet küldött Donald Trump amerikai elnök­nek - közölte a Kreml. Putyin Bassár el-Aszad szíriai elnöknek is küldött újévi üdvözletet, és ebben ígérte, hogy Oroszország továbbra is támogatja a da­maszkuszi kormányt. Az orosz elnöki hivatal közlése szerint Theresa May brit és Abe Sindzó japán miniszterelnök, valamint Hszi Csin-ping kínai elnök is kapott üdvözletet. LÁB ALATT VANNAK Egyre több szaúd-arábiai nő posztól olyan képeket a közös­ségi oldalakon, amelyeken meg­tapossák a közel-keleti király­ságban még kötelezőnek számí­tó, arcot takaró kendőket. A lá­zadók a „nikáb a lábam alatt” címkével posztolják a képeket. Az érvényben lévő hivatalos törvények nem kötelezik a nőket a testük teljes egészét fedő ruha­darabok viselésére, a rendőrség ennek ellenére betartatja a val­lási törvény szerint kötelező öl­tözködési szabályokat. MEGHEKKELT LAPOK Kibertámadás miatt több ame­rikai lap kiszállítása késett, pl. a The Los Angeles Timesé, a Chi­cago Tribune-é, a The Balti­more Suné. A The Los Angeles Times információi szerint a tá­madás nem az Egyesült Álla­mokból érkezett. Az akció nem arra irányult, hogy információ­kat szerezzenek, hanem az új­ságok publikálásához és ter­jesztéséhez szükséges rendszert célozta meg. Az oldalpárt szerkesztette: MARKOS MÁRIA 2019. január 4. ♦ A vidék családi hetilapja Egy év számokban r­á­R VÉGET ÉRT A 2018-AS ÉV, s ahogy az lenni szokott, jóból is, rosszból is kijutott a Föld lakóinak. Az extrém szegénység elérte minden idők legalacsonyabb szintjét, ám ez egyre inkább egyetlen régióra, Afrika Szaharától délre fekvő térségének népességére koncentrálódik. Soha ennyi ember nem kényszerült még lakóhelye elhagyására, és a legújabb jelentések szerint kifutóban vagyunk a globális felmelegedés megfékezésére szánt időből is. Következzen négy diagram, amelyek mindegyike egy-egy történetet mesél el az előttünk álló kihívásokról. Globális szegénység 1990-ben még a világ lakosságának több mint harmada élt extrém sze­génységben - azaz naponta 1,9 dollárnál kevesebb pénzből. 2015-ben - a legutóbbi feldolgozott adatok szerint - az extrém szegénység a globális népesség 10 százalékát érinti, ez minden idők eddigi legalacsonyabb szint­je. Az elmúlt bő három évtizedben több mint egymilliárd ember küzdötte ki magát a nyomorból, és a világ országainak mintegy fele 3 százalék alá csökkentette a szélsőséges szegénységben élők számát. Ez korunk egyik legnagyobb eredménye, de bőven akad még tennivaló: ma is 736 millió ember él nyomorban, a szegénység csökkentésének üteme lassul, és azokat, akik extrém szegénységben élnek, nehezebb lesz elérni. A szegénységi ráta a konfliktusövezetekben és a háborúval sújtott területeken a 2011-es évben mért 34 százalékról 36 százalékra emelkedett 2015-ben. Globális felmelegedés: nehezen tartható cél az 1,5 Celsius-fok A hőmérséklet emelkedésének 1,5 ° C alatt tartása az iparosodás előtti szinthez képest jelentősen csökkenti az éghajlatváltozás kockázatait és hatásait. E cél elérése érdekében az ember okozta szén-dioxid-kibocsátásnak 2030-ra 45 százalékkal kell csökkennie a 2010-es szinthez képest, és 2050-re el kell érnie a nullát. Ellenkező esetben, becslések szerint az éghajlatváltozás további 100 millió embert kényszeríthet extrém szegénységbe. A Világbank A belső éghaj­latváltozásra való felkészülés című új jelentése szerint gyors globális és nem­zeti intézkedések nélkül a Szubszaharai­ Afrika, Dél-Ázsia és Latin-Amerika országaiban 2050-re több mint 140 millió ember vándorolhat országhatárokon belül a klímaváltozás következtében. Városiasodás 2050-ig Míg a Föld lakóinak csupán harmada élt városokban 1960- ban, 2018-ra a városlakók aránya 55 százalékra nőtt. A városokba történő vándorlás megállíthatatlannak tűnik azok körében, akik jobban fizető munkát, színvonalasabb oktatást és egyéb lehetőségeket keresnek. 2050-re kétszer többen élnek majd városban, mint falusi környezetben, ha hinni lehet az előrejelzéseknek. A folyamatban kiemelkedik három ország - India, Kína és Nigéria -, amelyek a világ városi lakosságának mintegy 35 százalékos növekedését adják majd a következő évtizedekben. Napjainkban a vá­rosok termelik a világ gazdaságának 80 százalékát, de a globálisan megtermelt energia csaknem kétharmadát fo­gyasztják el, és az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint 70 százaléka is a nagyvárosokban keletkezik. 68,5 millió ember: otthonától távol Rekordszámú ember kényszerült ül­döztetés, konfliktus vagy erőszak miatt elhagyni szülőföldjét az Egyesült Nem­zetek Menekültügyi Hivatala szerint. Közülük mintegy 40 millió ember saját országán belül vándorolt el, és 25,4 millióan menekültek külföldre. Ellen­tétben a széles körben elterjedt felfo­gással, a világ menekültjeinek 85 szá­zaléka a hozzájuk közel eső fejlődő országokban talált otthonra 2017-ben. Hozzávetőlegesen 55 magas jövedel­mű ország fogadott be menekülteket, Németországgal az élen, ahol 970 000 menedékkérelmet fogadtak el tavaly.

Next