Szabad Föld, 2019. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-04 / 1. szám
I Külvilág ZÁSZLÓRONGÁLÁS A nagyváradi Fekete Sas palotában lévő Bihar megyei RMDSZ- székház falára kitűzött magyar zászlót egy fiatal nő székre állva, öngyújtóval próbálta meggyújtani, ám egy fiatalember megakadályozta, hogy a lobogó lángra kapjon. A magyar zászlót az elmúlt négy hónapban már négyszer rongálták meg. DZSIHÁDISTÁK GYILKOLTAK Terrorizmussal vádolja a marokkói ügyészség azt a 15 embert, akiknek gyaníthatóan közük van egy dán és egy norvég turista meggyilkolásához az Atlaszhegységben. A 24 éves dán Louisa Vesterager Jespersen és a 28 éves norvég Maren Ueland holttestét elvágott torokkal december 19-én találták meg a hatóságok a népszerű turistacélpont, a Toubkal hegycsúcs felé vezető egyik ösvény közelében. Az első négy elfogott gyanúsított hűséget fogadott az Iszlám Állam dzsihádista szervezetnek. EGY KIS FIGYELMESSÉG Vlagyimir Putyin orosz államfő újévi üdvözlőlevelet küldött Donald Trump amerikai elnöknek - közölte a Kreml. Putyin Bassár el-Aszad szíriai elnöknek is küldött újévi üdvözletet, és ebben ígérte, hogy Oroszország továbbra is támogatja a damaszkuszi kormányt. Az orosz elnöki hivatal közlése szerint Theresa May brit és Abe Sindzó japán miniszterelnök, valamint Hszi Csin-ping kínai elnök is kapott üdvözletet. LÁB ALATT VANNAK Egyre több szaúd-arábiai nő posztól olyan képeket a közösségi oldalakon, amelyeken megtapossák a közel-keleti királyságban még kötelezőnek számító, arcot takaró kendőket. A lázadók a „nikáb a lábam alatt” címkével posztolják a képeket. Az érvényben lévő hivatalos törvények nem kötelezik a nőket a testük teljes egészét fedő ruhadarabok viselésére, a rendőrség ennek ellenére betartatja a vallási törvény szerint kötelező öltözködési szabályokat. MEGHEKKELT LAPOK Kibertámadás miatt több amerikai lap kiszállítása késett, pl. a The Los Angeles Timesé, a Chicago Tribune-é, a The Baltimore Suné. A The Los Angeles Times információi szerint a támadás nem az Egyesült Államokból érkezett. Az akció nem arra irányult, hogy információkat szerezzenek, hanem az újságok publikálásához és terjesztéséhez szükséges rendszert célozta meg. Az oldalpárt szerkesztette: MARKOS MÁRIA 2019. január 4. ♦ A vidék családi hetilapja Egy év számokban ráR VÉGET ÉRT A 2018-AS ÉV, s ahogy az lenni szokott, jóból is, rosszból is kijutott a Föld lakóinak. Az extrém szegénység elérte minden idők legalacsonyabb szintjét, ám ez egyre inkább egyetlen régióra, Afrika Szaharától délre fekvő térségének népességére koncentrálódik. Soha ennyi ember nem kényszerült még lakóhelye elhagyására, és a legújabb jelentések szerint kifutóban vagyunk a globális felmelegedés megfékezésére szánt időből is. Következzen négy diagram, amelyek mindegyike egy-egy történetet mesél el az előttünk álló kihívásokról. Globális szegénység 1990-ben még a világ lakosságának több mint harmada élt extrém szegénységben - azaz naponta 1,9 dollárnál kevesebb pénzből. 2015-ben - a legutóbbi feldolgozott adatok szerint - az extrém szegénység a globális népesség 10 százalékát érinti, ez minden idők eddigi legalacsonyabb szintje. Az elmúlt bő három évtizedben több mint egymilliárd ember küzdötte ki magát a nyomorból, és a világ országainak mintegy fele 3 százalék alá csökkentette a szélsőséges szegénységben élők számát. Ez korunk egyik legnagyobb eredménye, de bőven akad még tennivaló: ma is 736 millió ember él nyomorban, a szegénység csökkentésének üteme lassul, és azokat, akik extrém szegénységben élnek, nehezebb lesz elérni. A szegénységi ráta a konfliktusövezetekben és a háborúval sújtott területeken a 2011-es évben mért 34 százalékról 36 százalékra emelkedett 2015-ben. Globális felmelegedés: nehezen tartható cél az 1,5 Celsius-fok A hőmérséklet emelkedésének 1,5 ° C alatt tartása az iparosodás előtti szinthez képest jelentősen csökkenti az éghajlatváltozás kockázatait és hatásait. E cél elérése érdekében az ember okozta szén-dioxid-kibocsátásnak 2030-ra 45 százalékkal kell csökkennie a 2010-es szinthez képest, és 2050-re el kell érnie a nullát. Ellenkező esetben, becslések szerint az éghajlatváltozás további 100 millió embert kényszeríthet extrém szegénységbe. A Világbank A belső éghajlatváltozásra való felkészülés című új jelentése szerint gyors globális és nemzeti intézkedések nélkül a Szubszaharai Afrika, Dél-Ázsia és Latin-Amerika országaiban 2050-re több mint 140 millió ember vándorolhat országhatárokon belül a klímaváltozás következtében. Városiasodás 2050-ig Míg a Föld lakóinak csupán harmada élt városokban 1960- ban, 2018-ra a városlakók aránya 55 százalékra nőtt. A városokba történő vándorlás megállíthatatlannak tűnik azok körében, akik jobban fizető munkát, színvonalasabb oktatást és egyéb lehetőségeket keresnek. 2050-re kétszer többen élnek majd városban, mint falusi környezetben, ha hinni lehet az előrejelzéseknek. A folyamatban kiemelkedik három ország - India, Kína és Nigéria -, amelyek a világ városi lakosságának mintegy 35 százalékos növekedését adják majd a következő évtizedekben. Napjainkban a városok termelik a világ gazdaságának 80 százalékát, de a globálisan megtermelt energia csaknem kétharmadát fogyasztják el, és az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint 70 százaléka is a nagyvárosokban keletkezik. 68,5 millió ember: otthonától távol Rekordszámú ember kényszerült üldöztetés, konfliktus vagy erőszak miatt elhagyni szülőföldjét az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Hivatala szerint. Közülük mintegy 40 millió ember saját országán belül vándorolt el, és 25,4 millióan menekültek külföldre. Ellentétben a széles körben elterjedt felfogással, a világ menekültjeinek 85 százaléka a hozzájuk közel eső fejlődő országokban talált otthonra 2017-ben. Hozzávetőlegesen 55 magas jövedelmű ország fogadott be menekülteket, Németországgal az élen, ahol 970 000 menedékkérelmet fogadtak el tavaly.