Szabad Ifjuság, 1952. július-szeptember (3. évfolyam, 152-229. szám)

1952-07-01 / 152. szám

2 (Folytatás az 1. oldalról) csak az ifjúsági mozgalomban dolgozó párttagok, de egész pártunk számára is. Hogy mit jelentett pártunk új­­ifjú­sági politikája és ezzel kap­csolatosan milyen új felada­tok állanak pártszervezeteink előtt, mindezt a Központi Ve­zetőség a párt ifjúsági szö­vetségének létrehozásával kapcsolatosan a pártszerve­zetekhez intézett levelében határozta meg. Ebben a le­vélben pártunk a követke­zőkre utasította szervezeteit: 1. Rendszeresen irányítsák, segítsék és ellenőrizzék a hoz­zájuk tartozó ifjúsági szerveze­tek munkáját. Minden párt­bizottságban és pártszervezet­ben közvetlenül a titkár, vagy a szervezőtitkár felelős az ifjú­sági szervezet munkájáért. 2. Gondoskodni kell arról, hogy a pártszervezetek vezető­­ségébe és a pártbizottságok­­ba beválasszák az ifjúsági szervezet, illetve bizottság tit­kárát, amennyiben pártunk tagja. Ahol ez nem történt meg, ott is be kell vonni az ifjúsági szervezet titkárát a pártvezetőség munkájába. 3. Biztosítani kell, hogy a fitalai párttagok és tagjelöltek lehetőség szerint az ifjúsági szervezettben végezzék párt­munkájukat. A tapasztalatok azt igazol­ják, hogy pártszervezeteink nem értették­ meg eléggé azo­kat a feladatokat és köteles­ségeket sem, amelyeket a Központi Vezetőség levele az ifjúsági szövetség vezetésé­vel kapcsolatosan felvetett és ennek következtében nagyon hiányosan hajtották végre., A DISZ is hibát követett el, mert nem törte magát, hogy érvényesítse a párt vezetése által biztosított jogait, nem törődött eléggé a maga részé­ről azzal, hogy mindenütt megkapja azt az irányítást és azt a támogatást a párt részéről, amely nélkül ered­ményesen dolgozni nem tud. E legfontosabb hibák mel­lett a DISZ fejlődését komo­lyan zavarta — és még ma is zavarja — funcionáriusainak igen nagyméretű fluktuációja. Egy pár számadat erről: 1371 függetlenített funkcio­nárius közül 914 van 1951—52- től függetlenítve. Ebből az 1371 függetlenített funkcioná­riusból 1109 — tehát a döntő többség — 1951—1952-től van jelenlegi beosztásában. De a nagyméretű fluktuációról csak akkor kapunk igazi képet, ha ezt a kérdést az üzemi, me­gyei, járási, kerületi szerveze­teknél vizsgáljuk meg, így például a vas megyei vasvári járásban egy év alatt ötször, a körmendi járásban egy év alatt négyszer változott a já­rási titkár és jelenleg is he­lyettes van. A budapesti IV. kerületi DISZ Bizottságnál 1951 januárjától­­ 1952 jú­niusig már az ötödik titkár működik. A XIII. ker. Acél­öntő- és Csőgyárában 1951 márciusától 1952 júniusáig a hatodik DISZ-titkárt váltot­ták le. Az Egyesült Izzóban négy hónapja nincs titkár. A fluktuáció — elvtársak — az ifjúsági szövetségnél elke­rülhetetlen jelenség. Ez jelle­gével jár. De az, ami a DISZ- nél különösen a múlt év fo­lyamán ezen a téren történt, nagyrészt rossz kádermunka, kapkodó vezetés, de nem, utolsó sorban pártszerveze­teink hiányos munkájának volt a következménye. A bürokratikus vezetésről Hogy milyen komoly hiá­nyosságok mutatkoznak párt­­szervezeteink munkájában a DISZ vezetése terén, azt a DISZ-szervezetekben és rész­ben a DISZ Intéző Bizottsá­gában is elburjánzott bürokra­tikus vezetési stílus is iga­zolja. Mi jellemzi a DISZ-szerve­­zetek és részben a DISZ In­téző Bizottság vezetési stílu­sát? A DISZ-szervezetek és részben az Intéző Bizottság vezetési stílusára nagymér­tékben jellemző a tömegektől való elszakadás. A DISZ ve­zetői­­hosszú hónapokon át nem járnak ki a DISZ alsóbb szervezeteihez, megyei, vá­rosi, járási és különösen üze­mi szervezeteihez. Nagyon ritkán — vagy egyáltalában nem — fordul elő az, hogy a DISZ vezetői ifjúsági gyűlé­seken az ifjúsághoz szólnak. Ezért a magyar ifjúság alig­ ismeri a DISZ vezetőit. De sajnos, a fordítottja is igaz ennek és pedig az, hogy a DISZ vezetői sem ismerik eléggé alaposan a DISZ- szervezeteket, a magyar ifjú­ságot. A DISZ-nek ezen a té­ren is sokat kellene tanulnia a Komszomoltól. A Komso­mol vezetői kivétel nélkül­ ha­vonta legalább egyszer, első­sorban vidéken előadást tar­tanak. Ez alkalommal ellen­őrzik az alsóbb szervek mun­káját, közvetlen kapcsolatot teremtenek az alsó szervekkel, megismerik a nehézségeket, értékes tapasztalatokat és ta­nulságokat szereznek maguk is és ezzel­ javítják munkáju­kat, elevenebbé teszik az egészséges vérkeringést, ami a vezetésnek és az alsóbb szervek jó munkájának elen­gedhetetlen feltétele. Felvetődik a kérdés, hogyan „irányítanak” tehát mégis a DISZ vezetőszervei a töme­gekkel való eleven kapcsola­tok hiányában? Erre csak az­zal lehet válaszolni, hogy a körlevelek halmazával és ren­geteg belső ülésezéssel. A DISZ vezető szerveinek mun­katársai idejük tekintélyes részét üléseken és határoza­tok, körlevelek megírásával töltik el. A DISZ Intéző Bi­zottsága és Titkársága pél­dául 1952 január 1 -től június 6-ig 42 határozatot küldött a megyei bizottságoknak. Eze­ket a központi határozatokat a megyei bizottságok szintén újabb határozatokká dolgoz­zák fel és azokat a járási bi­zottságoknak küldik meg. Megnéztük, hogy a megyei bizottságok hány körlevelet, határozatot kaptak a DISZ Intéző Bizottságától és Tit­kárságától. Megállapítottuk például, hogy a pest megyei DISZ Bizottság az elmúlt évben 129 határozatot kapott a DISZ Központjától.. A bu­dapesti DISZ-bizottság ja­nuár 1-től június 6-ig 47 ha­tározatot küldött ki a szerve­zeteknek. A pest megyei DISZ- bizottság 1951-ben közel 300 darab határozatot és kör­levelet küldött ki szerveze­teihez. A békés megyei DISZ- bizottság ez év első felében közel 100 határozatot és körle­velet küldött szervezeteihez. Feltételezhetnénk, hogy ak­kor, amikor a DISZ nagyrészt körleveleken és határozatokon keresztül vezet, megtesz min­dent, hogy azokat ellenőrizze is. Sajnos, meg kell azonban állapítani, hogy a DISZ Inté­ző Bizottságában hiányzik a vezetésnél az ellenőrzés. Ke­veset — vajmi keveset — tö­rődnek a DISZ-nél a hozott határozatok sorsával, végre­hajtásával. A DISZ Intéző Bizottsága nem nézi meg rend­szeresen, hogy mi a további sorsa a DISZ szervezeteinél hozott határozatoknak, hogyan hajtják végre s egyáltalában végrehajtják-e a határozato­kat. Nem adják meg a végre­hajtáshoz szükséges támoga­tást és így nem is tudják, hogy az alsóbb DISZ-szerve­zetek az Intéző Bizottság ha­tározatainak nagy részéről már rég meg is feledkeztek. Pártszervezeteinknek a jövő­ben feltétlenül meg kell min­dent tenniük annak érdekében, hogy megtanítsák a DISZ- szervezetek vezetőit a kommu­nista vezetés stílusának elsa­játítására. A DISZ-szerveze­­tek vezetői értsék meg: a jó vezetésnek döntő feltétele az, hogy ismerjék a tömegeket, is­merjék saját szervezeteiket, hogy állandóan és folyamato­san eleven kapcsolatban legye­nek az ifjúsági tömegekkel és szervezeteikkel. A DISZ-re is teljes mértékben érvényes az a sztálini tanítás, amely az el­lenőrzést a pár­tmunka egyik döntő tényezőjének tekinti. A Politikai Bizottság határozata utáni fejlődésről A DISZ munkáját gyengí­tette továbbá az a szektariá­­nus szellem, amely fellelhető a DISZ szervezeteiben és amely többek között kifejezés­re jut abban is, hogy mecha­nikusan kopírozzák a pártot, annak módszereit, továbbá ab­ban, hogy számos DISZ-szer­­veze­t elhanyagolja az ifjúság sport és kulturális kérdéseivel való foglalkozást. Nagyon komolyan fel kell pártunknak figyelnie arra a tényre, hogy a DISZ-ben lé­nyegében a 16—20 éves fia­talok vannak, tehát a fiatal­ságnak csak öt korosztálya. Igaz, ennek az öt korosztály­nak nagy többsége bent van a DISZ-ben, de az is igaz, hogy a fiatalság hat korosz­tálya majdnem teljes egészé­ben hiányzik a DISZ szerve­zetből. Hogyan történhetett meg az, elvtársak, hogy a DISZ-től távoltartja magát főként a 20 éven felüli fiatal­ság, azaz az ifjúságnak az a rétege, amely a DISZ gerincét kellene, hogy kép­ezze? Ez megtörténhetett elsősor­ban azért, mert pártunk a felszabadulás után megnyi­totta kapuit a 16 éven felüli fiatalság számára is. Ez ak­kor helyes is volt! A MADISZ, mint ifjúsági szervezet nem volt népszerű az ifjúság kö­zött, nem vonzotta azt és kü­lönösen nem volt túlságosan népszerű azért, mert hiányzott belőle a harcos politikai szel­lem. Az ifjúság ezért — és különösen az ifjúság politi­kailag aktív része — élt a párt által adott lehetőséggel és tömegesen lépett be pár­tunkba, így pártunkban ma a 18—24 éves párttagok száma 171.325. Ebből a DISZ-b­en dolgozik 56.784, azaz 33 szá­zalék. Ez — mint mondottam — helyes volt. A hibát azon­ban ott követtük el, hogy ami­kor a DISZ megalakult, ezek­nek a fiatal párttagoknak nagy részét nem irányítottuk a DISZ-be, ifjúsági munkára. A 20 éven felüli ifjúság tá­voltartja magát a DISZ-től, mert a DISZ politikai, nevelő, kulturális munkája nem "elé­gíti ki igényeit. A DISZ bü­rokratikus vezetési stílusa, a tömegektől való részbeni el­szakadása és az a tény, hogy a DISZ funkcionáriusai közül még ez év márciusában a központban 25 százalék, a megyékben 50 százalék, Bu­dapesten 56 százalék 16—21 éves fiatal volt, szintén nem hatott valami nagy vonzóerő­vel a 20 éven felüli fiatal­ságra. Ezen a téren az utóbbi időben történt némi javulás a DISZ-ben. Pártunk Politikai Bizottsá­ga ez év februárjában felfedte a DISZ-nek­­e komoly hiá­nyosságait és megtette a szük­séges intézkedéseket ezeknek a hiányosságoknak a megszün­tetésére. A Politikai Bizott­ság február 28-án hozott ha­tározata a pártmunka megerő­sítéséről az ifjúság között a következőképpen intézkedik: „Arra kell törekedni, hogy a 24 éven aluli fiatalok elsősor­ban a párt legfontosabb segéd­­csapatában, a DISZ-ben dol­gozzanak, politikailag ott ké­pezzék magukat és aktív mun­kát ott végezzenek A párt­­bizottságok és a pártszerveze­tek a DISZ szervezeti megerő­­sítése és a párt egészséges utánpótlásának biztosítása ér­dekében a 24 éven aluliak kö­zül tagjelöltnek csak a terme­lésben, a tanulásban, a társa­dalmi munkában kiváló érde­meket szerzett fiatalok legjobb­jait vegyék fel. A pártbizottságok ellenőriz­zék és segítsék elő, hogy a területükön dolgozó DISZ- bizottságok vezetői és munka­társai, valamint fontosabb DISZ-szervezetek titkárai kellő politikai képzettséggel és ta­pasztalattal rendelkező, a fel­adat ellátására alkalmas — le­hetőleg 20 éven felüli — káde­rek legyenek és hogy a DISZ- bizottságokban és a vezetősé­gekben kialakuljon egy staféul mag olyan fiatalokból, akik már túl vannak a kötelező ka­tonai szolgálaton, valamint a női káderekből. A pártbizott­ságok a DISZ-szervek meg­erősítése céljából adjanak a DISZ-nek politikailag fejlett, és lehetőig már pártiskolát vég­zett, 24—26 éves pártkádereket és segítsék, hogy a hatáskörük­­be tartozó DISZ vezetők mielőbb elvégezzék a beosztá­suknak megfelelő pártiskolát.“ A Politikai Bizottság feb­ruár 28-i határozata az ifjú­ság között végzendő párt­­munka és a DISZ politikai és szervezeti fejlődésének új szakaszát nyitja meg. A ha­tározat eredményeként a DISZ-ben komolyan meg kell hogy nőjjön a politikailag fejlett vezetők száma, ami törvényszerűen maga után kell hogy vonja a DISZ-szer­­vezet magasabb színvonalú politikai nevelőmunkáját, az ifjúság eredményesebb bekap­csolását a termelésbe, a szo­cialista versenybe, a tszcs-k megszilárdításába, a harcot a jobb tanulásért. A Politi­kai Bizottság e nagyjelentő­ségű határozatának helyes végrehajtása jelentősen hoz­zájárul ahhoz, hogy megnőj­­jön a DISZ vonzóereje, nép­szerűsége az új nemzedék milliós tömegében és ezen belül a 20 éven felüli ifjúság között is, ami kifejeződik majd a DISZ taglétszámának gyorsabb növekedésében. Hogyan hajtották végre pártszervezeteink a Politikai Bizottság e nagyjelentőségű határozatát? Örvendetes tényként lehet megállapítani, hogy a Politi­kai Bizottság február 28-i ha­tározatát pártszervezeteink, különösen megyei, városi, já­rási bizottságaink eredmé­nyesen kezdik végrehajtani. Június 6-ig, nem teljes ada­tok szerint, országosan több mint 3200 párttagot küld­tek pártszervezeteink a DISZ erősítésére. Ebből több mint 1000-et alapszervezeti titkár­nak, vagy magasabb funk­cióba. Több mint 50—60 elv­társat függetlenített DISZ funkciókba javasolnak a párt­­szervezetek. Pl a budapesti pártszervezet 730 pártaktí­vát küldött át a DISZ meg­erősítésére. Békés megyében 124-et, Hajdú megyében 150-et, Győr megyében 200-at, Szabolcs megyében 290-et, Szolnok megyében 33-et, Sztálinvárosban 170-et. Nem kielégítően hajtja végre a Politikai Bizottság határoza­tát ezen a téren Heves me­gye, amely eddig csak 46 elvtársat és Somogy megye, amely csupán 11 elvtársat küldött a DISZ erősítésére. Az átadott káderek több mint egyharmada 24 éven felüli, jórészt katonaidejét le­töltött fiatal. A pártszerveze­tektől kapott káderek egy­­része már munkába állt és ezekben a szervezetekben az­óta szemmel látható javulás van. Például Makó város te­rületén, a „József Attila” termelőszövetkezet és az V. kerületi DISZ alapszervezet új­itkárt kapott a pártszer­vezettől. Munkájuk nyomán az alapszervezetekben meg­alakult az „Ifjú Gárda”, rend­szeresebbek a vezetőségi ülé­sek és az ifjúsági napok. A József Attila tszcs-ben ja­vult a DISZ-tagok részvétele a termelőmunkában. A Poli­tikai Bizottság 1952 február 28-i határozata után a párt­­bizottságok rendszeresebben foglalkoznak a DISZ-szerve­­zetek titkáraival. Békés me­gyében a határozat után a DISZ-titkárok 75—80 száza­léka részt vesz a pártszerveze­tek vezetőségi ülésein. Buda­pesten a párttag DISZ-titká­­roknak 90—95 százalékát be­választották a pártvezetősé­gekbe és a pártonkívüli DISZ- titkárok — egyes esetektől el­tekintve — szintén részt vesz­­nek a pártbizottsági ülése­ken, amikor a DISZ kérdéseit tárgyalják. Szabolcs megyé­ben az alapszervezetek párt­­vezetőségi ülésére a DISZ- titkárokat rendszeresen meg­hívják. Vigyázni kell azon­ban arra, hogy pártszerveze­teink ne kötelezzék a DISZ- titkárokat a pártbizottsági üléseken túl, feleslegesen kü­lönböző bizottságok ülésein való részvételre, nehogy a DISZ-vezetők idejük nagy ré­szét üléseken töltsék. De a DISZ nem készült fel eléggé arra, hogy ezt a párt­­megerősítést szervezetein be­lül gyorsan, és átgondoltan lebonyolítsa. Vontatottan ál­lították funkcióba az új ká­dereket és nem adtak részük­re konkrét feladatokat. En­nek eredményeként többen már „vissza is mentek a párt­ba”. Borsod megyében pél­dául 445 fiatalt adtak át a pártszervezetek, de ezek több­sége még nincs funkcióba ál­lítva. Komárom megyében 210 fiatalt adtak át a párt­­szervezetek, de ebből 128 nincs funkcióba állítva és egy része nem is vállalta a DISZ-munkát. Ezek a hiá­nyosságok azt mutatják, hogy pártszervezeteink szintén nem elég szervezetten és átgondol­tan irányítják a fiatal pártta­gokat a DISZ-be és előzőleg nem tárgyalják meg a DISZ- szel az átirányított fiatal párttagok felhasználását. Pártszervezeteinknek törőd­niük kell azzal, hogy a DISZ-be irányított fiatal párttagokat tehetségüknek és képzettségüknek megfele­lően — és persze figyelembe véve az ifjúsági szövetség szervezeti autonómiáját — a DISZ-szervezetek tagsága megfelelő funkcióba válassza be. Ezt annál is inkább figyelembe kell venni, mert egyes DISZ-szervezeteknél a DISZ-be irányított fiatal párt­tagokat nem választás, ha­nem kinevezés útján helyezik funkcióba — ami persze hely­telen! A felsorolt példák azt mu­tatják, hogy pártszerveze­teink és párttitkáraink most már lényegesen jobban fog­lalkoznak az ifjúság kérdésé­vel, mégis, az ezen a téren mutatkozó fejlődés távolról sem kielégítő. A megtörtént javulás ellenére sem­ beszél­hetünk még arról, hogy párt­­szervezeteink tevékenységé­ben alapvető változás állt­­volna be az ifjúság között végzendő pártmunka terüle­tén. Miben mutatkoznak meg pártbizottságaink, pártszerve­zeteink munkájának jelenlegi hiányosságai a DISZ-szerve­­zetek vezetésében és támoga­tásában? Abban, hogy a DISZ-szervezetek irányítása és támogatása még mindig nem vált a pártszervezetek munkájának szerves részévé, ma még — sajnos — az a helyzet, hogy pártszerveze­teink kampányszerűen foglal­koznak az ifjúság kérdései­vel. Az ifjúság nevelése, irá­nyítása, a DISZ erősítése azonban semmiesetre sem kampányfeladat. Ezzel a bo­nyolult, sokrétű feladattal rendszeresen és tervszerűen kell foglalkozni. Az ifjúság nevelését, a DISZ-szervezetek irányítását és támogatását a párt állandó jellegű, egyik legdöntőbb politikai felada­tának kell tekinteni! Pártbizottságainknak az if­­júság között végzett munká­jára nagyrészt az jellemző, hogy csak nagy általános­ságban foglalkoznak vele, így pl. Budapesten, ahol pártszervezeteinknek az ifjú­ság között végzett munkájá­ban vannak komoly kezdeti eredményei, mégis a kerületi pártbizottságok nagy része általában „A DISZ-szerveze­­tek munkájá”-t tűzik napi­rendre és ennek során a tag­­díjfizetéstől kezdve a munka­versenyig minden kérdést tár­gyalnak, így pl. a „MÁVAG” pártbizottsága két alkalom­mal tárgyalta a DISZ mun­káját, ami persze már hala­dás, de nem tűzte napirendre a DISZ munkájának egyes fontos rész­területét. Ennek megfelelően a DISZ-re vonat­kozó határozatok is nagyon általánosak, így például ez év június 5-én a XIX. kerü­leti pártbizottság a DISZ-re vonatkozólag többek között a következő határozatot hozta: ......Érvényesíteni kell a pártvezetést, ki kell domborí­tani a párttitkárok felelőssé­gét a DISZ felé ...” „ ... A pártbizottságok erő­sítsék meg a DISZ-t az őszi bevonulások idejére...” ......A Politikai Bizottság határozatát tűzzék napirend­re ,­stb. stb. Az ilyen határozatok", elv­társak — enyhén szólva — nem nagyon viszik előre a DISZ munkáját. Pártszervezeteinknek", párt­­bizottságainknak sokkal kon­krétebben kell foglalkoznak a DISZ irányításával, munká­jának ellenőrzésével és tá­mogatásával. Helyes, ha meg­tárgyalják az ifjúság részvé­telét a termelésben, a szocia­lista versenyben és ha ezekkel kapcsolatosan nézik meg a DISZ munkáját. Meg lehet és meg kell tárgyalni, különö­sen az egyetemi városokban azt a kérdést, hogy hogyan dolgozik a DISZ az egyetemi hallgatók között, napirendre lehet és napirendre kell tűz­ni a DISZ munkáját a tszcs­­kben, állami mezőgazdasági vállalatoknál, gépállomáso­kon, a falusi ifjúság között, a sport vonalán stb. Egyidejű­leg törődni kell pártszerveze­teinknek azzal is, hogy a DISZ-szervezetek hogyan hajtják végre a hozott határo­zatokat. Az ellenőrzés hiánya pártszervezeteink részéről okozza, hogy sok jó határozat csak papíron marad, sőt fele­désbe megy. Ha pártbizottsá­gaink a DISZ egyes fontos területeit tárgyalják, úgy ma­guk is jobban megismerik a DISZ munkáját és ezt nem­csak általánosságban, hanem töviről-hegyire fogják is­merni. Az ilyen konkrétabb vezetésnek kétségtelenül meg is lesznek az eredményei. A párt munkája az ifjúság között ­ A DISZ szerepe a munkásifjúság nevelésében Rátérek, elvtársak, arra a kérdésre, hogyan veszi ki ré­szét munkásifjúságunk a szo­cialista termelésből, ötéves tervünk megvalósításából, s milyen méretű a szocialista munka frontján munkásifjú­ságunk példamutatása és fe­gyelme — folytatta Farkas elvtárs.­ — Kétségtelen, pár­tunk legszilárdabb támasza a fiatalság között a munkás­ifjúság. Nagy lelkesedéssel és odaadással dolgozik az üzemekben, gyárakban és bá­nyákban. A munkásifjúság soraiból kiváló sztahanovis­(Folytatás a 3. oldalon) 1952 július 1.

Next