Szabad Ifjuság, 1955. április-június (6. évfolyam, 77-152. szám)

1955-04-01 / 77. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK? IFJÚSÁG A DISZ KÖZPONTI VEZETŐSÉGÉ NEK LAPJA VI. ÉVFOLYAM 77. SZÁM Péntek, 1955 április 1 ÁRA 40 FILLÉR Megtalált milliók Hagy sikerek a felszabadulási műszak „takarékossági szemléjén“ A DISZ budapesti bizottsága kezdeményezésére a főváros ifjúmunkásai március utolsó harmadában — a felszabadulási műszak napjaiban — „takarékossági szemléket“ tartottak az üzemekben. A kezdeményezés nyomán ifjúsági brigádok, ta­karékossági őrsök százai kutatták át az üzemeket és rég el­felejtett gépalkatrészeket, szerszámokat, fontos nyersanya­gokat, orsókat, segédanyagokat „derítettek jel”. Ezrek és ezrek gondolkoznak: miként lehetne még jobban takarékoskodni, csökkenteni az önköltséget. A budapesti fiatalok hazánk fel- szabadulásának 10. évfordulójára készülve ezekkel a tettekkel is válaszolnak a párt Központi Vezetőségének márciusi hatá­rozatára. RntlwaH TiHamflgsíin! Rrir; Kilencmillió forint — semmiből A Klement Gottwald Villa­mossági gyár „Mareszjev” if­júsági brigádjának tagjai a takarékossági szemle során ifjú mérnökök és technikusok támogatásával újítást dolgoz­tak ki. Újításukkal jelentősen megnövelték az általuk gyár­tott turbógenerátorok telje­sítőképességét. Ennek ered­ményeként az egy év alatt gyártott turbógenerátorok any- nyi villamosenergiával ter­melnek majd többet, ami Budapest több mint egynapi áramfogyasztását fedezi. A megtakarítás értéke évente mintegy kilencmillió forint. Mainmr Pn<j7t*n>iir: Megtakarított anyagból — többszáz gyermektakaró A Magyar Posztóban az el­múlt héten nagymennyiségű elheverő anyagot gyűjtöttek ösSze. A megmentett anyagok értéke csaknem százhúszezer forint. A többi között annyi kártolt fonalat takarítottak meg, amelyből többszáz gyer­mektakarót lehet készíteni. A megtakarított és terven felül gyártott szövet 250 férfi- és női ruha készítéséhez elegendő. Telefongyár: Közszükségleti cikkek hulladékanyagból A telefongyári ifjúmunká­sok a felszabadulási műszakon \egy hét alatt 27 ezer forint ér­tékű, könnyen javítható, de félredobott selejtet javítottak meg. További terveikben mint­egy félszázezer forint értékű megtakarítás szerepel. Elhatá­rozták: különböző hasznos hul­ladék felhasználásával köz­szükségleti cikkeket gyártanak. Szabó Árpád, az üzem igazga­tója, ruhaszövettel, rádióval, s egyéb közszükségleti cikkekkel jutalmazza a legeredménye­sebb munkát végző fiatalokat. Harai PraulnM: Egy lódónyi orsó — fél óra alatt A Hazai Pamutszövőgyárban olyan hangok is hallatszottak, hogy náluk nincs lehetőség megtakarításra. A szövődé DISZ-alapszervezetének tit­kára, Kruk Ferenc elvtárs egy megbeszélésen kijelentette: „Nálunk nincs értelme a taka­rékossági szemlének. A szövő­dében úgysem lehet nagy ered­ményeket elérni. Nincsenek olyan lehetőségeink, mint a vasas üzemeknek.“ Abot elv­társ, a DISZ-bizottság terme­lési felelőse nem vitatkozott vele, hanem elment a szövő­débe és félóra alatt egész lá- dányi orsót szedett össze, 150 forint értékben. Kruk elvtár­sat meggyőzte a példa: min­den üzemben — náluk is — lehet takarékoskodni. Ki lesz a győztes ? Ki győzné felsorolni az ered­ményeket, amelyeket a fiata­lok a takarékossági szemle so­rán már eddig elértek. A VIII. kerületi szervezetek több mint 300 ezer forint értékű anyagot gyűjtöttek össze hat nap alatt. Nagy vetélkedés folyik a MÁVAG és a Ganz Vagon kö­zött, melyik üzem fiataljai ta­karítanak meg több anyagot, energiát április 4-ig. A Sport és Műszaki Vállalatnál nyolc métermázsa finom enyv, a Parafakőgyárban 20 méter­mázsa öntöttvas és 15 métermázsa fém a szemle eddigi eredménye. A Danu- vifban 50 ezer forint, a Ser- tésvágóhidon 269 ezer forint értékű a megtakarítás, Heverő kinpsek, nagy érté­kek mutatják a takarékosság lehetőségeit. Szervezeteink fel­adata, hogy a takarékossági szemle után is serkentsék a fiatalokat a takarékosságra. Mint a szemle is bizonyítja: milliós elfekvő értékeket nyer­hetünk a népgazdaság szá­mára. Facsemetéket ültetnek a fiatalok ; Felszabadulásunk tizedik év­fordulójának tiszteletére a diszisták és az úttörők ország­szerte serényen ültetik a fá­kat, telepítik az erdőket. A fák hete keretében Hajdú me­gyében az úttörők és a diszis­ták 40 községben ültetnek em­lékerdőt és emlékfasort. A debreceni tanyavilágban a bánki általános iskola úttörői a diószegi út mentén 1200 nyír-, akác- és kőrissuhángból ültetnek emlékfasort. Bács megye fiataljai számos helyen létesítenek emlékparkokat és erdőket. Szánkon az ország legjobban fásító úttörői 200 gyümölcsfacsemetével szegé­lyezik az utcákat. Résztvesz- nek a munkában a termelő- szövetkezetek diszistái is. A kecskeméti Béke, a lászlófalvi Úttörő, a petőfiszállási Béke Termelőszövetkezet területén összesen 70 holdon ültetnek csemetéket. Miskolcon az erdő- gazdaságok szakembereinek irányításával több mint öt­ezer fiatal ülteti a csemetéket. Négymillió facsemete kerül a földbe Szabolcs megyében a fák hetén. Több mint egymil­lió csemetét, vagy suhángot használnak fel a fiatalok a községi utak, terek parkosítá­sára. A mohácsi fiatalok 45 000 facsemetét ültetnek. A város határában lévő terméketlen te­rületre fenyvest varázsolnak, amelyet Ságvári Endréről, az ifjúsági mozgalom mártírjá­ról neveznek eb Hazaérkezett a „Debrecen" tengerjáró Legnagyobb tengerjáró ha­jónk. az 1200 tonnás „Debre­cen“ több mint féléves közel- keleti útjáról visszaérkezett Budapestre. Megfordult Isztam­bul, Ismir, Beirut, Alexandria kikötőjében, árut szállított Is- kenderunból Lattaquie-be is. Visszafelé árut hozott a cse­peli kikötőbe, majd Komár- hóba hajózott* A magyar népművészeti kiállítás sikere Indiában Indiában nagysikerű ma­gyar népművészeti kiállítást rendeztek. A magyar népmű­vészet legszebb alkotásait feb­ruárban Kalkuttában, majd március első felében Bombay- ban mutatták be. A harmadik kiállítás rövidesen Üj-Delhi- ben nyílik meg. A szénbányászat túlteljesítene negyedéves teivét A Szénbányászati Miniszté­rium jelenti: A Középdunán­túli és a Pécsi Szénbányászati Tröszt után a Tatabányai, a Nógrádi, a Komlói, a Mátra- vidéki, a Várpalotai és a Do­rogi Szénbányászati Tröszt is határidő előtt teljesítette első negyedéves tervét. E trösztök jó munkája törlesztette a bor­sodi és az ózdi bányászok adósságát is és ennek követ­keztében csütörtökön a máso­dik műszak elején az egész szénbányászat befejezte első negyedéves tervét. A harmadik műszak végéig a szénbányá­szok még többezer tonna sze­net szállítottak előirányza­ton felül felszínre. A magyar ifjúság a felsza­badulási váltó útján a követ­kező üdvözletei küldi a szov­jet ifjúságnak: Drága barátaink, drága elv­társak! A magyar nép legnagyobb ünnepén, hazánk felszabadu­lásának 10. évfordulóján forró szeretettel üdvözlünk bennete­ket, a szovjetország fiait és leányait. A Magyar Népköztársaság dolgozó ifjúsága nevében hála­telt szívvel mondunk köszöne­tét a dicső szovjet népnek, a legyőzhetetlen szovjet had­seregnek, amely a fasiszta fe­nevad megsemmisítésével és szétzúzásával a mi rab-bilin­cseinket is levette kezünkről. Dolgozó népünk, ifjúságunk igyekezett méltónak bizonyul­ni a felszabadítókhoz. Ke­ményebben markoltuk meg a munkaszerszámokat, mint valaha. Egyre fokozódó len­dülettel, becsülettel és di­csőséggel építjük a szocia­lizmust, hazánk ragyogó jö­vőjét. Magyarország az urak országából a dolgozó nép ha­zája lett. A magyar szabadság minden dicső harcosának, Dó­zsának, Rákóczinak, a 48-as hősöknek, a 19-es forradal­mároknak, ifjúságunk mártír­jainak minden álmát valóra váltotta 1945. április 4-e, s a felszabadult nép alkotó ereje. ázezrei lelkesen vesznek lészt a kultúrc söpörtök és portkörök munkájában cs legjobbjaink eddig is sok di­csőséget szereztek drága ha­zánknak. A párt vezette ifjú­ságunk úgy mint eddig, a jö­vőben is kész arra, hogy ifjúi lendülettel és lelkesedéssel harcoljon a párt által kitűzött célokért. Még szorosabbra kívánjuk fűzni kapcsolatainkat a Szov­jetunióval, a Kínai Népköztár­saság, a népi demokráciák és minden békeszerető ország if­júságával. Drága barátaink! Köszöne- tünket és hálánkat a magunk felemelkedésével, sikereink fo­kozásával tudjuk a legjobban kifejezni. Ezt tette lehetővé a szovjet hadsereg áldozatos harca, s ezt teszi lehetővé a Szovjetunió áldozatos segítsé­ge. A mi hálánk magasztos értelme, védjük meg azt, amit kaptunk: szabadságunkat, bé­kénket. .Ma, felszabadulásunk 10. évfordulóján kegyelettel adó­zunk a szabadságunkért hősi halált halt szovjet harcosok emlékének, s ugyanakkor igaz baráti üdvözletünket küldjük a szovjet népnek, a szovjet ifjúságnak. Éljen és virágozzék a szov­jet és a magyar nép örök, megbonthatatlan barátsága! Diákok a nagy ünnepre készülnek | Felejthetetlen Moszkva Hadijáték, diákbál A DISZ-szoba asztalán a bu­dai hegyek nagy térképe, az asztal körül a „vezérkar“: Ve­ress Gabi, a „zászlóaljparancs­nok“ és a négy „századparancs­nok“: Romics Laci, Robogány Bandi, Pál Laci és Horváth Péter. Éppen haditanács van. A József Attila Gimnázium nagy felszabadulási hadijáté­kának felvonulási, támadási tervét most beszélik meg a „támadók“ vezérei. Mi is csak nehezen juthattunk be, szigorú titoktartást kéllett fogadni. De parancsnoki engedéllyel annyit közölhetünk, hogy nagysze -fi lesz a játék. Több mint három­százan indulnak támadásra, hogy meghódítsa az Űttörő- vasút Széchenyi-hegyi állomá­sa melletti 320-as magassági pontot és elhozza a védők zász­laját. De többet egy szót sem, mert még megszegjük ígére­tünket. De nemcsak a nagy csille­bérci hadijátékra készül a gimnázium DISZ-szervezete és ötszáz diákja, hanem az április 2. és 11. közötti ünnepi „fel- szabadulási hét“ többi esemé­nyére is: az immár hagyomá­nyossá vált József Attila diák­bálra, a József Attila életéről készített kiállításra, a felsza­badulási ünnepségre. Gazdag, színes programmal ünnepel a budapesti József Attila Gimnázium. És ami a legdicséretesebb: a nagy ké­szülődés nem hátráltatja a ta­nulást sem, sőt mindenki igyekszik szorgalmasan dol­gozni, az órákon tudásának legjavát adni. Az igazi ünnep­lés pedig ez. Először gyullad ki az iskolai vörös csillag Szaporán lendül a csákány, fordul a lapát nyele a pécsi 19. számú Gépipari Technikum udvarán az iskola fiataljainak kezében. Sportpályát és annak végében sziklakertet építenek, ünnepi köntösbe öltöztetik is­kolájuk környezetét. Hosszú oldalakon lehetne írni arról, mi mindent tettek a technikumban felszabadulá­sunk 10. évfordulójának méltó megünneplésére. Tiszta, barát­ságos otthonná varázsolták 20 tantermüket. Számos fontos gépet készítettek el magán- szorgalomból; egy korszerű műszerész esztergagép például most van festés alatt. Emellett iskolájuk részére orvosi ren­delőt rendeztek be, amelynek röntgengépét is a technikum készíti majd el. Az iskolai felszabadulási ün­nepségen kerül nyilvánosságra, hogy ki nyerte a napokban be­fejeződött szellemi öttusa ver­senyt, amelyen 200 technikumi tanuló vett részt. Ugyancsak ezen a napon gyűl ki először a tantermek bejáratai fölött a tanulók kezemunkájával ké­szült, szép, kovácsolt vaske­retbe foglalt vörös csillag. Legalábbis ott, ahol ezen a na­pon nem lesz elégtelen osz­tályzat. Olyan szép lesz az iskola­udvar, mint még soha A 11 órás nagyszünetben lá­togattuk meg a debreceni Cso­konai Gimnáziumot. A csengő hangja még ott úszott a leve­gőben, amikor az ajtókon máris kitódultak a diákok. A szakköri tanárok: Ugrin Ká­roly, Csutoros Sándorné, Bor- csalmi János már itt vannak; lányok, fiúk gyűlnek köréjük, s tízesével, húszasával jelent­keznek a délutáni munkára, arra, hogy az iskola udvarát április 4-re olyan szépre par­kírozzák, amilyen még soha nem volt. Nagy a sürgés-forgás az egész iskolában. Parti Ernő igazgató épp a tanárokkal tart megbeszélést. A DISZ-tagok Erdei Ferencné vezetésével ének-, tánc- és szavaló-csopor- tokat szerveztek, s most nagy terveik vannak, elsők szeretné­nek lenni a DISZ kulturális seregszemléjén. A sportolók pedig már összeállították a váltót, amely a felszabadulás tiszteletére induló váltófutáson újra győzni szeretne, mint az elmúlt esztendőben: Angyalföld kétezer esztendeje Képekkel, albumokkal, tér­képekkel, füzetekkel van tele a XIII, kerületi tanács okta­tási osztályán Princz Gizella osztályvezető szobájának egyik fele. — Ez itt Angyalföld régi és új története — mosolyog Princz elvtársnő. — A mi gyerme­keink írták, rajzolták. Mennyi érdekesség! A ró­maiak idejében már volt An­gyalföld helyén település, a Trans-Aquincum, melyet cö- löphíd kötött össze az igazi várossal, a mai Óbudával. S van itt térkép 1810-ből, amikor még a mai XIII. kerület he­lyén a Csikós-tó vize csillogott, s az egyetlen épület az ördög- malom volt. 1902-ben indultak a mai 90-, 91-es vonalán az első villamo­sok, A, B, C jelzéssel. S itt van írásban a nagy sztrájkok tör­ténete. Az 1927-es, az 1930-as, s a többi nagy megmozdulás, harc története, úgy, ahogy azokra idős Véger János, Rich­ter Lajos, Kucsera Józsefné és még sokan mások — a sztráj­kok résztvevői — emlékeznek, s ahogy azt Imre Jolán, Jám­bor Márta, Gál Sándor, s még sok-sok úttörő, diák lejegyezte. öt közép-, s tizennyolc álta­lános iskola tanulói gyűjtöt­ték össze, foglalták írásba, rajzba ezt a hatalmas adat­tömeget hazánk felszabadulá­sának 10. évfordulójára. Már minden együtt van. Az albumokból, képekből, rajzok­ból kiállítást készítettek, s április 2-án a Lőportár utca 29. számú házban megnyílik az „Angyalföld története“ című kiállítás. 1952-ben történt. A tatai sporttáborban valamelyik társam ujjongva lépett a szobába. — Gyerekek, azt hallot­tam, Moszkvába megy a magyar kajak-válogatott :— kiáltotta. Felcsillant a szemünk: micsoda -élmény is lenne a nagy szovjet föld főváro­sába menni! Rövidesen hi­vatalosan is értesítettek bennünket az utazásról. És csakhamar kint áll­tunk a Keleti-pályaudvaron ismerőseinkkel, családtag­jainkkal körülvéve. Búcsúz­tunk. Néhány perc múlva már lassan, ünnepélyesen elindult velünk a szerel­vény Moszkva felé... Három napig a hálókocsi volt az otthonunk. Sorra suhantak el mellettünk a szebbnél szebb tájak, Kár­pátalja, Ukrajna, Kiev, a régi ukAn város csillogó tornyaival s mindez kitöröl­hetetlen emléket hagyott mindannyiunkban. Óriási mezők, s milyen nagy bú­zatáblák! Imitt-amott az el­múlt harcok nyomai. Végre a távoli messzeség fátylá­ban feltűnt a tündéri Moszkva első hírnöke, az egyetem tornya. Ügy fogadtak bennünket, mint még sehol. Ilyen köz­vetlen szeretettel csak itt várják a vendégeket. Vala­mennyiünket névszerint is­mertek, s mindegyikünk azonnal megtalálta ver­senypartnerét is. Soha nem gondoltam, hogy öt hét olyan sok kedves élményt * nyújthat, mint amennyiben ? Moszkvában volt részem. Az esti programok szinte álomszerűeknek tűntek: a Kreml ragyogó aranytor­nyaival, a Nagy Színház, a < Csajkovszkij-terem, a Met- £ - ró, a képtárak, a múzeu- ■ mok, a nagycirkusz, a Di­namó-stadion monumentá­lis méretei, a hatalmas vá­ros autóforgalmának ele­ven nyüzsgése lenyűgözően hatott ránk. S ezután az öt nemzet versenye, a kifogástalan rendezés, a sportszerető moszkvai emberek..; Kétszeresen szép, ha jól sikerül minden. Óriási küz­delmek után tudtunk csak győzelmeinkig eljutni és a baráti jókívánságok ezt még szebbé tették. A ban­kett már régi, „öreg” sport­társak között zajlott le, igaz barátságban. Éjszaka búcsúztunk Moszkvától, a fények váro­sától. S most, felszabadulá­sunk évfordulóján soha el nem múló szeretettel gon­dolunk szovjet sporttór- sainkra. Varga Ferenc Minél távolabb kCr.Üfunfe.&dQn ben ettől a dicső, naptól,lítfvZc gazdagomét- ’vtrttTr—-rarnírmi', • annál magasabbra emelkedik előttünk. Minden évben több s nagyobb alkotással ünnepel­hetjük szabadságunkat, min­den esztendő tovább növeli az alkotások számát, amelyekre lehetőséget 1945. április 4-e adott. Ennek a napnak a fé­nye, jelentősége évről évre csak növekedik, ahogyan nö­vekedik hazánk ereje, jóléte, kultúrája. A Magyar Dolgozók Pártja által vezetett országunk ered­ményeinek elérésében része van ifjúságunknak, amely hazaszeretettől vezérelve, a hős lenini Komszomol példá­ját követve, mindenütt ott volt és van, ahol a legnehe­zebb a munka, ahol azt leg­jobban megkívánja a szocializ­mus építése. Űj szocialista vá­rosainkban, Sztálinvárosban, Komlón, Inotán, Kazincbarci­kán az iparban és mezőgazda­ságban egyaránt százával és ezrével tűntek ki a munka ifjú hősei, akik kivívták egész népünk elismerését. Az isko­lák és egyetemek padjaiból pedig tömegesen kerülnek ki munkás- és parasztfiatalok, akik szorgalmas tanulás árán szerzett tudásukkal, műveltsé­gükkel méltó képviselői az új értelmiségnek. Ifjúságunk A Pedagógus Szakszervezet Vili. kerületi szervezetének he­lyiségében (Baross utca 59.) ma délben kiállítás nyíli1- a kerületi úttörők életéről. Ezt a kiállítást a pajtások és nevelők április 4-re, felszabadulásunk ünnepére rendezik. Szorgalmas munka folyik a termekben, tanárok és tanulók állnak egymás mellett a létrákon, kalapáccsal kezükben. Képünkön a Dugonics utcai Általános Iskola tanulói: Mányi Aranka, Hórai Rózsi, Nemes Zsuzsi Vlll-os, és Szűcs Péter VII. osztályos tanulók rendezik a főfalat. (Ferencz Gabriella felvétele) Fiataljaink üzenete szoweHparatainkhoz

Next

/
Thumbnails
Contents