Szabad Ifjuság, 1955. október-december (6. évfolyam, 231-308. szám)

1955-10-01 / 231. szám

Legyen tartalmasabb, gazdagabb, vidámabb az if­júság élete Egy határozat nyomában a Rákosi Művekben A Rákosi Művek DISZ- végrehajtó bizottságán arról beszélgetünk: hogyan teszik szebbé, jobbá, vidámabbá a fiatalság életét, tartalmasabbá az ifjúság szórakozását, műve­lődését? — A válaszból kibon­takozik a DISZ és a szakszer­vezet közös terve, amely ke­rek egy esztendőre, 1956 no­vember 7-ig gondoskodik ar­ról, hogy az ország egyik leg­nagyobb üzemének fiatalsága művelődhessen, szórakozhas­son. Miként született a tea ? Az ifjúságról szóló pártha­tározat után összeültek az RM kommunistái, megvitatták a DISZ munkáját s arra a kö­vetkeztetésre jutottak: igen sok a pótolnivaló. A DISZ és a szakszervezet között a kultu­rális seregszemle alatt kiala­kult a közös munka, s így már csak a határozat kellett, hogy háromszázhatvanöt napi tenni­való papírra kerüljön. Az irányvonal ez volt: meg­javítani a DISZ-munkát, a fia­talság zömét bevonni a Dol­gozó Ifjúság Szövetségébe, erősíteni a csatát a termelés frontján, elősegíteni a műve­lődés gondos munkáját s nem utolsósorban tovább szítani azt a tonnákban, százezrekben mérhető lelki tüzet, amelyet a kongresszusi munkaverseny élesztett, s amelyben egy ifjú­sági brigád sem végzett két­száz százalékon alul. Az egyéni vetélkedést ed­dig kissé elhanyagolták. A terv ezen is segít: versenyt in­dítottak „a Rákosi Művek leg­jobb ifjú öntőjei’ (marósa, esz­tergályosa, hengerésze) címért s a győzteseknek kitüntető jel­vényt is adományoznak. Ti­zennégy szakmában megindult a harc, kimenetelére az egész üzem kíváncsi, hisz most vi­lik el, ki az igazi legény a gáton.­­. . Az ISM Művek fiataljainak háza Régi óhaj, hogy ifjú­ság Háza, amolyan DISZ-ott­­hon legyen az RM-ben. Emele­tes, kertes, önálló épületet kap­tak a fiatalok, ötszázszemélyes táncteremmel, színpaddal, könyvtárral, sport-, klubszo­bákkal, hogy az valóban az ifjúság vára legyen. Hogy mennyire komoly óha­ja volt ez az RM ifjúmunká­sainak, arra talán a legjobban jellemző, hogy az épület csino­sításából, javításából önként tekintélyes részt vállaltak a gyár diszistái. A Kerékpár­üzem kultúrfelelőse, Rásó elv­társ például csoportjával együtt járt dolgozni az Ifjú­ság Házához. Gombár János, az Öntödegyár DISZ alapszer­vezetének titkára a tagsággal együtt vállalkozott a munkára. De az RM csaknem minden fiatalja részt kért a feladatból. Az Erőmű ifjúmunkásai pél­dául falbontásra ajánlkoztak, mások külső villanyszerelés­re, parkírozásra s mindenre, ami ahhoz kellett, hogy szep­tember 10-én az Ifjúság Házá­ban elhangozzanak a megnyitó szavai:.. Most tizenegy tagú veze­tőség irányítja az Ifjúság Há­zának munkáját. Mintegy hat­van fiatal mérnök sürgölődik, hogy mielőbb létrehozzák a műszaki klubot, ifjú mérnö­kök, technikusok, közgazdá­szok, sztahanovisták tudo­mánygyarapító társaságát. Ugyanebbe a körbe óhajtják bevonni a Műszaki Egyetem diákjait is, mégpedig azért, hogy a leendő mérnökök kö­zelebb kerüljenek a Rákosi Művekhez, s mikor kezükbe kapják a diplomát, ne isme­retlen környezetbe cseppenjen az, aki ide kerül. Az ifjú öntőmunkások szep­tember 20-i első találkozásához hasonlóan a fiatal martiná­szok, esztergályosok találko­zóit is rövidesen megrendezik. És mindezekhez több is­meretterjesztő előadás, szak­mai beszélgetés, klubnap, mű­soros est, táncmulatság — amely méltán szerez majd örömet, kelt érdeklődést az egész üzemben. A fiatal művészek is segítenek Az állami kulturális intéz­mények bevonásáról is intéz­kedik a terv. Az Operaház, Nemzeti Színház és Petőfi Színház DISZ-szervezeteinek fiatal művészei eljárnak majd az Ifjúság Házába előadásokat tartani és a Rákosi Művek fiataljainak szerepléséről is mondanak majd segítő szót. Miről gondoskodik még a terv? Arról is, hogy minél több fiatal látogassa a fővárosi színházak előadásait s minél több vendégszereplő együttes lépjen fel az üzemben. A Nép­­művészeti Intézettel is meg­állapodás született az RM mű­vészeti csoportjainak segíté­sére. De ezzel még nincs vége a tennivalóknak ... Elhatá­rozták, hogy Kossuth-díjas tudósokat, professzorokat hív­nak­­ meg egy-egy klub­délutánra, előadás tartására, baráti ismerkedésre. Meginvi­tálják az Ifjúság Házába a tizenkilences vöröskatoná­kat, a KIMSZ volt tagjait, hogy a régi harcok emlékéből erőt, tanulságot merítsenek a fiatalok ■., Tanulás, irodalmi kör, tánctanfolyamok A terv készítői a DISZ-alap­­szervezetek kulturális tevé­kenységét sem tévesztették szem elől. Hiszen nem az a cél, hogy csak központilag ren­dezett előadások legyenek az RM-ben, hanem, hogy zsilipe­ket nyissanak az alapszerve­zetek kezdeményező kedvé­nek. A DISZ-bizottság és a szakszervezet ötleteket ad majd s módszeresen segíti azok megvalósítását. A terv szerint gondoskodni kívánnak a vidékről bejáró fiatal dolgozókról is. Vonat­indulás, munkakezdet előtt az Ifjúság Házában megannyi társasjáték, könyv áll rendel­kezésükre. Amennyiben ked­vük tartja, sportolhatnak is a pályákon. A fiatalok kulturális és po­litikai továbbképzésére is gon­dol a terv. Még ebben az esztendőben háromszor annyi ifjú vesz részt politikai kép­zésben, mint tavaly. A művé­szeti csoportokban közremű­ködő, tehetséges fiatalok tanu­lásának is megtalálják majd a módját, egyelőre szakáganként konferenciákat rendeznek, hogy megvitassák az ügyes­bajos kérdéseket, kívánságo­kat. Irodalmi kör rendezését is tervbe vették, hogy az üze­mi ifjúsággal még jobban megszerettessék a könyvet, az olvasnivalót. Tánctanfolyamok, előadások a szerelemről, a családról, a kommunista erkölcsről, egész­napos kirándulások, portyák, esetleges külföldi túra s még megannyi más hasznos kezde­ményezés sorakozik a tervben, melyet októberben közread­nak az üzem Fogaskerék című lapjában azzal a felhívással: szóljanak hozzá a fiatalok, ta­nácsoljanak, javasoljanak, hogy a kívánságokat figyelem­be véve, november hetedikén megkezdődjék a végrehajtás felelősségteljes esztendeje. (d. sz. 1.) VIDÁM PARK október hónapban szombat 3 órától vasárnap délelőtt 10 órától nyitva SZABAD IFJÚSÁG 1955. október 1 SmaMWsig 1 : A NAP HÍREI­­ Firenzébe utazott Pongrácz Kálmán, Budapest Főváros Tanácsa végrehajtó bizottsá­gának elnöke és Rostás István, a végrehajtó bizottság elnök­­helyettese, hogy részt vegyen a világ fővárosai polgármes­tereinek október 2-án kezdődő kongresszusán. TÍZ BARTÓK-HANGVER­­SENYT rendeznek az év utol­só negyedében a Pest megyei járási székhelyeken. Egy gal­­gamenti népdalgyűjtemény kiadását is tervezik, amelynek egy részét Bartók Béla gyűj­tötte a Galga völgyében. Dr. Kós Péter, a Magyar Népköztársaság indiai követe ünnepélyes keretei között át­adta B. Das-nak, az Indiai Vö­­röskereszt alelnökének a Ma­gyar Vöröskereszt gyógyszer­ajándékát az indiai árvízkáro­sultak számára. A MALÉV KÖZLI, hogy a bel­földi légiforgalomban október 3-tól november 5-ig az új őszi menetrend szerint közlekednek a gépek. Ugyancsak október 3-tól lép életbe a külföldi légi­forgalomban a téli menetrend. Kiss Ferenc Kossuth-díjas, az orvostudományok doktora részt vesz a strasbourgi egye­tem orvosi fakultásának, a vérkeringés egyes kérdéseivel foglalkozó tudományos érte­kezletén. ORSZÁGOS BÁLI BI­ZOTTSÁG alakult az 1955 —1956-os báli évad sike­res lebonyolítására. A ta­nácsadó szolgálat minden bál­rendező szerv rendelkezésére áll; megtalálható a Művészeti Dolgozók Szakszervezete szék­házában (Budapest, VI., Gor­kij fasor 10. Telefon: 425—756). A bizottság báli naptárt állít össze. Ünnepi ülést tartottak Gás­pár Endre emlékére az író­szövetségben. Kardos László Kossuth-díjas egyetemi tanár mondott megnyitót, majd De­­vecseri Gábor Kossuth-díjas költő tartott előadást Gáspár Endre életéről és műveiről. A gyomai Viharsarok Halászati Termelőszövetkezetben hozzálát­tak az őszi nagyhalászathoz. Először a Holtkörösbe eresztették a húzóhálókat, s az első két nap több mint 55 mázsa halat fogtak. MEGKEZDŐDÖTT az „Is­merd meg Kínát” című elő­adássorozat. Molnár Erik meg­nyitó szavai után Kovács Ist­ván, a Magyar Jogász Szövet­ség főtitkára tartott előadást a Kínai Népköztársaságról. Az idén ünnepük a kapos­vári Táncsics és gyönki Alpári Gimnáziumok fennállásuk 150. évfordulóját. Szavalókör indult az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyelv- és irodalmi karán. Tanulók számára cikkpályá­­zatot tett közzé a Somogy­­megyei Néplap. Címe: „Hogyan élnek szüleim a termelőszövet­kezetekben.” Földrajz-parkot „ültet ” a ka­posvári Sétatér úti Általános Iskola szülői munkaközössége, az egyik kisebb telken. A park térképén Magyarország fo­lyók vízzel töltött árkocska, bányáinkat egy darab szén, vagy a megfelelő ásvány darab jelzi. Gorkij portréja. Kevés, főként nappali felhő­­képződés, valószínűleg eső nél­kül. Mérsékelt szél. Hűvös éjszak­­­ka, enyhe nappal. Hajnalban he­lyenként gyenge talajmenti fagy. Reggeli köd. Várható legalacso­nyabb hőmérséklet ma éjjel: 2—5, helyenként 2 fok alatt, legmaga­sabb nappali hőmérséklet szom­baton 16—19 fok között. A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA VILÁGÁBÓL PASTEUR ÚTJA — Ne engedjétek, hogy szi­veteket a meddő és haszonta­lan kétkedés betegsége meg­fertőzze. Ne tűrjétek, h­gy azok a szomorú órák, amelyek időnként minden nép életét sötétségbe borítják, akarato­tokra is árnyékot vessenek. Minél több időt töltsétek szor­galmas munkálkodás közepet­te laboratóriumokban és könyvtárakban. Mindnyája­tok első kérdése az legyen: „Mit tettem eddig saját mű­velődésem érdekében?’’ És amint előrehaladtok, ezt kér­dezzétek: „Mit tettem ha­zámért ?“ Csak az lehet bol­dog, aki azzal a tudattal gon­dolhat vissza életére, hogy hozzájárult az emberiség ha­ladásához és fejlődéséhez. A fiatalok felé fordulva, ezekkel a szavakkal köszönte meg Louis Pasteur azt a túláradó ünneplést, amely 1892-ben, 70. születésnapján a híres párizsi egyetem, a Sor­bonne nagytermében körül­sugározta. Három évvel később a világ megrendülten állott a nagy tudós ravatala előtt, aki oly nagy tettekkel járult az em­beriség fejlődéséhez. Diadalmas alkonyat Hatvan évvel ezelőtt — 1895 szeptember 27-én — halt meg, pontosan 10 évvel az­után, hogy a világ feszült iz­galommal figyelte egyik leg­nagyobb kísérletét. Megtalál­ta a veszettség ellenszerét, de még csak állatokon tudta és merte bizonyítani feltét­len eredményességét. — Érzem — mondta akkor Pasteur —, hogy azon a Tal­pon, amikor embereken is al­kalmaznám a védőoltást, ke­zemet reszketés fogná el. Nem sokkal később ezt írta egyik barátjának: „Már-már azon vagyok, hogy önmagamat fertőzöm veszettséggel, s az­tán védőoltással akadályozom meg a betegség szörnyű követ­kezményeit. Annyira biztos vagyok az eredményben.” E hősi elhatározás végrehaj­tására már nem kerülhetett sor, mert 1885 nyarán Elszász­­ból egy kétségbeesett asszony kereste fel és kezét tördelve rimánkodott neki, hogy mentse meg fiát. A fiút két nappal azelőtt veszett kutya marta meg, s 14 helyen is sebet té­pett rajta. Pasteur nem volt orvos, vi­­lágéletében vegyésznek tartot­ta magát, s csak két híres pá­rizsi orvostanár engedélye alap­ján mert vállalkozni a kis Joseph Meister megmentésére. — Hiszen, ha semmit se csi­nálunk a gyerekkel, csaknem bizonyos, hogy elpusztul — mondták az orvosprofesszorok tehetetlenül, de ismerve Pasteur nagyszerű gyógyulá­sokhoz vezető állatkísérleteit, tele reménykedéssel. A fiú megkapta a veszettség gyengített vírusának, kórokozó mérgének első adagját, majd a további 13 napon át a meg­felelő töménységű oltásokat is, s a gyerek — az egész világ fellélegzésére és diadalmas ün­neplésétől kísérve — felépült. Pasteur legyőzött egy betegsé­get, a veszettséget, amely előtt addig tehetetlenül állt az or­vostudomány. (Módszerét és oltóanyagát Hőgyes Endre ké­sőbb lényegesen megjavította, s mindmáig is a magyar el­járással gyógyítják a veszett kutya harapását.) Mi az erjedés? A nagy francia tudóst ekkor — élete alkonyán — már ré­gen világhír övezte. Erjedés­­tani vizsgálatai már 30 éves korában felhívták rá a tudo­mányos világ figyelmét. Hogyan akadályozhatná meg azokat az erjedési folyamato­kat, amelyek sok tápanyagban és élvezeti cikkben, mint pél­dául a kenyérben, tejben, bor­ban és sörben végbemennek és azokat végül is élvezhetetlenné teszik? Mi savanyítja meg a kenyeret és tejet, mitől lesz ecetes a bor? Egyáltalán: mi az erjedés? Ezek a kérdések izgatták a fiatal vegyészt. S Pasteur arra a megállapí­tásra jutott, hogy az erjedést előidéző élesztő tulajdonképpen parányi élőlények, gombák te­lepe, amelynek átalakulásában vegyi folyamatok mellett élet­tani tényezők is fontos szere­pet játszanak. S miként az élelmiszerek erjedését, sok ál­lati és emberi betegség létre­jöttét is ilyen parányi élő­lények, csírák idézik elő. Pasteur merész kísérletekkel támasztotta alá igazságát­. Fel­fedezte az élelmiszerek átme­neti csíramentesítésére alkal­mas eljárást, a nevéről elneve­zett pasztörizálást, amely 55— 60 fokos hevítéssel, majd ezt követően óvatos lehűtéssel tör­ténik. A pasztörizálásból első­sorban a bortermelés húzott hasznot, mert módot adott a bor különböző betegségeinek: a savanyodás, a keseredés, a nyálkásodás stb. meggátlására. Kórokozók egész sora ellen Ezután a selyemhernyókat pusztító részen lett úrrá Pasteur. Miután felfedezte a járvány kórokozóját, a beteg állatok elkülönítésével egysze­riben milliárdos károknak vet­te elejét. Egyes baktériumos hólyagbetegségek ellenszerét a bórsav oldatában találta meg. Ezzel a kórokozó baktériumról szóló tanításnak újabb szár­nyat adott, s a magyar Sem­melweis igazságát is diadalra segítette a gyermekágyi láz baktériumos eredetéről. Megtalálta a baromfi-kolera, majd a juhok és szarvas­­marhák között pusztító lépfene, valamint a sertésorbánc kór­okozóját is, és biztos utat mu­tatott az ellenük való védeke­zésre. Újból sok milliárdos veszteségeknek állított sorom­pót. Az emberiség egyik legna­gyobb jótevője volt. Gáspár László Louis Pasteur (1822 —1895) Elköltözött a greenwichi idő Egészen pontosak legyünk? Nem a híres-nevezetes green­wichi idő költözött el, hanem csak a kis angol város csillag­vizsgáló intézete, amelytől a hosszúsági vagy délköröket számítjuk. Tudjuk, hogy a földgömb egész felületét egymásra me­rőleges hosszúsági és széles­ségi fokokra osztották be. Ezek a képzeletbeli vonalak ott láthatók minden térképen és jelentőségük nemcsak azért olyan nagy, mert segítségük­kel állapítják meg minden földrajzi pont helyét, hanem azért is, mert módot adtak a zónaidőnek is nevezett egysé­ges idő bevezetésére. Egységes idő a zónákon belül Hogy a zónaidő fontosságát megértsük, gondoljunk csak arra, hogy a valóságban nem pontosan egyidőben van dél például Budapesten és Debre­cenben, hiszen a Nap nem egy­szerre delel a két város felett. Budapest fölött valamivel később van a csúcspontján, mint Debrecen fölött. Ha az emberek minden vá­rosban és községben mindig a Nap helyzete szerint igazíta­nák be órájukat, nagy zavar támadna a közlekedésben. Min­den város és falu külön menet­rendet adhatna ki. Szerencsére ez nem így van, mert megegyezés alapján az egész országban egyszerre van dél és éjfél, egyszerre van 8 óra 37 perc, vagy 20 óra 16 perc. Hiszen amikor a buda­pesti rádió bemondja a pontos időt, Debrecenben és Szombat­helyen is eszerint igazítják az órákat. Az egységes idő tehát nem más, mint nagyobb területekre érvényes, azonos, közös helyi idő. Kisebb országban, mint például Magyarországon, min­denütt egységes az idő. A két földrészre terjedő Szovjetunió­ban azonban ez nem lehetsé­ges. Hiszen amikor Moszkvá­ban dél van, Vladivosztokban már esteledik. A Szovjetunió­ban ezért 12 egységes helyi időt, úgynevezett órazónát ve­zettek be. A világközlekedés rohamos fejlődése már a múlt század végén megkövetelte a Földnek órazónákra való felosztását. Ez a hosszúsági vagy délkörök, meridiánok alapján történik. Ezek a képzeletbeli vonalak a Föld egyenlítőjét merőlegesen metszve az Északi- és Déli­­sarkot kötik össze egymással. Hosszúságukat valamely pont­tól való távolságuk adja meg, fokokkal mérve és az Egyen­lítőn leolvasva. Miért költözött el Greenwich ? Már most honnan mérjék tá­volságukat? — ez volt a kér­dés, amikor az órazónákra be­osztott világidő bevezetése már nem tűrt halasztást. Végül is nemzetközi megállapodással úgy döntöttek, hogy a London közelében fekvő Greenwich város csillagvizsgáló intézetén haladjon át az első hosszúsági kör. Ezzel mód nyílt az órazó­nák és földrajzi helyek pontos megállapítására. A nagy rádióállomások nap­­jában többször is századmásod­percnyi pontossággal időjelzést­­adnak le a greenwichi időről, amelynek megállapítását csil­lagászati módszerekkel a hely­színen végzik. Csakhogy Greenwich is nagyot fejlődött az elmúlt évtizedek során. Füstokádó gyárak keletkeztek a környékén, s a füst nagyon elősegítette a ködképződést. Ez éppen úgy zavarta a csillagá­szati megfigyeléseket, mint a város éjjeli kivilágítása. Ezért kellett elköltöztetni a greenwi­chi csillagdát. A csillagda a Greenwichtől délnyugatra mintegy 100 km távolságban fekvő Hurstmon­­c­eux-v­árkastélyban, Sussex grófságban talált új otthonra. De azért innen, e füst- és köd­mentes helyéről is a régi nevén látja el a világot a pontos greenwichi idővel. Mi sem ter­mészetesebb azonban, mint­hogy a ténylegesen megállapí­tott időből levonják azt a mint­egy egy és egynegyed percet, amely az átköltözésből adódik. A csillagda tehát új lakhelyé­ről is a greenwichi időt jelenti a világnak. G. L. Európa és Ázsia zónaidő-beosz­tása. Amikor például Buda­pesten délelőtt 11 óra van, Vladivosztokban este 7 óra az idő

Next