Szabad Ifjuság, 1955. október-december (6. évfolyam, 231-308. szám)
1955-10-01 / 231. szám
Legyen tartalmasabb, gazdagabb, vidámabb az ifjúság élete Egy határozat nyomában a Rákosi Művekben A Rákosi Művek DISZ- végrehajtó bizottságán arról beszélgetünk: hogyan teszik szebbé, jobbá, vidámabbá a fiatalság életét, tartalmasabbá az ifjúság szórakozását, művelődését? — A válaszból kibontakozik a DISZ és a szakszervezet közös terve, amely kerek egy esztendőre, 1956 november 7-ig gondoskodik arról, hogy az ország egyik legnagyobb üzemének fiatalsága művelődhessen, szórakozhasson. Miként született a tea ? Az ifjúságról szóló párthatározat után összeültek az RM kommunistái, megvitatták a DISZ munkáját s arra a következtetésre jutottak: igen sok a pótolnivaló. A DISZ és a szakszervezet között a kulturális seregszemle alatt kialakult a közös munka, s így már csak a határozat kellett, hogy háromszázhatvanöt napi tennivaló papírra kerüljön. Az irányvonal ez volt: megjavítani a DISZ-munkát, a fiatalság zömét bevonni a Dolgozó Ifjúság Szövetségébe, erősíteni a csatát a termelés frontján, elősegíteni a művelődés gondos munkáját s nem utolsósorban tovább szítani azt a tonnákban, százezrekben mérhető lelki tüzet, amelyet a kongresszusi munkaverseny élesztett, s amelyben egy ifjúsági brigád sem végzett kétszáz százalékon alul. Az egyéni vetélkedést eddig kissé elhanyagolták. A terv ezen is segít: versenyt indítottak „a Rákosi Művek legjobb ifjú öntőjei’ (marósa, esztergályosa, hengerésze) címért s a győzteseknek kitüntető jelvényt is adományoznak. Tizennégy szakmában megindult a harc, kimenetelére az egész üzem kíváncsi, hisz most vilik el, ki az igazi legény a gáton.. . Az ISM Művek fiataljainak háza Régi óhaj, hogy ifjúság Háza, amolyan DISZ-otthon legyen az RM-ben. Emeletes, kertes, önálló épületet kaptak a fiatalok, ötszázszemélyes táncteremmel, színpaddal, könyvtárral, sport-, klubszobákkal, hogy az valóban az ifjúság vára legyen. Hogy mennyire komoly óhaja volt ez az RM ifjúmunkásainak, arra talán a legjobban jellemző, hogy az épület csinosításából, javításából önként tekintélyes részt vállaltak a gyár diszistái. A Kerékpárüzem kultúrfelelőse, Rásó elvtárs például csoportjával együtt járt dolgozni az Ifjúság Házához. Gombár János, az Öntödegyár DISZ alapszervezetének titkára a tagsággal együtt vállalkozott a munkára. De az RM csaknem minden fiatalja részt kért a feladatból. Az Erőmű ifjúmunkásai például falbontásra ajánlkoztak, mások külső villanyszerelésre, parkírozásra s mindenre, ami ahhoz kellett, hogy szeptember 10-én az Ifjúság Házában elhangozzanak a megnyitó szavai:.. Most tizenegy tagú vezetőség irányítja az Ifjúság Házának munkáját. Mintegy hatvan fiatal mérnök sürgölődik, hogy mielőbb létrehozzák a műszaki klubot, ifjú mérnökök, technikusok, közgazdászok, sztahanovisták tudománygyarapító társaságát. Ugyanebbe a körbe óhajtják bevonni a Műszaki Egyetem diákjait is, mégpedig azért, hogy a leendő mérnökök közelebb kerüljenek a Rákosi Művekhez, s mikor kezükbe kapják a diplomát, ne ismeretlen környezetbe cseppenjen az, aki ide kerül. Az ifjú öntőmunkások szeptember 20-i első találkozásához hasonlóan a fiatal martinászok, esztergályosok találkozóit is rövidesen megrendezik. És mindezekhez több ismeretterjesztő előadás, szakmai beszélgetés, klubnap, műsoros est, táncmulatság — amely méltán szerez majd örömet, kelt érdeklődést az egész üzemben. A fiatal művészek is segítenek Az állami kulturális intézmények bevonásáról is intézkedik a terv. Az Operaház, Nemzeti Színház és Petőfi Színház DISZ-szervezeteinek fiatal művészei eljárnak majd az Ifjúság Házába előadásokat tartani és a Rákosi Művek fiataljainak szerepléséről is mondanak majd segítő szót. Miről gondoskodik még a terv? Arról is, hogy minél több fiatal látogassa a fővárosi színházak előadásait s minél több vendégszereplő együttes lépjen fel az üzemben. A Népművészeti Intézettel is megállapodás született az RM művészeti csoportjainak segítésére. De ezzel még nincs vége a tennivalóknak ... Elhatározták, hogy Kossuth-díjas tudósokat, professzorokat hívnak meg egy-egy klubdélutánra, előadás tartására, baráti ismerkedésre. Meginvitálják az Ifjúság Házába a tizenkilences vöröskatonákat, a KIMSZ volt tagjait, hogy a régi harcok emlékéből erőt, tanulságot merítsenek a fiatalok ■., Tanulás, irodalmi kör, tánctanfolyamok A terv készítői a DISZ-alapszervezetek kulturális tevékenységét sem tévesztették szem elől. Hiszen nem az a cél, hogy csak központilag rendezett előadások legyenek az RM-ben, hanem, hogy zsilipeket nyissanak az alapszervezetek kezdeményező kedvének. A DISZ-bizottság és a szakszervezet ötleteket ad majd s módszeresen segíti azok megvalósítását. A terv szerint gondoskodni kívánnak a vidékről bejáró fiatal dolgozókról is. Vonatindulás, munkakezdet előtt az Ifjúság Házában megannyi társasjáték, könyv áll rendelkezésükre. Amennyiben kedvük tartja, sportolhatnak is a pályákon. A fiatalok kulturális és politikai továbbképzésére is gondol a terv. Még ebben az esztendőben háromszor annyi ifjú vesz részt politikai képzésben, mint tavaly. A művészeti csoportokban közreműködő, tehetséges fiatalok tanulásának is megtalálják majd a módját, egyelőre szakáganként konferenciákat rendeznek, hogy megvitassák az ügyesbajos kérdéseket, kívánságokat. Irodalmi kör rendezését is tervbe vették, hogy az üzemi ifjúsággal még jobban megszerettessék a könyvet, az olvasnivalót. Tánctanfolyamok, előadások a szerelemről, a családról, a kommunista erkölcsről, egésznapos kirándulások, portyák, esetleges külföldi túra s még megannyi más hasznos kezdeményezés sorakozik a tervben, melyet októberben közreadnak az üzem Fogaskerék című lapjában azzal a felhívással: szóljanak hozzá a fiatalok, tanácsoljanak, javasoljanak, hogy a kívánságokat figyelembe véve, november hetedikén megkezdődjék a végrehajtás felelősségteljes esztendeje. (d. sz. 1.) VIDÁM PARK október hónapban szombat 3 órától vasárnap délelőtt 10 órától nyitva SZABAD IFJÚSÁG 1955. október 1 SmaMWsig 1 : A NAP HÍREI Firenzébe utazott Pongrácz Kálmán, Budapest Főváros Tanácsa végrehajtó bizottságának elnöke és Rostás István, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese, hogy részt vegyen a világ fővárosai polgármestereinek október 2-án kezdődő kongresszusán. TÍZ BARTÓK-HANGVERSENYT rendeznek az év utolsó negyedében a Pest megyei járási székhelyeken. Egy galgamenti népdalgyűjtemény kiadását is tervezik, amelynek egy részét Bartók Béla gyűjtötte a Galga völgyében. Dr. Kós Péter, a Magyar Népköztársaság indiai követe ünnepélyes keretei között átadta B. Das-nak, az Indiai Vöröskereszt alelnökének a Magyar Vöröskereszt gyógyszerajándékát az indiai árvízkárosultak számára. A MALÉV KÖZLI, hogy a belföldi légiforgalomban október 3-tól november 5-ig az új őszi menetrend szerint közlekednek a gépek. Ugyancsak október 3-tól lép életbe a külföldi légiforgalomban a téli menetrend. Kiss Ferenc Kossuth-díjas, az orvostudományok doktora részt vesz a strasbourgi egyetem orvosi fakultásának, a vérkeringés egyes kérdéseivel foglalkozó tudományos értekezletén. ORSZÁGOS BÁLI BIZOTTSÁG alakult az 1955 —1956-os báli évad sikeres lebonyolítására. A tanácsadó szolgálat minden bálrendező szerv rendelkezésére áll; megtalálható a Művészeti Dolgozók Szakszervezete székházában (Budapest, VI., Gorkij fasor 10. Telefon: 425—756). A bizottság báli naptárt állít össze. Ünnepi ülést tartottak Gáspár Endre emlékére az írószövetségben. Kardos László Kossuth-díjas egyetemi tanár mondott megnyitót, majd Devecseri Gábor Kossuth-díjas költő tartott előadást Gáspár Endre életéről és műveiről. A gyomai Viharsarok Halászati Termelőszövetkezetben hozzáláttak az őszi nagyhalászathoz. Először a Holtkörösbe eresztették a húzóhálókat, s az első két nap több mint 55 mázsa halat fogtak. MEGKEZDŐDÖTT az „Ismerd meg Kínát” című előadássorozat. Molnár Erik megnyitó szavai után Kovács István, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára tartott előadást a Kínai Népköztársaságról. Az idén ünnepük a kaposvári Táncsics és gyönki Alpári Gimnáziumok fennállásuk 150. évfordulóját. Szavalókör indult az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyelv- és irodalmi karán. Tanulók számára cikkpályázatot tett közzé a Somogymegyei Néplap. Címe: „Hogyan élnek szüleim a termelőszövetkezetekben.” Földrajz-parkot „ültet ” a kaposvári Sétatér úti Általános Iskola szülői munkaközössége, az egyik kisebb telken. A park térképén Magyarország folyók vízzel töltött árkocska, bányáinkat egy darab szén, vagy a megfelelő ásvány darab jelzi. Gorkij portréja. Kevés, főként nappali felhőképződés, valószínűleg eső nélkül. Mérsékelt szél. Hűvös éjszakka, enyhe nappal. Hajnalban helyenként gyenge talajmenti fagy. Reggeli köd. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: 2—5, helyenként 2 fok alatt, legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton 16—19 fok között. A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA VILÁGÁBÓL PASTEUR ÚTJA — Ne engedjétek, hogy sziveteket a meddő és haszontalan kétkedés betegsége megfertőzze. Ne tűrjétek, hgy azok a szomorú órák, amelyek időnként minden nép életét sötétségbe borítják, akaratotokra is árnyékot vessenek. Minél több időt töltsétek szorgalmas munkálkodás közepette laboratóriumokban és könyvtárakban. Mindnyájatok első kérdése az legyen: „Mit tettem eddig saját művelődésem érdekében?’’ És amint előrehaladtok, ezt kérdezzétek: „Mit tettem hazámért ?“ Csak az lehet boldog, aki azzal a tudattal gondolhat vissza életére, hogy hozzájárult az emberiség haladásához és fejlődéséhez. A fiatalok felé fordulva, ezekkel a szavakkal köszönte meg Louis Pasteur azt a túláradó ünneplést, amely 1892-ben, 70. születésnapján a híres párizsi egyetem, a Sorbonne nagytermében körülsugározta. Három évvel később a világ megrendülten állott a nagy tudós ravatala előtt, aki oly nagy tettekkel járult az emberiség fejlődéséhez. Diadalmas alkonyat Hatvan évvel ezelőtt — 1895 szeptember 27-én — halt meg, pontosan 10 évvel azután, hogy a világ feszült izgalommal figyelte egyik legnagyobb kísérletét. Megtalálta a veszettség ellenszerét, de még csak állatokon tudta és merte bizonyítani feltétlen eredményességét. — Érzem — mondta akkor Pasteur —, hogy azon a Talpon, amikor embereken is alkalmaznám a védőoltást, kezemet reszketés fogná el. Nem sokkal később ezt írta egyik barátjának: „Már-már azon vagyok, hogy önmagamat fertőzöm veszettséggel, s aztán védőoltással akadályozom meg a betegség szörnyű következményeit. Annyira biztos vagyok az eredményben.” E hősi elhatározás végrehajtására már nem kerülhetett sor, mert 1885 nyarán Elszászból egy kétségbeesett asszony kereste fel és kezét tördelve rimánkodott neki, hogy mentse meg fiát. A fiút két nappal azelőtt veszett kutya marta meg, s 14 helyen is sebet tépett rajta. Pasteur nem volt orvos, világéletében vegyésznek tartotta magát, s csak két híres párizsi orvostanár engedélye alapján mert vállalkozni a kis Joseph Meister megmentésére. — Hiszen, ha semmit se csinálunk a gyerekkel, csaknem bizonyos, hogy elpusztul — mondták az orvosprofesszorok tehetetlenül, de ismerve Pasteur nagyszerű gyógyulásokhoz vezető állatkísérleteit, tele reménykedéssel. A fiú megkapta a veszettség gyengített vírusának, kórokozó mérgének első adagját, majd a további 13 napon át a megfelelő töménységű oltásokat is, s a gyerek — az egész világ fellélegzésére és diadalmas ünneplésétől kísérve — felépült. Pasteur legyőzött egy betegséget, a veszettséget, amely előtt addig tehetetlenül állt az orvostudomány. (Módszerét és oltóanyagát Hőgyes Endre később lényegesen megjavította, s mindmáig is a magyar eljárással gyógyítják a veszett kutya harapását.) Mi az erjedés? A nagy francia tudóst ekkor — élete alkonyán — már régen világhír övezte. Erjedéstani vizsgálatai már 30 éves korában felhívták rá a tudományos világ figyelmét. Hogyan akadályozhatná meg azokat az erjedési folyamatokat, amelyek sok tápanyagban és élvezeti cikkben, mint például a kenyérben, tejben, borban és sörben végbemennek és azokat végül is élvezhetetlenné teszik? Mi savanyítja meg a kenyeret és tejet, mitől lesz ecetes a bor? Egyáltalán: mi az erjedés? Ezek a kérdések izgatták a fiatal vegyészt. S Pasteur arra a megállapításra jutott, hogy az erjedést előidéző élesztő tulajdonképpen parányi élőlények, gombák telepe, amelynek átalakulásában vegyi folyamatok mellett élettani tényezők is fontos szerepet játszanak. S miként az élelmiszerek erjedését, sok állati és emberi betegség létrejöttét is ilyen parányi élőlények, csírák idézik elő. Pasteur merész kísérletekkel támasztotta alá igazságát. Felfedezte az élelmiszerek átmeneti csíramentesítésére alkalmas eljárást, a nevéről elnevezett pasztörizálást, amely 55— 60 fokos hevítéssel, majd ezt követően óvatos lehűtéssel történik. A pasztörizálásból elsősorban a bortermelés húzott hasznot, mert módot adott a bor különböző betegségeinek: a savanyodás, a keseredés, a nyálkásodás stb. meggátlására. Kórokozók egész sora ellen Ezután a selyemhernyókat pusztító részen lett úrrá Pasteur. Miután felfedezte a járvány kórokozóját, a beteg állatok elkülönítésével egyszeriben milliárdos károknak vette elejét. Egyes baktériumos hólyagbetegségek ellenszerét a bórsav oldatában találta meg. Ezzel a kórokozó baktériumról szóló tanításnak újabb szárnyat adott, s a magyar Semmelweis igazságát is diadalra segítette a gyermekágyi láz baktériumos eredetéről. Megtalálta a baromfi-kolera, majd a juhok és szarvasmarhák között pusztító lépfene, valamint a sertésorbánc kórokozóját is, és biztos utat mutatott az ellenük való védekezésre. Újból sok milliárdos veszteségeknek állított sorompót. Az emberiség egyik legnagyobb jótevője volt. Gáspár László Louis Pasteur (1822 —1895) Elköltözött a greenwichi idő Egészen pontosak legyünk? Nem a híres-nevezetes greenwichi idő költözött el, hanem csak a kis angol város csillagvizsgáló intézete, amelytől a hosszúsági vagy délköröket számítjuk. Tudjuk, hogy a földgömb egész felületét egymásra merőleges hosszúsági és szélességi fokokra osztották be. Ezek a képzeletbeli vonalak ott láthatók minden térképen és jelentőségük nemcsak azért olyan nagy, mert segítségükkel állapítják meg minden földrajzi pont helyét, hanem azért is, mert módot adtak a zónaidőnek is nevezett egységes idő bevezetésére. Egységes idő a zónákon belül Hogy a zónaidő fontosságát megértsük, gondoljunk csak arra, hogy a valóságban nem pontosan egyidőben van dél például Budapesten és Debrecenben, hiszen a Nap nem egyszerre delel a két város felett. Budapest fölött valamivel később van a csúcspontján, mint Debrecen fölött. Ha az emberek minden városban és községben mindig a Nap helyzete szerint igazítanák be órájukat, nagy zavar támadna a közlekedésben. Minden város és falu külön menetrendet adhatna ki. Szerencsére ez nem így van, mert megegyezés alapján az egész országban egyszerre van dél és éjfél, egyszerre van 8 óra 37 perc, vagy 20 óra 16 perc. Hiszen amikor a budapesti rádió bemondja a pontos időt, Debrecenben és Szombathelyen is eszerint igazítják az órákat. Az egységes idő tehát nem más, mint nagyobb területekre érvényes, azonos, közös helyi idő. Kisebb országban, mint például Magyarországon, mindenütt egységes az idő. A két földrészre terjedő Szovjetunióban azonban ez nem lehetséges. Hiszen amikor Moszkvában dél van, Vladivosztokban már esteledik. A Szovjetunióban ezért 12 egységes helyi időt, úgynevezett órazónát vezettek be. A világközlekedés rohamos fejlődése már a múlt század végén megkövetelte a Földnek órazónákra való felosztását. Ez a hosszúsági vagy délkörök, meridiánok alapján történik. Ezek a képzeletbeli vonalak a Föld egyenlítőjét merőlegesen metszve az Északi- és Délisarkot kötik össze egymással. Hosszúságukat valamely ponttól való távolságuk adja meg, fokokkal mérve és az Egyenlítőn leolvasva. Miért költözött el Greenwich ? Már most honnan mérjék távolságukat? — ez volt a kérdés, amikor az órazónákra beosztott világidő bevezetése már nem tűrt halasztást. Végül is nemzetközi megállapodással úgy döntöttek, hogy a London közelében fekvő Greenwich város csillagvizsgáló intézetén haladjon át az első hosszúsági kör. Ezzel mód nyílt az órazónák és földrajzi helyek pontos megállapítására. A nagy rádióállomások napjában többször is századmásodpercnyi pontossággal időjelzéstadnak le a greenwichi időről, amelynek megállapítását csillagászati módszerekkel a helyszínen végzik. Csakhogy Greenwich is nagyot fejlődött az elmúlt évtizedek során. Füstokádó gyárak keletkeztek a környékén, s a füst nagyon elősegítette a ködképződést. Ez éppen úgy zavarta a csillagászati megfigyeléseket, mint a város éjjeli kivilágítása. Ezért kellett elköltöztetni a greenwichi csillagdát. A csillagda a Greenwichtől délnyugatra mintegy 100 km távolságban fekvő Hurstmonceux-várkastélyban, Sussex grófságban talált új otthonra. De azért innen, e füst- és ködmentes helyéről is a régi nevén látja el a világot a pontos greenwichi idővel. Mi sem természetesebb azonban, minthogy a ténylegesen megállapított időből levonják azt a mintegy egy és egynegyed percet, amely az átköltözésből adódik. A csillagda tehát új lakhelyéről is a greenwichi időt jelenti a világnak. G. L. Európa és Ázsia zónaidő-beosztása. Amikor például Budapesten délelőtt 11 óra van, Vladivosztokban este 7 óra az idő