Szabad Ifjuság, 1956. január-március (7. évfolyam, 1-78. szám)
1956-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Vasárnap, 1956 január 1 ÁRA 40 FILLÉR Minden feltételünk meg van, hogy az új esztendőben még nagyobb eredményeket érjünk el Hegedűs András elvtársnak, a Minisztertanács elnökének nyilatkozata a Szabad Népnek Az új év alkalmából a Szabad Nép szerkesztő bizottsága kérdésekkel fordult Hegedűs András elvtárshoz, a Minisztertanács elnökéhez, aki az alábbi válaszokat adta: KÉRDÉS: Hogyan értékeli a miniszterelnök elvtárs az elmúlt év eredményeit a magyar népi demokrácia fejlődése szempontjából? VÁLASZ: Az 1955-ös év népi demokráciánk további megerősödésének, a népgazdaság sokoldalú fejlődésének, a szocializmus sikeres építésének esztendeje volt. Pártunk irányításával és kormányunk vezetésével népünk megőrizte és továbbfejleszti az előző években elért eredményeket és sikerrel javítja ki azokat a hibákat, amelyeket a jobboldali elhajlás okozott. Népgazdaságunk az elmúlt évben alapjában egészségesen fejlődött; túlteljesítettük mind az ipar, mind a mezőgazdaság éves tervét. Az új év alkalmából a kormány háláját és köszönetét szeretném tolmácsolni egész népünknek és mindenekelőtt a szocialista ipar dolgozóinak, akik több mint 8 százalékkal több terméket adtak a hazának, mint az előző esztendőben. A népgazdaságban elért eredmények lehetővé tették, hogy a tervezetthez képest megnöveljük a beruházásainkat, és ezzel gyorsítsuk az ipar és mezőgazdaság fejlesztését, ugyanakkor a termelésben elért sikerek lehetőséget teremtettek arra is, hogy tovább javítsuk a dolgozók életkörülményeit városban és falun egyaránt. Egyik bizonyítéka ennek a többi között üzleteink karácsonyi és új év előtti forgalma, amely az árucikkek mennyiségében és választékában is messze túlhaladott minden eddigit. KÉRDÉS: Miben látja a következő év legfontosabb feladatait gazdasági életünkben? VÁLASZ: 1956-ban, második ötéves tervünk első évében népi demokráciánk további erősítése és a népjólét emelése érdekében erőteljesebben kell korszerűsítenünk iparunkat és fejlesztenünk mezőgazdaságunkat, mint ez az elmúlt években történt. Az iparban gyorsabban kell áttérnünk új gyártmányok kibocsátására és fejlettebb gyártási eljárásokra; a mezőgazdaságot jobban látjuk el gépekkel, műtrágyával, növényvédőszerekkel és minden más termékkel, amelyek a termelés fellendítéséhez szükségesek. Mindezeket a terveinket a legszilárdabb alapra, a magyar munkásosztály, a dolgozó parasztság és értelmiség bizalmára, öntudatára és odaadó hazaszeretetére építjük. A kormány arra törekszik, hogy gazdasági lehetőségeinket kihasználjuk népgazdaságunk további fejlesztésére, s ily módon szilárd gazdasági alapot akarunk teremteni népi demokratikus rendszerünk további erősítéséhez, a népjólét emeléséhez. Biztosítani akarjuk az ipari termékek választékának és minőségének további javítását, a dolgozók mezőgazdasági termékekkel való jobb ellátását, a lakásépítések meggyorsítását, a közlekedés fejlesztését, népünk kulturális színvonalának további emelését. KÉRDÉS: Melyek az ön véleménye szerint a magyar nép szempontjából az elmúlt év legfontosabb külpolitikai eseményei; a Magyar Népköztársaság az új esztendőben hogyan kíván hozzájárulni a nemzetközi együttműködés fokozásához, a béke biztosításához? VÁLASZ: A Magyar Népköztársaság — más békeszerető országokhoz hasonlóan — az elmúlt évben arra törekedett, hogy előmozdítsa a nemzetközi feszültség enyhülését, a béke megszilárdítását. Ez a célunk az új évben is. A magyar nép nagy örömmel és lelkesedéssel fogadta, hogy Magyarországot az elmúlt év végén az Amerikai Egyesült Államok vezető köreinek gáncsoskodása ellenére az ENSZ-közgyűlés döntő többségének támogatása mellett felvették az ENSZ-be. Azzal, hogy egyenjogú országként bekerültünk az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, sokéves harcunk ért sikeresen véget, melyet hazánk, népi demokratikus rendszerünk nemzetközi elismertetéséért vívtunk. Joggal tekinthetjük ezt az elmúlt év országunkra nézve legfontosabb, legjelentősebb eseményének. Saját eredményünknek tekintjük azokat a sikereket is, amelyeket a Szovjetunió, Kína, a szocialista tábor többi országa az elmúlt évben a béke megőrzése, az emberi haladás és biztonság érdekében elért. Az elmúlt évben tehát tovább erősítettük politikai, gazdasági és társadalmi kapcsolatunkat a Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal, és a szocialista tábor többi országával. Az év első felében részt vettünk a varsói egyezmény megalkotásában, amelyet népünk joggal tekint nemzeti függetlenségünk és szabadságunk egyik legfontosabb okmányának. A szocialista tábor országai közötti gazdasági kapcsolatok erősödését szolgálta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa fővárosunkban megtartott legutóbbi ülésszaka. A magyar kormány az elmúlt évben arra törekedett, hogy a genfi szellemnek megfelelően baráti kapcsolatokat alakítson ki minden békeszerető országgal. Különösen nagyra értékeljük azokat az eredményeket, amelyeket a magyar és jugoszláv viszony rendezésében a két ország közötti baráti és jószomszédi viszony helyreállításában elértünk, és reméljük, hogy rövidesen megoldódnak a két ország között ma még rendezetlen kérdések is. Sokat javult és örvendetesen fejlődik a kapcsolatunk a szomszédos Ausztriával, amely az elmúlt évben nyerte vissza függetlenségét. Fontosnak tartottuk és tartjuk diplomáciai, politikai, gazdasági kapcsolataink erősítését a gyarmatosítók ellen nemzeti önállóságukért küzdő közel-, közép-, távol-s keleti és más országokkal. A magyar kormány és a magyar nép nagy fontosságot tulajdonít a Szovjetunió kormánydelegációja, Bulganyin és Hruscsov elvtársak Indiában Burmában és Afganisztánban tett látogatásának és szívből örült elért nagy sikereiknek. Történelmi jelentőségű hozzájárulás ez a népek közötti békés együttműködés, az emberi haladás nagy ügyéhez. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az elmúlt év kedvező eseményei, a nemzetközi feszültség csökkenése, a békés egymás mellett élés gondolatának térhódítása mellett újra jelentkeznek a „genfi szellemmel" ellentétes politikai irányzatok. Az Egyesült Államok egyes felelős kormányférfiai, köztük Eisenhower és Dulles urak, úgynevezett karácsonyi üdvözleteikben, sőt a Fehér Ház legutóbbi hivatalos nyilatkozatainak egyikében is durván beleavatkoztak a népi demokráciák — köztük Magyarország — belügyeibe. Ezek a karácsonyi üzenetek azt bizonyítják, hogy az amerikai vezetők együttéreznek a nagybirtokaikat visszakívánó földbirtokosokkal, az eszterháziakkal, pálffiakkal, a gyáraikat és a bankjaikat visszasíró tőkésekkel, a weissmannfrédokkal. (Folytatás az ötödik oldalon.) Boldog új évet! (Gajdár Pál felvétele) Sikerekben, erőben és egészségben gazdag, boldog új esztendőt! Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének újévi rádiószózata — Kedves barátaim! — Kedves elvtársak! — Most, amikor szerte az országban összecsendülő poharakkal köszöntik az új esztendőt, engedjék meg, hogy a rádión keresztül szívélyes jókívánságaimmal üdvözöljem önöket, szeretett hazánk minden becsületes dolgozóját. Városon és falun, üzemi klubokban, termelőszövetkezeti kultúrházakban, szórakozóhelyeken és családi otthonokban vidáman búcsúzik az egész ország dolgozó népe az óesztendőtől. Jogos örömmel pillantunk vissza az elmúlt évre, hiszen erőfeszítéseink, összhangban a világ valamennyi békeszerető népeinek törekvéseivel, eredményesek voltak: sikerült megőriznünk a békét. Ebben az évben tovább sokasodtak a béke hívei, s nemcsak az egyszerű emberek százmilliói, hanem hivatalos személyiségek is mind nagyobb számban álltak ki határozottan a béke ügye mellett. Jogos örömmel tölti el népünket, hogy világméretekben látja megvalósulni azokat a béketörekvéseket, amelyeket felszabadulásunk óta magáénak vall és minden nemzetközi fórumon képvisel. Egyre inkább valóra válnak azok a célkitűzések, amelyekért tíz esztendő óta a Szovjetunió oldalán, a Szovjetunió vezetésével a népek immár több százmilliós táborában küzd. — Vidáman és megelégedéssel búcsúzhatunk az óesztendőtől azért is, mert a jó gazda büszkeségével nézhetünk végig saját portánkon.. Az óesztendő eredményes esztendő volt, s ezek az eredmények feljogosítanak arra, hogy magabiztosan lépjük át az új év küszöbét. Magabiztosan, mert tudjuk, hogy jó úton járunk. — Ebben az ünnepi pillanatban bátran állíthatom, hogy népünknek minden oka megvan a bizakodásra, hiszen a Szilveszter éjszakai jókívánság olyan esztendőt köszönt, amelyben világosan állnak egész népünk előtt pártunk és kormányunk lelkesítő célkitűzései. A párt és a kormány biztos abban, hogy szocializmust építő dolgos népünk, hazánk minden becsületes polgára azzal az energiával, melyről, az elmúlt tíz esztendő alatt oly sokszor bizonyságot tett, megvalósítja a második ötéves terv első évének feladatait is. Az új esztendővel hazánk szabad életének második évtizedébe lépünk. Ilyen pillanatokban szokásos a számvetés. S ha az elmúlt évtized eredményeit tesszük a mérlegre, maradhat-e kétség afelől, hogy vállaljuk, s el is végezzük azt a munkát, amely az 1956-os évben vár reánk? Tudjuk, hogy ez a munka nem lesz nehézségektől mentes, de szilárd egységben, a párt és a kormány vezetésével, mint már annyiszor, népünk most is győzelmet arat. Ezekben a percekben, amikor milliók ürítik poharaikat az új év sikereire, azt kívánom hazánk minden becsületes polgárának, legyen ez az új esztendő még nagyobb munkasikerek esztendeje. Kívánom, legyen ez az év a munkásosztály és a dolgozó parasztság testvéri szövetsége további erősödésének, a dolgozó nép, a párt és a kormány egysége további szilárdulásának éve. Legyen ez az új esztendő hazánk gazdasági ereje és védelmi képessége növekedésének, minden magyar dolgozó anyagi és kulturális jóléte emelkedésének esztendeje. Legyen ez az esztendő a béke világtábora további erősödésének esztendeje. Fejlődjék és erősödjék tovább barátságunk a nagy Szovjetunióval, a béketábor országaival, a világ minden becsületes dolgozójával, a népek közötti tartós béke érdekében. — Sikerekben, erőben és egészségben gazdag, boldog új évet kívánok! Újévi számvetés Új év küszöbén minden, ember számot vet önmagával: hogyan éltem tavaly, mit hoz az új esztendő? Számot vet a mi ifjúsági szövetségünk is, mit végeztünk az elmúlt esztendőben. Pártunknak az ifjúsági munka megjavításáról szóló határozata és a DISZ II. kongresszusa is legfontosabb feladatként jelölte meg számunkra: erősítsük, végezzük alaposabban, átgondoltabban szocialista nevelőmunkánkat és ily módon érjük el, hogy növekedjék szövetségünk tömegbefolyása. Most, az új évi számvetés óráiban arra gondolunk: eleget tettünk-e ennek? Voltak hibák az elmúlt esztendőben is szövetségünk munkájában, de elmondhatjuk: a párt útmutatásai nyomán, a párt, a kommunisták segítségével 1955-ben nagy lépéseket sikerült tennünk előre a DISZ-munka fellendítésében. Sokatmondóan hirdetik ezt az ifjúság nevelésében elért eredményeink. Mi hozhatja közelebb szövetségünkhöz az ifjúságot? A fiatal emberek életének nagy része a napi munkában telik el, s mi sem természetesebb, minthogy ifjúsági szövetségünktől elsősorban azt várják: itt segítse őket. Az elmúlt esztendőben a Komszomol tapasztalatait hasznosítva, sikerült olyan nagyméretű ifjúsági termelési tömegmozgalmakat elterjesztenünk, amelyek a fiatalok kedvére való kezdeményezések voltak, s amelyekben érvényesülhetett sokoldalú érdeklődésük. Az ifjúsági exportbrigádok versenye 13 000 ifjút hozott közelebb szövetségünkhöz. 70 000-en vettek részt az ifjúsági cséplőcsapatok versenyében és az ifjúsági silózó-brisádok vetélkedésébe 1515 DISZ-szervezet 12 és félezer tagja nevezett be. Az ifjú traktorosok versenyében a fiatal traktoristák nagy többsége, mintegy 13 000 ifjú vett részt. A párt — ismerve az ifjúságnak az új iránti fogékonyságát, — ismételten figyelmeztetett bennünket: a fiataloktól várja a legnagyobb eredményeket az új technikai módszerek bevezetésében, elterjesztésében. Határtalanok a lehetőségeink ebben, és már a kezdeti eredmények is mutatják, hogy e törekvéseink is találkoznak az ifjúság elképzeléseivel. Kongresszusunk újra lelkünkbe véste: csak akkor tehetünk eleget feladatainknak, ha tanulunk, ha igyekszünk megismerkedni a marxizmus-leninizmus alapvető tanításaival. Sikerült e téren is eredményeket elérnünk. Érdekesebb lett a tananyag, jobb a propagandista gárda. A fiatalok tízezrei várják érdeklődéssel a kommunista hősök és mártírok életét tanulmányozó körök megalakulását, negyven városiban látogatják már az ifjúsági akadémiákat, negyven-ötvenezer fiatal vesz részt pártoktatásban és mintegy 120 000 ifjú és leány tanul a Petőfi-iskolákon. A fiatalok élete, érdeklődési köre ezerszínű, sokoldalú. A mi dolgunk, ifjúsági szövetségünk dolga, hogy ne csak a munkapadoknál elégítsük ki ezt az érdeklődést, de a sportpályákon, a kultúrcsoportokban, a moziban, a színházban is, és mindenütt, ahol szabadidejüket töltik. Elmondhatjuk bátran: 1955-ben sikerült eljutnunk sokkal több színjátszó körbe, énekkarba, sportpályára, mint az elmúlt esztendőben. Nőtt az idei kulturális seregszemle politikai színvonala, szervezettsége, művészi színvonala is. Érthető, hogy ez a fiatalok szíve szerint való. Budapesten már most kétszer annyian vesznek részt a seregszemlén, mint tavaly a szemle lezárásakor. Az ifjúság sportjához is sokkal közelebb kerültünk, mint az előző években. Javult a falusi sportkörök munkája, a VIT-versenyeken 210 000 fiatal szerezte meg a találkozó jelvényét. Ámde mindez olyan eredmény — a termelésben, a tanulásban, vagy a kulturális és sportéletben — amely csak üres tény akkor,ha hiányzik belőle a kellő tartalom. S így adódik a kérdés: mi volt hát a célunk mindezzel? Az volt a célunk, ez ma és ez lesz holnap is, hogy tovább mélyítsük a magyar ifjúság tömegeiben a párt iránti hűséget, szeretetet, hogy igaz hazafiságra, proletárinternacionalizmusra neveljük ifjúságunkat. Mennyi szép emlék, mennyi érdekes esemény gazdagítja az elmúlt esztendőt! Fiatalok találkozói a párt, a KIMSZ régi harcosaival, határtalálkozók a szomszédos országok ifjúságával, készülődés a VIT-re és később, a VIT-et követően a küldöttek száz meg száz beszámolója, a Komszo(Folytatás a harmadik oldalon)