Szabad száj, 1948 (3. évfolyam, 1-49. szám)

1948-01-03 / 1. szám

­— A humor meglátja a hja a kicsit! (Kosztolányi Dezső) ÁRA 50 FILLÉR Édes történet A fiatal asszony­ka el­megy a rabbihoz és e­p­ v­­iaszolja, hogy az l­ra nem elég figyelmes iránta és elhanyagolja. — Küldd, hozzám az uradat — mondja a rabbi —, majd­ én beszé­lek vele. Holnapután az­tán gyere vissza a vála­szért. Harmadnapra meg is jelenik az asszonyka: — Nos rabbi, beszéltél az urammal? — Hogyne gyermekem és megígérte, hogy ezen­túl, minden médiakor és ultimékor gyengéd és figyelmes lesz hozzád. — Nagyon szépen kö­szönöm rabbi — feleli a csinos asszonyka, majd szemérmesen elpirulva hozzá teszi­: — És mondd rabbi. Hányszor egy hónapban van média és ultline...? A koalíció tagjai az új esztendőben... , sem engednek a 48-ből (Gáspár Antal raff») PÁRIZSI DIVAT A fiatal diplomata Párizsba érkezik s a szállodai szekrényben egy ottfelejtett finom női helvem­­, pongyolát talál. Becsengeti a szobapincért és azt mondja neki:­­• Jean, itt van egy pongyola, ma estére töltve hozza vissza. "* PIÉMA CÉG Karácsonyi-. cikki?K,kd. tídésre utazik az ügynök. Az egyik üzletben, ahol ajánlatot tesz, 'tévedésből a menyasszonya fényképét húzza elő a c­ fgkártya he­lyett' és azt nyomja a kereskedő kezébe: — Bocsánat, uram, becses engedelmével ezt a céget képviselem. A kereskedő ránéz a fényképre és mosolyogva mondja: — A kutyafáját! Képzelem, mennyi kundsehaftja lehet magának. Az új esztendő első botránya Két csinos fiatal lány beszélget­. — Hallom, hogy összevesztél a Tiborral. — Igen. — Mi történt? — Nála szilvesztereztem és pont éjfélkor leoltotta a villanyt. — Ezért vesztetek össze? Hiszen ez így szokás. — Igen, de csak reggel gyújtotta föl. Csuda gyengéd férj Fuszeklovicskné megkérdi az urát: — Hogy van az. Aladár, hogy te minden újév utá­n­­ olyan szomorú vagy? Fuszeklovics búsan­ legyint­ .— Mert arra gondolok, hogy az évek egyre újab­bak lesznek, te pedig egyre régibb. A Varga otthagyta a kaptafát...? — UJ FÚZIÓS SLÁGER SZEREPEIKKEL — Miért ment tönkre a bolt, kedves mester? , — Mert jobban értek a talpaláshoz, mint a talpnyaláshoz... — ... Forsz?, forsz?, forszírozd... fim talsát VEZÉRCIKK A jóravaló makadám polgár felkereste a tudós rabbit és elpanaszolta, hogy sajnos, olyanok is töltenek be magas­ állásokat, akik nem rendel­keznek a szükséges tudással. Az ősz férfiú, a következő adomával felelt: ----A dúsgazdag vezérigazgató elmesélte egyszer, hogy annak köszönheti a karrierjét,, hogy nem tud írni-olvasni. — Hogyan lehetséges az? ■— kérdezték tőle. — Úgy, hogy ifjú legényke koromban megpályázta­?­ a falumban a bakteri állást. — Na és? — Na és, ha én akkor írni, olvasni tudok, még ma is bakter lennék a faluban. A makadám polgár elgondolkozva kérdezte: — Az a tanulság ebből, hogy nem kell az analfabétizmust meg­szüntetni? — Óh, dehogy — nevetett kedvesen az agg.írástudó—, ebből az a tanulság, kedvesem, hogy ne a hakferi állás betöltésénél vizsgáljátok szigorúan a jelölt képességeit, hanem a magas állások betöltésénél... LEENDŐ MINISZTEREK FIGYELMÉBE A kormányzás nagy művészete legtöbbször Csupán abból áll: el kell hitetni, hogy mindaz, ami történik, miáltalunk történik. Eötvös József Nem politikai akadály Két pasi ül a kávéház­ban és egyszerre csak azt mondja az egyik: — Rémes, ez a zene. Az ember a legszíveseb­ben kiszaladna.­­ -— Tényleg felel a másik —, csak az a baj, hogy a főpincér folyton az ajtóban áll. Molnár Ferenc ágya Molnár Ferenccel­­ tör­tént még pesti, újságíró korában, hogy Szilveszter­­éj után igen jókedvűen hagyta el a társaságát és hazafelé indult. Másnap az egyik barátja telefo­non felhívta és udvaria­san érdeklődött: — Szerencsésen haza­értél? ........ — Hogyne? Éppen az utoltó pillanatban értem be. Amint lefeküdtem, már indul is az ügy... Politikai divatok egykor kormányfőtanácsosnak nevezték ki a harmin­cas években a nagybank vezérét és természetesen első dolga volt díszmagyart csináltatni. Amikor felpróbálta, zavartan kérdezte, hogy melyik ol­dalra való a kard? A szabó így felelt: — Méltóságos uram, a tartozik oldalra. Newyorki Szilveszter Jack újév napján meglátogatja barátját a kórház­ban. A páciens csupa kötés és tapasz és mindenáron tudni akarja, hogy tulajdonképpen mi történt v­e. — A szilveszteri murin úgy berúgtál’. —­­nmagya­rázza neki Jack —, hogy tökrészege­i fogadtál, hogy leugrasz a negyedik emeletről és utána körültánco­­lod a házat.­­ — De miért nem akadályoztál meg? — Még vagy bolodulva? Ifikor két dollárt tettem rád?! TÜMDEXII TÖRTEMET Dinnyés Lajos és Mihályfi Ernő együtt sétálnak az utcán január else­jén és szembejön velük a közismert kiállhatatlan és kellemetlenül stréber közéleti szereplő. Természetesen már messziről köszön: — Alászolgálja, miniszter urak, jó reggelt kívánok. Mihályfi kényszeredetten felel: — Jónapot,, uram — majd utánafordulva még hozzáteszi: — Buck! Alig tesznek néhány lépést, amikor a miniszterelnök megkérdi: — Mondd, Ernőként, mi volt ez. Jókívánság — vagy indítvány...? Brandy kapitány szilveszteri naplójából: — Az új esztendő olyan­, mint az új kormány. Nagy reménységgel várjuk és örvendezve bú­csúzunk tőle. AZ ÚJ SZÁLLÁS

Next