Szabad Szó, 1946. július (3. évfolyam, 147-171. szám)
1946-07-03 / 147. szám
! Leszámrtották a keniációrát MAROSVÁSARHELI V „ y^Al4!, tn , SZERDA BBfajjiiiiMMMMMi^MwiMmM»—N*,Al^ ^vACS^JJYORGY Hl. évfolyam, 147 szám. Ara 200 e. Megegyezésre van kilátás Trieszt kérdésében Kurkó Gyárfást hatalmas lelkesedéssel ismét a Magyar Népi Szövetség elnökévé választották Csirájában elfojtották egy reakciós csoport rendzavarási kísérletét a vasárnapi székelyudvarhelyi népgyűlésen . Könyörtelen leszámolás a magyarság soraiban hajtogató reakcióval A nemzetiségi törvénytervezet alapelvei az udvarhelyi határozatban Székelyudvarhely, július 1. A Magyar Népi Szövetség székelyudvahelyi országos nagygyűlése szombaton folytatta a dr. Demeter János egyetemi tanár által előterjesztett új nemzetiségi törvénytervezet vitáját. Az ország minden részéből a kongresszuson résztvevő kiküldöttek rámutattak arra,, hogy az új nemzetiségi törvénytervezetnek a kormányhoz való benyújtása halaszthatatlanul szükséges, mert csakis egy átfogó és a romániai magyarság egyenjogúságát részletesen körvonalazó új törvény tudja elejét venni a sérelmeknek és járulhat hozzá a Rendkívüli hatást váltott ki a kongresszuson, hogy sorba szólaltak fel a romániai magyar intézmények, gazdasági szervezetek vezetőségének kiküldöttei és tettek fogadalmat amellett, hogy tűrhetetlenül támogatják a Magyar Népi Szövetséget, Dr. Csögör Lajos egyetemi rektor a magyar egyetem, dr. Szeghő Dénes az EMGE, György Endre a Szövetség Hitelszövetkezetek Központja, Varga György igazgató a Hangya szövetkezetek, Nagy István a Romániai Magyar Írók Szövetsége nevében üdvözölte a kongreszszust és ígérte meg legteljesebb támogatását. Ezután újra következtek a kiküldöttek felszólalásai. A mindvégig lelkes hangulatú közgyűlést a reakció egyik kiküldöttje dr. Mikó Gábor kolozsvári lelkész igyekezett felszólalásával megzavarni. Felszólalását azzal kezdte, hogy a romániai magyarság sorsáról lévén szó, elsősorban az egy tömbben élő székelység szempontjait kell előtérbe helyezni. Ezt a véleményét a szórványvidéki magyarság kiküldöttei nagy felháborodással utasították vissza, hangoztatván, hogy a romániai magyarságot nem lehet részekre bontani, mert ez csak a reakció érdekét szolgálná és ha a magyarság ki akarja vívni egyenjogúságát, egy táborba kell tömörülnie. Dr. Mikó ezután lelkészhez koránt sem ülő módon, minden józan gondolkozású ember által elítélt és fajelméletre emlékeztető szavakat mondott. Kétségbevonta, hogy sem m*gym& a«*, kölcsönösen izgatott szenvedélyek megnyugtatásához. Éppen ezekre az új nemzetiségi törvényt sürgető felszólalásokra való tekintettel váltott ki a kongresszus résztvevőiben nagy meglepetést Nagy Géza kolozsvári tankerületi felügyelő felszólalása, amelyben kérte, hogy a Magyar Népi Szövetség országos vezetősége várjon még egy ideig a nemzetiségi törvénytervezet benyújtásával és sokkal alaposabban bővítse ki a törvényt. A kiküldöttek nagy száma visszautasította és indokolatlan halogatásnak minősítette a felszólaló véleményét, neve idegen hangzású, jó magyarok lehetnek-e. Ugyanakkor pedig kétségbe vonta, hogy a kongresszus illetékes lenne dönteni a romániai magyarság ügyeiben. A megjelentek a leghatározottabban visszautasították a felszólalást és a felháborodott tömeg követelte Kurkó Gyárfás elnöktől, hogy a lelkésztől vonja meg a szót. Ezmeg is történt és utána egymásután szólaltak fel az erdélyi magyarság legöntudatosabb vezetői, földi délutáni órákban került sor ezután az új százas intézőbizottság és a 21 tagból álló végrehajtóbizottság megválasztására. A megjelent hatalmas tömeg óriási lelkesedéssel fejezte ki ragaszkodását Kurkó Gyárfás iránt és fergetegesen éltette a romániai magyarság harcos és bátor vezetőjét. Ezután egyhangú lelkesedéssel választotta meg a kongresszus az országos végrehajtóbizottság következő 21 tagját: Kurkó Gyárfás elnök, alelnökök: Köteles István földműves, Antal Dániel gazdasági szakértő, Kacsó Sándor író. Végrehajtóbizottsági tagok: Mezei Lajos munkás, Balogh Edgár író, főszerkesztő, Szász Ferenc földműves, Huszár Sándor földműves, Mátyás József földműves, Szűcs Margit tanítónő, Dőry Erzsébet, tisztviművesek, ipán munkások, értelmiségiek, köztük számos lelkész, akik rámutattak arra, hogy a kongresszus aromániai magyarság igazi parlamentjének tekinthető, mert csak most nyílik rá alkalom, hogy e, politikai életből kizárt néptömegek valóban hallathassák szavukat, kifejezésre juttathassák akaratukat és megingathatatlei követelhessék jogaikat. Fergeteges tapsot váltott ki, amikor Szőcs Endre református lelkész emelkedett szólásra és azzal kezdte beszédét, hogy üzenetet hoz a kongresszusnak Páter Gánosi Gyulától, akit mint ismeretes, egyházi felettes hatóságai, mert nyíltan és becsületesen állott a magyar nép harca mellé, szobafogságra ítéltek. Több felszólalás után dr. Demeter János szólalt fel és ígéretet tett arra, hogy a MNSZ országos jogügyi bizottsága az elhangzott kívánalmaknak megfelelően kiegészíti a nemzetiségi törvénytervezetet, mielőtt azt benyújtaná a kormányhoz, de az előterjesztést semmiesetre sem halogatja. Felőnő, Gábor Lászlóné háztartásbeli, Fodor István munkás, dr. Csákány Béla ügyvéd, dr. Takács Lajos közjegyző, Bányai László tanár, Czikó Nándor iparos, Gaál Gábor, író, Kiss Gergely iparos, Lőrincz László egyetemi hallgató és Mag András ifjúmunkás. A százas intézőbizottságba a marostorda megyei magyarság részéről a következők kerültek be: Vajda András földműves, Elekes Lajos iparos, Gyárfás Lajos paptanár, Kovács Gyuláné tanárnő, Veress Károly munkás, dr. Huszár Kálmán, a Kaláka jogtanácsosa, ifj. Horváth Ferenc ifjúmunkás, Berekméri Anna Mária földműves leány. Vasárnapra még az eddigieknél is fokozottabb ünnepi színt öltött a székelység anyavárosa. A falvak felől már a kora reggeli órákban vörös, román és magyar nemzeti színű zászlók alatt hatalmas tömegek érkeztek, hogy részt vegyenek a spor pályára meghirdetett népgyűlésen. Festői népviseletbe öltözött földművesek, komoly arckifejezésű bányászok, lelkes ifjak és öregek, asszonyok és férfiak színpompás csoportjai lepték el már 10 óra tájban a sportpályát és a nagy meleg ellenére fegyelmezetlen sorakoztak fel a kicsiny tribün előtt felállított szónoki emelvénnyel szemben. A felvonulást a reakciósok által felbujtatott és félrevezetett embereknek egy kis csoportja azáltal igyekezett megzavarni, hogy szűzmáriás zászlók alá rejtőzködve, a demokráciát becsmérlő jelszavakat kiáltozott. A hatalmas és öntudatos tömeg jelenléte azonban viszszavonulásra kényszentette a félrevezetett emberek kis csoportját. Ez utóbbi csoport később beértkezett a sportpályára és ott ismét provokációs kísérletet tett, de gyenge és vérszegény közbekiáltás A miniszter hangoztatta, hogy különös örömmel vesz részt a romániai magyar nép e második szabad kongresszusán, amely hivatva van arra, hogy kifejezésre juttassa az országban lévő magyarok állampolgársági és nemzeti kívánságait, követeléseit. — Senki sem felejtheti el közülünk — mondotta —, hogy a román és magyar nép testvéri barátsága és szabadsága megteremtésének lehetőségét a felszabadító Vörös Hadseregnek és a vele vállvetve küzdő román hadseregnek köszönhető. Tolmácsolta az elfoglaltsága miatt meg nem jelenhető Groza Péter szívélyes üdvözletét. A miniszterelnök biztosítja a romániai magyarságot változatlan barátságáról és megértéséről. A maga és a vezetése alatt álló nemzetiségi minisztérium nevében szintén melegen üdvözölte a kongresszust és sajnálatát fejezte ki, hogy szavait, nem mondhatja el magyarul mert nem ismeri a magyar nyelvet Emelt hangon jelentette be: a Groza kormány nem mond le arról, hogy egyenjogúságot biztosítson az országban élő nemzetiségeknek és nincsen szándékában megváltoztatni a magyar nép iránti baráti politikáját. Ellenkezőleg, a fennforgó kedvezőtlen körülmények ellenére társaikat elnyomta a megjelent sokezer ember tomboló lelkesedése, a Magyar Népi Szövetség és annak országos vezetősége iránt. Az így megszégyenített reakciós elemek által félrevezetett emberek csoportja erre kivonult a sportpályáról, de annak hátsó kapujánál ’megállva verekedést provokál". " A demokrata tömegek fegyelmezetten eltávolították a pályáról a verekedőket és a mikrofonon keresztül Balogh Edgár bejelentette a kongresszus megkezdését. Hatalmas lelkesedést váltott ki a bejelentés, hogy a kormány nevében megjelent a kongresszuson Vladescu-Racoasa nemzetiségügyi miniszter és üdvözölni akarja a kongresszust, valamint a népgyűlést. A tömeg hosszasan és lelkesen éltette Groza Pétert és az időközben emelvényen megjelenő I Vladescu-Raconsat. megkettőzi erőfeszítéseit, hogy a romániai magyar nép a legteljesebb egyenjogúságnak örvendhessen. A román kormány ezen túlmenően még szorosabbra igyekszik fűzni baráti kapcsolatait minden szomszédjával és köztük Magyarországgal is. A román kormány és a mögötte álló demokratikus szervezeteik határozottan elkötelezték magukat arra az útra, amelyen járnak és a romániai magyar nép számíthat arra, hogy ez a kormány a legteljesebb boldogságot és zavartalan együttműködést biztosít részükről. Vannak még nehézségek, de semmi meg nem akadályozhatja a magyarokat és románokat, akik ezen a földön élnek abban, hogy szeressék egymást, megértsék egymást és ezen a földön egy valóban széles alapokon nyugvó hajladó demokráciát építsenek ki Ehhez az szükséges, hogy kölcsönösen távolítsuk el sorainkból a múlt gyászos örökségét és egymással testvériesen összefognál, bízván a világ jobb jövőjében, dolgozzunk is ezért a jobb jövőért. Beszédét ezzel a magyar nyelven elmondott mondattal zárta be ,filyen a román és magyarnép barátsága:“* A magyar intézmények és gazdasági szervezetek a MiWSZ meLet Kurkó Gyárfást óriási lelkesedéssel ismét elnöknek választják -«■»«^füt fiit E--rc .a rsc.,**sn■■. i' r Tv.-' ^t^tfx.-::: i £•: . . Vladescu Racoasa miniszter navozn a népgyűlést