Szabad Szó, 1946. július (3. évfolyam, 147-171. szám)

1946-07-03 / 147. szám

J Leszá Irtották a kenüácJÉrát Ara 2Ö0 e; MAROSVÁSÁBHELI V „ y^Äl4!, tn , SZERDA BBfajíiiiiMMMMMi^MwiMmM»—N*,Al^ ^vACS^JJYORGY Hl. évfolyam. 147 szám. Megegyezésre van kilátás Trieszt kérdésében-«■»«^íüt fiit E--rc .< rsc.,**sn■■>. i' r Tv.-' ^t^tfx.-:;: i £•: , . Kurkó Gyárfást hatalmas lelkesedéssel ismét a Magyar Népi Szövetség elnökévé választották Csirájában elfojtották egy reakciós csoport rendzavarási kísérletét a vasárnapi székelyadvarhelyi népgyülésen — Könyörtelen leszámolás a magyarság soraiban hajtogató reakcióval A nemzetiségi törvénytervezet alapelvei az udvarhelyi határozatban Székely udvar hely, július 1. A Magyar Népi Szövetség azékelyudvwhelyi országos nagy gyűlése szombaton folytatta a dr. Demeter János egyetemi tanár által előterjesztett új nemzeti­ségi törvénytervezet vitáját. Az ország minden részéből a kon­gresszuson résztvevő kiküldöttek rámutattak arra,, hogy az új nemzetiségi törvénytervezetnek a kormányhoz való benyújtása halaszthatatlanul szükséges, mert csakis egy átfogó és a ro­mániai magyarság egyenjogú­ságát részletesen körvonalazó új törvény tudja elejét venni a sé­relmeknek és járulhat hozzá a kölcsönösen izgatott szenvedé­lyek megnyugtatásához. Éppen ezekre az új nemzetiségi tör­vényt sürgető felszólalásokra való tekintettel váltott ki a kongresszus résztvevőiben nagy meglepetést Nagy Géza kolozs­vári tankerületi felügyelő fel­szólalása, amelyben kérte, hogy a Magyar Népi Szövetség orszá­gos vezetősége várjon még egy ideig a nemzetiségi törvényter­vezet benyújtásával és sokkal alaposabban bővítse ki a tör­vényt. A kiküldöttek nagy szá­ma visszautasította és indoko­latlan halogatásnak minősítette a felszólaló véleményét. A magyar intézmények és gazdasági szervezetek a MiWSZ meLe t Rendkivüli hatást váltott ki a kongresszuson, hogy sorba szó­laltak fel a ■ romániai magyar intézmények, gazdasági szerve­setek vezetőségének kiküldöttei és tettek fogadalmat amellett, hogy tűrhetetlenül támogatják a Magyar Népi Szövetséget, Dr. Csögör Lajos egyetemi rektor a magyar egyetem, dr. Szeghő Dénes az EMGE, György Endre a Szövetség Hitelszövet­kezetek Központja, Varga György igazgató a Hangya szö­vetkezetek, Nagy István a Ro­mániai Magyar írók Szövetsége nevében üdvözölte a kongresz- szust és ígérte meg legteljesebb támogatását. Ezután újra következtek a ki­küldöttek felszólalásai. A mind végig lelkes hangulatú közgyű­lést a reakció egyik kiküldöttje dr. Mikó Gábor kolozsvári lel­kész igyekezett felszólalásával megzavarni. Felszólalását azzal kezdte, hogy a romániai ma­gyarság sorsáról lévén szó, első sorban az egy tömbben élő szé- kelység szempontjait kell előtér­be helyezni. Ezt a véleményét a szórványvidéki magyarság ki­küldöttei nagy felháborodással utasították vissza, hangoztatván, hogy a romániai magyarságot nem lehet részekre bontani, mert ez csak a reakció érdekét szol­gálná és ha a magyarság ki akarja vívni egyenjogúságát, egy táborba kell tömörülnie. Dr. Mikó ezután lelkészhez koránt sem ülő módon, minden józan gondolkozása ember által elítélt ég fajelméletre emlékeztető sza­vakat mondott. Kétségbevonta, bogz sem m*gym& ä«*. neve idegen hangzású, jó magya­rok lehetnek-e. Ugyanakkor pe­dig kétségbevonta, hogy a kon­gresszus illetékes lenne dönteni a romániai magyarság ügyeiben. A megjelentek a leghatározot­tabban i isszautasították a fel­szólalást és a felháborodott tö­meg követelte Kurkó Gyárfás elnöktől, hogy a lelkésztől von­ja meg a szót. Ez 'meg tó tör­tént és utána egymásután szó­laltak fel az erdélyi magyarság legön tudatosabb vezetői, föld­művesek, ipán munkások, értel­miségiek, köztük számos lelkész, akik rámutattak arra, hogy a kongresszus a .romániai magyarság igazi parlament­jének tekinthető, mert csak most nyílik rá alkalom, hogy e, politikai életből ki­zárt néptömegek valóban hallathassák szavukat, kife jezésre juttathassák akaró tukat és me gin gathat at lei követelhessék jogaikat. Fergeteges tapsot váltott ki, amikor Szőcs Endre református lelkész emelkedett szólásra és azzal kezdte beszédét, hogy üze­netet hoz a kongresszusnak Pá­ter Gáöosi Gyulától, akit mint ismeretes, egyházi felettes ható­ságai, mert nyíltan és becsülete­sen állott a magyar nép harca mellé, szobafogságra ítéltek. Több feis-ólalás után dr. Demeter János szólalt fel és ígéretet tett arra, hogy a MNSZ országos jogügyi bizottsága az elhangzott kivánalmaknak meg­felelően. kiegészíti a nemzetiségi törvénytervezetet, mielőtt azt benyújtaná a kormányhoz, de az előterjesztést semmiesetre • sem halogatja. Kurkó Gyárfást óriási lelkesedéssel ismét elnöknek választ/ák A délutáni órákban került sor ezután az új százas intézőbizott­ság és a 21 tagból álló végre­hajtóbizottság megválasztására. A megjelent hatalmas tömeg óriási lelkesedéssel fejezte ki ragaszkodását ' Kurkó Gyárfás iránt és fergetege­sen éltette a romániai ma­gyarság harcos ' és bátor vezetőjét. Ezután egyhangú lelkesedéssel választotta meg a kongresszus az országos végrehajtóbizottság következő 21 tagját: Kurkó Gyárfás elnök, alelnökök: Köte­les István földműves, Antal Dá­niel gazdasági szakértő, Kacsó Sándor író. Végrehajtóbizottsági tagok: Mezei Lajos munkás, Balogh Edgár író, főszerkesztő,. Szász Ferenc földműves, Huszár Sándor földműves, Mátyás Jó­zsef földműves, Szűcs Margit tanítónő, Dőry Erzsébet, tisztvi­selőnő, Gábor Lászlóné háztar­tásbeli, Fodor István munkás, dr. Csákány Béla ügyvéd, dr. Takács Lajos közjegyző, Bá- nyai László tanár, Czikó Nándor iparos, Gaál Gábor, író, Kiss Gergely iparos, Lörincz László egyetemi hallgató és Mag An­drás ifjúmunkás. A százas intézőbizottságba a marostordamegyei magyarság részéről a következők kerültek be: Vajda András földműves, Elekes Lajos iparos, Gyárfás Lajos paptanár, Kovács Gyuláné tanárnő, Veress Károly mun­kás, dr. Huszár Kálmán, a Ka­láka jogtanácsosa, ifj. Horváth Ferenc ifjúmunkás, Berekméri Anna Mária földműves leány. Vasárnapra még az eddigieknél is fokozottabb ünnepi színt öltött a székelysóg anyavárosa. A falvak felől már a kora reggeli órákban vörös, román és magyar nemzeti színű zászlók alatt hatalmas tö­megek érkeztek, hogy résztvegye­uek a spoi paiyara meghirdetett népgyűlésen. Festői népviseletbe öltözött földművesek, komoly arc- kifejezésü bányászok, lelkes ifjak és öregek, asszonyok és férfiak színpompás csoportjai lepték el már 10 óra tájban a sportpályát és a nagy meleg ellenére fegyel­mezetlen sói akoztak fel a kicsiny tribün előtt felállított szónoki emelvénnyel szemben. A felvonu­lást a reakciósok által felbujtatot: és félrevezetett embereknek egy kis csoportja azáltal igyekezett megzavarni, hogy szüzmáriás zászlók alá rejtőzködve, a demo­kráciát becsmérlő jelszavakat kiáltozott. A hatalmas és öntuda­tos tömeg jelenléte azonban visz- szavonulásra kényszentette a fél­revezetett emberek kis csoportját. Ez utóbbi csoport később beér- j kezet: a sportpályára és ott ismét j piovokációs kísérletet tett. de j gyenge és vérszegény közbekiáltá I , saikat elnyomta a megjelent sok- ezer ember tomboló lelkesedése, a Magyar Népi Szövetség és annak országos vezetősége iránt. Az így megszégyenített reakciós elemek által félrevezetett emberek cso­portja erre kivonult a sportpálya |ról, de annak hátsó kapujánál ’megállva verekedést provokál'. ' A demokrata tömegek fegyelme­zetten eltávolították a pályáról a verekedőket és a mikrofonon ke­resztül Balogh Edgár bejelentetne a kongresszus megkezdését. Hatalmas lelkesedést váltott ki a bejelentés, hogy a kormány ne­vében megjelent a kongresszuson Vladescu-Racoasa nemzetiségügyi miniszter és üdvözölni akarja a kongresszust, valamint a népgyú lést. A tömeg hosszasan és lelke- \ sen éltette Groza Pétert és az ! időközben ernelvényen megjelenő I Vladescu-Racoasat. Vladescu Racoasa miniszter uavozn a népgyülést A miniszter hangoztatta, hogy különös örömmel vesz részt a ro­mániai magyar nép e második sza­bad kongresszusán, amely hi­vatva van arra, nogy kifejezésre juttassa az országban lévő ma­gyarok állampolgársági és nem­zeti kívánságait, követeléseit. — Senki sem felejtheti el kö­zülünk — mondotta —, hogy a román és magyar nép testvéri ba­rátsága és szabadsága megteremté­sének lehetőségét a felszabadító Vörös Hadseregnek és a vele váll­vetve küzdő román hadseregnek köszönhető. Tolmácsolta az elfoglaltsága miatt meg nem jelenhető Groza Péter szívélyes üdvözletét. A mi­niszterelnök biztosítja a romániai magyarságot változatlan barátsá­gáról és megértéséről, A maga és a vezetése alatt álló nemzetiségi minisztérium nevében szintén me­legen üdvözölte a kongresszust és sajnálatát fejezte ki, hogy szavait, nem mondhatja el magyarul mert nem ismeri a magyar nyelvet Emelt hangon jelentette be: a Groza kormány nem mond le ar­ról, hogy egyenjogúságot biztosít­son az országban élő nemzetisé­geknek és nincsen szándékában megváltoztatni a magyar nép iránti baráti politikáját, Ellenke/őleg, a fennforgó kedve­zőtlen körülmények ellenére tó megkettőzi erőfeszítéseit, hogy a romániai magyar nép a legtelje­sebb egyenjogúságnak örvendhes­sen. A román kormány ezen túl­menően még szorosabbra igyek­szik . fűzni baráti kapcsolatait minden szomszédjával és köztük Magyarországgal is, — A román kormány és a mögötte álló demokratikus szer­vezeteik határozottan elkötelez­ték magukat árra az útra, ame­lyen járnak és a romániai ma­gyar nép számíthat arra, hogy ez a kormány a legteljesebb boldogságot és zavartalan együttmftködést biztosít részük­ről. Vannak még nehézségek, de semmi meg nem akadályozhatja a magyarokat és románokat, akik ezen a földön élnek abban, hogy szeressék egymást, meg­értsék egymást és ezen a földön egy valóban széles alapokon nyugvó hail adó demokráciát építsenek ki Ehhez az szüksé­ge«, hogy kölcsönösen távolit- suk eil sorainkból a múlt gyá­szos örökségét és egymással testvériesen összefognál, bízván a világ jobb jövőjében, dolgoz­zunk is ezért a jobb jövőért. Be­szédét ezzel a magyar nyelven elmondott mondattal zárta be: ,fiijen a román és magyar •nép barátsága,“*

Next

/
Thumbnails
Contents