Szabad Szó, 1946. július (3. évfolyam, 147-171. szám)

1946-07-03 / 147. szám

! Leszá­mrtották a keniációrát MAROSVÁSARHELI V „ y^Al4!, tn , SZERDA BBfajjiiiiMMMMMi^MwiMmM»—N*,Al^ ^vACS^JJYORGY Hl. évfolyam, 147 szám. Ara 200 e. Megegyezésre van kilátás Trieszt kérdésében Kurkó Gyárfást hatalmas lelkesedéssel ismét a Magyar Népi Szövetség elnökévé választották Csirájában elfojtották egy reakciós csoport rendzavarási kísérletét a vasárnapi székelyudvarhelyi népgyűlésen . Könyörtelen leszámolás a magyarság soraiban hajtogató reakcióval A nemzetiségi törvénytervezet alapelvei az udvarhelyi határozatban Székely­udvar­hely, július 1. A Magyar Népi Szövetség székelyudvahelyi országos nagy­gyűlése szombaton folytatta a dr. Demeter János egyetemi tanár által előterjesztett új nemzeti­ségi törvénytervezet vitáját. Az ország minden részéből a kon­gresszuson résztvevő kiküldöttek rámutattak arra,, hogy az új nemzetiségi törvénytervezetnek a kormányhoz való benyújtása halaszthatatlanul szükséges, mert csakis egy átfogó és a ro­mániai magyarság egyenjogú­ságát részletesen körvonalazó új törvény tudja elejét venni a sé­relmeknek és járulhat hozzá a Rendkívüli hatást váltott ki a kongresszuson, hogy sorba szó­laltak fel a­­ romániai magyar intézmények, gazdasági szerve­zetek vezetőségének kiküldöttei és tettek fogadalmat amellett, hogy tűrhetetlenül támogatják a Magyar Népi Szövetséget, Dr. Csögör Lajos egyetemi rektor a magyar egyetem, dr. Szeghő Dénes az EMGE, György Endre a Szövetség Hitelszövet­kezetek Központja, Varga György igazgató a Hangya szö­vetkezetek, Nagy István a Ro­mániai Magyar Írók Szövetsége nevében üdvözölte a kongresz­­szust és ígérte meg legteljesebb támogatását. Ezután újra következtek a ki­küldöttek felszólalásai. A mind­végig lelkes hangulatú közgyű­lést a reakció egyik kiküldöttje dr. Mikó Gábor kolozsvári lel­kész igyekezett felszólalásával megzavarni. Felszólalását azzal kezdte, hogy a romániai ma­gyarság sorsáról lévén szó, első­sorban az egy tömbben élő szé­­kelység szempontjait kell előtér­be helyezni. Ezt a véleményét a szórványvidéki magyarság ki­küldöttei nagy felháborodással utasították vissza, hangoztatván, hogy a romániai magyarságot nem lehet részekre bontani, mert ez csak a reakció érdekét szol­gálná és ha a magyarság ki akarja vívni egyenjogúságát, egy táborba kell tömörülnie. Dr. Mikó ezután lelkészhez koránt sem ülő módon, minden józan gondolkozású ember által elítélt és fajelméletre emlékeztető sza­vakat mondott. Kétségbevonta, hogy sem m*gym& a«*, kölcsönösen izgatott szenvedé­lyek megnyugtatásához. Éppen ezekre az új nemzetiségi tör­vényt sürgető felszólalásokra való tekintettel váltott ki a kongresszus résztvevőiben nagy meglepetést Nagy Géza kolozs­vári tankerületi felügyelő fel­szólalása, amelyben kérte, hogy a Magyar Népi Szövetség orszá­gos vezetősége várjon még egy ideig a nemzetiségi törvényter­vezet benyújtásával és sokkal alaposabban bővítse ki a tör­vényt. A kiküldöttek nagy szá­ma visszautasította és indoko­latlan halogatásnak minősítette a felszólaló véleményét, neve idegen hangzású, jó magya­rok lehetnek-e. Ugyanakkor pe­dig kétségbe vonta, hogy a kon­gresszus illetékes lenne dönteni a romániai magyarság ügyeiben. A megjelentek a leghatározot­tabban v­isszautasították a fel­szólalást és a felháborodott tö­meg követelte Kurkó Gyárfás elnöktől, hogy a lelkésztől von­ja meg a szót. Ez­­meg is tör­tént és utána egymásután szó­laltak fel az erdélyi magyarság legön­tudatosabb vezetői, föld­i délutáni órákban került sor ezután az új százas intézőbizott­ság és a 21 tagból álló végre­hajtóbizottság megválasztására. A megjelent hatalmas tömeg óriási lelkesedéssel fejezte ki ragaszkodását­­ Kurkó Gyárfás iránt és fergetege­sen éltette a romániai ma­gyarság harcos­­ és bátor vezetőjét. Ezután egyhangú lelkesedéssel választotta meg a kongresszus az országos végrehajtóbizottság következő 21 tagját: Kurkó Gyárfás elnök, alelnökök: Köte­les István földműves, Antal Dá­niel gazdasági szakértő, Kacsó Sándor író. Végrehajtóbizottsági tagok: Mezei Lajos munkás, Balogh Edgár író, főszerkesztő,­ Szász Ferenc földműves, Huszár Sándor földműves, Mátyás Jó­zsef földműves, Szűcs Margit tanítónő, Dőry Erzsébet, tisztvi­művesek, ipán munkások, értel­miségiek, köztük számos lelkész, akik rámutattak arra, hogy a kongresszus a­­romániai magyarság igazi parlament­jének tekinthető, mert csak most nyílik rá alkalom, hogy e, politikai életből ki­zárt néptömegek valóban hallathassák szavukat, kife­jezésre juttathassák akara­tukat és me­gin­gathat­at­lei követelhessék jogaikat. Fergeteges tapsot váltott ki, amikor Szőcs Endre református lelkész emelkedett szólásra és azzal kezdte beszédét, hogy üze­netet hoz a kongresszusnak Pá­ter Gánosi Gyulától, akit mint ismeretes, egyházi felettes ható­ságai, mert nyíltan és becsülete­sen állott a magyar nép harca mellé, szobafogságra ítéltek. Több felszólalás után dr. Demeter János szólalt fel és ígéretet tett arra, hogy a MNSZ országos jogügyi bizottsága az elhangzott kívánalmaknak meg­felelően­ kiegészíti a nemzetiségi törvénytervezetet, mielőtt azt benyújtaná a kormányhoz, de az előterjesztést semmiesetre­­ sem halogatja. Felőnő, Gábor Lászlóné háztar­tásbeli, Fodor István munkás, dr. Csákány Béla ügyvéd, dr. Takács Lajos közjegyző, Bá­­nyai László tanár, Czikó Nándor iparos, Gaál Gábor, író, Kiss Gergely iparos, Lőrincz László egyetemi hallgató és Mag An­drás ifjúmunkás. A százas intézőbizottságba a marostorda megyei magyarság részéről a következők kerültek be: Vajda András földműves, Elekes Lajos iparos, Gyárfás Lajos paptanár, Kovács Gyuláné tanárnő, Veress Károly mun­kás, dr. Huszár Kálmán, a Ka­láka jogtanácsosa, ifj. Horváth Ferenc ifjúmunkás, Berekméri Anna Mária földműves leány. Vasárnapra még az eddigieknél is fokozottabb ünnepi színt öltött a székelység anyavárosa. A falvak felől már a kora reggeli órákban vörös, román és magyar nemzeti színű zászlók alatt hatalmas tö­megek érkeztek, hogy részt vegye­nek a spor pályára meghirdetett népgyűlésen. Festői népviseletbe öltözött földművesek, komoly arc­­kifejezésű bányászok, lelkes ifjak és öregek, asszonyok és férfiak színpompás csoportjai lepték el már 10 óra tájban a sportpályát és a nagy meleg ellenére fegyel­mezetlen sor­akoztak fel a kicsiny tribün előtt felállított szónoki emelvénnyel szemben. A felvonu­lást a reakciósok által felbujtatott és félrevezetett embereknek egy kis csoportja azáltal igyekezett megzavarni, hogy szűzmáriás zászlók alá rejtőzködve, a demo­kráciát becsmérlő jelszavakat kiáltozott. A hatalmas és öntuda­tos tömeg jelenléte azonban visz­­szavonulásra kényszentette a fél­revezetett emberek kis csoportját. Ez utóbbi csoport később beér­­t­kezett a sportpályára és ott ismét­­ provokációs kísérletet tett, de­­ gyenge és vérszegény közbekiáltá­s A miniszter hangoztatta, hogy különös örömmel vesz részt a ro­mániai magyar nép e második sza­bad kongresszusán, amely hi­vatva van arra, hogy kifejezésre juttassa az országban lévő ma­gyarok állampolgársági és nem­zeti kívánságait, követeléseit. — Senki sem felejtheti el kö­zülünk — mondotta —, hogy a román és magyar nép testvéri ba­rátsága és szabadsága megteremté­sének lehetőségét a felszabadító Vörös Hadseregnek és a vele váll­vetve küzdő román hadseregnek köszönhető. Tolmácsolta az elfoglaltsága miatt meg nem jelenhető Groza Péter szívélyes üdvözletét. A mi­niszterelnök biztosítja a romániai magyarságot változatlan barátsá­gáról és megértéséről. A maga és a vezetése alatt álló nemzetiségi minisztérium nevében szintén me­legen üdvözölte a kongresszust és sajnálatát fejezte ki, hogy szavait, nem mondhatja el magyarul mert nem ismeri a magyar nyelvet Emelt hangon jelentette be: a Groza kormány nem mond le ar­ról, hogy egyenjogúságot biztosít­son az országban élő nemzetisé­geknek és nincsen szándékában megváltoztatni a magyar nép iránti baráti politikáját. Ellenkezőleg, a fennforgó kedve­zőtlen körülmények ellenére tá­r­saikat elnyomta a megjelent sok­­ezer ember tomboló lelkesedése, a Magyar Népi Szövetség és annak országos vezetősége iránt. Az így megszégyenített reakciós elemek által félrevezetett emberek cso­portja erre kivonult a sportpályá­­ról, de annak hátsó kapujánál ’megállva verekedést provokál". " A demokrata tömegek fegyelme­zetten eltávolították a pályáról a verekedőket és a mikrofonon ke­resztül Balogh Edgár bejelentette a kongresszus megkezdését. Hatalmas lelkesedést váltott ki a bejelentés, hogy a kormány ne­vében megjelent a kongresszuson Vladescu-Racoasa nemzetiségügyi miniszter és üdvözölni akarja a kongresszust, valamint a népgyű­lést. A tömeg hosszasan és lelke­­­­sen éltette Groza Pétert és az­­ időközben em­elvényen megjelenő I Vladescu-Raconsat. megkettőzi erőfeszítéseit, hogy a romániai magyar nép a legtelje­sebb egyenjogúságnak örvendhes­sen. A román kormány ezen túl­menően még szorosabbra igyek­szik­­ fűzni baráti kapcsolatait minden szomszédjával és köztük Magyarországgal is.­­ A román kormány és a mögötte álló demokratikus szer­vezeteik határozottan elkötelez­ték magukat arra az útra, ame­lyen járnak és a romániai ma­gyar nép számíthat arra, hogy ez a kormány a legteljesebb boldogságot és zavartalan együttmű­ködést biztosít részük­ről. Vannak még nehézségek, de semmi meg nem akadályozhatja a magyarokat és románokat, akik ezen a földön élnek abban, hogy szeressék egymást, meg­értsék egymást és ezen a földön egy valóban széles alapokon nyugvó hajl­adó demokráciát építsenek ki Ehhez az szüksé­ges, hogy kölcsönösen távolít­­suk e­l sorainkból a múlt gyá­szos örökségét és egymással testvériesen összefognál, bízván a világ jobb jövőjében, dolgoz­zunk is ezért a jobb jövőért. Be­szédét ezzel a magyar nyelven elmondott mondattal zárta be­ ,filyen a román és magyar­­nép barátsága:“* A magyar intézmények és gazdasági szervezetek a MiWSZ meLe­t Kurkó Gyárfást óriási lelkesedéssel ismét elnöknek választják -«■»«^füt fiit E--rc .a rsc.,**sn■■­. i' r Tv.-' ^t^tfx.-::: i £•: . . Vladescu Racoasa miniszter navozn a népgyűlést

Next