Szabad Szó, 1946. július (3. évfolyam, 147-171. szám)
1946-07-03 / 147. szám
SZABAD SZÓ naonmKfiKh»i ■ im»wiuhmnnw—ip^a——p^a—aw Teljes jogegyenlőséget vívunk ki . A nép széles rétegei, minden reakciós támadással szemben meg fogják védeni jogaikat és a demokráciát. A magyar nép igazi fiait, képviselőit pedig nem lehet többé eltávolítani a néptől. Vállaljuk az áldozatot és azt, hogy ezen a földön, amelyen évezred óta élünk, teljes jogegyenlőséget vívjunk ki. Amikor a román reakció gyilkos barátai a Vörös Hadsereg felszabadító hadjárata után elárasztották Észak-Erdélyt és itt a magyar nép ellen borzalmas terrorcselekményeket hajtottak végre, mi tettük meg a lépéseket, hogy a Szovjet Unió segítségével kiseperjük őket innen. — A román reakció ugyanolyan szólamokat hangoztat, mint a magyar, hogy ebben az országban a két népnek nem lehet békésen együttélni. Mi megmutatjuk, hogy megvan a békés együttélés lehetősége. A REAKCIÓSOK ÚJABB RENDZAVARÓ KÍSÉRLETE Beszédének ennél a részénél a főbejáratnál vörös zászlókkal feltűnt egy csoport. A sporttérről, a népgyűlés kezdetekor eltávolított reálidős elemek az egyik, időközben érkező falusi küldöttséghez csatlakoztak és így leplezve magukat, tettek kísérletet arra, hogy megzavarják a hatalmas népgyűlést. Kísérletük ne sikerült, amennyiben a demokrata magyarok óriási többsége visszautasította provokációjukat és méltó választ adott nekik, amikor kivetette őket a sporttérről. A felbújtatott és részeg provokátorok által elbolondított emberek kődobálással próbáltak megtámadni néhány rendőrt, de a sportpálya körül szolgálatot teljesítő rendőrök néhány riasztó lövésére hanyat-homlok menekültek el és többet nem tettek kísérletet a népgyűlés megzavarására. Az összetűzésnek néhány könnyebb természetű sérültje volt.) A rendzavarási kísérlet után Kurkó Gyárfás, aki az egész idő alatt nyugodtan, népünket oly annyira jellemző higgadtsággal, az MNSZ igaz ügyének tudatában állott az emelvényen és hozzá hasonlóan ugyanez a nyugalom áradt el a megjelent hatalmas néptömegen, továbbfolytatta beszédét. Rámutatott arra, hogy most már láthatja a magyar nép, mit művel néhány ilyen veszedelmes provokátor, akik mögött udvarhelyi imrédista fasiszták állanak. Testvérharcot is képesek provokálni, csakhogy visszaszerezzék előjogaikat. Tudjuk, kik ezek, de tudjuk azt is, hogy elintézi őket maga a nép. Azt akarják ők, hogy újra háborúba sodorják népünket és meg akartak volna bennünket akadályozni abban, hogy fegyelmezetten felvonulva, a nép maga silcraszálljon jogaiért és a kormány felé hangunkat hallassuk, rámutathassunk arra, hogy bajok vannak a földreform körül, követeléseink A ^HVPtpir! ! 111|l| cipőkrém) vaV parkettpaszta! Kapható mindenhol HTimel I __Utffl f - . Jt* Sr- äftBSi&SfeiSW ‘ „Éljen Karkó a nép fia!* A kormány iránti bizalom tomboló lelkesedése még tartott* Tanakor Balogh Edgár a mikrofonba bejelentette, hogy Kúria- Gyárfás kíván Szólana a tömeghez. „Éljen Karkó, a nép fiai** —- ettől a kiáltástól hangzott percekig a Küküllő-part környéke. Nem akart csillapodni a lel- ikesedés, hanem még fokozódott, amikor az országos elnök markáns, komoly arcú allakja az I emelvényen testvérei felé maga- sodott. Nép és vezetőjének tő- I kéletes együttérzése és egybe I forrása volt ez a néhány pika- I nat. Azt fejezte ki, hogy a ro- mániai magyarság hatalmas dol- gozó tömegei bizalommal és hit- I tel tekintenek azokra a dolgo- szókra, akik soraiból kiválva, I eredményes és tántoríthatatlan I harcot folytatnak ennek a sokat I szenvedett népnek a boldogabb I jövőjéért. Kurkó így kezdte be 11 szédét: I — Magyar testvérek! A Szent Mária dobogóvall és a magyar 11 nép szent zászlójával a kezük I - ben fasiszta provokátorok jöttek I • ide és nem átalották, hogy a I szeretet szimbólumát és a ma- I gyár nemzet szent zászlóját, I amelyet olyan sokszor tiportak I sárba, miikor a magyar nép jo- I gaiért felkelt, itt ezen a nép- 1 gyűlésen szégyenfolttal beszeny- 1 nyezzék. Ezek vegyék tudomásul, s hogy a mai naptól kezdve eg r nemzetáruló bitangok iránt, akik az egész magyar népet és Margyarországot is a szerencsétlen- 1ségbe tiporták, nem leszünk ki- mélettel. Kérem a kongresszus résztvevőit és különösen a meg- 1« Ciró lejtpapir! Ciró parkeltpaszta! Ciró cipőkrém! Kapható mindenhol a I jelent udvarhelyszélkietvet, tarcat, szítsák ki soraikból azokat, akik - lesetleg akár az egyházakban is !s beszennyezik annak dicsőségét - jós igazi küldetését. A magyaros egyházak és magyar intézmények nem lehetnek monopóliu■ imái csak magának a magyarnépnek. A demokrácia ellen, tehát a nép ellen újesító fajankók vegyék tudoméul, hogy bárkiklegyenek is, kifüstöljük őket sorravitóbe. Ezek nem számolnakazzal, hogy a Romániában élő 2millió magyarságból csak 600ezer él itt a Székelyföldön egységes tömbben, viszont közel másfélmillió szórványvidékeken. (Nem számolnak azzal ezek a fasiszta magyarok, hogy az ország más vidékein milyen kemény harcot kell folytatniok demokrata testvéreinknek a román fasiszta elemekkel. Amikor mia legelkeseredettebb harcot folytatjuk a ránktörő román reakció ellen, ne felejtse el senki, hogy nincs és nem lehet kímélet a magyar fasiszták számárasem. (Ügy van! Le velük!) NINCS KÍMÉLET . A REAKCIÓVAL SZEMBEN ! — Kik vettek részt ezen a kongresszuson? — folytatta Kurkó Gyárfás. — Itt voltak Erdély magyar munkásai, földműveseinek kiküldöttei, ügyvédek, tanárok, lelkészek, egyetemünk, gazdasági szervezeteink képviselői. Ennek ellenére a provokátorok szószólója (itt dr. Mikó Gáborra utalt) nem átallotta kétségbevonni az országos magyar Kongresszusnak Rató jogát, hogy a magyar nép nevében jogokat felveteljes. "A továbbiakba Karkó Gyárfás hangoztatta, hogy a MNSZ mindent megtett, hogy jobb belátásra bírja a magyarság soraiban megbúvó reakciósokat. A demokrácia kinyújtott kezét azonban nem fogadták el, a türelmi idő lejárt, a mai naptól kezdve a magyar nép nem lehet kímélettel irántuk. Utalt ara, hogy néhány magáról megfeledkezett provokátor a reggeli órákban a fasiszta hazaárulás miatt halálra ítélt és kivégzett Imrédy mellett igyekezett hangulatot teremteni, azt mondván, hogy amikor Székelyudvarhelyen járt, milyen szép beszédet mondott. — Hát mi olyan „szép“ beszédet tényleg nem mondunk, mint Imrédy, a hazaáruló, amit azonban mondunk, az a dolgozó magyar nép szava. Vegye tudomásul mindenki, de vegyék tudomásul különösen a reakciósok, hogy a dolgozó magyar nép, a földművesek, ipari munkások, a haladó szellemű értelmiségiek kezükbel vették sorsuk irányítását. Jóllehet, mi nem mondunk „szép“ és az igazságot elkendőző szavakat, de amit mondunk, • azért készek vagyunk meghalni ! is, mégpedig nem a vésztőke- ilyen, hanem a magyar nép jogaiért folytatott harcban. Az Isten is őrizzen meg, hogy olyan „szép“ beszédet tartsak, mint ő és hogy annak olyan következ- , ményei legyenek a magyar nép- re, mint amilyen következmé ,nyekkel cSk politizálnak a népi akarat ellenére ft varrnak g iBefjeö egyenjagnsfEfist - SDdeen és az fta aiimparátusban megbúvó fasisztáik háttérbe . igyekeznek szárítani népünkért. 5 gjnternálótáborba velük!" — - zúgta a nép parpekig. MIT KÖVETEL AZ MNSZ NAGYGYŰLÉSE Kurkó Gyárfás ezután a kongresszusi határozatokról beszélt. A kongresszus új nemzetiségi törvénytervezetet dolgozott ki. Követeljük a földreform felülvizsgálását és a magas sérelmek orvoslását. A 645-03 törvény megsemmisítését. A demokráciát védelmező demokratikus törvény azonnali kiadását. Az öszszes vasgárdista és nyilas fasiszták internálását. A fajgyűlöletet szítók és névelemzők azonnali bebörtönzését. Az összes fasiszta fészkek kifüstölését. Erdély népe nem engedheti, hogy akár az egyik, akár a másik oldalról provokálják. Csak egy útat választhatunk, amely mindkét népet összehozza: aki ezt nem fogadja el és azt hiszi, hogy a MNSZ más utat is választhat, az téved, mert minden más út katasztrófához vezetne. Jogaink védelmére, egyenjogúságunk biztosítására hívunk minden jószán- dékú magyart Mi a magunk régészéről megfogadjuk, olyan takarítást fogunk végrehajtani az erdélyi magyarság sorában, hogy többé nem lesz féreg közöttünk. És ezt a takarítást — innen üzenem — mi, magyar demokraták fogjuk végrehajtani. Arra kérem a román demokráciát, hogy ugyanezt a takarítást végezzék el ők is, a maguk soraiban. Zsidó testvéreinktől pedig azt kérem, hogy ne tévessszék össze a magyar népet a magyar nép árulóival. Szólott a választásokról és hangoztatta, hogy az urnák előtt meg kell mutatnia a nép- nek, mit akar, jogokat-e, vagy ’ a Maniu és Bratianu vezetése alatt álló reakciót, amely le- , vágta a magyar emberek fejét ■ („Kurkóért harcolunk, magyar listán szavazunk!,a közbekijortások.) Kacsó Sándor állott ezután az emelvényre és olvasta fel a kon-jgresszus határozatát. „ a faji, vallási vagy nemzetiségi alapon való kiváltságok létesítésének, úgyszintén a fajgyűlölet vagy megvetés hirdetésének megbüntetését; az anyanyelv szabad használatát, úgy magán, mint az egyesületi és egyházi életben, valamint a kereskedelmi könyvvezetésben; a földrajzi és utcanevek amar nyelven szokásos megjelölésének szabad használatát, mind a sajtótermékekben, mind pedig a postai és vasúti küldeményekben, legalább 15 százaléknyi magyarságot meghaladó megyékben, járásokban és községekben a magyar nyelvű állampolgároknak szabad nyelvhasználatát közhivatalokban és közintézményekben; a törvények, rendeletek, hirdetmények magyar nyelven való kötelező hirdetését; a magyarság községi, járási és megyei számarányának megfelelően magyar tisztviselők alkalmazását. MEGFELELŐ KÉPVISELET A KORMÁNYZATBAN A központi kormányzatban, beleértve a miniszteri székeket is, a magyarság megfelelő képviseletét; a katonaságnál magym kulturális ügyosztályt, a legalább 65 százaléknyi magyarságot kitevő megyékben, járásokban és községekben a közigazgatás magyar nyelvű ügyvitelét; a járásoknak és községeknek velük határos megyékhez, illetve járásokhoz való szabad csatlakozását saját határozatuk szerint; az egymással szomszédos magyar többségű megyék szabad szövetkezését az állami közigazgatásban, külön kerületi beosztással és magyar főtisztviselőkkel; Magyar Közművelődési Tanács létesítését, a Népi Szövetség keretén belül, amelynek véleményét az illetékes minisztériumok kötelesek minden magyar vonatkozású rendelet vagy intézkedés kiadása előtt meghallgatni; a magyar közművelődés, a magyar nyelvű állami és felekezeti közoktatás céljaira az állami és községi köztestületek és közalapítványok részéről számarányuknak megfelelő részesedést; szabad érintkezést a magyarországi közművelődési szervekkel; magyar nyelvű iskolákban, magyar tanerők alkalmazását; számarányunk szerinti részesedést minden iskolaépületből és felszerelésből;a nemzetnevelésügyi minisztériumban külön magyar ügyosztály létesítését, magyar államtitkárral az élén; a magyar tanügyi főigazgatóságok és tanfelügyelőségek törvényesítését és az állami költségvetésbe való beillesztését; a nemzetiségügyi minisztériumban Országos Nemzetiségi Tanács alakítását, legalább felerészben magyar tagokkal s a magyar lakta megyékben megyei nemzetiségi bizottságokat egy kötelezően magyar taggal, ezen felül arányszámunk szerinti magyar tagokkal; ezen nemzetiségi tanácsoknak a nemzetiségi sérelmek kivizsgálására és orvoslására illetékes hivatalos fórumokként való elismerését; a magyarul nem tudó, valamint a magyarellenes soviniszta Csak a teljes jogegyenlőség biztosíthatja a két nép testvériségét A Romániai Magyar Népi Szövetség második szabad országos nagygyűlése alkalmával Székelyudvarhelyen az egybegyűtt országos magyar kiküldöttek ünnepélyesen kijelentik, hogy tovább folytatják harcukat az együttélő román és magyar nép békéjéért és barátságáért. Meggyőződésünk azonban, hogy csakis a teljes jogegyenlőség megvalósítása biztosíthatja a két nép testvériségét, a demokratikus Románia felvirágozását és építő együttműködését a demokratikus Magyarországgal, közös dunavölgyi boldogulásunk érdekében. A két nép jogegyenlőségét és testvériségét, mint már a múltban, ma is mindkét oldalról a soviniszta uszítás és kizárólagosság, idegen, háborús célokat szolgáló ügynökei akadályozzák. Teljes bizalommal viseltetünk a békét védő demokratikus, nemzetközi erők iránt, élükön a Szovjet Unióval, amely a nemzetiségi kérdés megoldásának tündöklő példáját adta. A székelyudvarhelyi nagygyűlés az együttélő két nép közös felemelkedésének vágyától vezérelve, kemény harcot hirdet a soviniszta reakció megsemmisítésére. A magyarságnak fájó sebeket osztó román reakciósok támadásaira az ország demokratikus erőinek nemzetiségi különbség nélkül való szolidaritásával válaszolunk a demokrácia ellen izgató és népi egységünket szétbomlasztani akaró magyar reakciósok tevékenységére pedig a magyar nép öntudatos erejével vág vissza. Teljes bizalommal román demokrata szövetségeseink s élükön a román nép nagy fia és demokratikus élharcosa, Groza Péter miniszterelnök iránt s ugyanakkor teljes felelősséggel a bűnös háború következményeit és a soviniszta A nemzetiségi jogok szabályozását szolgáló törvénytervezetünk többek közt a következő pontokat foglalja magában: a magyar jellegű egyesületeknek és intézményeknek a magyarság országos és helyi számaránya szerint való részesedését minden állami és községi kedvezményben és támogatásban, a magyar jellegű egyházakreakció támadásait szenvedő népünk iránt, őszintén kijelentjük, hogy a régi időkből maradt törvények nem alkalmasak többé sem a jogegyenlőség és testvériség biztosítására, sem pedig a demokrácia védelmére a reakciós mesterkedésekkel szemben. Elismeréssel adózva a Groza kormány és az Országos Demokrata Arcvonal eddig elért eredményei iránt, a magunk részéről egy új nemzetiségi jogszabályzat törvényjavaslatával járulunk hozzá az ország belső békéjének és építő munkájának megerősödéséhez. Mak és egyházi intézményeknek a román jellegű egyházakkal, és egyházi intézményekkel való egyenlőségét az állami, valamint egyéb juttatásokból és kedvezményekből való arányos részesedését; a nemzetiség és anyanyelv bevallásának teljes szabadságát a faji eredet kutatásának megtiltását. A MNSZ nemzetiségi törvénytervezetének vezeti elvei r ..... Háziasszonyok IT A Vendéglőtök IT R- házhoz szállítva Hentesek bármily mennyiségben kapható. HANZEL I' HE Bem, T j . e, t i » Rendelések »ele onon is elaih t ,\t. . ..wiüíi 4/l 1918 július 9.