Szabad Szó, 1946. október (3. évfolyam, 223-248. szám)

1946-10-02 / 223. szám

Választási jelink parancsa Nem a véletlen, de a történel­mi sorsszerűség keze­­rajzolta meg azt a jelet, amellyel a Ma­gyar Népi Szövetség indul a közelgő választásokra. Ez a jel forradalmi szimbólumként ta­lálható, fel a magyaréig egész történelmében. Egyenlőség... Egyenlőségért küzdött századokon át s küzd ma is, a dolgozó magyar tömeg saját hazájában is, saját urai ellen is, akik azt kizsákmányo­lással, a jogot és kenyeret tár­­sadalmi és születési csoportok szerint osztó hitványsággal, mint elérhetetlen álmot tarto­gatták szemei elé. Mennyi kirob­bant és visszafojtott lázadás­t emésztette, tépte ezt a népet az egyenlőségért folyó küzdelem­ben. S bár harcai sorra buktak ■el, az egyenlőség utáni vágya, a szabadság iránti szeretete volt az, mely újabb és újabb izzásba hozta izmait,s lendítette cselekvő közösségbe élni akará­sát. Ma is ez a jel mutat irányt, s minket, erdélyi magyarokat különösen­ figyelmeztet. Hív, sar­kas, parancsol. Vélem jöjjetek, érettem küldjetek, én vagyok a cél és értelem, a párt és a mentsvár, melyben benne van a magatok, asszonyaitok és gyer­mekeitek jövendő­lete, bizton­sága, hite és reménysége. Egyenlőek akarunk lenni — egyenlő kötelezettségek mellett mindazokkal, akik ennek a föld­nek, — hazánknak, — becsüle­tes, igaz, építő szellemű munká­­sai. Nem elsőbbek, de utolsób­bak sem. Nem nagyobb kenyér kell, csak — egyenlő. Nem ki­sebb teher, csak­ egy erdő. Nem nyelvünk, kulúránk ápolásának, használásának ■megkülönbözte­tett támogatása, csak egyenlő tiszteletben tartása. Egyenlőséget akarunk. Erre a harcra hív, erre a po­rondra parancsol választási je­lünk. Minden magyart, aki hité­ben, szívében ott hordozza élni­­akarásunk vágyát. Félre a kis­hitűséggel, félre a bomlasztó suttogással, céltalan, üres vi­tákkal. Sarkantyúz az idő, az események. Egy közös, az ellen­ség, mely megsemmisítésünkre tör, együtt kell lennünk, egy táborban kell találjon bennün­ket annak, minden támadása. Mi lesz a harc vége? Tedd fel ezt a kérdést — magyar test­vérem, — elsősorban önmagad­na­k. Annyi lesz az egyenlőségi harc eredménye számodba, amennyi munkát, áldozatot vállaltál ebből a harcból. Nem vagy elhagyatott. Egy réged — s csakis az — min­den erőnél több erő-Ezzel szem­ben csüggedésed, álmodozó kri­tikád, a reális helyzeteddel szá­molni nem tudó közönyöd — végzeted lehet. Mi román demo­crati­cus erők faarcunknak komoly támaszai. *Onnan is azt a biztatást látsia­tod: összefogni! ■ Magyar földműves, magyar munkás, magyar értelmiség, hallod-e, meghallod-e sorsdonto napjaid kiáltó szavát. Egy út­ra, egy cél felé hív, vár, köte­lez az egyenlőség jele. Jövendő léted, boldogulásod felé mutat. - Állj mellé, tarts vele! M. A. Visszautazott Párisba a román békeküldöttség A romnán békeküldöttség tagjai, akik több napon keresztül az országban tartózkodtak, hogy beszámoljanak az uralkodónak és a kormánynak a békeértekezlet menetéről, hétfőn reggel visszautaztak Párisba. sa küldöttség Tatarescu kilügyminiszterhe­­lyettes vezetésével utazott el. Vele együtt utaztak­ Voitec közoktatásügyi miniszter, Gheorghiu- Dej közlekedésügyi miniszter és Damaceanu tábornok, hadügyi államtitkár. Négy náci szervezetet mondtak lel bűnösnek M­uimber­gben Vita Párisban a balkáni államok gazdasági kapcsolatairól Páriából jelentik. A Balkán gazdasági bizottságában a Duna kérdéséről tárgyaltak. A bizott­ság megkezdte az angol—ameri­kai javaslat megvitatását. Ez a javaslat azt kívánja, hogy a du­­nai hajózást tegyék teljesen sza­baddá minden ország számára, minden megkülönböztetés nélkül. Vasárnap a csehszlovák és magyar kiküldöttek közvetlen­­megbeszélően a­ Csehszlovákiában élő 200 ezer magyar kérdését vi­tatták meg. A vasárnapi megbe­szélések nem vezettek eredmény­re. A két bizottság 1­2 napon belül újabb kísérletet tesz a bé­kés megegyezésre. A katonai bizottság hétfő dél­előtti ülésén Csehszlovákia visz­­szavonta azt a javaslatot, hogy a magyar hadsereg létszámát a tervezetben javasolt 75 ezer fő helyett 40 ezerre csökkentsék. Páriából jelentik. A balkáni gaz­­dasági bizottság hétfői ülését Wandenberg szenátor felszólalása nyitotta meg. A dunai hajózás­ról és a szabad dunai kereskede­lemről beszélt. Amenyiben el­mulasztanák ezen szabadságjogok biztosítását, ez azt jelentené, hogy visszatérnénk a sötét közép­korba — mondotta. A Szovjet­ Unió képviselője ezzel szemben azt az álláspontot fejezte ki, hogy amennyiben a dunai államokon kívül más államok is részt venné­­nek a dunai hajózásban és keres­kedelemben, akkor ez a dunai államok szuveren­itásának meg­csorbítását jelentené. A katonai bizottságban Cseh­szlovákiának azt az indítványát tárgyalták, hogy Magyarország­nak tiltsák meg, hogy a magyar­­cseh határ mentén erődítéseket építsen. A Szovjet­ Unió képvi­selője ezzel szemben hangsúlyoz­ta, hogy Magyarország békés szándékú demokrata ország és intette Csehszlovákiát, hogy tar­tózkodjék az expanziós törekvé­sektől. Erre a cseh kiküldött visszavonta indítványát: olyan gazdaság­politikai rend­szer áll fenn, amely lehetet­lenné teszi, hogy más országok Dél-Amerikával külön kereske­delmi és gazdasági kapcsolatok­ba lépjenek. Az amerikai delegá­tus ezután kijelentette, hogy Amerika igyekszik leépíteni a preferenciába kereskedelmi rend­szert. Az olasz energi bizo­ttság elfogadta a legnagyobb kedvez­mény elvének az olasz békeszer­ződésbe való beiktatását. A Szovjet­ Unió azt kérte, hogy ezt az elvet ne alkalmazzák az ál­lami igazgatás alá tartozó olasz iparüzemeknél. A trieszti kérdéssel foglalko­zó albizottság elfogadta annak a megszerkesztett jelentésnek a szövegét, amelyet a bizottság munkájáról az olasz politikai és területi bizottságnak számol be, látni politika lett 1933-tól, ami­­­­kor a nácik magukhoz ragadták­­ a hatalmat. Németország ezután a versaillesi békeszerződésben és a locarnói egyezmény ellenére bevonult a Rajnavidékre. A né­met hadsereget és haditengeré­szetet titokban építették fel. Kü­lönös figyelmet szenteltek erős tengeralattjáró flotta építésére. [­Az 1937-es angol—német szerző­dés ellenére, amely kikötötte, hogy a két ország bejelenti egy­másnak építendő hadihajóit, a németek az adatokat meghamisí­tották. ] Az összeesküvés vádjával kap­csolatban Burke a következőket mondotta: A háború alapjában elítélendő dolog, háborút kezdeni a legnagyobb nemzetközi bűn, a­mely minden más bűnt magában foglal. A németek hosszú időn keresztül előre megfontoltan ké­szültek a támadó háború viselé­sére. Erre vonatkozólag az ügyész hosszabb idézeteket közölt a Mein Kampfból. Burke beszédében kü­lönösen 4 titkos iratra hivatko­zott, amelyek Hitler és vezérkari főnökeinek 4 üléséről szólnak Ezeket az üléseket 1937 novem­­berében és 1939 márciusában, augusztusában és novemberében tartották. Ezeken az összejövete­leken Hitler és cinkostársai fél­reérthetetlenül olyan kijelentése­ket tettek, amelyek megingatha­tatlan bizonyítékokat tartalmaz­nak a német náci kormányzati rendszer és az abban résztvevők bűnösségére vonatkozólag. Az 1939 november 31-i ülésen Hitler részletes áttekintést nyújtott Né­metország történelméről 1919 től kezdve. A német hadsereg beve­tésével kapcsolatban különbözőek voltak akkor a vélemények. Afe­lett vitatkoztak, hogy keleten, vagy nyugaton® sújtson-e ie. Bi­zonyos nyomásra aztán úgy döntöttek, hogy először keleten kezdik meg a hadműveleteket. Azután a francia ügyész foly­tatta az indokolás felolvasását Hosszasan ecsetelte az Ausztria Csehszlovákia és Lengyelország megrohanására készített német tervet. Csehszlovákia elfoglalása tervének előkészítésénél Göring jelentős szerepet játszott. Az íté­let rendelkező részének kihirde­tésre előreláthatólag kedden ke­rül sor. A náci háborús főbűnösök ügyében hétfőn délután tovább­folytatták a verdikt felolvasá­sát. Az ítélet négy náciszerve­zetet mondott ki bűnösnek, így az az SP .(náci némszerve- A balkáni országok gazdasági kap­csolatai Megkezdték Nürn­bergijén az ítélet ki­­hírdezését Narobe­gyui jelentik. A német háborús főbűnösök perében hét­főn a nemzetközi bíróság ügyé­szei általánosságban ismerte­tek a nácizmus végrehajtóinak bűnös­ségét, akik katasztrófába akarták sodorni a világot és rabszolga­­sorba hajtani a népeket. A zsúfolásig megtelt tárgyaló­­teremben a jelenlevő hallgatóság és a vádlottak feszült várakozása közben nyitotta meg a tárgya­lást Figarence amerikai ügyész, a bíróság elnöke. Beszéde elején ismertette a Hitler rendszer cél­ját. A rendszer fő célja az volt,­­hogy a vesztett háború után újabb haderőt létesítsen, amely rabszolgaságba hajtja a vir­ág né­peit, s közben magát a német né­pet is. A náci rendszer egyetlen el­ve az volt, hogy akaratát min­denkire ráerőszakolja. Florence ezután átadja a szót helyettesének, Burke-nak, aki a nácirendszer megszervezéséről be­szélt. A nácik először is eltöröl­ték a helyi önkormányzatokat és minden fontosabb tisztviselőt el­bocsátottak azzal az indokolással, hogy nem hívei a rendszernek. Kémükkel elárasztották a külön­böző baloldali szervezeteket. A szakszervezeteket náci módszer sze­rint alakították át. A vallásos intézményeket ideiglenesen meg­tűrték. Nem tiltották meg a ke­resztény vallást, de nem enged­ték meg az ált­alános vallásos megnyilvánulásokat. Ezután az ügyész hivatalosan bizonyította, Páriából jelentik. A balkáni gazdasági bizottság elvetette­­a Szovjet­ Uniónak azt az indítvá­nyát, hogy Románia békeszerző­désébe iktassanak be egy olyan cikkelyt, amely szerint Románia gazdasági kedvezményeket nyújthat, a szomszédos­ orszá­goknak. Az Egyesült Álla­mok és Dél-Am­erika Hijgerihogy­­a, zsiflóüljlönés fuvaaros ál­ Ara 300 f­elelős szerkesztő : KOVÁCS GYÖRGY HL évfolyam, 223. szám Í8M®*­­­ SZERDA Ne hallgassál senki másra! Szavazz a két tém­ára! zet), a Gestapo és a náci vezér­kar bizonyos osztályait mondot­ták ki bűnösnek. A következő szervezeteiket a bíróság nem , mondotta ki bűnösnek: SA, ve­zérkar, birodalmi kormány. Ez­­ azonban nem jelenti azt, hogy­­ ezen szervezeteken belül az­­ egyéni háborús bűnösöket nem­­ kell elítélni. Ezek felett is had-­i bíróságok ítélkeznek, a beter- I­jesztett vádak alapján. A ver­ Idikt felolvasása körülbelül kedd­­ délutánig tart. Utána az ítéletet­­ hozzák nyilvánosságra. ­ A horvát érsek I a bíróság előtt­ ­ Belgrádb­ól jelentik: Szabn­ác, a horváth érsekek mint ismeretes, ha­bonis bűnösséggel vádolva a kormpányhatóságok nemrégiben letart­­­atták. Az érsek bűn­ügyének tárgyalására hétfőn ke­rült sor. Az érseket azzal vádol­ják, hogy együttműködött a hor­vát hazaáruló Pa vélt easel, lak­helyén usztasa iratokat rejtege­­tett és a római katolikus vallás­ra­ való erőszakos éttérítési had­járatot indított Az érsek 18 tár­sával együtt került bíróság elé. Canc­ioy volt Antonescu Kisdiszter "a biroság etoit Bukarestből jelenti az Ager­­press. A főváros büntetőt­ábla megkezdte az Antonescu-kormány eddig még bíróság elé nem került tagjainak kihallgatásét. Elsőnek Cancicov volt pénzügyminisztert hallgatták ki. Szárazság sajtója »Mákról származ» gyerm neka erken­ete Bukarest Bukarestből jelentik. Hétfőre virradóra 147, az ínséges vidékek­ről származó gyermeket szállító különvonat szerelvény érkezett a fővárosban. A gyermekek 3—14 évesek. 2—3 napos bukaresti tar­tózkodás után a gyermekeket a temes megyei gyermektáborba szállítják. A román gazdasági bizottság moszkvai útja Bukarestből jelenti az Ager­­press. A román gazdasági kül­döttség a jövő hét elején indul el Moszkvába Bejan ipán és ke­reskedelemügyi miniszter vezeté­sével. A küldöttség elindulása azért szenvedett halasztást, mert ■megvárjak, a jelenleg Párisban tartózkodó Mayer közlekedés­ügyi államtitkárt, aki szintén tudta a bírót,Ságnak

Next